1-500 | 501-1000 | 1001-1191
Part
1 Els| közül az egyik nagyon fiatal volt, a másik valamivel idősebb.~
2 Els| nyugtot talál a harmadik.~Mit volt tenni? Az egyik hölgynek
3 Els| maga is elég köpcös ember volt.~– Majd csinálok én itt
4 Els| táskája, köpönyege már ott volt; az volt a hazája.~A hölgyek
5 Els| köpönyege már ott volt; az volt a hazája.~A hölgyek kétségbe
6 Els| tette talán, mert melege volt a fejének. Olyan sűrű és
7 Els| Olyan sűrű és erős haja volt, hogy szerteszét állt a
8 Els| valami szokatlan fajjelleg volt kifejezve; széles kidomboruló
9 Els| míg kétfelé osztott állán volt valami lengyeles, mintha
10 Els| egyesítve. Fiatal ember volt még: kevés bajusz az ajkán,
11 Els| útitárs igazi magyar típus volt; zömök, erőteljes alak,
12 Els| pödörgetésével nagyon sok tennivalója volt mindig.~A két hölgy közül
13 Els| igen nyűgösködő útitárs volt. A megindulás első percében
14 Els| Maguk az okai, asszonyom.~Ez volt az átellenes válasza.~Pedig
15 Els| úgy látszik, szavajárása volt.~– Például, mikor egy hölgy
16 Els| sok boldogtalan életnek volt már okozója. De hát miért
17 Els| reá, mert átellenesével volt elfoglalva, kit egészen
18 Els| vitatkozó szép hölgy pedig el volt szánva rá, hogy most mindjárt
19 Els| ifjú, de feleletében nem volt az a kihívó, káromló tagadás,
20 Els| hölgy igen buzgó ortodox volt.~A vonat nem sokáig időzött
21 Els| s a felsőkabátja rajta volt.~Ennek aztán nagyon örültek,
22 Els| aki hozzájuk olyan jó volt.~– Ön közelről ismeri ezt
23 Els| még hét fia és egy leánya volt. Mind idősebbek Manassénál,
24 Els| azért, mert szülőik kegyence volt; pedig ez is az volt; hanem
25 Els| kegyence volt; pedig ez is az volt; hanem inkább azt tették,
26 Els| húszéves korában már egyike volt azoknak, akiket az unitáriusok
27 Els| kandidáltak; mert Erdélyben az volt a szabály, hogy mind a négy
28 Els| minden újításnak ellene volt.~– Ah, ilyen fiatalon?~–
29 Els| fényes pálya, melyen nyitva volt előtte az út egész a kancellárságig;
30 Els| rejtélyt is, ami e mondatban volt: „Megyek válópert indítani
31 Els| is lehet.~Ez döntő indok volt a köpcös útitársra. Eddig
32 Els| útitársa oly kifogyhatatlan volt; amíg nem füstölt a pipája,
33 Els| zárdából, ahol nevelőben volt.~– Mondom, hogy hamis szemed
34 Els| elkésnek, menjenek zárdába. Volt azonban a családnak egy
35 Els| a politikai világban.~– Volt hozzá egynéhányszor szerencsém.~–
36 Els| igen közel ismeretsége volt egy Caldariva márkinővel,
37 Els| olasz márki olyan szíves nem volt, hogy címerével megajándékozza,
38 Els| hozzákötött férjtől. Gyermek volt. A nász napjáig fogalma
39 Els| nász napjáig fogalma sem volt arról, hogy mi különbség
40 Els| A herceg egy óráig sem volt vele boldog. Amint ifjú
41 Els| elő, s elájult. S ez így volt, valahányszor magukra maradtak.
42 Els| köztudomásúvá lett. A „parere” az volt, hogy a nőnek természetes
43 Els| válópert neje ellen. Ez volt az ára annak, hogy a szép
44 Els| megtörlé a szemeit, s aztán nem volt semmi baj.~Az ügyvéd folytatá
45 Els| adni. Amilyen grata persona volt ezelőtt Cagliari herceg
46 Els| a vonat, amely csomópont volt egy másik vasútvonallal.
47 Els| lehetett.~A polgártárs meg volt éhezve. Különben is jó konstitúcióval
48 Els| vissza a fejét. Már késő volt; meglátták. A vagon lépcsőjén
49 Els| szivartartója; másik kezében pálca volt, melynek fogantyúja elárulá,
50 Els| veszedelmesen szép alak volt; gesztenyeszín hajú, eleven
51 Els| impertinenciával felelte:~– A hely nem volt öltönydarabbal jelezve,
52 Els| megfordították; ami elöl volt, az most hátul van; kérdez,
53 Els| váltott egymással, mely olyan volt, mint két kard összecikázása.~
54 Els| pirosló tűzfolt, ami olyan volt, mint a viharjósló veres
55 Els| meghunyászkodás olyan kínzó látvány volt egy nőre nézve, mint mikor
56 Els| homlokáról. Az a másik nem volt látható többé.~Mindez annyira
57 Els| annyira érthetetlen rejtély volt a hercegnő előtt, hogy semmi
58 Els| elé tartva, s kevés híja volt, hogy szemközti útitársa
59 Els| kezében tartott, az egy térkép volt, s azon húzogatott vonalakat
60 Els| megtetszett a hercegnőnek. Volt benne valami a kiszabadulásból;
61 Els| egész napi járóval.~Csak az volt még a feladat, hogy az az
62 Els| várakozóhoz, s felismerhető volt az a megkönnyebbülés, amit
63 Els| rázta fejét. Megfoghatatlan volt előtte, hogy lehessen világfi,
