Part

 501     Els|               otthoniak boldogsága nagy volt, kerültem őket; az én boldogságom
 502     Els|             őket; az én boldogságom nem volt az – de most szerencsétlenség
 503     Els|                   Fehér kasmír pongyola volt, pálmaszegéllyel.)~– Semmi
 504     Els|              fekete gyapjúszövet öltöny volt rajta.~– Uram!~– Parancsol,
 505     Els|               is elvállalta. Mégis csak volt benne egy kis hajlam a mártírok
 506     Els|                 életére! Mert ez már az volt – mártírium. Blanka nézte
 507     Els|            nekem az útra.~És Manassénak volt annyi önmegtagadása, hogy
 508     Els|                Blankát.~Az hamar készen volt a csomagolással.~– Gyalog
 509     Els|            Ráismert a kocsisra. Ugyanaz volt az, aki őt ma délelőtt hordozta.~
 510     Els|             Magyarországba. Ez jó firma volt. – Miért utaznak haza? Azért,
 511     Els|              fönntartani? A vértanúknak volt rá okuk. Ők meghaltak Jézusért,
 512     Els|               de nem bocsátotta el. Oka volt Blanka szökésének tanúját
 513     Els|             kapujáig. A kapus jó embere volt. Bevezette a szobájába az
 514     Els|      vacsoráltak ketten. Szerény lakoma volt. S jóllaktak vele.~A kapusnak
 515     Els|          jóllaktak vele.~A kapusnak nem volt több egy poharánál. Ittak
 516     Els|               ketten. – És ez boldogság volt nekik. Nem mondták egymásnak,
 517     Els|                 Blanka utánafutott. Meg volt rettenve. Kétségbe volt
 518     Els|                 volt rettenve. Kétségbe volt esve.~– Asszonyom. Legyen
 519     Mas|            bővölködő Olymp idejében sem volt itt több úr, csak egy; ma
 520     Mas|      véghetetlen eget járták, mely tele volt ragyogással e napon. A tengernek
 521     Mas|           nyugotnak.~– Látod, milyen jó volt, hogy Rómában a harci párt
 522     Mas|                expedícióhoz; nekünk nem volt más választásunk, mint egy
 523     Mas|                 hőstett asszony munkája volt.~– Igazán?~– Igazán!~– Hát
 524     Mas|         mintaképe egy uralkodó hercegnő volt. Mikor a szemérmetes prüdéria
 525     Mas|               chauffée« – Hiszen jól be volt fűtve a szoba. Palma Giovine
 526     Mas|                 a szeretőjét, ki hívebb volt hozzá, mint az esküjéhez,
 527     Mas|               ítéletnapi tablóján. Joga volt hozzá. A művész beatificálhat,
 528     Mas|             férj Nagy-Britannia királya volt. Kémeivel vette körül a
 529     Mas|                elhagylak. Megyek innen!~Volt is hová!~Aztán, amint Manassé
 530     Mas|                láttál, a földi uralkodó volt, ki itt hagyta koronáját,
 531     Mas|                legsürgetősebb dolguk az volt, hogy mind a ketten levelet
 532     Mas|               itt a „város”. Minő város volt az? Egy Pompéji a hegytetőn,
 533     Mas|                hegytetőn, mely soha nem volt eltemetve, mégis elmúlt.
 534     Mas|               Egyszer nagy összeütközés volt ebben a völgyben a csempészek
 535     Mas|                nem akarnak fizetni.~Nem volt ott se bor, se vendég. A
 536     Mas|              szája és két szeme számára volt nyílás a gubancban. Főzött
 537     Mas|            megannyi teljes című titulus volt. A következő beszéd pedig,
 538     Mas|              összehívta a kutyákat. Nem volt ott rajta kívül senki; se
 539     Mas|              kis ideig nevezetes vitája volt egy képzelt házastárssal,
 540     Mas|               Az asszony kifogyhatatlan volt a perpatvarban, utoljára
 541     Mas|          Cagliari-palotában egyszer sem volt ilyen édes, nyugodalmas
 542     Mas|          kőkereszt. Az egyik ága már le volt törve, s az idvezítő testéből
 543     Mas|               jobb kar és a két lábszár volt még rajta.~A fecsegő odatérdelt
 544     Mas|                  Róre mityi nófiti.” Ez volt az ámen. – Az, akihez beszélt,
 545     Mas|             keresztülhatolva nyílt kapu volt előttük Magyarországba;
 546     Mas|                lakossága messze távolba volt elszólítva a hadműveletek
 547     Mas|            rendőrség, vámőrség, mind be volt vonva; ahol fuvarost fogadtak,
 548     Mas|            magyar községek népfölkelése volt hazatérőben; a hadseregtől
 549     Mas|                való elemek. Ezekkel sem volt semmi baj.~A Bakonyerdő
 550     Mas|                 a legbátorságosabb hely volt most.~A magyar hadsereg
 551     Mas|              mögött egész Budáig szabad volt a tér.~A Lánchídon még nem
 552     Mas|                testnek oly acélidegzete volt, amit külső viszontagság
 553     Mas|         gyorsparasztot”.~A gyorsparaszt volt akkor a magyarországi közlekedés
 554     Mas|                budai „Fehér farkas”-ban volt feltalálható, s a részvényeket
 555     Mas|                ügyvéd irodája ismeretes volt, a leghíresebbek közé tartozott
 556     Mas|                 az a fővárosban. Mindig volt négy-öt segédje és ugyanannyi
 557     Mas|           irodaszemélyzetből csak három volt otthon található: egy sánta,
 558     Mas|            harcolt. Mind a háromnak fel volt téve a kalapja; úgy jobban
 559     Mas|              március 15-én.~Ezeknek nem volt akkor nagyobb bajuk. Manassé
 560     Mas|          tizenötödikét, csakhogy az nem volt forradalom, mert csak egy
 561     Mas|                el benne; a bécsi már az volt, mert abban egy embert meg
 562     Mas|               egyedül a hebegővel. – Az volt az irodafőnök.~Manassé Zimándy
