Part

 1     Els|         aki „ŐT” ismeri, és senki mást?~Ave Máriára szóltak a harangok.~
 2     Els|           a lázbetegé. Nem kívánt mást, csak citromvizet. Meg volt
 3     Els|           bocsássa el, s fogadjon mást. Ne legyen az a gyanúja,
 4     Els|           magamnak nem tartok meg mást, mint arany szabadságomat.~
 5     Els|          kívül, akit megfizetett, mást nem bocsátott magához közel.
 6     Els| látogatást. Nem bocsátott magához mást, mint a gyóntatóját, aki
 7     Mas|        azt nem engedem meg. Mondj mást.~– A másik az, hogy a partra
 8     Mas|   szerette a népség, mit tehetett mást, mint hogy őket választotta
 9     Mas|      meglelé. Örömében nem tudott mást tenni, mint hogy Áront megcsókolta,
10     Mas|           Végre őt is, mint annyi mást, csak a szerelem ejthette
11     Mas| halottakat találják meg őket. Még mást is reméltem. Hisz nem vagyok
12     Mas|         kapott rajta, hogy valaki mást fognak szidni, nem őtet,
13     Mas|           a düh Manassé lelkében; mást nem tehetett, az égő szivart
14     Mas|           fakadjon.~– Nem tehetek mást. Csalni nem tanultam, könyörögni
15     Mas|      kérdést intézzék „őhozzá”, ő mást nem felelhet. S ez a legegyenesebb
16     Mas|        rejtekajtóm kulcsát, semmi mást?~– Tán attól félsz, hogy
17     Mas|  életemben, s azalatt nem mondani mást, mint a nevedet, és azt,