Part

 1     Els|          Én védem magamat mind a kettő ellen.~– Ájult védelem!
 2     Els| hosszabbítani a reggelit, hogy a kettő egymást kitöltse. Csalódik.
 3     Els|   megszűnt a Vatikánban, azóta a kettő közül az egyik várt a hercegnőre: –
 4     Els| öklelésre valók. Őtet az a másik kettő megeszi.~Blanka mentül tovább
 5     Els|          van. Fül és száj mind a kettő. E Dionysios-fülön keresztül
 6     Els|      enyém a gyöngeség. – Mind a kettő az Isten adománya. Szent
 7     Els|     Damoklész-kardtól, s nekem e kettő között adott választást:
 8     Els|         fénykéve, kénsárga; és a kettő között az acélkék ég.~S
 9     Els|           Nincs egyenlő mérték a kettő között. Akinek korona van
10     Mas|   választja el: a víz színe. S e kettő között hintálja őt folyvást
11     Mas|           ő pedig művész. Mind a kettő koronát visel; egyik gyémántból,
12     Mas|   világrész, ott van még a másik kettő. Az is mind paradicsom annak,
13     Mas|   mondtál.~– S te választottál a kettő közül. Feleségem akarsz
14     Mas|         meg a baja, hogy a másik kettő nem várt addig rá, hanem
15     Mas|         rá egy okom, van most rá kettő. A két testvéremet kiszabadítani,
16     Mas|        előtt volt két őr, mind a kettő hason feküdt, és aludt.
17     Mas|  keményen „vágott vissza” mind a kettő. Nagy ütközet lett volna
18     Mas|     Egyszerre szólalt meg mind a kettő; egy szót mondtak ki mind
19     Mas|     egyszerre szólalt meg mind a kettő.~– Áron bátya! Szavadon
20     Mas|         hogyha megígérte, mind a kettő itt lesz; mert kemény szívű
21     Mas|        kemény szívű ember mind a kettő.~Pedig akkor már nehéz volt
22     Mas|          mint a másiké, s mind a kettő bal lábra való volt valaha.
23     Mas|   hátratekintett, s aztán mind a kettő elkezdett futni. Visszanyerte
24     Mas|     végig. Észrevette azt mind a kettő.~– Egy dologra gondoltunk? –
25     Mas|          megkötözni. Mikor aztán kettő vállalkozott rá, nem volt
26     Mas|  mehetünk falatozni.~Ezt a másik kettő is igen okos indítványnak