Part
1 Els| ítélete egyúttal ki fogja mondani az asszonyra, hogy soha
2 Els| Ezt olyan biztosan merte mondani, mintha valami talizmánja
3 Els| vakmerő homlokkal azt meri mondani: „Én azt követelem a nőtől,
4 Els| érheti az a balsors (akarnám mondani: szerencse!), hogy nem nősülhet
5 Els| beírtam, amit el akartam mondani.~– Az nagyon jó.~– No, hát
6 Els| hogy még azt is el tudta mondani odahaza, hogy őszentsége
7 Els| ügyvédemhez; az az úr meg fogja mondani a kérdezősködőnek, hogy
8 Els| volna. Ezzel tán azt akarja mondani a hercegnő, hogy neki azt
9 Els| ezt tekintve mégse lehet mondani, hogy a hitváltoztatás már
10 Els| penget: azt fogják róla mondani, hogy megőrült, s még ennél
11 Els| Blanka nem tudott rá mit mondani, úgy meg volt zavarodva.~–
12 Els| nevezetességek”-nek szoktak mondani. A legutolsó név volt Adorjáné.~–
13 Els| nap. (Szegény: azt akarta mondani, hogy „egyformán rossz”)~–
14 Els| elfutottak is Rómából, el fogják mondani, hogy a Trevi-kút vízműveinek
15 Els| mondta végig. Az akarta mondani, hogy „nekem lesz baj”.~–
16 Els| bizony én meg nem tudom mondani.~– Én sem! – szólt Blanka
17 Mas| szót sem szabad ám odább mondani.~Mikor aztán a kalauz elaludt,
18 Mas| elkezdett egy hosszú imádságot mondani azon az érthetetlen, senkihez
19 Mas| hogy mit feleljen. Azt mondani, hogy mindezt magával hozta
20 Mas| igaz. Ha nem akarok igazat mondani, hallgatok. Az éjjel ott
21 Mas| látom, hogy tudsz igazat nem mondani, s mégsem hazudni? – dörmögé
22 Mas| gyűlölni foglak!”– Lehet azt mondani, lehet azt megtenni; de
23 Mas| bátorsága „egy” nőnek azt mondani önnek a szemébe: itt a hercegi
24 Mas| kedvem ezen az éjszakán! Mondani olyan sértő szavakat, amiktől
25 Mas| mit tudsz vigasztalásomra mondani, te gyáva? – Meddig él még
26 Mas| ember és gavallér, azt fogja mondani e levélre, hogy „Az nekem
27 Mas| Hát egy imádságot akarok – mondani – a szerencsétlen asszony
28 Mas| nőismeret ritkán csal. Azt mondani az asszonyfélének, hogy
29 Mas| fog odasietni. Azt fogja mondani, hogy Dávid testvér iránti
30 Mas| élőszóval is el akarják mondani. (Különös, hogy minden ember
31 Mas| a fegyvert, s azt fogja mondani: „Ma nem!”~És a parancsnok
32 Mas| harcolok érte!”~Kinek merje azt mondani: „Én nem kötöm fel ezt a
33 Mas| nem tudtak egymásnak mit mondani. Azt hallgatták, amit a
34 Mas| életemben, s azalatt nem mondani mást, mint a nevedet, és
35 Mas| Őrjöngő! – S mit fogsz mondani a világnak, a hatóságnak,
|