Part

1001     Mas|                  s aztán elfojtá dühét, és mosolygott.~E mosolygása
1002     Mas|                 s hogy legyen elég időd és nyugalmad ezt a képet kifesteni
1003     Mas|        kifesteni magadban, élve hagylak és egyedül mindaddig az óráig,
1004     Mas|        szünetelt e pillanatban; érzékei és öntudata megváltak egymástól;
1005     Mas|                  De azok védik magukat, és emberül, ahogy a kitartó
1006     Mas|                  Küzdött benne az ember és a vadállat egymással. Hol
1007     Mas|                 a Székelykövön történt.~És azután a második, harmadik,
1008     Mas|            harmadik, negyedik dördülés. És aztán egyszerre négy. Azok
1009     Mas|              nem tarthatja vissza őket.~És aztán mi következik?~S rövid
1010     Mas|             előre, amerre embert látok, és gázolok az emberrongyban,
1011     Mas|            széles övébe kard volt dugva és pisztolyok.~– Vissza! –
1012     Mas|                 fülébe: – Hol van a nőm és a húgom?~Így hörög a pusztai
1013     Mas|          odanyújtá neki övéből a kardot és pisztolyokat.~– Nesze. Vedd
1014     Mas|            reszketni.~– Maradj veszteg, és hallgass! – súgá Manassénak
1015     Mas|         Torockóra. Ha találkozol nőddel és húgoddal, kik bizonyára
1016     Mas|              Tudod, hogy az oláh az apa és a testvér halálát egy évig
1017     Mas|              oda fog ólálkodni a te nőd és testvéred lakába; szabadító
1018     Mas|               ki a káoszba. Előtte füst és láng; az utcákon végighordja
1019     Mas|              meglepetések, a hihetetlen és mégis való, oly nyomással
1020     Mas|           melytől vére lángra gyulladt, és szemeit már elhomályosítá
1021     Mas|                borzadálytól.~Hallgatott és bámult.~Odatámaszkodott
1022     Mas|                  ki csodáit emberi szív és emberi gondolat által hajtja
1023     Mas|              Odaborult arccal a falhoz, és sírt. Hálát adott!~A puszta
1024     Mas|                 föl más, mint a denevér és a varangy, miket körülzöldült
1025     Mas|          támasztva megtelik érzéssel, s és megszűnik gondolkozni, amíg
1026     Mas|               cigánynak pedig éles esze és éles szemei.~Ki tudta számítani
1027     Mas|       leereszteni. Itt a magas somkórók és lapulevelek bozótjában aztán
1028     Mas|           használta, a másikkal köveket és a sásbozótot hárítgatta
1029     Mas|                  A földön fekvő nyögött és káromkodott, amíg a cigány
1030     Mas|                 beégjen. Ott leteszesz, és aztán elszaladsz Gyertyánosra,
1031     Mas|              mely értem jöjjön azonnal, és fölvegyen. Te is ezer forintot
1032     Mas|                 puszta templomba vigye; és az úr parancsol, nem a ló.)~
1033     Mas|               járt, akinek neve igazság és szeretet. Aki, ha csodát
1034     Mas|            ember ordított a fájdalomtól és rémülettől.~Oly iszonytató
1035     Mas|        körülfutni az épületben, horkolt és fújtatott, s az ablakon
1036     Mas|              lassanként leküzdve kínját és rémületét, ordítása elfojtott
1037     Mas|                 mindent, ami szenvedés. És aztán élj addig, amíg átkozott
1038     Mas|       szidalmazó szót nem ejtett közbe. És mindezt németül mondá el
1039     Mas|           útfélen ülve várták őt Blanka és Anna. Ott vártak rá az árokparton,
1040     Mas|             melyet minden ember megért, és mindenki megtanul egy pillanat
1041     Mas|                Székelykőről, Áron bátya és negyven vitéze.~– Nos, gyermekek!
