Part

 1     Els|   elképedéssel ugrott fel helyéről, kezeit maga elé tartva, s kevés
 2     Els|             vendéglős összecsapta a kezeit, s azt a betűt engedé ajkain
 3     Els|             az inge alá, keblébe, s kezeit összefonva fölötte, imádkozott.~
 4     Els|              Föloldoztam az üldözőm kezeit, mikor az meg volt kötözve. –
 5     Els|             sóhajtott, s összetette kezeit ölében.~– De hát, Istenem!
 6     Els|            húzta maga alá lábait, s kezeit eldugta az öltönye bő ujjaiba;
 7     Els|        keblére kellett szorítania a kezeit, hogy ki ne törjön belőle
 8     Els|    odarohant hozzá, s összekulcsolt kezeit a miniszter kezére téve
 9     Els| felvidítására!~Blanka arcára csapta kezeit.~– Ez rettenetes!~– Én ott
10     Els|            a szerencsétlen asszony, kezeit tördelve. – Engem az utcán
11     Els|          esedezve kulcsolta össze a kezeit az ifjú elé, s oly szívszakadva
12     Mas|             napon, amelyen arcát és kezeit meg nem moshatta.~Azután
13     Mas|      rémületébe hozott. Felszökött, kezeit reszketve maga elé tartá,
14     Mas|           élő bokroktól környezten, kezeit feltartva, kényszeríté a
15     Mas|       kalugyer csapta össze imára a kezeit. Példátlan vakmerőség ez!
16     Mas|           Manasséhoz tódultak, hogy kezeit csókolják. Blanka kezébe
17     Mas|              Ki akarta szabadítania kezeit erőszakosan; de a herceg
18     Mas|        szabadon kellett bocsátani a kezeit.~Páccs! Abban a pillanatban
19     Mas|          istrángot, s azzal Manassé kezeit hátrakötözték.~– Mármost
20     Mas|      megcsókolni. – Csókolom a szép kezeit.~Blanka pedig elvonta tőle
21     Mas|         Blanka pedig elvonta tőle a kezeit.~– Ne címezzen engem grófnénak,
22     Mas|           elszörnyedve csapta össze kezeit.~– De grófnő, ön elveszt
23     Mas|             az iratok felé fordítá. Kezeit már nem bírta megmozdítani.
24     Jeg|         megjelenik csapatja élén, s kezeit kiterjeszti a pártok felé;