64 Els| szorult gyönge nőket?~Kíváncsi volt ezt tőle megkérdezni.~Mikor
65 Els| együtt növekedett fel. Ha volt egy darab kenyerem, fele
66 Els| darab kenyerem, fele az övé volt. Apja tiszttartója volt
67 Els| volt. Apja tiszttartója volt az apámnak; egyszer elkártyázta
68 Els| Esküvőjükre minden készen volt már, s akkor megszökött
69 Els| meglátta. S a herceg neki ura volt. Mint titkár szolgált nála.~
70 Els| Székelykőnek híják. Valaha vár volt rajta, romjai most is láthatók,
71 Els| utazókocsi. Langyos tavaszi lég volt, ki lehetett nyitni a kocsiablakokat.
72 Els| mögött, s olyankor félelmes volt a hegyi pálya; a polgártárs
73 Els| találtatott, a vetturino is meg volt elégedve. Mármost csak egy
74 Els| homlokzatára nagy betűkkel volt fölmázolva a cím: „Albergo
75 Els| az igaz, hogy elég antik volt az albergo, hanem a di vino
76 Els| várakozásnak. Bora rossz volt. Berendezve sem igen volt
77 Els| volt. Berendezve sem igen volt az ilyen úri vendégek elfogadására.
78 Els| állt az egész. Földszint volt az ivószoba, annak egyik
79 Els| ajtókon természetesen nem volt se závár, se kilincs, s
80 Els| éhezést. Inkább pihenésre volt szükségük. A hercegnő nem
81 Els| a sült árticsókát. Most volt annak éppen az évadja. Olyan
82 Els| odalenn. A padlat vékony volt, minden szót meg lehetett
83 Els| Lármás férfihangok zűrzavara volt odalenn, amiből Manassé
84 Els| a polgártársnak mindegy volt) , ott becsukják egy barlangba,
85 Els| önökhöz?~– Kérjük.~Szabad volt ugyan bemenni; de nem lehetett,
86 Els| úrnak.~Dormándyné kíváncsi volt rá megtudni, hogy hogyan
87 Els| Biz, az elég pogány rítus volt. Manassé elővett a zsebéből
88 Els| első férje beteges ember volt, sohasem hallotta tőle,
89 Els| Manassé még oly vakmerő volt, hogy mikor megengedtetett
90 Els| a négykörmű lába is meg volt hagyva, s nekimérte a kést
91 Els| a rejtélyt.~Olyan sonka volt az, aminek előbb lehúzzák
92 Els| s a szép hölgynek nem volt bátorsága azt visszautasítani.~(
93 Els| Hajlamánál fogva szkeptikus volt, s ezt még jobban kifejté
94 Els| tett fogadások fölött. Be volt avatva Cagliari herceg családi
95 Els| árva ország!~Manassénál nem volt puszta véletlen ez a találkozás.
96 Els| veszedelmébe.~Csak egy esélye volt rá nézve a szerencsés megszabadulásnak,
97 Els| mert ez az egy még nyitva volt; a többi már mind akadályokkal
98 Els| rövidségen kívül még egy előnye volt ez útnak, a járatlansága.
99 Els| németül is beszélnek.~Ez volt az előnye a kijelöltnek.~–
100 Els| elé. Finom, udvarias ember volt.~Gábor úr természetesen
101 Els| Megérkezésük jelezve volt bécsi ügynökünk által hotelünkbe
102 Els| még egy másik vendég is volt előre bejelentve hozzánk;
103 Els| lehullt a porba.~Van. – Volt. – És talán még „Lesz” is!~
104 Els| szívét fogva tartja; több volt az annál, egy felébredő
105 Els| egy felébredő szenvedély volt az, amit táplálnia kell
106 Els| annyira kegyeletes óhaja volt ez, hogy meghiúsultára könnyek
107 Els| s ami örömét növelte, az volt, hogy ezt az üdvre vezető
108 Els| Persze, hogy furcsa dolog volt az – szólt nevetve Gábor
109 Els| amit megtudnia szükséges volt.~A hercegnő málhái megérkeztek,
110 Els| akinek nagyon sietős útja volt, s aki különfogattal vágtatott
111 Els| marad.~Ez figyelmeztetés volt a hercegnőnek, hogy az ő
112 Els| Nem mehetett már. Híva volt. A Golgotára. De mégis segített
113 Els| És ugyanarra a kézre volt bízva a megszabadítása is,
114 Els| a szabadító egy személy volt. Ott állt mögötte.~A különben
115 Els| már Blanka kényszerítve volt vezetője karjába fogózni,
116 Els| hercegnő, s egyúttal meg volt védve attól, hogy az embertömeg
117 Els| vezette. A szokott mélaság volt azokon, mely ellentéte a
118 Els| lehetőségről; annyira „hívő” volt, hogy még a jó barátokban,
119 Els| Vatikán már hajnal óta nyitva volt, és minden terme tömve tolongó
120 Els| napra már egészen fehérrel volt bevonva, még az oltár is (
121 Els| világ!~Az a világ, amely volt ezer év előtt, és megmaradt
122 Els| megmaradt olyannak, amilyen volt ezer év előtt. Zarándokok
123 Els| ugyanaz, ami ezer év előtt volt; ez alakok most is ugyanazok.
124 Els| tereméig, ahol a „Cená”-hoz volt megterítve.~Ott ült már
125 Els| kimagasló trónmennyezet volt a jelmutató fárosz. Az ügyvédet
126 Els| megkegyelmezett orgyilkos volt, ki politikai fanatizmusból