1042     Mas|                 talált a számára helyet és módot. – „Hát amint Manassé,
1043     Mas|         küzdelmünk között a legnehezebb és a legszakadatlanabb az,
1044     Mas|    bányásznépnek pedig a kenyere száraz és barna. S nemcsak barna;
1045     Mas|             ifjúság letette a fegyvert, és hazament vaskenyeret vágni.
1046     Mas|          felseregleni, s ott csontjukat és bőrüket annak, aki ahhoz
1047     Mas|            kaphatnának a számára piacot és vevőt; s mikor aztán megy
1048     Mas|              vállalatnak, melyben saját és férje egész vagyona volt
1049     Mas|                 már egy Adorján Bélával és egy Adorján Ilonkával népesült
1050     Mas|                 a gondozás terhe Blanka és Anna között.~Anna valóságos
1051     Mas|            valami bajuk a gyermekeknek.~És így minden ember végzett
1052     Mas|                  alkalmas”-nak találta, és kijelenté, hogy be vannak
1053     Mas|          fogadni.~Azon a napon előszoba és várakozási terem tömve,
1054     Mas|          patrónusok otthon vannak most, és gazdálkodnak. A mostaniak
1055     Mas|                 megrázta azt angolosan, és azt mondta neki hogy „kedves
1056     Mas|               maga fogá karon Manassét, és úgy vezeté a tábornok ajtajáig,
1057     Mas|             minden hivatalos rendtartás és etikett korlátain; ami nagy
1058     Mas|           Valódi Antinous egyenruhában.~És emellett csupa nyájasság,
1059     Mas|             választ a legrövidebb időn.~És aztán karon fogva kísérte
1060     Mas|                nagyon szereti a tréfát, és különben igen jó ember.~–
1061     Mas|           valamivel Cagliari hercegnek, és ez nemhiába szorongatta
1062     Mas|          felelhet. S ez a legegyenesebb és legrövidebb. Valaki kiszemelte
1063     Mas|             Rövid időn midenki szeretni és becsülni fogja abban az
1064     Mas|                 maradsz mivelünk. Neked és gyermekeidnek jó helyetek
1065     Mas|               levélhullást várok végig? És várok – reménytelenül –
1066     Mas|                 várok – reménytelenül – és panasztalanul.” Blanka elérté
1067     Mas|      szabadságot családjához hazatérni. És nem lett hadnaggyá előléptetve.~
1068     Mas|        tudományos képzettsége elismert, és nem tudják annyira vinni,
1069     Mas|            erősebb szívvel viselte azt.~És még ezenfölül az egész férfigondot
1070     Mas|                bánni tudás, szakismeret és jó szerencse kell. S megfelelt
1071     Mas|                 a frank; Magyarországon és Ausztriában pedig a forint.
1072     Mas|            forintnak. Eszerint a magyar és osztrák gyáros háromötöd
1073     Mas|            ugyan haszontalan fáradságot és költséget szerzett ön magának.~–
1074     Mas|             birtokjogát veszítse el.”~– És én kitértem a római katolikus
1075     Mas|          egymásra néztek, s aztán Annát és Áront küldték ki, hogy beszéljenek
1076     Mas|                világi vagyont megtarts, és el ne utasíts magadtól.~–
1077     Mas|           részéért dolgozni föld felett és föld alatt.~És ezzel elfoglalta
1078     Mas|              föld felett és föld alatt.~És ezzel elfoglalta a boldog
1079     Mas|                   akik csak királyoktól és közkatonáktól rabolnak.
1080     Mas|                 aki nem szentimentális, és nem féli az ördögöt, a gyilkosságtól
1081     Mas|                amik a pedáns kiszámítás és utánszámítás szabályait
1082     Mas|               kitalálja, micsoda utakon és módokon lehet valami prédát
