Part
1 Els| Az egy igen patriarkális ház. Jákob fiai nem éltek nagyobb
2 Els| érték volna.~Az emeletes ház homlokzatára nagy betűkkel
3 Els| polgártárs.~– Ez már sokat ígérő ház! „Isteni” vendéglő! És hozzá
4 Els| háza cselédjelmezét. Míg a ház benső mindenese az előkelő
5 Els| És most mienk az egész ház! – mondá pajzán kedvvel
6 Els| nem gyanított úton a két ház asszonya egy szobában összejön –
7 Els| felnyitott, áthangzott a szomszéd ház vigalmi zaja.~– Tegye be,
8 Els| találták se a vendégeket, se a ház kincseit.~Blanka hallott
9 Els| A kertajtón keresztül a ház melletti parkba menekült.
10 Mas| hanem egy közös családi ház, amelyben testvérek és azoknak
11 Mas| látja férjét. Maga viseli a ház gondját; a férj pedig végez
12 Mas| Egyszerű fehér boltozatú ház ez. Se Rafael, se Canova
13 Mas| mindhalálig!” S akkor az egész ház föláll, s rázendíti az ament!
14 Mas| vetés; egy zugban kicsiny ház, melynek egyetlen ablaka
15 Mas| pipagyújtásra sem állott meg.~A ház mellett kert is volt, az
16 Mas| azt a tüzet, ahol minden ház ég? Az egész fiatalság égett,
17 Mas| egyszerű faépületek. Egyik ház fel van rakva a hegyoldalba,
18 Mas| palánkkal körülvett emeletes ház; a földszintje fehér kőből
19 Mas| hangzott az éjszakában a ház tornácáról.~– Mondtam, ugye –
20 Mas| is vitte fel az ölében a ház emeletébe.~Kellemes kis
21 Mas| annyit tudott meg, hogy a ház leányát Zenóbiának híják.
22 Mas| Egy völgykatlanba épült ház volt az, mely mögött növénnyel
23 Mas| lakával nem vetekedett. A ház eresze tele volt galambokkal;
24 Mas| zsidó kedvenc majorsága. A ház udvarán látszott a lombsátor
25 Mas| lombsátor borókából építve; a ház keleti oldalán egy kis szoba,
26 Mas| azonban ölben kellett a ház küszöbéig vinni, mert akörül
27 Mas| viselte azután az egész ház szeretetét. S az annál a
28 Mas| Istent és az embert, kivel e ház megtelik, azután kérjen
29 Mas| melyen ő elindult, ide, e ház küszöbéhez visszavezet;
30 Mas| számára vendégfogadó minden ház; az ott lakó pedig mit keresne
31 Mas| akinek az első belépése óta a ház küszöbén kedvét keresi a
32 Mas| küszöbén kedvét keresi a ház apraja és nagyja. Még dolgot
33 Mas| ábrándját hangoztatta, a ház úrnőjét karonfogva vezeté
34 Mas| felállítják a magas szálfát a ház szöglete elé, tetejében
35 Mas| most egyúttal menyasszonyi ház is. De a lakoma most még
36 Mas| pár megjelen a vőlegényi ház ajtajában, rázendítik az
37 Mas| töprenkedék Áron bátya. – A ház tele van lakodalmas néppel,
38 Mas| Odaálltak karikába a kis ház ablaka alá; s tanakodtak
39 Mas| volt valaha. Itt áll egy ház, amelyiknek az oldalába
40 Mas| oszlopa római mérföldmutató; a ház előtti terjedelmes ülőke
41 Mas| római emlékekről nevezetes ház küszöbe előtt megáll az
42 Mas| vendégfogadásnak találta. Hát valahány ház, annyi szokás!~Az bizony
43 Mas| Szaladjunk, míg ránk nem esik a ház.~Manassé eszméletéhez tért.
44 Mas| embercsoportot látott. A tetőtlen ház fölött nagy tűzfellegek
45 Mas| Ilonkával népesült meg az ősi ház. Az egyik Manassénak, a
46 Mas| úgy izzadt, mint a fűtött ház ablaka.~– De hisz azt lehetetlen,
47 Mas| fölött.~Olaszországban nincs ház, melyből hiányzanék ez a
48 Mas| szivarozva. Látta, hogy a ház kapuja előtt ott áll szorgalmatosan
49 Mas| Lakása lesz a „szülői” ház.~Erre már oly dühbe jött,
50 Mas| Adorján Manassénak, mint a ház fejének, a legfelsőbb rendőrhatóság
51 Mas| lakhelyet tartozik adni a ház; élelméről gondoskodik a
52 Mas| gyászkíséret gyülekezni kezdett a ház udvarán, a diákok is megérkeztek
53 Jeg| meggyúl a gyertya minden ház ablakában, s késő estig
54 Jeg| betűi követelik. Minden ház belsejében a szomszédok
55 Jeg| házánál tartatik meg; az a ház a zsinagóga.~Egy közölök
|