Part

 1     Els|             ide. Ez már szabadságot ad egy férfinak a válni készülő
 2     Els|         hogy ki előtt beszél?~– Ez „ad hominem”, azaz: „ad foeminam”
 3     Els|             Ez „ad hominem”, azaz: „ad foeminam” volt mondva. Bizonyosan
 4     Els|         megnyugtatást, vigasztalást ad annak; de az imádkozó mégis
 5     Els|            ön rögtön más egyenruhát ad a cselédjeinek, s hintaját
 6     Els|          ringása érzékmámorító bájt ad termetének.~Amint nevét
 7     Els|          megértettem: „De profundis ad te clamavi Domine!”~Blanka
 8     Els|             hogy micsoda virágoknak ad elsőbbséget; mert a virágoknak
 9     Mas|           cím, amely mindenre jogot ad. Te hercegnő vagy, ő pedig
10     Mas|            a házban is élethangokat ad az álom világa, s az ilyen
11     Mas|          elfogadni, s azt mondták: „ad haólám” – de az igazhivő
12     Mas|          szájához veri, s korbácsot ad neki helyette.~A márkinő
13     Mas|           dolgoztak. A munkásnak az ad kedvet, mikor azt látja,
14     Mas|              együttvéve nagy hangot ad.~S a rablók oly elbizakodottak
15     Mas|           ha szíve nem érez; pofont ad az őrjöngő imádat hevében,
16     Mas|             ezentúl irgalomkenyeret ad!~A kísérő biztos elmondá
17     Jeg| megválogatása iránt felvilágosítást ad a Schulchan Aruch. (Németül