Part
1 Els| éppen úgy nem felelt neki rá semmit, mint ahogy az nem felelt
2 Els| perc az idő.~– Ne féljen semmit. A due minute csak az utasoknak
3 Els| Nem viszünk magunkkal semmit, csak amit kezünkben elbírunk;
4 Els| A hölgyek nem kívántak semmit enni; nők tovább kibírják
5 Els| dalolnak.~– Az nem bizonyít semmit – sóhajta fel Gábor úr. –
6 Els| ügyelt a figyelmeztetésre semmit; amint Manassé a közelbe
7 Els| harmadik, a hercegnő, nem szólt semmit.~S ezzel az ismeretlen,
8 Els| áldást, amiből úgysem értenek semmit, mert diákul van. Legjobb
9 Els| történt itt?~– Nem tudok semmit. Talán a maître d’hôtel
10 Els| a hercegnő és az ügyvéd semmit sem láttak.~
11 Els| Dormándyné mindebből nem értett semmit. Sejtette, hogy valami nagy
12 Els| kérdé eléje sietve Blanka.~– Semmit, semmit, éppen semmit. Egész
13 Els| sietve Blanka.~– Semmit, semmit, éppen semmit. Egész álló
14 Els| Semmit, semmit, éppen semmit. Egész álló nap lótottam-futottam.
15 Els| Az inquisitus nem bírt semmit a védelmére fölhozni; azonban
16 Els| nekem tiszttartóm nem írt semmit.~– Amire megint igen jó
17 Els| hisz el tőle a hercegnő semmit, akár jót, akár rosszat
18 Els| még akkor sem adna nekem semmit. Mindezt nem fogadnám el
19 Els| Nem tudott a világról semmit.~Azok ott, a mellette való
20 Els| töretését!~De ő nem kívánt semmit, csak békességet.~Ott is
21 Els| barátsággal. – Neki se adtak ebből semmit.~Eszébe jutott a másik nőnek
22 Els| cselédjének sem szabad megtudni semmit. – Önnek a hálóterméből
23 Els| is válaszolhatott az rá semmit.~** grófnőnek volt valami
24 Els| otthon maradt.~– Nem tesz semmit. Majd a számlára teszem.
25 Mas| Japánt, ahol az emberek semmit se tudnak még arról, hogy
26 Mas| sorsát dönti el! Nem tudtok semmit abból, ami kínoz, nyugtalanít,
27 Mas| világért meg nem kóstolt volna semmit. Ellenkezőleg, elkezdte
28 Mas| megfogózzék a lőcsben. De te azért semmit se félj! A ló kitartja,
29 Mas| abból Blanka nem értett semmit. Ciprián a hegyeken látszó
30 Mas| erőmutatványt látta.~– Ne félj semmit – mondá neki Zenóbia –,
31 Mas| Blanka mindebből nem értett semmit.~Mi nagy baj származhatik
32 Mas| Áron, amire ez nem felelt semmit. – Azt hittem, már meg is
33 Mas| A kisujját sem láttad?~– Semmit sem.~– Micsodák a jövevények?
34 Mas| kérdezé Áron.~– Ne félj semmit. A lovaink jók, és pazsuránk
35 Mas| határán túl nem kér senkitől semmit. Szeret jól élni, vigadni;
36 Mas| hivatalnoknak, aki hazulról semmit sem várhat, nem sokat ér
37 Mas| rémüljön el! Én nem tettem semmit. Én csak engedem őket menni
38 Mas| végre.~Vajdár nem szólt semmit.~A szép Cyrene látta, hogy
39 Mas| Blanka nem tudtak arról semmit. Milyen nagy örömöt szerzett
40 Mas| hegedű, kíséret nélkül, semmit sem ér, elkezd hozzá énekelni;
41 Mas| szállj le!~Zenóbia nem szólt semmit, s nem szállt le a nyeregből.~–
42 Mas| házunknál, és nem tudnak meg semmit addig. Ami fölött oly nagy
43 Mas| Gondoskodjék róla, hogy a násznép semmit meg ne tudjon a szétoszlásig.
44 Mas| ünnepélyes fogadásukra, hogy semmit el nem árulnak abból, amit
45 Mas| völgyből nem hozasz haza semmit, mint bevert fejeket, s
46 Mas| idelenn abból nem hallottak semmit.~Végre a vasajtó zárai,
47 Mas| cine mintyés”. Nem felejt semmit. Tudod? Semmit! Ők nekem
48 Mas| Nem felejt semmit. Tudod? Semmit! Ők nekem egyszer egy levelet
49 Mas| feltesznek, hát nem Iát rajta semmit. S aztán minden ember szemére
50 Mas| feltenni az orrára?~– Ne félj semmit. Egy diadalmas hadjárat
51 Mas| elfogják az ágyúszót; itt semmit se hallanak belőle. – Az
52 Mas| kiutasítottak.~– Nem tudok róla semmit.~– Azért nem akart magánál
53 Mas| akarok veled beszélni? Talán semmit sem? Talán csak egy boldog
54 Mas| Családjának még nem szólt semmit Vajdár ittlétéről.~Kimentek
55 Mas| keress a gyógyszereid közt semmit. – Ismerem én ezt a mérget. –
|