127 Els| A bűnösnek felesége is volt, és három kis porontya.
128 Els| jöttek.~A vétkes háttal volt fordulva Blanka és Manassé
129 Els| lehetett látni.~Olyan arc volt az, amit egyszer látva,
130 Els| emberi gondolat ez; könnyű volt Istent találni benne! –
131 Els| Manassé kezét. Senki sem volt jelen. Ügyvédjét, társalkodónéját
132 Els| kezdett, hogy őneki már elég volt a dicsőségből: annyi szent
133 Els| most már teljes pompájában volt meghagyva, gyászleplek,
134 Els| lehetett a Sixtinában; ma nem volt semmi látvány, a bámész
135 Els| angyali fülek számára alkotva volt, melyet ihletett órákban
136 Els| az égből, s mikor készen volt, dedikálta azt egy üdvezültnek,
137 Els| Ez Palestrina zeneműve volt.~– Mindjárt tudtam, hogy
138 Els| Kun-Ágotán. A levele szépen volt írva. Ezt mind tudom. Hanem
139 Els| barátságot. S ebben megint igaza volt.~Manassé megértette a dolgot,
140 Els| hercegnőtől, aki igazán szomorú volt azért, hogy a holnapi nap
141 Els| kell mondania. De hozzá volt szokva, hogy saját akarata
142 Els| felöltözött. Első gondja volt bekocogtatni Dormándyné
143 Els| parádéra.~Neki csak parádé volt az: a kérges szívűnek. Mit
144 Els| neki csak latin flosculos volt, attól ő gyógyulását várta.~
145 Els| utcán járók; aki eleven volt, az már a Szent Péter téren
146 Els| Rossi úr neje olyan jó volt, hogy felajánlá önt magával
147 Els| csak nem híhatta, mikor be volt kötve a feje.~De még annál
148 Els| sőt inkább nagyon mérges volt, mikor azt hallotta, hogy
149 Els| grófnő carosse-áig; annak volt egy hátulsó inasülése, abból
150 Els| gerenda kínál; ami olyan volt, mintha valaki egy V betűbe
151 Els| aequilibrista tornagyakorlat volt az. – De megvolt érette
152 Els| S az nagyszerű látvány volt, mely megszégyenít minden
153 Els| megszégyenít minden képzeletet. Jól volt mondva: új ezernyolcszáz
154 Els| legrégibb, mely előbb egyszerű volt, azután kettős lett, utoljára
155 Els| hanem Blankát. Milyen boldog volt e percben ez a szegény asszony!
156 Els| szemeiben.~A pápa kezében nem volt sem pásztorbot, sem kereszt.
157 Els| érzéstől áthatott férfihang volt az: vontatott énekléshez
158 Els| ítéletnapi hozsánnakiáltás volt az, a halottak fölébresztésére
159 Els| szabadság Péter apostola volt ő e pillanatban, s Szent
160 Els| Hanem a százegyedik hosszabb volt a többinél. Az tudniillik
161 Els| Az tudniillik Manasséé volt, ki az állvány szarufájára
162 Els| közönség részéről.~Blanka szép volt, de az a perc, melyben a
163 Els| égbe.~Ez a pálmalevél annyi volt neki, mint egy egész, fejére
164 Els| merész kézzel közvetítője volt az égi ajándéknak, már akkor
165 Els| ajándéknak, már akkor az nem volt közelében.~ ~– Bizony
166 Els| Bizony isten nagy dolog volt ez, öcsém! – mondá Gábor
167 Els| seregekre! Ilyen még nem volt!~– Hanem most azután, bátyám,
168 Els| akkor még természetesen nem volt otthon a hercegnő. Annak
169 Els| hercegnővel; az egész hintó tele volt szórva virágcsokrokkal és
170 Els| alkalmatlankodik most? Már a nyelvén volt Gábor úrnak a „Nem szabad!”
171 Els| belépett. A szép Dormándyné volt. A kíváncsiság meg is gyógyította,
172 Els| Milyen jól járt ön, hogy nem volt ott; most megmaradt a szép
173 Els| rutin hiányzott. Hanem úgy volt az, hogy amint a pálmalevelet
174 Els| csakugyan a derék Beppo Comincio volt, ki egy kis ketrecet ütött
175 Els| amihez neki szabadalma volt. Ez a karperecet hosszú
176 Els| körülvette, érthetlen talány volt rá nézve: megrettent tőle,
177 Els| élve. Mikor hazaért, alig volt annyi ereje még, hogy szobájába
178 Els| mást, csak citromvizet. Meg volt törve a rendkívüli izgalom
179 Els| közepén az a rendeltetése volt, hogy a vendégek savanyú
180 Els| mint ahogy a Henrik császár volt megalázva Canossában; ez
181 Els| akkor a hercegnek tanácsos volt Rómát elhagyni, s a palotája
182 Els| mikor belevágtam. – Mi volt ez az izé, signore, amit
183 Els| hominem”, azaz: „ad foeminam” volt mondva. Bizonyosan szerencse
184 Els| szőke hölgy egészen meg volt elégedve az ebéddel, nem
185 Els| XIII.~Másnap volt a fogadtatás őszentségénél.~
186 Els| az ügyvéd. Régi ismerőse volt: pertu pajtás; hajdan, mikor
187 Els| mikor még csak plébános volt, sokat tarokkoztak együtt.~
188 Els| diakónus egyenesen küldve volt hozzá és védencéhez a főszertartásmester
189 Els| aki kérte, annak szüksége volt rá.~– No, mert azt mondom,