 563     Mas|                ez utazási mód. Az út jó volt: nem vas, de acél; egész
 564     Mas|      lábujjhegyen járni, mégis óvhatlan volt, hogy valami kis neszt ne
 565     Mas|              szobájában nappal is sötét volt. Az ablaktáblák be voltak
 566     Mas|                 sárga selyem háziköntös volt rajta; hosszú szőke haja
 567     Mas|        domestiques”.~S Blanka kénytelen volt franciául ismételni kérdését.~–
 568     Mas|               arcpírja eleven dicsekvés volt.~– Ne beszéljünk most énrólam! –
 569     Mas|          gyógyító ereje van.~– Igen; ön volt az én szentem.~– Kísértsük
 570     Mas|                 szíve sokkal rosszabbul volt annak, mint a feje.~És neki
 571     Mas|             kitudódott; mert első dolga volt Budapestről megírni mind
 572     Mas|                 Az is nyaktörő vállalat volt ugyan. Isten csodája, hogy
 573     Mas|                 közé, s már csatában is volt; míg az ikertestvéred, Anna
 574     Mas|              Erdélybe menni?~– Ha eddig volt rá egy okom, van most rá
 575     Mas|          meztelen cinizmus már undorító volt Manassé előtt.~– Elég, uram.
 576     Mas|                 és „pavor”-nak. Az inas volt. Vacogó fogakkal, hebegő
 577     Mas|           ültette, aki híres nagy gazda volt. (Az asszonyságé volt a
 578     Mas|             gazda volt. (Az asszonyságé volt a birtok.) Csodamódon elkészített
 579     Mas|                 nagyobb rész gyümölcsös volt, és a gyümölcsfák maguk
 580     Mas|              Szamosig, mely szegélyezve volt terebély somfákkal. Másutt
 581     Mas|             végig, egyedül.~Kora tavasz volt, mikor legutóbb ugyane fasor
 582     Mas|              sétánya közt.~Akkor gazdag volt, előkelő. Hódoltak neki.
 583     Mas|                  Blanka maga is asszony volt. Melyik asszony nem szenved
 584     Mas|     Visszafordult. S íme, nem az árnyék volt háta mögött, hanem Manassé.~
 585     Mas|           Manassénak nem sok válogatása volt, hogy merre jusson be Erdélybe.
 586     Mas|                Az út odáig akadálytalan volt egyes utazókra nézve, csupán
 587     Mas|                mellett elmenni. Arra is volt gondja, hogy jól megrakott
 588     Mas|                 kapni. Az idő igen szép volt. A verőfényes ősz egész
 589     Mas|                év polgári divatja) elég volt az útra. Manassé régi ismerős
 590     Mas|                 Manassé gondos figyelme volt az, hogy Blanka előtt a
 591     Mas|            széles vállú, tömzsi emberke volt az; székelyes zekében, hosszú
 592     Mas|                  s csak az az egy bajom volt, hogy hagymát nem ehettem
 593     Mas|                 bátyámról mit tudsz?~Ez volt a legsürgetőbb kérdése Manassénak.~
 594     Mas|                róla; tudod?~Manassé meg volt hatva a kérges tenyerű bányásztestvér
 595     Mas|                 a Rákóczi Ferenc vezére volt. Azt is megnézzük, ugye,
 596     Mas|             Áron.~Szakasztott hasonmása volt Manassénak. Ugyanazon arc,
 597     Mas|                 Csak egy év különbségük volt az időkorban.~A korláton
 598     Mas|                a Házsongárd utcáig; ott volt egy nyári mulatólaka a családnak,
 599     Mas|              meg.~A ház mellett kert is volt, az most zöldségeskertül
 600     Mas|                 az most zöldségeskertül volt kiadva egy kufárnénak; az
 601     Mas|              neki. A kufárné is részese volt már az összeesküvésnek,
 602     Mas|     összeesküvésnek, amiben mindenki be volt avatva, akivel csak Blankának
 603     Mas|                s a hátsó ülés Blankának volt egészen átengedve, akit
 604     Mas|               nem is igen nagy szüksége volt rá, hogy a lovakat igazgassa.
 605     Mas|         megállani.~Áronnak elég alkalma volt, hogy a kocsiülésből visszafordulva,
 606     Mas|                  amikből kifogyhatatlan volt, s jóízű természetes humorral
 607     Mas|            negyed.~Az egész ember ilyen volt; aranyóra báránybőr bekecszsebben.
 608     Mas|              még akkor gyönge gyerecske volt, aki azt akarja, hogy szoptassák.
 609     Mas|              erre, „Hogy hát mi szükség volt a bányászoknak katonákká
 610     Mas|              Hisz ez máskor is csak úgy volt. Aki legokosabb ember volt
 611     Mas|              volt. Aki legokosabb ember volt a városban, az vezette a
 612     Mas|                  Sándor bátyád is jelen volt azon az aranyosszékiekkel.
 613     Mas|                A völgyben sötét éjszaka volt; a hold nem sütött ide le;
 614     Mas|        olyanokat zökkent az, hogy csoda volt épségben maradása, s néha
 615     Mas|                  hogy még nagyobb csoda volt fel nem borulása.~Egy ízben
 616     Mas|                nemesember. Regalista is volt. A kakasai pedig unikumok
 617     Mas|                 a völgy lápján jó út is volt, kissé nyirkos, de sima;
 618     Mas|                 aklokat.~A házigazdának volt egy szép leánya. Éppen olyan
 619     Mas|         emeletébe.~Kellemes kis kastély volt az. Tölgyfából faragva az
 620     Mas|            faragva az egész, ami simára volt gyalulva és kifényesítve.
 621     Mas|                kapott az, s a kürtő úgy volt csinálva, hogy annak a hátlapja
 622     Mas|                  ami csak jó és ízletes volt a házuknál, s kínálták erősen
 623     Mas|             hogy mi az a pazsura. Olyan volt valóban, mint egy szent;
 624     Mas|                hej, de sok özvegy, árva volt a kísértete! Blanka ki volt
 625     Mas|             volt a kísértete! Blanka ki volt fáradva; alig várta, hogy
