Part

 1     Els|            hölgy felveté fátyolát, tán hogy jobban lássa a beszélőt,
 2     Els|      Bátyám szénájába vágtam volna tán a kaszámat?~– Ej, ej, ej!
 3     Els|           hogy izzad a homlokod? – Tán az én pipám füstjét nem
 4     Els|            ez hideg kő, kemény fa; tán nem is érzi a csókot, tán
 5     Els|          tán nem is érzi a csókot, tán nem is hallja a sírást,
 6     Els|         mintha irónia volna. Ezzel tán azt akarja mondani a hercegnő,
 7     Els|           jött el, azt hiszi, hogy tán el is feledte. Dehogy feledte!
 8     Els|       azokat utána dalolni. – Vagy tán csak képzeli hallani?~Máskor
 9     Els|           egy olyan vázlatot, mely tán világhírét alapítaná meg,
10     Els|            művészetpártolónak, aki tán képet vásárolni jön. Mikor
11     Els|            lámpákat. Az is késik – tán halasztani hiszi az est
12     Els|            azt vélve, hogy háznépe tán az udvaron van, s kitekintett
13     Mas|            drágalátos szentkép meg tán az ángyikánk lesz? Ugyan,
14     Mas|         őserdő helyén támadt, amit tán húsz év előtt a vihar, mint
15     Mas|          Anna pedig elkomolyult.~– Tán nem hiszed? Láttad őt már
16     Mas|            szemközt ül is.~– Fázol tán? Kiszáradt a torkod!~A szép
17     Mas|            másik. – Epidémia volna tán már a féloldali hideglelés?~
18     Mas|            fél szeme félig nyitva. Tán leskelődik, ha megadják-e,
19     Mas|         rémtanyán végiglovagolnak. Tán fél?~Nem bántja itt semmi
20     Mas|            cigány! Jer közelebb.~– Tán bolond vagyok. Hogy jól
21     Mas|         meg volt ijedve.~Nem hitte tán, hogy Vajdár idejöhessen?
22     Mas| rejtekajtóm kulcsát, semmi mást?~– Tán attól félsz, hogy távollétedben
23     Mas|      megtehetem.~– Csak nem akarod tán magadat itt előttem főbe