Part

 1     Els|  legendája, amihez a népköltészet folyvást újakat told. A templomból
 2     Els|       gyermeteg kedélyű hölgy, ki folyvást kolostori légkörben növekedett,
 3     Els| sötétjéből fölmerülve egy szelíd, folyvást mosolygó arcú alak, minden
 4     Els|   egyháznagyok. A kórusok ezalatt folyvást zengik Palestrina nagyszerű
 5     Els|      kihajolt az ablakon, s nézte folyvást „azt” a szegletet.~A népfolyam
 6     Els|   hajdíszét és mórikálását; de én folyvást önt nézem, amíg imádkozom.
 7     Els|    mosolygott.~– Tehát ön „azóta” folyvást keblén viseli ezt a pálmalevelet –
 8     Els|     dörmögnek, kopognak! Dolgozik folyvást titokban, most már nem a
 9     Mas|          kettő között hintálja őt folyvást egy kéz, egy lehelet. Egy
10     Mas|           ön balsorsát megtudtam, folyvást beteg vagyok bele. Hat nap
11     Mas|           Egy úr, aki mérföldekig folyvást a saját birtokán jár; hanem
12     Mas|          hegyháton visz az végig; folyvást sima gyepen, mohos mezőkön,
13     Mas|         Sabbath Slah leha napjáig folyvást tesz hozzá egy kanállal.
14     Mas|           malom fűzfáit elhagyva, folyvást a vízmederben kellett előreléptetni,
15     Mas|      reggelig nem hagy lefeküdni, folyvást talál valami parancsolnivalót.”~
16     Mas|            a fintor mozdulatokhoz folyvást megtartja azt a hetyke,
17     Mas|          kötözve.~Zenóbia azalatt folyvást a nyeregben ülve, csendesen
18     Mas|          amíg csak odáig nem ért, folyvást kiáltá a szabadulás örömsikoltásával
19     Mas|    óraművét megolvasztotta, azóta folyvást tart az éjfél.~S a nappali
20     Mas|   maradtak meg, s az örök patakár folyvást hajtja a fogaskereket, a „
21     Mas|           nem bírnak ráakadni. Ez folyvást ellenséget keresett, s nem
22     Mas|        mondá Manassénak, miközben folyvást prüsszögött:~– Az a vendég