Part

 1     Els|                  Nem fiatal ember már. És sokat élt. Kétszer annyit, mint
 2     Els|            szándékozom. „Fiatal koromban” sokat barangoltam ezen a tájon,
 3     Els|           megörült a polgártárs.~– Ez már sokat ígérő ház! „Isteni” vendéglő!
 4     Els|                 szükségük. A hercegnő nem sokat finnyáskodott, ruhástul
 5     Els|           elhagyva és eltemetve. – Nagyon sokat tudott előre, aminek még
 6     Els|                   még csak plébános volt, sokat tarokkoztak együtt.~A diakónus
 7     Els|                föl, s ami fölött én azóta sokat töprengtem. Ön azt mondá
 8     Els|                 választotta el, s azoktól sokat megtudott, ami a világban
 9     Mas|               kiment váltani. Manassé nem sokat gondolkozott, odament, s
10     Mas|                       XVI.~Áron bátya nem sokat időzött a Balyika-várban
11     Mas|                  szabad-e egyszerre olyan sokat követelni a sorstól? Nem
12     Mas|           hazulról semmit sem várhat, nem sokat ér az aláírása. Benjámin
13     Mas|                 az aláírása. Benjámin nem sokat tusakodott magában a lelkiismeretével,
14     Mas|              kevesebb ezen a világon, nem sokat számít már.~És akkor egy
15     Mas|                   a magyarnak; ő volt az. Sokat megölt, őt is megölték.
16     Mas|          hallgatta a megtörténtek regéit.~Sokat Blanka is csak most tudott
17     Mas| meghánytuk-vetettük mi ezt egymás között. Sokat tanakodtunk róla. Aztán
18     Mas|               ezer forintot.~– Csak olyan sokat ne ígértél volna, elhinném,
19     Mas|                megint?~– Ne locsogj olyan sokat. Valaki meghallja. Vannak
20     Mas|      folyamodására saját kezűleg ráírta a sokat jelentő szót „praeferentissime”,