 626     Mas|       lefekhessék.~Ciprianu háza jól el volt rendezve vendéglátáshoz;
 627     Mas|              duplapuskája.~A benyílóban volt két ágy; azokba Blanka és
 628     Mas|               el van fáradva. Szokatlan volt Blankának az ilyen mezei
 629     Mas|               Csak kétujjnyi tölgyfalap volt közöttük. Akkor aztán elaludtak.~
 630     Mas|                a háznál mindenki talpon volt már, mikor Blanka fölébredt.~
 631     Mas|                  mint a gyermek.~(Ezért volt a három ló egyúttal fel
 632     Mas|                  A szép zöld mező lepve volt már az őszi dértől, de amint
 633     Mas|               mogorva, kedvetlen pajtás volt. Itt pedig jókedvű fickó.
 634     Mas|               ábrázatjának.~Eszében sem volt, hogy megijedjen tőle.~Zenóbia
 635     Mas|                  s mikor a legtetejében volt, hogy a hajló sudar elkezdte
 636     Mas|                 látnia vidéket. Hasonló volt a látvány a tengeréhez.
 637     Mas|           meredő, júraképződési mészfal volt az, mely a többi hegycsoportot
 638     Mas|                előtte egy öblös medence volt, melynek csak a fenekén
 639     Mas|               rázta a fejét, s mert nem volt képes elhinni, hogy abban
 640     Mas|        gyönyörtől.~És meglehet, hogy ez volt az egyetlen nevető hang,
 641     Mas|                legeslegtetején.~Az tele volt már százados pudvával, ami
 642     Mas|                  csak a távol harangszó volt sejthető.~Egyórai folytonos
 643     Mas|                 völgykatlanba épült ház volt az, mely mögött növénnyel
 644     Mas|                 Valamivel különb épület volt az a többi oláh kunyhóknál,
 645     Mas|           vetekedett. A ház eresze tele volt galambokkal; azok a magyar
 646     Mas|                 épületnek, mely fehérre volt meszelve, s aztán vörös
 647     Mas|                pettyegetve. – Kutya nem volt a háznál; azt a zsidó nem
 648     Mas|                  mert akörül olyan nagy volt a sár, hogy abban a női
 649     Mas|             mely a szobába vezetett, be volt zárva, s kilincse nem volt
 650     Mas|              volt zárva, s kilincse nem volt kívülről. Bezörgetett rajta
 651     Mas|            tudott ahhoz. Ha kilincs nem volt az ajtón kívülről, de volt
 652     Mas|              volt az ajtón kívülről, de volt rajta egy lyuk, azon bogra
 653     Mas|                azon bogra kötött zsineg volt kidugva, azt ha meghúzta
 654     Mas|                 Ott pedig egészen sötét volt. Az ablaktáblák betéve;
 655     Mas|                 fején gömbölyű bőrsipka volt, termetét ujjatlan báránybőr
 656     Mas|        használnak; a homlokán egy kendő volt keresztülkötve, mely arcát
 657     Mas|              meglátszott belőle, sovány volt és pergament színű.~– No
 658     Mas|                valaki.~Az ajtó pedig be volt zárva, s a kilincset fordítani
 659     Mas|                Azért egy gömbölyű ablak volt vágva az ajtó felső részén,
 660     Mas|         hegyesen állt előre.~Első dolga volt az, hogy kiköpött a szobába.
 661     Mas|              előtt Kanahánban nagy vita volt afölött a farizeus és a
 662     Mas|         valóságos kétforintos tallérral volt kibélelve.~– Elvezetlek
 663     Mas|                megvolt; de gazda nélkül volt kötve.~Már fenn ültek a
 664     Mas|               vonítással kevert hadarás volt az, hol felsikoltott, s
 665     Mas|               melynél delelőre pihentek volt; az óriási bükkfa füstje,
 666     Mas|            magát; annak pedig előbbvaló volt a csalitot fölkutatni havasi
 667     Mas|      megnyugodott. „Pécsi Simonnak” nem volt fanatikusabb híve az ő hírhedett „
 668     Mas|          istenimádást. Kiszámított terv volt ez tőled, bátya.~Áron felkacagott.~–
 669     Mas|             flórájában.~Itt még dér nem volt; még nyíltak az indigókék
 670     Mas|          bokorra akadt, mely éppen tele volt érett gyümölccsel. Ez a
 671     Mas|              felugorva henyéltéből; nem volt már fáradt.~– Bizony jó
 672     Mas|      felfrissült tőle. A gyermek készen volt újra kezdeni a – játékot –,
 673     Mas|          egyesíti.~S e felséges táj nem volt mindig ilyen csendes. Egy
 674     Mas|               egyik előretolt központja volt itten. Túl a hasadékon volt
 675     Mas|             volt itten. Túl a hasadékon volt a provincia legnevezetesebb
 676     Mas|               itt hajdan egy darab Róma volt. A hatalmas Traján-út most
 677     Mas|       szabadság- és vallásháborúk alatt volt itt menedéke Rákóczi portyázó
 678     Mas|           kiseperte, ha ezernyi ezer is volt.~E vasrács és zsilip védte
 679     Mas|          egyenes hazugság mondására nem volt képesítve; válasza nem a
 680     Mas|                a jó jeladás kővetkezése volt.~– Hanem azoktól minekünk
 681     Mas|         Balyika-várban.~Áron pedig azon volt, hogy földicsérje Blanka
 682     Mas|                 tágas szája annak is be volt falazva, s a fal bejárata
 683     Mas|          lakályosan berendezett otthona volt valakinek.~Ehhez a barlanghoz
 684     Mas|               leszállt a lováról, olyan volt, mint egy valóságos gyermek.
 685     Mas|                ez a vidék római kolónia volt. Ezt a barlangot még a rómaiak
 686     Mas|              amit talált. S valóban ott volt a díszbokrok leggyönyörűbbike:
 687     Mas|               öreg nagyon elbámult. Rút volt szegény, szokatlan volt
