Part
1 Els| elküldöm önhöz titkáromat.~– Hozzám? – kérdé Blanka megdöbbenve.~–
2 Els| Nem bánom, küldjön ön hozzám akárkit – szakítá félbe
3 Els| No, hát csak küldjék fel hozzám azt az urat, ha ismét eljő.~
4 Els| De hát ha ön nem jön hozzám, nekem kell önhöz jönnöm.
5 Els| Ezzel ön éppen úgy átjöhet hozzám, mint én önhöz – folytatá
6 Els| hívatni, egyszeribe az üt hozzám, hogy tizenhárom Miatyánkot
7 Els| akkor áthozza a jegyeket hozzám, s azokból azután én könyv
8 Els| akarom, hogy ön most bejöjjön hozzám.~– Nem hallja, hogy a nép
9 Els| annyi kegyességgel volt hozzám, hogy tartozást véltem teljesíteni,
10 Els| kérem, legyen kegyelmes hozzám.~És az erőszakos rimánkodás
11 Mas| Én azt a leveledet, amit hozzám küldtél, hogy eljuttassam
12 Mas| Isten áldja meg, hajoljon le hozzám kisség; hadd adjak az arcára
13 Mas| térítesz. Én beszélek a hozzám beszélőkkel; de ha harapnak,
14 Mas| bátyám annyira hasonlít hozzám arcban: szívében sokkal
15 Mas| Hát ennek mi kell, hogy hozzám ragasztja magát?~Kinyitotta
16 Mas| bátyám!”~– No, ezt aligha hozzám nem írta a Manassé gyerek.~
17 Mas| falusi ember, azzal jött hozzám, hogy a Bibliából akart
18 Mas| tudod te ezt, hogy Manassé hozzám így szólt. Egyedül voltunk;
19 Mas| örömére.~– Ön igazságtalan hozzám, Rosina. – Tudja, hogy mennyire
20 Mas| novemberben.~– Nem jutott el hozzám. Én még a december havi
21 Mas| tudósításokból. Onnan jött egyenesen hozzám a jó fiú.~A márkinőben forrott
22 Mas| hangon a herceg. – Mikor hozzám adták a testvérei feleségül,
23 Mas| nagyon szép meghívással, amit hozzám írtak. Ezért még bizony
24 Mas| ugyanaz a dühös ember eljött hozzám, meglátogatni azt a kis
25 Mas| nincs megkötve, jöjj ide hozzám, s ejtsd a csutát az én
26 Mas| meg. Ha leguggolnál ide hozzám, én ki tudnám bontani a
27 Mas| titkolta ezt előttem. Így szólt hozzám: „Gyöngyöm, galambom, gyémántom!
28 Mas| Megrendelést jött tenni hozzám?~– Hahaha! – kacagott az
29 Mas| jöjjön be az ének hangja hozzám. Eredj.~– Isten legyen veled.~
|