Part
1 Els| a legfiatalabb korában „Cyrene” név alatt ismertek a cirkusz
2 Els| esküvőre ment, akkor is a szép Cyrene kötötte csokorra a nyakravalóját. –
3 Els| barátnéjával; de a szép Cyrene valaki által nagyon jó tanácsokkal
4 Els| az ára annak, hogy a szép Cyrene ismét kegyébe fogadja a
5 Els| száján kiejteni a „Szép Cyrene” gúnynevét.)~– Bizony, az
6 Els| jobban ismernek: „a szép Cyrene”. Ma még betörő vagyok önnek
7 Els| hamisítványokat.~A szép Cyrene oly tekintetet vetett Blankára,
8 Els| elhalványodott a rémülettől. A szép Cyrene ne vette volna azt észre?~
9 Els| fulladozást érzi.~A szép Cyrene engedett magának időt, gyönyörködni
10 Els| kalimpázó fillentyűkkel.~A szép Cyrene a feje fölé tette a kezét,
11 Els| soha azon keresztül a szép Cyrene őhozzá be ne jöhessen, mert
12 Els| nem állta volna.~A szép Cyrene Manasséról is tud beszélni!~
13 Els| nyíláson belépett a szép Cyrene. Ezúttal látogatáshoz öltözve,
14 Els| százszor hallotta ön! Hát „Cyrene”.~– Nem! Az nem az igazi.
15 Els| megmutatni valamit.~A szép Cyrene nagy füstgomolyt fútt maga
16 Els| Megtartja játszótársnak.~A szép Cyrene összecsapta az albumot,
17 Els| dehogy! – csattant fel a szép Cyrene. – Inkább olyan kedvem van,
18 Els| embertömegekkel.~A szép Cyrene nevetett, gyönyörű felső
19 Els| S ezt tanította a szép Cyrene Blankának.~S ez a pohár
20 Els| felőle, hogy elmegy-e a szép Cyrene meghívására, vagy itthon
21 Els| Manassé nem megy el a szép Cyrene álarcos báljába?~Ez a gondolat
22 Els| mögötte álló alakot. A szép Cyrene volt az. Szétbomlott hajfürtjeit
23 Els| a szent ügynek.~A szép Cyrene szemében olyan tűz villogott,
24 Els| Igaz! Hiszen még a szép Cyrene is hátra van. Ki lenne az
25 Els| lenne az ő társa más?~A szép Cyrene a háziasszony. Neki utoljára
26 Els| üregből az utolsó alak. A szép Cyrene.~Megáll a kandalló előtt,
27 Mas| mire tanított engem a szép Cyrene: „Ha tudnád, hogy milyen
28 Mas| más, csak az, amit a szép Cyrene mondott, vagy amit te mondtál.~–
29 Mas| embert. Eszébe jutott a szép Cyrene, s összehasonlítást tett
30 Mas| táncoszlop alakul; a szép Cyrene megint ott marad, mintha
31 Mas| az, akit a világ a „szép Cyrene” névvel tisztel meg, és
32 Mas| Istennek tetszik.~A szép Cyrene közel simult hozzá, s fejét
33 Mas| kérdésre, hogy vajon a szép Cyrene több-e rá nézve, mint egy
34 Mas| gondolok – szólt a szép Cyrene. – S lehet, hogy a gondolatom
35 Mas| emelkedének ki eléje.~A szép Cyrene vette észre a hatást, s
36 Mas| valóságos regény! – mondá a szép Cyrene.~De még milyen regény!~Dumas „
37 Mas| németek; de urak).~S a szép Cyrene (most majd azt írtam: „Európa”)
38 Mas| fölséges cézáron!~S a szép Cyrene ereiben is római vér folyik.~
39 Mas| ha el van temetve.~A szép Cyrene annyira meg volt elégedve
40 Mas| nem szólt semmit.~A szép Cyrene látta, hogy ez olyan ember,
41 Mas| volt. Beléptekor a szép Cyrene azzal foglalatoskodott,
42 Mas| Semele szörnyethalt!~A szép Cyrene ijedtében két felemelt karját
43 Mas| azt – akit szeret.~(A szép Cyrene engesztelő csókkal érinté
44 Mas| lakjunk egyben!”~A szép Cyrene felkacagott; oly képtelenség
45 Mas| földönfutókká teszem.~A szép Cyrene kacagott, mintha csiklandták
46 Mas| melyen keresztül a szép Cyrene öltözőszobájáig lehetett
47 Mas| operadallammal.~– „A szép Cyrene nem akar engem elfogadni!” –
48 Mas| ide azt a kulcsot.~A szép Cyrene úgy tett, mint akit csiklandoznak.
49 Mas| kezet, s eltávozott.~A szép Cyrene, kihajolt páholyából, s
50 Mas| már régóta vége. A szép Cyrene, ha az utolsó dobütést is
51 Mas| zsebébe.~Tehát adieu, szép Cyrene, örökre!~Még az íróasztal
52 Mas| elindulni.~ ~Hát a szép Cyrene hova tűnt? Minő előbbvaló
53 Mas| disznók közé menjek!”~A szép Cyrene a színházból az inasát hazaküldé
54 Mas| mosta őt.~ ~Csak a szép Cyrene tudta, mikor meghallá, hogy
|