Part

 1     Els| málhahordároktól.~Két úrhölgyet meg egy urat nagy sietséggel tolt fel
 2     Els|          egymástól, nem ismeri-e ezt az urat, ezt az asszonyságot, s
 3     Els|               többé.~– Ismeri ön ezt az urat? – kérdé a szőke hölgy az
 4     Els|                kísértek, hanem csak egy urat, akinek nagyon sietős útja
 5     Els|                 látta is jól, ami Gábor urat úgy besugározta, de azok
 6     Els|                 hősnek öltözött Zimándy urat, kinek a mentekötő láncán
 7     Els|              tettekért.~Ezúttal Zimándy urat és Dormándynét ültette a
 8     Els|                 keményen lehordta Gábor urat, hogy mit figurázik ilyen
 9     Els|              Nem is volt egyedül. Gábor urat és Dormándynét magukra hagyni
10     Els|                s azzal elégíté ki Gábor urat, hogy felkérte, rendeztetné
11     Els|         indítványa elfogadtatott; Gábor urat hagyták futni, a két úrhölgy
12     Els|               küldjék fel hozzám azt az urat, ha ismét eljő.~Fölvezették
13     Els|         tisztelem, becsülöm azt a derék urat, Rossit, de hiába, a korcsma
14     Els|          megtalálták a maguknál nagyobb urat: a szelet. A fenevad jön
15     Mas|            Elébb azonban Zimándy ügyvéd urat kellett felkeresnie, hogy
16     Mas|           nagyságos asszony a nagyságos urat, ha még életben akarja találni,
17     Mas|        leigázott dák ellen. Amely római urat ebbe a várba tettek centuriónak
18     Mas|                nyergéből; arckifejezése urat árul el. A másik lovag,
19     Mas|                 addig pedig meg kell az urat kötözni, s aztán becsukni
20     Mas|                magában a volt nagyságos urat, s rátért, hogy ő most csak