190 Els| neki.~A diakónusnak dolga volt, s búcsúzott, odábbment.~
191 Els| túlságba menő hetvenkedés volt Gábor úrtól, miután bizonyosan
192 Els| beléptek, még senki sem volt rajtuk kívül jelen. Csak
193 Els| irallal aláhúzta. Elég idejük volt megnézegetni a nagyszerű
194 Els| midőn már csaknem tele volt a trónterem, belép az oldalajtón
195 Els| alkotója is király és messiás volt a művészet országában, képezik
196 Els| reszketett az elfogulástól, láza volt: szép arca égett; mentől
197 Els| emlékeznek sokan, hogy az valódi volt. Egy boldog ember mosolygása,
198 Els| alak lábainál, s boldog volt, hogy könnyeivel áztathatta
199 Els| szavaiban kétkedni lehetlen volt.~„Tu es petra!”~Úgy építette
200 Els| számot adni róla, mikor vége volt az elfogadtatásnak, hogy
201 Els| pater”; vagy mindez álom volt. (Majd megmondja Dormándyné
202 Els| tojásdad alakú teknőchéj volt, zománcfestéssel a tetején,
203 Els| mely durva gyapotvászon volt, veres és kék kockákkal,
204 Els| Kellemetes különben sem volt rá nézve a társalgás. Mindenki
205 Els| vonult végig.~Azután nem is volt eszében, hogy Rómában letelepedjék,
206 Els| mint a magas körök. Nem is volt egyedül. Gábor urat és Dormándynét
207 Els| Latium lakói. Milyen nagy volt az öröme, mikor a Capitolium
208 Els| úgyis nagy törvényszünet volt. (Köztünk mondva: Gábor
209 Els| tekint le rá. Így könnyebb volt az óriást legyőzni.~Föltette
210 Els| omladékokat körülnőtte.~Este volt már, vissza kellett térni
211 Els| egyébkor is igen udvarias volt a hercegnő iránt, de azt
212 Els| pedig még csak egy előszoba volt, de már az is hercegi fényűzéssel
213 Els| így. Egy excellenciás úr volt itt. C, c c! Nagyon haragudott,
214 Els| a névjeggyel. Számára is volt kategorikus utasítása a
215 Els| s azoknak fogalmuk sem volt arról, amit nekik beszéltem;
216 Els| herceg is itt van.~– Vajdár volt itt? Találkozott vele?~–
217 Els| Manassé lakásának címe nem volt egyiken sem.~Ekkor jutott
218 Els| azok egyikének a hátára volt feljegyezve a keresett lakáscím.~
219 Els| engedélyezett időnek már ott volt a sötét narancsszínűre festett
220 Els| a bal szolgálaton kívül volt helyezve, de ezt csak, ha
221 Els| most is igen szép ember volt; csak a fehér haja árulta
222 Els| simára borotvált arca piros volt, és homloka ránctalan, szemei
223 Els| elég díszes és kényelmes volt, ha nem is pompás.~– Igen
224 Els| nem ügyvédének a tanácsa volt. Ez az ön saját nemes szívének
225 Els| nemes szívének a sugallata volt. Ön nem használta fel azt
226 Els| jönnöm erkölcsi lehetetlenség volt, meghatalmazottam pedig
227 Els| pedig tettleg akadályozva volt a megjelenésben: a kúria
228 Els| ön atyjának?~Blanka közel volt hozzá, hogy még azt is elhiggye.
229 Els| kedélye nagyon is hajlandó volt a bizalomra, tartott magának
230 Els| hogy azon bámulatos dolog volt annyi szót elvesztegetni.
231 Els| benső indulatkifejezéssel volt mondva, hogy könnyekre kellett
232 Els| szentségtörő vakmerőség volt tegnap, holnap már csak
233 Els| aláírás nélküli levélben ez volt: „Hercegnő! Legyen ön óvatos.
234 Els| olvastára. Bármily szörnyeteg volt is ez eszme, mihelyt e két
235 Els| Hasztalan; a lakáscím nem volt benne. – Az a kitépett lapok
236 Els| Róma lázas forrongásban volt a Pó mellől érkezett izgalmas
237 Els| korán érkeztek – senki sem volt rajtuk kívül az óriási terjedelmű
238 Els| Ittlétük alatt tegnap senki sem volt az amfiteátrum romjai között.
239 Els| csakugyan azok egyikére volt följegyezve. Ha azt Manassé
240 Els| lenn az arénában árnyék volt.~Manassé aztán odább tolta
241 Els| eszközét, mikor kezemben volt. – Föloldoztam az üldözőm
242 Els| üldözőm kezeit, mikor az meg volt kötözve. – Jól cselekedtem-e?~–
243 Els| a legelső gondolatom az volt, hogy ezt ön írta.~– Bizonyára
244 Els| közt.~Blankának nagyon jó volt a veres napernyő verőfényében
245 Els| Blanka. – Nagyon kegyes volt. – Megköszönte, hogy nem
246 Els| Csak hangos lélegzetroham volt!”~Manassé reszketett; pedig
247 Els| pedig verőfényes hőség volt körül.~– Hercegnő – szólt
248 Els| Manassénak, kinek keze oly hideg volt most, mint a jég. – N’en
249 Els| társaságnak teljes ideje volt minden föld alatti rejtekét
250 Els| előtűnt az – mindig kisebb volt – mire leért az arénára –
251 Els| XVIII.~Blanka úgy volt most, mint mikor egy gyermeknek,
252 Els| örvendetes hírrel, hogy itt volt őexcellenciája, a „conte”.~–