 688     Mas|                 volt szegény, szokatlan volt neki, hogy őt jókedvéből
 689     Mas|              fölkelő tábor estima-éneke volt. Az ott tanyázott a fejük
 690     Mas|           bejáratának azonban kapuja is volt. Ezt nem készítette ács
 691     Mas|           falnak egy zugába szénahalmaz volt tetézve; annak a rejtekéből
 692     Mas|            házat.~Blankának dévaj kedve volt afölött, hogy ő valahára
 693     Mas|               az enyém.~De mennyire meg volt lepetve Blanka, mikor a
 694     Mas|       idejövetelük és itt maradásuk elő volt készítve. Áron gondolkodott
 695     Mas|                 molnárnak a cselekedete volt ez, aki a peterdi bejáratot
 696     Mas|              házban; melynek bizonyosan volt asszonylakója is – különben
 697     Mas|           deszka három széles kődarabra volt végigfektetve, s le volt
 698     Mas|                volt végigfektetve, s le volt takarva bundával. Áron bátya
 699     Mas|             szolgáló deszkák folytatása volt az étkezőasztal, melyhez
 700     Mas|       tenyerében nyugtatva; oly érdekes volt, ahogy azt Áron bátya (keverve
 701     Mas|        legszebbik leányába. Annak pedig volt már akkor jegyese, Marci,
 702     Mas|              már a kutyafejű tatároknál volt vele, ott Blanka szép csendesen
 703     Mas|                 Manassé, midőn bizonyos volt már, hogy Blanka alszik.~–
 704     Mas|              aludt.~…Manassé aztán azon volt, hogy találjon ki valami
 705     Mas|              között. Világánál kivehető volt a patakmeder útja, melyből
 706     Mas|                mely szálas tölgyerdővel volt fedve.~Jó kalauza volt az
 707     Mas|     tölgyerdővel volt fedve.~Jó kalauza volt az éjben a hegyormon meggyújtott
 708     Mas|         épületig, mely zárda és kápolna volt egy személyben, s ez alkalommal,
 709     Mas|                Az épület bejárata előtt volt két őr, mind a kettő hason
 710     Mas|                békét hagyott. Kénytelen volt minden bejelentés nélkül
 711     Mas|                 az éneklésnek; de érzés volt benne és igazság, mit kifejezett
 712     Mas|                apának égre kiáltó szava volt az.~Ez nem ceremónia – ez
 713     Mas|            ellenállhatatlanul megragadó volt a jelenetben, amint ez idomtalan,
 714     Mas|                azonban csak egy kérdése volt hozzá:~– Hol van Manassé?~
 715     Mas|                  Hiszen már erre készen volt a felelet nagyon szépen.~–
 716     Mas|              rajta a kenyér.~Mikor vége volt a mesemondásnak, Blanka
 717     Mas|                zsoltárára.~Jó tanítvány volt.~– Hát hiszed már most,
 718     Mas|                  s azon az asztalon nem volt több egy szál faggyúgyertyánál.
 719     Mas|               belépőre. Nagyobb gondjuk volt annál. Éppen „nagy cupász”
 720     Mas|              annál. Éppen „nagy cupász” volt.~Az asztal mellett volt
 721     Mas|                 volt.~Az asztal mellett volt egy üres szék, annak a helytartója
 722     Mas|                rá? Talán olyan társaság volt az, amelynek tagjai csak
 723     Mas|               Vagy ami a legvalószínűbb volt, hogy az általános érdek
 724     Mas|          kellett tenni.~Ami azonban nem volt olyan könnyű tudomány.~Mert
 725     Mas|         nyerhetők, úgyhogy az ember nem volt kénytelen, mint későbbi
 726     Mas|           oldalára ezüstös betűkkel (ez volt az „ércalap”) volt nyomtatva,
 727     Mas|         betűkkel (ez volt az „ércalap”) volt nyomtatva, hogy mennyit
 728     Mas|                Az, aki átellenében ült, volt a fővezér; azt ő ismerte
 729     Mas|               most őrá semmi gondja sem volt, mert komolyabb dologgal
 730     Mas|                 mert komolyabb dologgal volt elfoglalva: „gusztálással”:
 731     Mas|          Manassénak még egy szerencséje volt: az, hogy egy hetest meg
 732     Mas|              lesz. Háromnak azonban még volt reménysége, kiknek sántájuk
 733     Mas|                  Mindig ilyen hidegvérű volt. Hanem azt előre is megmondom,
 734     Mas|                azokkal, akikhez még nem volt szerencsém. Majd beszélhetünk
 735     Mas|              pénzzel.~A vezér már dühös volt. Egyre ivott.~– Adjatok
 736     Mas|            magyarul „ágyú”.~A vezér meg volt döbbenve. Rejteni akarta
 737     Mas|         találnak, s Áronnak több oka is volt egynél azokkal ott a feje
 738     Mas|                azt mondta, hogy ez nóta volt.~Blankának nevetni kellett
 739     Mas|                 kezét tarták. A középső volt a legmagasabb, a legdélcegebb.
 740     Mas|      legmagasabb, a legdélcegebb. Olyan volt az, mint egy álomjelenet. –
 741     Mas|                a Simont fülelte le. Nem volt elég, hogy megölelje őket,
 742     Mas|              nászkíséret; hogy nagy oka volt szívének úgy fájni, amidőn
 743     Mas|              keresett magának. Nagy oka volt a félbehagyott zsoltárt
 744     Mas|               Áron értette.~Most azután volt nagy vigasság a Porlik tündérszínházában;
 745     Mas|              kezedben, Áron ékesszólása volt a nyelveden, hogy rá tudtad
 746     Mas|           vesznek, de fele saját pénzük volt, amit az éjjel tőlük nyertem.~–
 747     Mas|              hordó pálinka csak áldomás volt.~– Egy igaz szóval. Elmondtam
 748     Mas|                azt meg ember?~– Asszony volt.~– Kicsoda?~– Aki eljött
 749     Mas|       bizonyságot tenni róla, hogy igaz volt, amit mondtam, hogy a jeltűz
 750     Mas|                halálveszélyből. Zenóbia volt az.~– Jaj, jaj, jajajaj!
