Part

 1     Els|        is oda szállsz ugyebár, ahová mi? – kérdé Manassét lekötelező
 2     Els| magánszobát a Colosseum körül, ahová besüt a nap reggelenkint,
 3     Els|       ő férjének ősi lakhelye, ahová őt az soha be nem vezette,
 4     Els|  ereklyékhez, a benedictióhoz; ahová csak fenntartott helyeket
 5     Els|       régiókba menekült volna, ahová nem süt a nap, csak a csillagok
 6     Els|      út nem olyan rövid odáig, ahová ismerőseinket vezették.~
 7     Els|     hogy elvezesse Falconéhoz, ahová sietni kell, mert különben
 8     Els|       teremtő álom. Mindenütt, ahová a szem tekint, csábító ledérség,
 9     Els|      Colosseum bejáratához ér, ahová már akkor ** grófné hintaja
10     Mas|      megyünk.~– Én oda megyek, ahová te viszesz – súgá a nő,
11     Mas|   szemeit.~– S én oda viszlek, ahová te küldesz.~– Nem azt mondtad-e,
12     Mas|   csábítani, hogy ne oda menj, ahová a baj idéz, hanem oda, ahová
13     Mas|   ahová a baj idéz, hanem oda, ahová a gyönyör hív?~– Megvallottam
14     Mas|    minket. Én nem mehetek oda, ahová ő. De ő jöhet oda, ahol
15     Mas|     előtte a helyet a papíron, ahová a nevét kell pingálnia,
16     Mas|        van egy ily sziklaháza, ahová a földről elköltözöttek
17     Mas|       mögé. Egy búvhely nincs, ahová elrejthesse magát. Nem védi
18     Mas|      az Ilont, s megyek veled, ahová téged visznek – monda Blanka.~
19     Mas|  Megálljuk helyünket, megyünk, ahová küldenek, meg tudunk halni,
20     Mas|        s visszatérni hazájába, ahová internáltatni fog.~Erre