1083     Mas|                valami prédát megejteni. És végre egy fő-fő vezetőre,
1084     Mas|              százezer forint ára földet és szemetet kell megenni a
1085     Mas|           calicót kapjon. Ebből kell öt és fél millió rőf. Jól megjegyezd
1086     Mas|             türelmetlen, márkinő.~– No, és az teneked talán nem tetszik?~–
1087     Mas|              együtt rablunk, gyilkolunk és – suttogunk.~S addig suttogott
1088     Mas|              írva van, az meg van írva. És mégis a mi „bizonyosunk”
1089     Mas|         benyújtott minták, a biztosíték és egyéb mellékes kérdések
1090     Mas|                 a tinta megszáradhasson és a spanyolviaszk meghűlhessen
1091     Mas|                delnő pedig átölelte őt, és megcsókolta azt a homlokot,
1092     Mas|         szemeket, amik ezeket meglátják és ezt a kezet, mely ezeket
1093     Mas|            ütközetében két ország sorsa és egy világrész új alakulása
1094     Mas|                érti, az ő baját megérti és megosztja; aki vele egy
1095     Mas|                vele egy kenyeret eszik, és együtt is koplal, aki együtt
1096     Mas|                szaggatva gyümölcs-, fa- és szőlőlugas-szegélyektől,
1097     Mas|                A jobbszárny előrenyomul és tért foglal, a balszárny
1098     Mas|               esik. Az osztrák haubitz- és congrève-röppentyű gyönge
1099     Mas|                 kell-e hát ennek lenni. És így kell-e ennek folyni
1100     Mas|            hazaszeretet, áldozatkészség és minden erő, ami a szívben
1101     Mas|               minden erő, ami a szívben és agyban teremteni, alkotni
1102     Mas|              hadsereg ki volt fáradva – és kiéhezve.~Némely ezred már
1103     Mas|                 közöttük, penészes volt és sületlen, ehetetlen és undorító.~
1104     Mas|             volt és sületlen, ehetetlen és undorító.~Még egy végső
1105     Mas|               egy időre a harc; Manassé és társai akadályozatlanul
1106     Mas|              utolsó szava: „Óh, anyám!” És most valamennyinek egy anyja
1107     Mas|     megközelíteni, mely szőlőlugasokkal és fügesövényekkel volt beültetve.~
1108     Mas|         föloszolva igyekezett a lugosok és bokrok tömkelegében előrehatolni.~
1109     Mas|             egész hadsor Manasséra néz.~És ha Manassé a fejét tagadó
1110     Mas|                fogja mondani: „Ma nem!”~És a parancsnok vitéz katona
1111     Mas|                 lőporködtől nehéz égre, és nagyot sóhajtott. Tehát
1112     Mas|               bokor nem védte meg őket.~És nyomultak előre, s egy lövést
1113     Mas|                Manassé volt a legelső.~„És az egész ostrom alatt egyetlenegy
1114     Mas|          diadalában! Manassét megölelte és megcsókolá.~– Ön holnap
1115     Mas|                 társai mind azt tették, és azt mondák:~– Egy az Isten!~–
1116     Mas|            fognak lőni. „Egy az Isten!”~És senki sem tett egy lövést
1117     Mas|                          XLIX.~Manassét és elfogott társait Bresciába
1118     Mas|                kardot arany kardbojttal és egy hivatalos levelet, melyben
1119     Mas|                  s visszavívni országot és családi tűzhelyt! Megfutamítani
1120     Mas|                 Óh, ez nehéz tusa volt!~És viszont: van-e lehetőség
1121     Mas|                marék homokot s földről, és a szeme közé csapja! Nevét
1122     Mas|                maradása szülötteföldén, és rettegni fog a világ minden
1123     Mas|     tövisfonadék vércseppeket serkeszt, és kezében a gúny királyi pálcája,