 751     Mas|         vezetett el. Tábornak nyoma sem volt már előttük.~Alkonyatra
 752     Mas|                  Egy hosszú bércfolyosó volt az, változatos színű sziklatömegekből
 753     Mas|              bátya poétai hajlamú ember volt, szerette a költői hasonlatokat.~
 754     Mas|                 a mongol nyila lándzsás volt, a székelyé szakállas.~De
 755     Mas|                amiben lelke kéjeleg.~Ez volt egész életének ábrándja
 756     Mas|               felkelőkkel. Mindenki meg volt azzal elégedve. A szekeret
 757     Mas|              már olyan igazi harangozás volt, amilyen Áron bátyának tetszett. „
 758     Mas|             voltak nedvesek.~Blanka meg volt lepetve; de kellemesen.
 759     Mas|               kívül még több asszony is volt a háznál. Rebeka, Bertók
 760     Mas|          mellékszobácskába, ahol már el volt készítve Blanka számára
 761     Mas|                 S az annál a háznál sok volt. Ebben a nagy köztársaságban,
 762     Mas|       köztársaságban, melyben senki sem volt elnök, egy törvény volt
 763     Mas|                 volt elnök, egy törvény volt csak: a szeretet; az volt
 764     Mas|               volt csak: a szeretet; az volt az alkotmány, a bíró, az
 765     Mas|                az alkotmány, a bíró, az volt a király. Az osztotta föl
 766     Mas|              mint másnak. De a szeretet volt közöttük a törvény. A haragvónak
 767     Mas|               törvény. A haragvónak nem volt, aki ellentmondjon, s kibékíté
 768     Mas|                 kibékíté a szeretet.~Ez volt a föltalált paradicsom legdrágább
 769     Mas|                megtelt velük.~Blankának volt mit bámulnia Zsuzsánna néne
 770     Mas|                  Csak akkora kis hagyma volt az, mint a legkisebb mogyoró.~
 771     Mas|               mindig a Salamon pecsétje volt a női ajkon a hagyma.~Vasthi
 772     Mas|               kis galambkával. (Szokása volt asztal fölött kenyérgalacsinokból
 773     Mas|                 hozzá – igen szép tószt volt.~Mire az áldomások egész
 774     Mas|              gyermek szokta, első dolga volt annak a kis szobának, mely
 775     Mas|             nézve mind érdekes újdonság volt. (Őelőtte oly gondosan eltitkolták
 776     Mas|                is immortelle-koszorúval volt körülfonva –, ez a kép itt
 777     Mas|            Szobájába mentem; még rajtam volt a menyasszonyi ruhám. Manassé
 778     Mas|                egyik pisztoly a kezében volt. Én odamentem hozzá, vállára
 779     Mas|             annak. Az ikertestvér lelke volt a kiegészítő rész. Eddig
 780     Mas|               Eddig csak bámulat tárgya volt előtte az önuralom, mellyel
 781     Mas|         hajnalig nem aludtak el; mindig volt egymásnak mit beszélniök,
 782     Mas|     közleményeikben Manassé és Benjámin volt a két főalak, az természetes.
 783     Mas|                  Annál nagyobb dolga is volt: elrendezni a békeegyezményt
 784     Mas|          valamit, ami egészen neki való volt. A családi számvivőséget.
 785     Mas|            könyvet, amibe az ő feladata volt följegyezni a napi kiadásokat,
 786     Mas|            hanem az emberek viselik.~Az volt a Canova, az volt a Michelangelo,
 787     Mas|           viselik.~Az volt a Canova, az volt a Michelangelo, aki ezt
 788     Mas|                kincsei: az eddig rejtve volt hajadonok.~Hat hosszú padsort
 789     Mas|                Manassé mondta?~Áron meg volt akadva. Azt nem felelhette,
 790     Mas|              Adorján-házban is mulatság volt tehát ezen a napon. A bányavásár
 791     Mas|             ellen tervezett cselszövény volt.~Csaknem egyszerre szólalt
 792     Mas|              megszeppent. Igazi székely volt, aki tudja, hogy az ígéret:
 793     Mas|               ígérted.~– Nagy bolondság volt tőlem! De még nagyobb tőled,
 794     Mas|                 De látod, Salométól sem volt szép, hogy apjától, Heródestől,
 795     Mas|       mutatóujjával Anikó húgát. Könnyű volt kitalálnia, hogy az beszélte
 796     Mas|             Blanka. – Hátha halálítélet volt?~Áron ránézett szörnyű komoly
 797     Mas|            mondá:~– Minden bizonnyal az volt.~Aztán megcsókolta Blanka
 798     Mas|              Azt mondjuk: a végzet keze volt; annak méltóztatott egyszer
 799     Mas|                s Magyarország felől nem volt postajárás.~Olyan idők voltak.~
 800     Mas|               valóságos nápolyi főnemes volt. Keze által a szép Cyrene-ből
 801     Mas|            nápolyi udvarnál ez elég cím volt az elfogadtatásra. Igaz,
 802     Mas|                Caldariva márkinőnek nem volt elég a magas cím, hogy minden
 803     Mas|            Cagliari herceg között olyan volt, mint a pókháló a korona
 804     Mas|          tisztítani.~A márkinő bizonyos volt afelől, hogy a herceg nem
 805     Mas|                  A külső tisztesség meg volt mentve.~Cagliari herceg
 806     Mas|           diplomata igen becses személy volt a sorsintéző körökben; közbenjárása
 807     Mas|                 pillanattól fogva rabja volt Vajdár a szép Cyrene-nek.~
 808     Mas|               alárendelt.~Menyegzője ki volt már tűzve Annával, s ő az
 809     Mas|                  Az egész család együtt volt már, vártak reá, s helyette
 810     Mas|   megváltoztatta. Ez nagyon természetes volt. Cagliari herceg nem tarthatott
 811     Mas|            kellett kielégíteni, nemigen volt skrupulózus annak megszerzésében.~
 812     Mas|          váltóján. Hiszen leendő sógora volt, és igen jó ember, aki,
