Part

 1     Els|            ülésbe.~– Kérem, az egy úrnak a helye, aki hozzánk tartozik –
 2     Els|    imádkozni – mondá Manassé Gábor úrnak.~Dormándyné kíváncsi volt
 3     Els|        húzott belőle; azután Gábor úrnak nyújtá azt, s az is hasonlóul
 4     Els|            kikérem magamnak!~Gábor úrnak olyan zsebpisztolyai voltak,
 5     Els| szerencséjük.~– Mi a neve annak az úrnak, akit elfogtak a rablók? –
 6     Els|            a névjegyet a vele jött úrnak is.~Zimándy úr pedig e név
 7     Els|            nem hagytak békét Gábor úrnak, mennie kellett velük még
 8     Els|     kellett elhelyezkedniök; Gábor úrnak átengedé Manassé a legjobb
 9     Els|           Már a nyelvén volt Gábor úrnak a „Nem szabad!” midőn az
10     Els|   legutolsók, a legkisebbek. Gábor úrnak kezdett a nyakába melegedni
11     Els|        Manassétól.~– Ön elmondá ez úrnak, hogy bennünket mi ügy hozott
12     Els|           meg Dormándyné is. Gábor úrnak ma nagy szaladásai voltak
13     Els|           le ne essék.~– Vannak az Úrnak őrangyalai, akik vigyáznak
14     Els|         kérem, adjon egy széket ez úrnak! – mondá Blanka a bérszolgának –
15     Mas|      hetedik napon pedig, mikor az Úrnak szombatja vagyon, elmennek
16     Mas|            levelet írjanak Zimándy úrnak, kiről azt hitték, hogy
17     Mas|         nagy meglepetés lesz Gábor úrnak!~S hogy annál hitelesebb
18     Mas|     Blankának. Vernezs tiszteletes úrnak keresztneve is van; Lajosnak
19     Mas|             a munkanapok végén) az Úrnak napja, a vasárnap.~Ami után
20     Mas|         külön ajtókon jönnek be az Úrnak szentelt házába. Legelébb
21     Mas|           azt vidd be és add át az úrnak; mondd, hogy olvassák el.
22     Mas|       tenni. Ekkor hírül hozzák az úrnak, hogy a villám beleütött
23     Mas|         végre annak az illető nagy úrnak az előszobáját feltalálta,