1124     Mas|            Manassé megállt e kép előtt, és hosszan elmélázott előtte.~
1125     Mas|             szabadítsd meg nemzetedet!”~És ő azt felelte a népnek: „
1126     Mas|                a nép tündöklő polcáról, és sárral dobálta meg.~Ah,
1127     Mas|            tudok hozzád felemelkedni!”~…És azzal felkötötte a kardot
1128     Mas|                megfordul e pillanatban, és a jövő kiáltó ellentéte
1129     Mas|                Arcán sajátszerű mosoly, és szemeiben olyan ragyogás,
1130     Mas|                 alak, s arcán a mosoly, és szemeiben a rejtélyes tűz,
1131     Mas|              kávésedény, több csészével és egy sajátszerű alakzatú
1132     Mas|               kapott választ.~– Ülj le, és tölts magadnak kávét… Aztán
1133     Mas|          amiktől az ember úgy mosolyog, és szemei úgy ragyognak… hogy
1134     Mas|                a fán, már akkor Manassé és társai otthon voltak.~Blanka
1135     Mas|               raboltak meg egy államot, és fillérekben a közkatonát,
1136     Mas|                aztán felvágta ütőereit, és kikérdezhetlen embert csinált
1137     Mas|                 hirtelen megbetegedett, és meghalt.~Aztán egy harmadik
1138     Mas|               rövid időn megbetegedett, és meghalt.~A Borgiák és Ferrarák
1139     Mas|    megbetegedett, és meghalt.~A Borgiák és Ferrarák kezei járnak itten!…~
1140     Mas|                 futni lát, utánaszalad, és lehúzza. Maga a herceg és
1141     Mas|               és lehúzza. Maga a herceg és a márkinő is helyben tölték
1142     Mas|                Vajdár vette a kalapját, és lement az utcára. A rendőrbiztos
1143     Mas|                hogy jegyet vált magának és őneki is, hogy bemehessen
1144     Mas|                 már a herceggel?~– Nem, és nem is fogok. Ez a fejemre
1145     Mas|                 vagy georgiai fejedelem és királynéja; vagy mint üldözött
1146     Mas|            legyünk komédiások. Táncosnő és prestidigitateur. Mit tudom
1147     Mas|           mondani mást, mint a nevedet, és azt, hogy szeretlek! – Add
1148     Mas|            Hanem ahelyett igen egyszerű és igen prózai dolgot fogok
1149     Mas|                 odalenn mennyen, földön és kakasülőn kutat, amint meglát
1150     Mas|             fogják el az ön páholyában, és holnap az egész moabita
1151     Mas|               aqua toffanával, uráréval és ami lappangó, illó halálos
1152     Mas|             eladása iránt rendelkezzék, és a búcsúleveleket megírja.
1153     Mas|        viasztekercset letette maga elé.~És aztán várt, és találgatta
1154     Mas|                maga elé.~És aztán várt, és találgatta magában, hogy
1155     Mas|           kiment az előszobájába. Inasa és a biztos tartliztak egymással,
1156     Mas|               magát az elmaradt ebédért és vacsoráért bőségesen.~Még
1157     Mas|               Egyedül akar vele szólni. És Anna még akkor is mosolygó
1158     Mas|                 de ha mégis visszatérne és én nem volnék már itt, hogy
1159     Mas|                igenlés volt a válasz.~– És ha nem találna visszajönni –
1160     Mas|        odahelyezed mellém a koporsóját. És ha börtönben és ha vesztőhelyen
1161     Mas|             koporsóját. És ha börtönben és ha vesztőhelyen hal meg,
1162     Mas|              hal meg, akkor is elhozod, és helyet adsz neki énmellettem.~
1163     Mas|              látni a szép napfelköltét.~És még egyszer meglátta azt.
1164     Mas|               föl; a zsinóros dolmányok és sarkantyús csizmák között
1165     Mas|                a szabó, gombkötő, szűcs és csizmadia.~Vajdár elátkozta
