Part
1 Els| fogsorait megmutatni.~– Ah, minő véletlen szerencse, hercegnő! –
2 Els| eltöprenkedett a hercegnő, hogy minő eset lehet az az egy.~–
3 Els| világot átölelő zenemű, minő valaha emberi és angyali
4 Els| s ő maga kitalálhatlan. Minő néplázadás támad akkor az
5 Els| senki nyomára nem akadna. Minő fölséges tréfa volna ez!~
6 Els| élénkebbé tesz, s nagy vízzel minő a tenger, az olaj kibékül.~–
7 Els| kivilágított ablakokból üdvözlék!~Minő társaság lehet az ott!~A
8 Mas| volna az, hogy olyan férfit, minő te vagy, olyan asszony,
9 Mas| mondta, hogy itt a „város”. Minő város volt az? Egy Pompéji
10 Mas| Mon dieu! Ah, mon Dieu! Minő örvénybe vetette ön magát!
11 Mas| látogatsz még meg engem? Minő csapást mérsz még az én
12 Mas| nem látható sehol.~S aztán minő áldott megnyugvás tért ez
13 Mas| hogy az asztal vendégeinek minő kényenckedéseit kell kielégíteni.
14 Mas| Nem is gondolunk arra, minő kincs két rokonszenves nő
15 Mas| hírhedett legjobb vas. És minő fáradsággal termelik és
16 Mas| gúnyol.~Azt pedig, hogy minő átkos ellentéte van ezen
17 Mas| Tudták volna csak, hogy minő örömek azok!~– Áron bátya! –
18 Mas| csak közelre kapjam.~– Minő árulót?~– Hallád! Amiről
19 Mas| keresztül tudták azt, hogy minő infernális tűz ássa alattuk
20 Mas| alattuk lassan a földet; minő vihar készül fejükre alászakadni.~
21 Mas| Kérdezd meg vezértársaidat, minő váltságdíjat szabnak a békéért.~–
22 Mas| asszonyok és a gyermekek. Hogy minő sors vár ezekre, azt megítélheted
23 Mas| Látszik az aláírásán, hogy minő erőszakot követtek el rajta.
24 Mas| hogy azon idők harcában minő nevezetes befolyással bírt
25 Mas| lettek? Mi történt velük? Minő elátkozott hely lehet az
26 Mas| a szép Cyrene hova tűnt? Minő előbbvaló kötelesség vonta
27 Mas| Manassé jött rá szemközt.~Ah, minő találkozás volt ez! A szentgyörgyi
28 Mas| prédikációt tartott neki, hogy minő nagy szerencse érte egész
29 Mas| fogsz tenni Blankával!”~Ah, minő véres színben úszott előtte
|