253 Els| látogatási jegyet. Vajdár Benőé volt.~Blanka nem ráncolta össze
254 Els| pompásabbik szállására. Nagyon meg volt vele elégedve. Az előszobájában
255 Els| aranyosveres egyenruhában; ahhoz is volt egy tréfás szava.~– Önt
256 Els| A szőke szépség készen volt rá.~– Tudja ön, légyottom
257 Els| S valóban, amint készen volt a toalettjével, s megnézte
258 Els| maga az arcszíne is más volt, mint tegnap. A dél-olaszországi
259 Els| dél-olaszországi napnak elég volt egy délelőtt az arcára sütni
260 Els| a szemeiben ragyogó tűz volt. Honnan vette ő mindezt
261 Els| tartalma ennek a kaccsnak. Elég volt neki azt tudni, hogy ilyen
262 Els| vagyonvesztés, elítéltetés. Elég volt azt tudnia, hogy van egy
263 Els| gyermek; most olyan étvágya volt, mint egy betegségből felgyógyult
264 Els| Amire megint igen jó oka volt neki; miután őt magát meg
265 Els| férjet válasszak?~Ez már sok volt! Ez annyi, mintha a kalitkába
266 Els| még.~S Blanka oly merész volt, hogy egy percre felállt
267 Els| majd meg öngyilkosságra volt ösztöne. Majd az az ötlete
268 Els| ösztöne. Majd az az ötlete volt: hogy önnek pokolgépeket,
269 Els| időközei, amikor saját magáé volt; az igazi, nemes, lovagias,
270 Els| hercegnő érdekében felhasználni volt az én feladatom. Hogyan
271 Els| tagadom, hogy ez nehéz feladat volt – szólt a hercegnő –, annyival
272 Els| ideig a rablók által foglyul volt letartóztatva.~Vajdár az
273 Els| természeti lehetetlenség volt. – De nem! Hol venné magát
274 Els| szenvedte ön?~A hangban részvét volt átérezhető.~Vajdár azt hitte,
275 Els| háládatlan lenni.~A hangban hév volt és bensőség.~– Halgasson
276 Els| nagy részben az ön műve volt; én mindazon javadalmakat,
277 Els| arca kigyulladt. Jó színész volt: el is tudott pirulni, mikor
278 Els| tenni.~A hercegnő kíváncsi volt megismerni azt a Peliont,
279 Els| piruljak. Ő szerencsétlen volt. Balsorsának szülötte én
280 Els| holdvilág azonban még nem volt elfogva.~Mikor már minden
281 Els| elfogva.~Mikor már minden meg volt neki magyarázva, akkor elővette
282 Els| el. Tökéletes gonosztevő volt. Arca elsápadt az ijedségtól
283 Els| hercegnő megrettent. Mi volt ebben a fegyverben, hogy
284 Els| kapott gyilkos torzképe volt! E hátraszegett ajkakra,
285 Els| terembe, s úgy látszik, nagy volt a csalódása, hogy a hercegnőt
286 Els| ezzel az úrral, akárki volt, nem szeretnék egy szűk
287 Els| széléig elhajítani! Tehát igaz volt, csalhatatlan volt, amit
288 Els| igaz volt, csalhatatlan volt, amit az a másik férfi mondott
289 Els| kellett megtudnia, hogy mi volt a veleje annak a végzetes
290 Els| ez is sietett. Kíváncsi volt megtudni a találka eredményét.~–
291 Els| Mit végeztek, hercegnő? – volt első szava.~– Én nem kötöttem
292 Els| Eddig Blanka csak vendég volt a sors asztalánál, akinek
293 Els| családja oly régi pártfogója volt: csakugyan rájött, hogy
294 Els| való.~Ott már akkor nem volt más a küzdőtéren, csak a
295 Els| híreszteltek el, amiknek nem volt ugyan semmi alapja, de amiket
296 Els| mert a grófné atyja színész volt, s ő maga is leánykorában
297 Els| Blankához ** grófnő igen szíves volt s estélyeire meghívta barátnőjével
298 Els| érette.~A hercegnő nagyon meg volt hatva e ragaszkodás által.
299 Els| maradni a szép Rómában is kín volt már; hazamenni a jó Magyarországba
300 Els| Magyarországba is fájdalom volt már. – S az idő nagyon a
301 Els| szenved. – Ez csakugyan nem volt a hercegnő ezer gondolatai
302 Els| hercegnő fölött tehát be volt csapva a koporsó. De egyúttal
303 Els| élőhalott porrá nem omlik.~Ha volt valaki, aki bosszút akart
304 Els| hogy egy súlyos fenntartás volt kötve e világi jók élvezetéhez:
305 Els| még leggyöngédebb módja volt az, hogy a Rómában lakásra
306 Els| kimondása után aztán Manassé meg volt a hercegnőre nézve halva.
307 Els| hercegnőre nézve halva. Halva volt már őrá nézve az egész világ.
308 Els| az egész világ. Olyanná volt rá nézve átalakítva az egész
309 Els| Jövedelme saját vagyona után is volt annyi, mint amennyi a herceg
310 Els| amennyi a herceg részéről meg volt számára ítélve, minden kényelmet
311 Els| takarta be, s e kertnek is volt egy külön vasajtaja, mely
312 Els| belül hosszában kétfelé volt osztva egy magas fal által.
313 Els| lépcsőzetes fedett tornácon át volt a bejárás a nyugoti szárnyból:
