Part

 1     Els|     totumfacja: valami „Vajdár Benjámin”.~E névre akkorát ugrott
 2     Els|   győződve, hogy a terv Vajdár Benjámin fejében fogamzott.~– Hisz
 3     Els|        huszonkét órakor Vajdár Benjámin úr meg fogja önt látogatni,
 4     Mas|     tekintet csábít.~Ez Vajdár Benjámin képe.~Sírbolti rém nem ijesztheté
 5     Mas|     közleményeikben Manassé és Benjámin volt a két főalak, az természetes.
 6     Mas|   magát a márkinőhöz.~– Vajdár Benjámin úr.~Óhajt abban a szerencsében
 7     Mas|    első találkozás után Vajdár Benjámin elhagyta a szerény subalternus
 8     Mas|      nem sokat ér az aláírása. Benjámin nem sokat tusakodott magában
 9     Mas| kifizette azokat első látásra.~Benjámin meg akarta enni az embert
10     Mas| belépett egy férfialak. Vajdár Benjámin volt. Az antik óra csak
11     Mas| tartottad az iratokat? – kérdé Benjámin.~Rosina hamisan nevetett.~–
12     Mas|   Eleinte odatette a két kezét Benjámin vállára, s úgy leste a kibonyolított
13     Mas|  törökök!)~– Folytassuk!~Pedig Benjámin maga is ki volt fáradva
14     Mas|    vagy még álmos, kis kutyám?~Benjámin egy percig gondolkozott
15     Mas|        mészárszékeivel együtt. Benjámin gondolkozott rajta, hogy
16     Mas|     kiben bízzék még az ember?~Benjámin megkísérté enyhültebb kedélyhangulatra
17     Mas|        mert rettenetes vagyok.~Benjámin mozdulatlanul állt a szép
18     Mas| cselédjét akarja híni? – kérdé Benjámin elkedvetlenülten.~A delnő
19     Mas|                   XXVI.~Vajdár Benjámin, hogy méltó katasztrófával
20     Mas|    rangjához illő úrihölggyel.~Benjámin benyitott hozzájuk.~– Tudtam
21     Mas|     fiam!~– Azt teszem – szólt Benjámin, odatartva poharát az éjviola-márkinő
22     Mas|        az a nekem szóló levél?~Benjámin vállat vont, zavartalanul
23     Mas|     röviden ez az eset – szólt Benjámin –, hogy a szép Blanka e
24     Mas|       részét pedig elhallgatta Benjámin az ő fogadott atyja előtt;
25     Mas|   fiacskám, az ön kedvenckéje, Benjámin. Most olvasta a hadügyminisztériumhoz
26     Mas|      nem volt más, mint Vajdár Benjámin.~Azért Manassé nem vesztette
27     Mas|   ingatta fejét:~– Nem, Vajdár Benjámin! A te véged nem az, hogy
28     Mas|     meg ne szégyenítse.~Vajdár Benjámin öklének hüvelykujját harapta
29     Mas|       minden fegyver.~*~Vajdár Benjámin hat hét múlva került vissza
30     Mas|        a saját ötletén. Vajdár Benjámin azonban csak a bajuszát
31     Mas|        a fonalszál volt Vajdár Benjámin. Ő maradt benne: egy közbenjáró,
32     Mas|     ügyet. Addig legyen Vajdár Benjámin úr e háznak vendége. Szívesen
33     Mas|    Szebenbe. Átok a világra!~– Benjámin – szólt Manassé, lefektetve
34     Mas|     talán jól fog esni.~– Nem, Benjámin. Annak a jó angyalnak, aki
35     Mas|   Kérlek – szólt elhaló hangon Benjámin. – Hagyd nyitva az ablakot.
36     Mas|       Még egy halottunk van. – Benjámin testvér hazaérkezett töredelmes,