Part

 1     Els|     felosztása, s egyik félnek jut egészen a jog, a másiknak
 2     Els|      grófcsalád minden tagjára jut belőle kerek egymillió,
 3     Els|    mint az egykori király (nem jut eszembe a neve), aki a pecsétnyomó
 4     Els| metaforai értelme, a békekötés jut eszébe, hanem a becsinált
 5     Els|       szobámban, mikor eszembe jut, hogy daloljak, mikor okom
 6     Els|  eredmény nélkül. Senkinek sem jut eszébe most, hogy más ura
 7     Els|     volna már ez arcot, de nem jut eszébe, ki az; annyi bizonyos,
 8     Mas|         éppen a kellő közepébe jut bele a legszerencsétlenebb,
 9     Mas| csodában hiszek. Akkor eszembe jut, hogy hányszor szabadított
10     Mas|     mondá Manassé. – Nekem nem jut belőle?~– Te pedig vagy
11     Mas|        Akkor üt, amikor eszébe jut. Pedig zenemű is van benne,
12     Mas|       asszony, élő gyermek nem jut itt az ellenség kezére.~
13     Mas|    kiálta fel a hegedűs. – Nem jut már énnekem abból a te cigárédból,
14     Mas|    pusztításra. Ennek a kezébe jut a te egész háznéped.~Manassé
15     Mas|     Egy év alatt tiszti rangra jut, s akkor aztán rajta áll,
16     Mas|     sőt a legutolsónak már nem jut egyéb, mint egy kis vágott
17     Mas|    katonára két mázsa marhahús jut.~– Sohase látnak azok abból
18     Mas|      Hát mi az! Két forint ára jut belőle egy katonára. Annyi