1166     Mas|        toloncozzák haza.~Erre már a düh és rémület tört ki ajkain.~–
1167     Mas|           kísérő, fölsegíté a szekérbe, és vitte Torockóra „haza”.~
1168     Mas|                 akiket elpusztítottál!”~És beteljesült Anna óhajtása
1169     Mas|           ráteheti a lábát az ő fejére, és belegázolhatja az arcát
1170     Mas|                 szólt, hátat fordított, és kiment a szobából.~Vajdár
1171     Mas|             azzal a szóval: „Megbuktál, és most én jót teszek veled!” –
1172     Mas|            tegyen azzal, akit üldözött! És aztán lássa őt mindennap
1173     Mas|               az örömek minden zónáival és meridiánusaival; körülrepkedve
1174     Mas|            vagyok, mint a fehér liliom, és ártatlan, mint a bárány. –
1175     Mas|            dögtestet csináltak belőlem, és mikor már nem tudtak mással
1176     Mas|         elhullottak fertőzött rongyait. És ők most kacagnak rajtam.
1177     Mas|                lefektette őt az ágyába, és azt mondta neki:~– Lázban
1178     Mas|          hamisított váltók voltak azok. És mind a kettőn ki voltak
1179     Mas|          ragyogva, arca szederjes volt, és ajkai felduzzadtak. Előtte
1180     Mas|           asztalon egy megkezdett írás, és a marokenkötésű tárca felnyitva,
1181     Mas|                 kezére; megcsókolá azt.~És aztán halkan rebegé e szót:~–
1182     Mas|            megszakadt a szíve, meghalt.~És ezzel a szóval tisztára
1183     Mas|                meghalt, miben halt meg.~És abból, hogy csak ő halt
1184     Mas|            abból, hogy csak ő halt meg, és nem többen, azt is megtudta,
1185     Mas|            semmisítve.~Azért mégis neki és hercegének jutott a legnagyobb
1186     Mas|           Adorján-család pedig virágzik és gyümölcsözik. Manassé, Blanka
1187     Jeg|          regényeimnek történeti háttere és azáltal a mesevázlat ellen
1188     Jeg|               lett volna benne a hősnő, és Mária a szörnyeteg. Az angol „
1189     Jeg|           végződött az egyik fél teljes és ismételt bukásával, s amely
1190     Jeg|                 is a magyar jelmondatot és a németnél használt címet,
1191     Jeg|                 pedig római katolikusok és nagyrészt románok, magyar-szerbek (
1192     Jeg|              Szabadka), macedon görögök és kis részben magyarok; míg
1193     Jeg|      unitáriusok” egyáltalában magyarok és protestánsok.~2~„Rólunk,
1194     Jeg|          Brassai Samu.)~3~„Hagyományozó és örökösök. „Hasonló értelmű
1195     Jeg|            Saját jegyzeteim.)~4~Torockó és népe. Torockó múltjáról
1196     Jeg|                 népe. Torockó múltjáról és jelenéről a hazai írókon
1197     Jeg|                   5~„A szegény enyediek és az ottani tanulók és tanárok
1198     Jeg|           enyediek és az ottani tanulók és tanárok életben maradt része
1199     Jeg|              húzódott; ott templomoztak és folytatták a tanítást, s
1200     Jeg|           úrhölgy, egy lengyel tábornok és egy kegyes pap figyelmeztették
1201     Jeg|              vezetésére, mint a kormány és az országgyűlés. Főagitátor:
1202     Jeg|     egyértelműen írják le, így Reuchlin és Cesare Cantu: a nőruha álcáját.
1203     Jeg|          fölvett vallásuk gyakorlatában és szokásaiban többé legkisebb
1204     Jeg|           árulják.~Hitök több babonával és balhiedelemmel van keverve
1205     Jeg|                megtagadni apját, anyját és a Krisztust.~Böjtjük erősebb
1206     Jeg|                  Tökéletes kommunisták. És vegetáriánusok. Minden edényük
