Part
1 Els| van.” – S ez az egy vele jár mindenüvé. Még Rómában is
2 Els| Bécs közt sok akadállyal jár, valószínű, a kiváltás késni
3 Els| hogy milyen légáramlat jár a Vatikán körül.~Manassé
4 Els| látszik.~A félelem igézete jár e tekintet előtt.~Maga a
5 Els| ez alapon sok veszéllyel jár, s amikor az egyik félt
6 Els| Amíg ön a katakombákban jár, a föld fölött is történik
7 Els| föltekintett.~– Hercegnő! Hol jár ön itt?~– Nem önt kerestem!~
8 Els| mellyel idejöttem, odaalant jár, s a cunaei, a podium, a
9 Els| helyet keresni, ahol ön jár.~– Ah, hisz ez varázslat
10 Els| ütközni, egyiktől a másikig jár, hogy kibeszélje kezükből
11 Els| azóta Civita Vecchia felé jár, ahol a nép dühe utol nem
12 Els| naplót visznek arról, hogy ki jár be a palotába; kit fogad
13 Els| lélek; mindennap templomba jár; nem beszél mással, mint
14 Els| pedig, aki oly rátartón jár bíborpalástjában, nem más,
15 Els| emelkedő kötelességekkel jár.~– S nincsen-e az én fejemen
16 Mas| kezét, fél lábát; miért jár annyi asszony gyászruhában
17 Mas| ösvényeken, amiken okos ember nem jár, átvezettetjük magunkat
18 Mas| folyvást a saját birtokán jár; hanem azért azt a kis darab
19 Mas| maga esze és szeme után jár az, valódi hű társa a bajban.~
20 Mas| birtok ügyeinek rendezésében jár. Annál nagyobb dolga is
21 Mas| faviskókban lakik, rongyban jár, sötétségben lát – e kis
22 Mas| szerelmes~ Ide s tova jár.”~– Hallga, fiúk – szólt
23 Mas| góbénak mindig furfangon jár az esze. – Erre aztán összecsapta
24 Mas| Kivált mikor azzal a dicsőség jár együtt, hogy a Székelykövön
25 Mas| utca ég. Manassé tusakodva jár fel s alá a pince hosszában.
26 Mas| ismer. Görcsökkel, kínokkal jár. Az ember előre borzad,
|