314 Els| keresztbe épített karzattal volt elzárva. Ez a karzat, mint
315 Els| szárnyat. Lapos kőfedele tele volt rakva délvirágokkal ófajansz
316 Els| edényekben.~E karzat bejárata el volt zárva: legalább a hercegnő
317 Els| önmagát felgyújtó főnix alakja volt beverve. E hálóteremnek
318 Els| fülkéket képeztek, egyikben volt egy kosarat vivő canephora,
319 Els| Ahelyett egyetlen nyílása volt a kert felé, mely egy kis
320 Els| donjonba vezetett, azon volt három ablak, befutva virágzó
321 Els| tagadhatta meg azt. – (Tehát nem volt szükség valamennyi olasznak
322 Els| De hát jól tették, igazuk volt.~Most már azt is kitalálhatta,
323 Els| is kitalálhatta, ha kedve volt talányokat oldozgatni, hogy
324 Els| fölkereste, annak azután volt mit meggyónnia a hét főbűnök
325 Els| sem lehetett szeretni. Mi volt rá nézve a korszak nagy
326 Els| melyre egy új női ruha volt felakasztva. Ez öltözetváz
327 Els| felakasztva. Ez öltözetváz mintája volt azon jelmezbáboknak, amikkel
328 Els| hogy hosszas ideig beteg volt, feküdt, recidívázott, orvosi
329 Els| társaságot megsértette, ami nem volt szándéka, s sietett mentségét
330 Els| Blankának legelső gondja volt, amint hazaérkezett, beszerezni
331 Els| kiabálták a nevét; pedig volt sok. Azután közéjük ült,
332 Els| közül pedig egy is elég volt arra, hogy valakinek a fejét
333 Els| hazafiak. A három összetéve volt a mitológiai chimaera. A
334 Els| chimaera. A feje oroszlán volt, a farka kígyó, a közepe
335 Els| olvashatott eleget, ami nem volt csupa merő hízelkedés. Azok
336 Els| képezték.~A Cagliari-palota volt kikiáltva az osztrák reakció
337 Els| a szerencsés helyzetben volt akkor, hogy a bennszülött
338 Els| tősgyökeres reakción kívül még volt osztrák, bajor, nápolyi,
339 Els| csak békességet.~Ott is volt másnap reggel a Szent Ágota-templomban,
340 Els| hercegnő holtig való lakául volt rendelve, valamikor egy
341 Els| fogságba zárják. De maga meg volt felőle győződve, hogy ez
342 Els| nevetés dévaj, csintalankodó volt; ez utóbbi biztató, hízelkedő.
343 Els| elhitetni Blanka, hogy álom volt az, amit hallott, hanem
344 Els| érckovácsművészet remeke volt. Finiguerra műhelyéből került,
345 Els| kiverve; különösen gyönyörű volt a mítoszi madár feje, lángoló
346 Els| kürtőjébe. A kandalló tele volt parázzsal és égő fahasábokkal.
347 Els| Blankának háromszoros oka volt az elbámulásra; a titokszerű
348 Els| meg, magas, sugártermetű volt, testéhez tapadó lágy nyersselyemből
349 Els| kacagás! Ez Sappho nevetése volt.~Blanka csak nézett rá merően.
350 Els| lakosztálya között. Önnek nem volt róla tudomása, ugye? A kandalló
351 Els| s a főnix ismét a helyén volt, és aranyszeme kiragyogott
352 Els| le tudná rajzolni, milyen volt annak a kulcsnak a fogantyúja.
353 Els| hölgy keblétől, ahova el volt rejtve. Hát a fantomok keble
354 Els| sugárzó egész bűbájában. – Nem volt miért titkolni bájait egy
355 Els| kacag is néha.~Blanka meg volt felőle győződve, hogy most
356 Els| miben ön figyelmeztetve volt az ármányos cselszövényre,
357 Els| neki hinni.~– Az pedig való volt. Óh, az a két ember nagy
358 Els| A másik esély pedig az volt – folytatá a delnő –, hogy
359 Els| szerencsétlenségről? – Már készen volt a terv. A fiatal festőt,
360 Els| vette volna azt észre?~Olyan volt ez, mint mikor az álmodó
361 Els| melegedni.~– E két sors között volt választásom a fiatal festő
362 Els| népzendülés a hercegnek volt szánva, meg a familiárisának;
363 Els| éjszakát, hercegnő. Mára elég volt a fecsegésből. Nem mondtam
364 Els| Egyszerre nem megy az. Mára elég volt az, hogy utánam nevetett
365 Els| az hitte, hogy csupa álom volt mindaz. Kikelt az ágyából.
366 Els| viasztekercsről. A kereveten volt egy faragott gemma, mely
367 Els| fejébe a szem helyén be volt dugva a kulcs, a két griffmadárral
368 Els| az szívéhez közel áll. Rá volt bízva, hogy tegyen úgy ez
369 Els| cinizmus valami megkapóan új volt előtte. Meglepte ez a könnyed
370 Els| nagy Ciceruacchiót az nem volt más, mint „sakk a királynénak”
371 Els| el magát, ez a megjelenés volt az első derült, változatos
372 Els| mégis! Mégis nagy kedve volt Blankának örökké benne hagyni
373 Els| felkészülni; de még nagyon eleven volt emlékében az a mondat, hogy „
374 Els| Egész nap rút, locspocs idő volt. Este a színházakban is,
375 Els| kandallót még nem. Az tisztára volt seperve.~Hanem a mandolint