 813     Mas|                kapott, az első dolga az volt, hogy az uzsoráshoz siessen,
 814     Mas|               bizony egy kis pénzzavara volt; szüksége volt a jó papírjait
 815     Mas|               pénzzavara volt; szüksége volt a jó papírjait folyóvá tenni:
 816     Mas|           létező rendet. A világnak nem volt gondja a hercegek magánéletében
 817     Mas|             szerelemszomjas herceg kész volt fiává fogadni – ilyen eredményért.~
 818     Mas|               felesége él.~Most már nem volt elég, hogy megalázza, összetörje
 819     Mas|                is temesse.~Úgyis halott volt már. Annak egy nappal több
 820     Mas|           Caldariva márkinő táncestélye volt. Még akkor a gazdag főurak
 821     Mas|           társaság színe-java hivatalos volt.~A mulatság fényes volt
 822     Mas|                 volt.~A mulatság fényes volt és hevélyes. A házinő ünnepelt
 823     Mas|              házinő ünnepelt királynője volt a mulatságnak, akit mindenki
 824     Mas|           mindenki tömjénezett.~Csak az volt a kérdés, hogy ki volt ez
 825     Mas|               az volt a kérdés, hogy ki volt ez a „mindenki”?~Mikor az
 826     Mas|         egyetlenegy udvarképes alak nem volt a megjelentek között. Még
 827     Mas|              orr-redőket, mikor bosszús volt, hogy az embernek rosszul
 828     Mas|                a pont, ez a zérus mégis volt valami, mi több egy hercegnél,
 829     Mas|               már novemberben tudomásom volt.~– No, és szabad nekem „
 830     Mas|                magától az ölelést. – Ha volt bátorsága „egy” nőnek azt
 831     Mas|             hely beleszúrt gombostűkkel volt megjelölve.~– Itt a völgykatlanban
 832     Mas|                 írva: semmi értelme nem volt. A herceg fülében mégis
 833     Mas|             Különösen fanyalgó kedvében volt. Amíg a fiatal leány dolgait
 834     Mas|               komorna tette, ami mondva volt, s arra az ódon óra elkezdett
 835     Mas|                 egy ügyes antik utánzat volt, aminőt Velencében gyárilag
 836     Mas|              férfialak. Vajdár Benjámin volt. Az antik óra csak egy rejtett
 837     Mas|              egy rejtett bejárat álcája volt; az óraütés a jel, hogy
 838     Mas|               belül.~A nő szinte lázban volt az izgalomtól, amint e fárasztó,
 839     Mas|             valóban megannyi kriptaajtó volt, s a kibetűzött sorokon,
 840     Mas|            gyermekét, az is tetszhalott volt, feléleszté a pataknál,
 841     Mas|               Pedig Benjámin maga is ki volt fáradva a munkában.~Azokat
 842     Mas|           tulajdonosával jó barátságban volt, házánál mulatott, a háziasszonynak
 843     Mas|          legtökéletesebb tudatlanságban volt tartva.~Hah! Itt a kibetűzött
 844     Mas|                talán csak annak előhada volt.~– Meglehet. A tudósítás
 845     Mas|                 szép Cyrene annyira meg volt elégedve magával, amiért
 846     Mas|              meg a delnőt.~Adorjánokról volt szó!~Odaült a szék kartámlányára,
 847     Mas|             asztalra.~– Minden útjok el volt zárva a Torockóra jutáshoz.
 848     Mas|                 A haditanács már készen volt a támadási tervvel. Volt
 849     Mas|                volt a támadási tervvel. Volt tízezer fegyveresük. Vártak
 850     Mas|                bezárták. Két bitófa föl volt már állítva a két testvére
 851     Mas|          Torockón nincsenek árulók. Egy volt. Azt már magadévá tetted.~–
 852     Mas|                szép Cyrene-ben abból is volt.~Kezével keblébe nyúlt,
 853     Mas|  csengettyűzsinórt.~Ez világos utasítás volt Benjáminnak, hogy siessen
 854     Mas|             számodra.~A kerek asztalnál volt még egy negyedik számára
 855     Mas|            évben legújabb párizsi divat volt a „fleurs animées”; az egyik
 856     Mas|               az egyik delnő éjviolának volt öltözve, a másik tulipánnak.
 857     Mas|                ötezer forintból, amit a volt feleségem decemberi havi
 858     Mas|             onnan eltávozom.~– Kérdezve volt, s én a kényszerítésnek
 859     Mas|                 márkinőknek jobb szívük volt, mint az igazinak.~– S honnan
 860     Mas|             Blanka is ez áldozatok közt volt?~– Fel vannak jegyezve a
 861     Mas|               jég. No, ez szép mulatság volt ma! A végét itt hagyom neked.~–
 862     Mas|               Könnyelmű, élvsóvár ember volt, aki hamar ki tudott alkudni
 863     Mas|              egyik pofája mind pirosabb volt, mint a másik. – Epidémia
 864     Mas|                úgy tett, ahogy utasítva volt. Beléptekor a szép Cyrene
 865     Mas|          fodrokat. Éjszekrényén már nem volt tárgy, amiből hajító eszközt
 866     Mas|             arcul ütött alak egy herceg volt. És egy római. És egy démon.~
 867     Mas|                 Jupiter valóban Jupiter volt; az, akinek láttára a kíváncsi
 868     Mas|                 Ön Nápolyban udvarhölgy volt; kegyence a koronás főknek,
 869     Mas|            felkacagott; oly képtelenség volt mindezt még csak fel is
 870     Mas|              ajkait. Egészen hatalmában volt annak az embernek, ki a
 871     Mas|                túlélőre marad. Ő fiatal volt, én idős. Az előny az ő
 872     Mas|             csak egymillió. (Ez védelem volt.)~– Ne higgye ön. Csupán
 873     Mas|           Blanka abban az órában szabad volt, amelyben az egy Isten vallók
 874     Mas|               fennmaradt idő éppen elég volt arra, hogy Áron bátya a
