Part
1 Els| neki magyarázni a dolgot. Ő már tudott olaszul, ha mindjárt
2 Els| az illustrissimónak, hogy ő és még két hölgy az első
3 Els| bele; mert azalatt, míg ő leszállt a szóbeli tárgyalásra,
4 Els| gyors színpadi átváltozás az ő rendezői érdeme. Még a kalauz
5 Els| bélűeket, s azontúl mindig az ő vagonablakuk előtt mászkált
6 Els| mondá átellenesének, hogy ő nem tud háttal a mozdonynak
7 Els| az is magyar. És mégis az ő kísérőjük és az ismeretlen
8 Els| mindig mások.~– Ez ismét az ő hibájuk; miért nem teszik
9 Els| hogy vajon mi lehet ez az ő átellenese. Vajon zsidó-e,
10 Els| haladó párthoz tartoztam, ő pedig minden újításnak ellene
11 Els| nyert Magyarországon.~– Ő maga egy Zboróy Blanka grófnő.
12 Els| az ellenfél győz, ha az ő indokai lesznek elfogadva,
13 Els| lopózott. Hisz ez az ítélet az ő fejére is ki van mondva.
14 Els| mondva. Abban a perben, amit ő a maga válóperének nevezett.~
15 Els| maga válóperének nevezett.~Ő is ki van már tiltva a világból,
16 Els| világból, a társadalomból, ő is meghalt már, és semmi
17 Els| bizonyosan, hogy hazudott. Ő is Rómába siet. Meg akar
18 Els| érkezhessünk Rómába, mint ő, s akkor nyert ügyünk van.
19 Els| étvágyat. Azt mondta, hogy ő itt leszáll valamit falni.~
20 Els| nyitotta ki a kocsiajtót, s ő aggódva tekintgetett kifelé,
21 Els| kapta, szemközt ülve az ő védencével.~Hanem azért
22 Els| útitársa egy rajzalbumba az ő alvó arcát vázolja le; amit
23 Els| húgom! Kedves jó Annám! Ő is hitt e csábító szép szemeknek.
24 Els| előtte, és helyet adni az ő ekevasának. Ezek a lépcsők
25 Els| az nem az én munkám, az ő örömük nekem nem öröm; s
26 Els| Circassiának; csakhogy az ő leányai nem eladók pénzért.
27 Els| mind saját magának; az az ő pompája. Mikor vasárnap
28 Els| danoló. – Manassé az!~– „Ő” visszajött! – kiált örvendezve
29 Els| hercegnő egyedül menjen előre; ő is követte.~S ez nagy bűvészet,
30 Els| a világban, mint – mint ő maga – elhagyva és eltemetve. –
31 Els| Manassé tetteté, mintha az ő részén volna a türelmetlen
32 Els| azt a palotát, amely az ő férjének ősi lakhelye, ahová
33 Els| a szemébe; hanem azokat ő el tudta titkolni. Zimándy
34 Els| mondám neki elbámulva. – Mire ő azt mondta: – „Ne higgye
35 Els| jegyeket az ünnepélyekre. S ő rögtön adott, amennyit csak
36 Els| nyitja meg előtte, aki elől ő odamenekülni óhajt; pedig
37 Els| valaha hozzá közeledjék.~És ő még segít neki a menekülésben!~
38 Els| hogy mi jogon tolakodjék ő fel kísérőnek két hölgy
39 Els| volt a hercegnőnek, hogy az ő ügyének az alatt jó lesz
40 Els| merített, hogy már most ő gondolt a hódításra.~A következő
41 Els| sugarak.~Régóta megfigyelte ő azt, hogy a hercegnő két
42 Els| addig nem láthattak az ő arcába, míg a bíbornok trónja
43 Els| nézetét fejezte ki, hogy ő már „kerékbe van törve”,
44 Els| kerékbe van törve”, s hogy ő a holnapi parádén, ha mindjárt
45 Els| kérges szívűnek. Mit tudta ő, hogy annak a félénk lelke
46 Els| latin flosculos volt, attól ő gyógyulását várta.~Azután
47 Els| Valamennyi úrhölgy között ő hozta el magával a legszebb
48 Els| szabadság Péter apostola volt ő e pillanatban, s Szent Péter
49 Els| oltárára” kívánja letenni. Ő bizonyosan az egyházat értette.
50 Els| férje válópört indított. Ő lenne a felperes. A római
51 Els| vastáblákat tétetni föl. Ő és az osztrák nagykövet
52 Els| akkor a herceg vesztett. Ő most az idézésre nem jelenhet
53 Els| mint egy asszony; s ha ő katolikus, én is az vagyok.
54 Els| hogy ha reggelre van híva, ő segít az inasokat felöltöztetni,
55 Els| nyusztprémes kacagány, s attól az ő vastag nyaka még keményebb
56 Els| országalapító hősök előszobáznak az ő csarnokaiban, hosszú sorokban
57 Els| a láthatár –, aki ura az ő alattvalóinak nemcsak ezen
58 Els| aki tudja magáról, hogy ő egy király, akit szeretnek.~
59 Els| Oh, mily szentségül zárta ő e szavakat szívébe. – Kinek
60 Els| vajon csakugyan letérdepelt ő az egyházfejedelem előtt,
61 Els| lett érve, s ez mégis az ő ügyvédi sikeres működésének
62 Els| mind nem tudott felelni. Ő nem tudott egyebet, mint
63 Els| hercegnő azt mondá, hogy ő maga délután a Colosseumba
64 Els| Gábor úr kijelenté, hogy ő most ebben a mulatságban