1207     Jeg|            maguk áldozatát a közös haza és közös szabadság oltárára.
1208     Jeg|                az unitárizmus múltjáról és állásáról a magyar hazában,
1209     Jeg|              angolok (Nagy-Britanniában és Amerikában). A lengyel hitrokonok
1210     Jeg|            kegyetlenkedik.~35~Az „Arur” és a „Schofer” átkozódás módjai.~(
1211     Jeg|        Schulchan Aruch.)~36~Pécsi Simon és az ő Esztere.~Költői mondakörbe
1212     Jeg|          hasadék.~(Saját úti jegyzeteim és Orbán B. monográfiája nyomán.)
1213     Jeg|         alkotásnak nevezi. Magyarország és Erdély. II. szakasz.~40~
1214     Jeg|           kétszer látni a napot lemenni és felkelni naponként.~45~E
1215     Jeg|                rejtőznek, az éhhalállal és megfagyással küzdve, az
1216     Jeg|                 Ferenc, Szilvást Miklós és gróf Toldy Lajos.~Felvinctől
1217     Jeg|               amiket a hollók, farkasok és kóbor ebek marcangoltak.~
1218     Jeg|         Előcsapatunk, mely tíz lovasból és 20 honvédból állt, hirtelen
1219     Jeg|            Pereczi százados Szilvásyval és a tíz lovassal minden tétovázás
1220     Jeg|              jelenetei a kitörő örömnek és kétségbeesésnek. Itt egy
1221     Jeg|                magukat Pereczi százados és Paget a lovasok élén; a
1222     Jeg|               buzdításában pedig Dobozi és Bánó Miklós (később országgyűlési
1223     Jeg|      képviselőház alelnökének testvére) és Anasztázi (olasz) őrmester.
1224     Jeg|              azt az oláhok körülvették, és elfogták.~(Uo. 242. Lap.)~
1225     Jeg|                 j.)~62~„Az ágyúk a gőz- és vízgépek csőiből voltak
1226     Jeg|              város körül a gyümölcsösök és kalangyák közé megbújva
1227     Jeg|            utcái minden irányban nyitva és a sokoldalú megtámadásnak
1228     Jeg|               egybeszedve a nemzetőrség és az iskola dobjait, a Székelykő
1229     Jeg|                 sokszorozott lövöldözés és dobszóra megfutott, kik
1230     Jeg|             történt.~69~„Áron gránátjai és gyutacsai.”~Nem volt példa
1231     Jeg|                 Vojvodinában.” A Bácska és a Bánát azon időben külön
1232     Jeg|            unitáriusok nem keresztyének és így polgárjogokkal nem bírnak.
1233     Jeg|         különösen a protestáns egyházak és iskolák ellen indított hadjáratot.
1234     Jeg|        ellenesei nemcsak a magas üzleti és pénzügyi világból, hanem
1235     Jeg|            hanem egy bizonyos politikai és vallásos pártárnyalat tagjaiból
1236     Jeg|              két fonalszál.~(Uo. 56–57. és a következő lapok.)~83~A
1237     Jeg|                csinvatügy, a devisekkel és államkötvényekkel való üzlet. (
1238     Jeg|  államkötvényekkel való üzlet. (Uo. 74. és a következő lapokon.) A
1239     Jeg|               következő lapokon.) A 84. és 85. lapok kiderítik, hogy
1240     Jeg|                Odáig csak vető mozsarak és Congréve-röppentyűk alkalmaztattak
1241     Jeg|                 alkalmaztattak haubicok és gránátok szórására, minek
1242     Jeg|            folyt, hogy a ciprusok halma és Monte Cernal körül a katonák,
1243     Jeg|                csatatéren.~Uo. 340. lap és másutt a harcolókat szétválasztó
1244     Jeg|          sötétben.” Benedek altábornagy és az olasz hadsereg közt folyt
1245     Jeg|                96. lap.)~100~Az aranytű és aranyzsinór.~(Uo. 2. lap.)~
1246     Jeg|               98. lap.) Valamennyi bíró és a közvádló egészsége láthatólag
1247     Jeg|                közönséget nem érdeklik. És így csakugyan szaván lett