 875     Mas|            kettő.~Pedig akkor már nehéz volt az ígéretet beváltani, hogy
 876     Mas|                 Torockó római katolikus volt. A bányászok védszentjének
 877     Mas|                 bányászok védszentjének volt az áldozva, öröm és hálaadás
 878     Mas|              kötényt. Azzal is legszebb volt valamennyi között.~De nem
 879     Mas|                lakomához.~Ötszáz vendég volt a háznál. Ötszáz vendég,
 880     Mas|             mind a kettő bal lábra való volt valaha. A mellénye messzire
 881     Mas|                ki, ne bocsássátok.~Késő volt. Blanka már künn volt az
 882     Mas|              Késő volt. Blanka már künn volt az előtornácban, melynek
 883     Mas|                mutatott.~Annak a hátára volt felkötve egy fehér lepedőbe
 884     Mas|      ijedtségtől elveszté hangját, néma volt; hanem Anna, ki nyomában
 885     Mas|            befogta a száját.~Áron bátya volt az.~– Ne sírj! Ne kiálts!
 886     Mas|                 beburkolt hulla a lóhoz volt kötözve.~Zenóbia azalatt
 887     Mas|          verekedésnél egyetlen halottja volt a magyarnak; ő volt az.
 888     Mas|            halottja volt a magyarnak; ő volt az. Sokat megölt, őt is
 889     Mas|              Ami fölött oly nagy vitánk volt: az mind a kettőnkre nézve
 890     Mas|               havat. Förgeteges éjszaka volt, s neki még az éjjel Borévre
 891     Mas|             beköszöntött az új házba. Ő volt az első vendég. Egy néma
 892     Mas|              bámult a halottra.~Meglepő volt a hasonlatosság Dávid és
 893     Mas|               átment a násznéphez. Neki volt valamennyi között olyan
 894     Mas|              cantus praesessel. Azoknak volt a föladatuk még egynéhány
 895     Mas|                mellett virrasztá át. Ez volt első menyegzői éjszakája.~
 896     Mas|                vállaikon vitték azt; rá volt téve megkoszorúzott kardja,
 897     Mas|                elmondá a sokaságnak, ki volt az, akit eltemettek; hogyan
 898     Mas|     kötelességünket az élők iránt. Elég volt az énekszóból; most hadd
 899     Mas|                fülére Jézus, hogy „elég volt”. Különben sem tudom, hogy
 900     Mas|               fog parancsolni.~Az pedig volt a nemzetőrség századosa.~–
 901     Mas|              előtt.~Valóban egy szakasz volt az a Pentateuch költői krónikájából;
 902     Mas|                 egyszerű földi történet volt ez, s mennyi égi csoda van
 903     Mas|                 balsorsában két hatalom volt, mely átölelve tartá; mind
 904     Mas|             szülötte városának létezése volt benne a kártyalapra föltéve.~
 905     Mas|                van a második hajnal.~Ez volt Blankának második menyegzői
 906     Mas|            felvezet. Ez Diurbanu serege volt. Mikor végigvonul a völgyön
 907     Mas|       nekivágtak egy hídnak, mely rakva volt fegyveres gyaloghaddal.~
 908     Mas|               megtölteni a fegyvert nem volt idejük a hídon levőknek.
 909     Mas|               öröm.~Csak Áron bátya nem volt még honn. Az ő útjai után
 910     Mas|                  mint amilyen az 1849-i volt. Gazdag aratás, bő szüret
 911     Mas|            aratás, bő szüret esztendeje volt az.~Mintha az Isten áldásai
 912     Mas|            vállán. Fegyver egyiknél sem volt; a vasas végű hegymászó
 913     Mas|        Székelyvár. Az védelmi állapotba volt helyezve.~– Hát mit tudod
 914     Mas|            biztatá őt Blanka.~– Az Róma volt – ez pedig Torockó. – A
 915     Mas|                 aztán mikor már javában volt a vázlatának, eszébe jutott,
 916     Mas|                 bejárat könnyen védhető volt a barlangba menekültektől.~
 917     Mas|               egy messze ellátszó csóva volt felfűzve, ami azt jelenti,
 918     Mas|               De Áron bátyára nézve nem volt lehetetlenség. Gyakran megjárta
 919     Mas|                indítványozá Anna. Leány volt még, kíváncsiabb.~– Megtiltotta
 920     Mas|             monda Blanka. Ő már asszony volt, szófogadóbb.~– Vajon nem
 921     Mas|                 Szép verőfényes délután volt. A mezőt ellepték azok az
 922     Mas|           néptanya, csatahely és temető volt hajdan.~Áron bátya sokáig
 923     Mas| carnioldarabkákat. Bányászcsalád leánya volt; ismerte a köveket; Blankának
 924     Mas|            rejtett; némelyikben keverve volt mind a három, szalagokká,
 925     Mas|              mint mikor már olyan közel volt hozzájuk?~
 926     Mas|      vászoninget és bocskort; egy kasza volt vetve a vállára. Háttal
 927     Mas|                 vetve a vállára. Háttal volt a napnak fordulva úgy, hogy
 928     Mas|            kezét kereste kezével. Olyan volt ez az arc, mint egy rossz
 929     Mas|                 csak tizenöt lépésnyire volt tőlük e férfialak, mintha
 930     Mas|                szikláról; nem sok ideje volt az elhatározásra, eldobta
 931     Mas|                Bohók, ti! – Szénatolvaj volt. A hidasi Geszteg fennsíkján
 932     Mas|                 Áron bátya. Egész veres volt az arca a futástól, s a
 933     Mas|               az az ember Diurbanu kéme volt!…~– Ugyan mit akart volna
 934     Mas|         megvannak.~Ez is egy darab Róma volt valaha. Itt áll egy ház,
 935     Mas|                Cajus Langinus hamvainak volt az szánva, ki a III. légió
 936     Mas|                 a III. légió centuriója volt Dáciában. Sit tibi terra
 937     Mas|            ugyan nincsen helység. Talán volt valamikor, s megunta a helyét,
 938     Mas|                alatt valami húsz paripa volt kipányvázva, s azokat néhány
