Part

 1     Els|        kőbányából.~– De hát hol járt ön velük?~– Szabad felmennem
 2     Els|        Manassé.~– Hát ugyan hol járt? – kérdé a szőke hölgy.~–
 3     Els| titokteljes ihletségtől áthatva járt a nagy emlékek között, mik
 4     Els|  elbeszélése után. – Milyen jól járt ön, hogy nem volt ott; most
 5     Els|        Attila, akkor, mikor itt járt a maga hunnusaival, Rómát
 6     Els|         de ezt csak, ha lépcsőn járt, lehetett észrevenni; teremben,
 7     Els|        úr, megtudni, hogy miben járt itt őkegyelmessége.~Blanka,
 8     Els|  felrótt neveivel az előtte ott járt látogatóknak.~Aztán, hogy
 9     Els|     Sapphót.~Az idő novemberben járt már, az esős időszak beállt,
10     Els|          az inas a kapushoz. Ki járt itt? Ki volt a hercegnőnél
11     Els|         át eddig csak ellensége járt hozzá.~Nem volt az sötét.
12     Els|   azokhoz most mind körmenettel járt a megriadt nép, s elállta
13     Mas|    mitől?~Hiszen csak két napig járt gyalog a hegyek tetején,
14     Mas|         korán délután már közel járt a gyorsszekér négy, csengős
15     Mas|    álomnak.~Most életveszéllyel járt volna valakinek a szobában
16     Mas|          mikor előtavasszal itt járt végig aranylepte somfák
17     Mas|      venni.~Mikor tavasszal itt járt, s aztán visszafelé térve
18     Mas|     szereti a virágokat. Amerre járt valaha, nemcsak a romok,
19     Mas|     jött fel; utolsó negyedében járt már; egy idomtalan, világító
20     Mas|        tündérépítmény szépségén járt a látogatók gondolatja.~
21     Mas|          Se madár, se felhő nem járt fölöttünk, hogy elhozhatta
22     Mas|        Valahány angol utazó ott járt, mind belecsapta még a homlokát
23     Mas| követhetik, annak az országában járt, akinek neve igazság és
24     Mas|    eszébe. Minden gondolata ott járt, hogy így kell-e hát ennek
25     Mas|  Látogató pedig egy idő óta nem járt a páholyába.~Vajdár a rendőrbiztosnak
26     Mas|        esős idő volt, senki sem járt az utcán, csak a vásárról