376 Els| rá mit mondani, úgy meg volt zavarodva.~– Aztán ezért
377 Els| kapushoz. Ki járt itt? Ki volt a hercegnőnél az este? Hanem
378 Els| felé, homloka oly derült volt, mint egy idvözülté. Nyugodtan
379 Els| nézem.~Caldariva márkinő meg volt arról győződve.~– Ön képes
380 Els| megfigyelte. Olyan művésznő volt, aki nem néz a hangjegybe,
381 Els| Csakugyan tarkabarka gyűjtemény volt az. A társaság minden osztályából
382 Els| mondani. A legutolsó név volt Adorjáné.~– Senki ellen
383 Els| rossz tudomány között mégis volt egy jó is, amint a szép
384 Els| szerencsétlen házassága által, nem volt oka megszeretni nemzetét,
385 Els| ahol ő játszott. Ez a park volt egyedüli emléke a hazából.
386 Els| Hanem azért mégis mindig ott volt ez az aggasztó kérdés a
387 Els| porticus oszlopainak köze tele volt várakozó néppel. Férfiak
388 Els| melynek vége a kocsis karjára volt kötve. Az a zsinór egyúttal
389 Els| zsinór egyúttal hangcső volt, melyen át a kocsisnak utasítást
390 Els| önre! Megölik önt.~Egy pap volt még a szobában és egy lengyel
391 Els| elejét. Utolsó szava ez volt: „Én a népet meg nem gyalázom
392 Els| kapu alatt.~De neki nem volt többé elég kedélynyugalma
393 Els| hogy aggodalma hiú agyrém volt, s sajnálta már, hogy elmaradt
394 Els| Mit tegyen?~Még mindig nem volt bizonyos felőle, hogy elmegy-e
395 Els| áldozni mindent.~Délután volt, ajtaján a komornyik kopogtatott.
396 Els| ajtót kinyitni. Bosszús volt a háborgatásért.~A komornyik
397 Els| reszketett, mikor az imának vége volt.~Volt oka rá. Egész délután
398 Els| mikor az imának vége volt.~Volt oka rá. Egész délután nem
399 Els| oka rá. Egész délután nem volt a kandallójában tűz. Az
400 Els| a cseléd, s neki is kék volt az orra. A hidegtől vagy
401 Els| mire orvost hoztak, már meg volt halva.~– Irtózatos!~– Valóban
402 Els| Blanka elbámulva.~Oly nagy volt a rémület, az iszonyat hatása
403 Els| A rémület okozta azt.~Az volt rémületének legszörnyűbb
404 Els| de minden tábla közepén volt egy cifrázat, melyen keresztül
405 Els| lehetett látni.~Késő őszi este volt; négy óra naplement után.
406 Els| Cagliari-palota állt, világos volt a tér. A táncterem csillárai
407 Els| Csorda! Igen: vadállatcsorda volt. Minőt hajdan a Colosseum
408 Els| egy némber, ki oly boldog volt, hogy egy csecsemőt tartva
409 Els| maga jött. Első hivatalnoka volt a meggyilkolt miniszternek,
410 Els| Ez oly undorító látvány volt, hogy Blanka nem nézhette
411 Els| annak egy nagy kék folt volt a szeme alatt. Azután megjött
412 Els| próbáljon menni senki.~Nem volt már kedve se ebédelni, se
413 Els| dáridó.~Hálószobájában sem volt nyugalma. – Sapphó különös
414 Els| Sapphó különös nagy kedvében volt most. A hangközlő üreg a
415 Els| Egy hang, egy susogás nem volt többé.~Blanka most a csendet
416 Els| főnixszel.~Blanka bizonyos volt erről. Nem is volt meglepetve.~
417 Els| bizonyos volt erről. Nem is volt meglepetve.~A zsarátnok
418 Els| álló alakot. A szép Cyrene volt az. Szétbomlott hajfürtjeit
419 Els| termete egy kék rókabundába volt burkolva.~– Oltsa ön ki
420 Els| hogy lármázzon.~– Önnek volt igaza. Elismerem. Saját
421 Els| hogy semmi tudomásom nem volt róla!~– Nem azért rendezte-e
422 Els| Valami kegyetlen gondolatja volt – nem az, hogy egy szökéssel
423 Els| ruganyossága lelkének, ki volt kezéből véve a fegyver.~–
424 Els| tudnának!~Künn egyre dühösebb volt az ostromló zaj, a vastáblák
425 Els| lehet azt neki bocsátani. Volt, akire lessen!~Az a látvány
426 Els| előtte.~Az egész terem sötét volt, de az ajtóból kiderengő
427 Els| rémületnek.~Egy oly részeg volt, hogy dalolni akart. Társai
428 Els| ő”? Elesett e?~– Itt sem volt – válaszol gúnymosollyal
429 Els| alól, s ez a kar meztelen volt egész vállig.~Egy perc múlva
430 Els| kapott. Erőteljes férfiírás volt. Csak három sor.~„Márkinő!
431 Els| XXVII.~Nem volt most idő az ábrándozásra.
432 Els| vigasztalásnak elég rossz volt.~A győztesek, mikor nem
433 Els| helyiségbe, ahol sohasem volt, s ahova nem volt szabad
434 Els| sohasem volt, s ahova nem volt szabad szövétneket vinnie
435 Els| ellensége járt hozzá.~Nem volt az sötét. Az udvarról fáklyafény
436 Els| nagy falapra festett kép volt, a gnidiai Venus templomának
437 Els| ábrázoló. E templomajtó volt a túlsó kandallólap hátrésze;
438 Els| folyondárlevelek egyike megmozdítható volt. Az alatt volt a kulcslyuk.~