 939     Mas|                kérdezte.~– „Diurbanu” – volt a válasz.~Erre bebocsáták.~
 940     Mas|                 A templom egészen sötét volt. Két szál viaszgyertya égett
 941     Mas|                villám fényénél kivehető volt. A templom fapadjain ültek,
 942     Mas|              megtámadott, aki ostoba is volt, gyáva is volt, s a hadászathoz
 943     Mas|                ostoba is volt, gyáva is volt, s a hadászathoz mit sem
 944     Mas|           gyakorolni, mint aminő sikere volt Pest lerombolásának; a feleútban
 945     Mas|                 Igaz. Topánfalván is ki volt adva a rendelet, hogy az
 946     Mas|                 kell irtani, s akire rá volt bízva, maga figyelmezteté
 947     Mas|                a fickó, aki legdühösebb volt, úgy vágott fejemre a kaszájával,
 948     Mas|         Brády-család kiirtásában vezető volt, társaival együtt keresztüllovagolt
 949     Mas|             monda a palástos férfi.~Nem volt rájuk szükség. Abban a pillanatban
 950     Mas|                táborát visszaverni elég volt a Károlyfehérvárt ostromzár
 951     Mas|               miatt felégeté. Ezzel meg volt adva a jogcím Torockó ellen. „
 952     Mas|             valódi, őszinte békefilozóf volt, aki a harci erényeket eredetükben
 953     Mas|               Éppen július utolsó napja volt. A tarlókon sorba állítva
 954     Mas|            Minden nemzetőrszázadnak meg volt határozva a maga helye.
 955     Mas|               asszonyokkal.~Azoknak nem volt kedvük Áron bátya meghívását
 956     Mas|                 e tekintetben mindaz el volt mondva, amit ajk kifejezni
 957     Mas|             régi ismerősöm.~Ez hazugság volt, Blanka megnyugtatására
 958     Mas|                  még csak egy pálca sem volt a kezében.~Ekkor lehetett
 959     Mas|            vezért.~Egy régi urasági lak volt az, aminőket már gyéren
 960     Mas|              kettő vállalkozott rá, nem volt kötél.~– No, hát keressetek
 961     Mas|         követségbe jövők számára; s nem volt elég, hogy a pincegádort
 962     Mas|            hagyták.~A pincegádornak még volt mind a két ajtószárnyán
 963     Mas|                már csak egy szelelőlyuk volt, melyen át némi külvilágosság
 964     Mas|               csak én.~A hangról könnyű volt ráismerni a cigányra.~–
 965     Mas|                 igaza van.~Diurbanu nem volt más, mint Vajdár Benjámin.~
 966     Mas|                éjszakája. (Egy hiénaarc volt az, eszményi szép vonásokba
 967     Mas|                 te Dávid testvérednek a volt menyasszonya; most meg az
 968     Mas|               már lehajtotta fejét, nem volt büszkesége többé.~– Amit
 969     Mas|                  E mosolygása vérlázító volt.~– Jól van, Manassé. Ez
 970     Mas|                Jó éjszakát!~Manassé meg volt zsibbadva, minden elmetehetsége
 971     Mas|                foglárai eltávoztak.~Nem volt képes gondolatai zűrzavarában
 972     Mas|          kötelet; pedig jó erős kötőfék volt ez. Garast is harapott ő
 973     Mas|             lehull kézcsuklóiról. Igaza volt a muzsikusnak; egészen más
 974     Mas|           kesztyű volna.~Egészen büszke volt bele.~– De már most drágán
 975     Mas|                 amaz ember mondott, nem volt puszta fenyegetés. Rettenetes
 976     Mas|                 pince belsejét.~Semmise volt ott, csak az üres ászok.
 977     Mas|                A cigány kicsiny emberke volt, de minden porcikája vas.~
 978     Mas|                 gerendaütésektől. Csoda volt, hogy odafenn meg nem hallották. –
 979     Mas|            Azoknak más hallgatnivalójuk volt most. Szentgyörgy utcáin
 980     Mas|          lecsapásra görbítve előre.~Nem volt Adorján Manassé az többé!~
 981     Mas|                gázolta agyon.~Az egy nő volt – Zenóbia.~
 982     Mas|                 hosszú, fekete köpönyeg volt; fején magas, fekete süveg
 983     Mas|              csizmái, széles övébe kard volt dugva és pisztolyok.~– Vissza! –
 984     Mas|             páni rémület futása rohamos volt. – Rövid időn úgy eltisztult
 985     Mas|                 mezőn. Szép kivilágítás volt! Az Isten áldása: a búzakeresztek,
 986     Mas|                nyúlt. Szíve jobban tele volt minden érzelemmel, hogysem
 987     Mas|                 mondá:~– Ez Anna húgomé volt, amit a hitszegőnek adott!~–
 988     Mas|             nehezedett lelkére, hogy el volt kábulva alatta.~Még karjai
 989     Mas|             nekem adod?~A cigány boldog volt, hogy rámaradt minden fegyver;
 990     Mas|                fal; nem rom, de sohasem volt rajta tető, s sohasem volt
 991     Mas|              volt rajta tető, s sohasem volt bevakolva. Egy abbahagyott
 992     Mas|                földesúrnak az a szokása volt, hogy mindent a felesége
 993     Mas|                hogy az úr egyistenvalló volt, de egyszer megneheztelt
 994     Mas|               de református templom nem volt a faluban. Épített magának
 995     Mas|                 csakugyan Kálvin-követő volt, s komoly, kegyeletes szándékkal
 996     Mas|               falak; a tetőzet is össze volt állítva az udvaron, csak
 997     Mas|                négy fal közé lépett, az volt az első eszméje, hogy íme,
 998     Mas|             lélek önvádló szemrehányása volt az, hogy tudott egy pillanatig
 999     Mas|               éjnek fényes kivilágítása volt.~A cigánynak pedig éles
1000     Mas|                 bozótjában aztán könnyű volt észrevenni az ő vércseszemeinek