Part

 1     Els|       golyó.~– Megfoghatatlan! Én magam töltöttem meg mind a kettőt.
 2     Els|         hogy Cagliostro vagyok, s magam is csodákat tenni jöttem
 3     Els| pálmalevelet megkapta, mert addig magam is ott voltam.~– Csak röviden
 4     Els|             Eltalálok a szobámhoz magam is.~– C, c, c! Ohi! Az lehetetlen!~
 5     Els|        sietett őt kimenteni.~– Én magam óhajtottam itt maradni,
 6     Els|    keresni?~– Köszönöm. Rátalálok magam. Itt van nem messze az étteremben
 7     Els| maradhatni! – szólt Manassé. – Én magam is azt hiszem.~– Tudja,
 8     Els|       egész világ ellen; de saját magam ellen nem. – Én önt szeretem.
 9     Els|           az sincs itt. Nem tudom magam összekapcsolni a ruhámat.
10     Els|      halni?~– Óh, nem. Legalább a magam kezétől nem. Előttem az
11     Mas|          akkor mondtam, mikor még magam parancsoltam magamnak.~–
12     Mas|        már, hogy Blanka alszik.~– Magam sem – felelt rá őszintén
13     Mas|           hadd szívjam ki addig a magam mézét e rettenetes méregvirágból.
14     Mas|        tábornokokat köteleztem le magam iránt, most beérjem egy
15     Mas|           e tekintetet.~– Hisz én magam is megkísértém már egyszer
16     Mas|       folyamodást megírom; de már magam nem megyek vele sehová,
17     Mas|    kulcsát, hogy mikor hazatérsz, magam nyithassam fel a rejtekajtót.~
18     Mas|        veled. Hogy miről? Azt még magam sem tudom. Talán meg hagyom
19     Mas|           tudom. Talán meg hagyom magam nyugtatni egy madártávlatból
20     Jeg|         így diktálja azt.~Azonban magam is éreztem, hogy jelen regényemnek
21     Jeg|          aminek korlátoltságát én magam legjobban elismerem.~Budapest,
22     Jeg|           A sziklába fúrt ágyúkat magam is láttam, s azt a székely