439 Els| megmozdítható volt. Az alatt volt a kulcslyuk.~Blanka megállt
440 Els| A hálószobában még nem volt semmi zörej, semmi lárma.
441 Els| mozdult az. A csapóajtó be volt zárva.~A veszély leleményessé
442 Els| hálóterembe is. Szörnyű volt káromkodásuk, hogy nem találták
443 Els| annálfogva a hercegnő fültanúja volt egy olyan litániának, amilyenért
444 Els| litániának, amilyenért érdemes volt Rómába jönni, hogy meghallja.~
445 Els| hadvezérnek született. – Gondja volt rá még a futásban is, hogy
446 Els| levezető csövei számára volt építve, s a föld alatti
447 Els| el. Az rettenetes kijárás volt.~– Utánuk! Ordíták a betörők. –
448 Els| márkinő Astarte-ünnepén jelen volt vendégeknek ő nyitott menekülési
449 Els| Ez a becsületes ember volt Torre mérnök. Tisztavérű
450 Els| nincs semmi köze!~Este ki volt világítva a város a nagy
451 Els| megérkeztek aztán. Jó dolguk volt most a szerkesztőknek. Háromszor
452 Els| feledékenységbe ment a neve. – Útjában volt mindenkinek: a forradalomnak
453 Els| hazáját szerető polgár!) Ő volt a fonál, melyen Damoklész
454 Els| tiszteletére.~Most már el volt határozva Blanka, hogy Rómát
455 Els| Cagliari-palota kapuja már be volt támasztva, s előtte fegyveres
456 Els| fölkeresni. Az igen rosszkedvű volt. Alig akart vele szóba állni;
457 Els| anyjához. Mind a kettőnek volt egy haldokló anyja. S a
458 Els| grófnő még fagyosabb volt hozzá, mint tegnap.~– Őszentsége
459 Els| is hagyjatok békét.” – Ez volt a válasza.~– Lehetetlen!
460 Els| aki egyetlen pártfogóm volt, meggyilkolták, s a gyilkost
461 Els| szólt a grófnő hidegen, s ez volt búcsúszava a hercegnőhöz.~
462 Els| Tökéletesen jó sejtelme volt Blankának, mikor azt mondta,
463 Els| mondta, hogy lehetetlen volt a pápának ily választ adni
464 Els| rá semmit.~** grófnőnek volt valami oka azt így adni
465 Els| azután csak egy eszméje volt még. Az utolsó pókfonál,
466 Els| amire nagy szüksége is volt; mert a lépcső csakugyan
467 Els| Kicsiny kis padlásszoba volt Manassé lakása, de tisztán
468 Els| kép. Az ablak igen nagy volt, kidűlő erkéllyel, s azért
469 Els| messzire kiugró ernyője volt, mely a felső világosságot
470 Els| enyhítette; alant pedig be volt futtatva kúszó rózsával,
471 Els| embernek való helyecske volt az; hanem aztán a kilátás
472 Els| oda.~Blanka valóban meg volt lepetve a kép által. Magát
473 Els| bérkocsis azt higgye, ezért volt nálam a polgártársnő. Nem
474 Els| polgártárstól. – Egész Róma az utcán volt most. A nap olyan melegen
475 Els| a palotájába, első dolga volt a cipőket fölpróbálni. Meg
476 Els| nagyon a nép.~Pedig ehhez volt már egy kis köze. Reggeli
477 Els| rövid ártatlan tudósítás volt.~„Zboróy Blanka hercegnő,
478 Els| eléje, ha valami szüksége volt rájok.~Csak a piemonti inasnak
479 Els| vétettem, az még csak gondolat volt! És mégis így büntetsz te
480 Els| feszület elefántcsontból volt; Bernini egyik nevezetes
481 Els| valóban emberijesztő tünemény volt.~Észak felé rózsaszínű fényben
482 Els| töprengett Blanka, és nem volt, aki megnyugtassa.~Az utcákon,
483 Els| kellett már Rómának gázlámpa; volt kiviláglott ég! Nappal az
484 Els| az eget bevilágítá, nem volt semmi füstje, minden csillag
485 Els| jártak azok mélyen. S ez volt a legszokatlanabb a látványban.
486 Els| elő.~A termekben sötétség volt. A lámpákat nem gyújtotta
487 Els| kereste. Annak a szobája üres volt. Próbált a kapun kimenni;
488 Els| Próbált a kapun kimenni; az be volt zárva. Kifutott az udvarra,
489 Els| hagyta úgy. Egy pillanatra az volt eszében, hogy kimenekül
490 Els| a derekát ölelte át; az volt az utolsó jó barátja.~–
491 Els| a hercegnő előtt ismerős volt a hang: felszökött térdéről.
492 Els| Odarohant hozzá, s úgy volt, hogy a nyakába boruljon;
493 Els| sötét termeken. Zsebében volt tűzszer és zseblámpás, azt
494 Els| voltam szállásomon. S mi oka volt a hercegnőnek engem felkeresni?~–
495 Els| melyben az ellene célzott vád volt. – Ez igaz.~– Ön megmentette
496 Els| kérdezte, hol maradtam én. Ez volt rá a válasz.~– Honnan sejti
497 Els| az én meghívomra is fel volt írva, hogy Zboróy Blanka
498 Els| hittem azt.~– Az én hitem nem volt olyan erős.~– S most ugyanazok,
499 Els| Blanka.~– Egyik okom az volt rá, hogy búcsút vegyek öntől.
500 Els| hercegnő annyi kegyességgel volt hozzám, hogy tartozást véltem
1-500 | 501-1000 | 1001-1191 |