Part

 1     Els|                 lehet soha többé, s akitől mégsem tudok soha elszakadni, akit
 2     Els|                tudok soha elszakadni, akit mégsem tudok mással felváltani
 3     Els|                kísérőt.~– Nagyon jól.~– És mégsem szóltak egymáshoz?~– Mert
 4     Els|                fütyölt; a kiszállt útitárs mégsem tért vissza. Úgy látszik,
 5     Els|                hogy azt nem tették.~– Lám, mégsem voltak brigantik – monda
 6     Els|                  állva az ilyen gráciáért, mégsem jutnak hozzá! Az csak kevés
 7     Els|                blazírt) egykedvűségnek, de mégsem rokona az ihletségnek. A
 8     Els|                   teljes bosszút állni. És mégsem teszi azt. – Nekem is van. –
 9     Els|                   így kínálna meg magával, mégsem hagynálak el tégedet érette.~
10     Els|                   is adhatja, „Rozina”; de mégsem fogja odaadni, míg el nem
11     Els|                  az Ararát hegye volna, én mégsem mennék oda!”~Hátha van egy
12     Els|                     hanem északon kel fel, mégsem hinné el azt senki; hanem
13     Els|             torzkép a borzalom közepett. Ő mégsem jön! Igaz! Hiszen ő testével
14     Els|                     se nem gazdag.~De soká mégsem maradhat titokban, hogy
15     Mas|              Embertől nem érthető nyelven. Mégsem bírt vele. Az asszony kifogyhatatlan
16     Mas|             kettőnél még nehezebb lesz.~És mégsem érzi azt a terhet a lelkén,
17     Mas|                   vivőtói visszaborzad.~És mégsem érzi Blanka, hogy fájna
18     Mas|                   fején annak a szolgának, mégsem történhetnék az meg, hogy
19     Mas|                könnyel erre a szóra.~Azért mégsem esett ki a gyermeknevelő
20     Mas| malacpecsenye-sütőnek a fia. A szép Rozáli mégsem sajnálta Balyika Nikita
21     Mas|                tudsz igazat nem mondani, s mégsem hazudni? – dörmögé Áron.)~
22     Mas|                   nem szabad tenni – és én mégsem tudom őt gyűlölni. „Tegnap
23     Mas|           szívjóságban. Jó szerencse, hogy mégsem vetélytársak.~– Honnan veszi
24     Mas|                    Csak akkor tér magához.~Mégsem ő az! Nem a halott.~– Óh,
25     Mas|                    haladt, a regemondásnak mégsem szakadt vége. Egyszer-egyszer
26     Mas|              hegedűmet összetöreti is – de mégsem muzsikálok az én hazám ellen.~–
27     Mas|                Manasséra nézve, hogy tehát mégsem tartozik Cagliari hercegnek
28     Mas|                 haza. Éjfél is elmúlt; s ő mégsem jött.~„Így is jól van!” –