Part

 1     Els|         akarta a gyilkos megölni! – súgá oda Manassé Blankának.~Az
 2     Els|            mely nem kíván tanúkat – súgá ravasz mosollyal Blanka,
 3     Els|            délceg Venus-alak, s ezt súgá oda neki:~– Jól imádkoztatok
 4     Els|       hálószobájáig.~– Hallja ön? – súgá Blanka, a kandalló érclapja
 5     Mas|          megyek, ahová te viszesz – súgá a nő, felvetve hozzá nagy
 6     Mas|            szépen süt a holdvilág – súgá neki. – Gyönyörű éjszaka
 7     Mas|            keblére, reszkető hangon súgá: – Azt mondta nekem ez asszony,
 8     Mas|            mondj meg, hogy élnek? – súgá Áronnak.~– Hát bizonyára
 9     Mas|         magyarul is mind a ketten – súgá egyszer Áron Blankának,
10     Mas|              Siessünk be a várba! – súgá Áron Manassénak. – Asszonyod
11     Mas|           alól!~– Óh, Áron bátya! – súgá neki Blanka. – Te az imént
12     Mas| füstfelleget.~– Ez a mi otthonunk – súgá Manassé Blankának.~S az
13     Mas|        földgömb feküdne köztetek! – súgá Blanka.~– Igaz! – mondá
14     Mas|           van.~– Pihenj még, édes – súgá neki Anna –, ez még csak
15     Mas|           fejét vállára téve halkan súgá fülébe:~– Tudja ön, hol
16     Mas|       acélkulcsot vont elő.~– Te! – súgá Benjáminnak, s egy percre
17     Mas|            újra visszaszállt rám! – súgá Blanka halk, szerelmes hangon
18     Mas|         felesége után.~– Manassé! – súgá Áron bátya. – Jer ide, segíts
19     Mas|           Egy dologra gondoltunk? – súgá Blanka Anna fülébe.~– Egyre! –
20     Mas|             veszteg, és hallgass! – súgá Manassénak a leány.~Az utcán
21     Mas|      Manassé mellére a kezét, s azt súgá neki: – Hanem tudod, Manassé,
22     Mas|          Elaludtam a napfelköltét – súgá a leány. – Emeld föl a fejemet.