65 Els| históriai emlékeit, addig ő leült az aréna közepén felállított
66 Els| ismét idejönni, s akkor ő is onnan a magasból kísérti
67 Els| előkeresse azt, amit csak ő tud, és senki más.~Különös
68 Els| más.~Különös módon jutott ő ehhez.~Mikor Manassé kíséretében
69 Els| Ekkor jutott eszébe, hogy ő két-három lapot kitépett
70 Els| úrhölgy; s az ügyvéd is, akit ő ajánlott önnek, lehet igen
71 Els| vagyok – s akarom, hogy ő boldog legyen.~Blanka nem
72 Els| olyan helyzet, amelyből ő Cagliari herceg jóakaratára
73 Els| kegyelmet kérni annak, akit az ő árulása juttat a vérpadra;
74 Els| pokoli terve van ön ellen. Ő is meg akarja semmisíttetni
75 Els| Kitől jöhet ez? Ki van az ő legmélyebb titkaiba így
76 Els| visszatérhetnének ismét a Colosseumba; ő meg akarja még egyszer kísérteni
77 Els| között, kiket e helyen, hol ő most ül, a szent keresztyénség
78 Els| rohanni látta, mint aminőt ő áll ki most, midőn a maga
79 Els| félti a nemzete nyelvét, az ő gondolatait minden nép megérti.
80 Els| diadallal fog hazavonulni, ő azt le fogja festeni, s
81 Els| ostromolni fogja Rómát, ő azt is le fogja festeni,
82 Els| se napfényt imádkozni; az ő rangját nem kell helybenhagyni,
83 Els| fele egy másik embernek, ő maga egy egész ember! Az
84 Els| művész azt a föladatot – amit ő el sem tud kezdeni.~Hisz
85 Els| sütött a hercegnőnek, s ő nem hozott magával napernyőt:
86 Els| kedve elment a köveket és az ő árnyékaikat mázolni vászonra.~–
87 Els| nem emlékeznek arra, hogy ő a keresztfán azt mondá gyilkosaira: „
88 Els| eldöntésére, s ígérte, hogy ő is kegyelemért fog folyamodni
89 Els| atya leányát. – Pedig az ő helyzete most erősebb. A
90 Els| Mi az a 14. §?~– Azt ő nagyon jól fogja tudni,
91 Els| ragyogó tűz volt. Honnan vette ő mindezt kölcsön?~Attól a
92 Els| instrukciók 14. kaccsa!”~Mit bánta ő, mit kérdezte ő, hogy mi
93 Els| Mit bánta ő, mit kérdezte ő, hogy mi lehet a tartalma
94 Els| tudni, hogy ilyen van. „Ő” mondta, hogy ilyen van;
95 Els| tehát van. – Mit bánta ő, hogy mi lesz a következése
96 Els| a következése annak, ha ő erre hivatkozni fog. Harag,
97 Els| szenvedélyével üldözi, akit ő gyűlöl – őt nőül ne vehesse. –
98 Els| abban a §-ban, az bizonyos. „Ő” mondta, hogy ott van, tehát
99 Els| beszéden. A hercegnőnek az ő olajfa leveléről nem annak
100 Els| elég szép-e.~S aztán még ő előzte meg a támadást.~–
101 Els| bevalljam, s helyette piruljak. Ő szerencsétlen volt. Balsorsának
102 Els| akkor vette csak észre, hogy ő a színleg hátráló ellenség
103 Els| Caldariva márkinő? Hát ő itt van?~– Természetesen.
104 Els| pillanatban elég vakmerő az ő ura feleségének kérőjeként
105 Els| be meri vallani azt, hogy ő az ura szeretőjére nézve
106 Els| cselédek.~– Dehogy fogták, az ő zsoldjában vannak. – Holnap
107 Els| reakció meg azok a circolók? Ő csak arra gondolt, hogy
108 Els| mennyit bír a hercegnő az ő veszedelmes titkából. De
109 Els| laknám vele; de egyik sem. Ő mindig békíteni akarja a
110 Els| akarja a küzdő ellentéteket; ő mikor már a két tábor egymással
111 Els| áll.~E küzdelem képezte az ő ügyének mérlegét is.~Amióta
112 Els| nejének termei voltak az ő jól ismert fészkük. S a
113 Els| grófné atyja színész volt, s ő maga is leánykorában ünnepelt
114 Els| volna áthelyezve, melyben az ő fajához hasonló faj nem
115 Els| hasonló faj nem létezik: ahol ő maga csak egy párja nélküli
116 Els| vallomással lepé meg, hogy ő menyasszony. Zimándy úr
117 Els| Zimándy úr megkérte a kezét, s ő nem tagadhatta meg azt. – (
118 Els| a nő tartozik követni az ő férjét. Ki vehetné nekik
119 Els| esküdhetik Dormándynéval. Az ő kedvéért történt ez, nem
120 Els| condannata!” (az elítélt nő). Ő sem fogadott el látogatást.
121 Els| gyönyörködjenek: az nincsen.~S az ő gyönyöreik zaja kergeti
122 Els| semmi versenytársat: akit ő szeret, annak nem szabad
123 Els| követeli, hogy az olvasó az ő igazságáért tudjon meghalni. –
124 Els| másiknak a porrá töretését!~De ő nem kívánt semmit, csak
125 Els| arról a helyről, amit az ő örök lakóhelyéül elrendelt.~
126 Els| Akkor ez a hatalom talán az ő sorsán is tudna könnyíteni!~
127 Els| valakinek elmondja, hogy ő hangokat hall, miket egy
128 Els| ítélt ifjú bájain, akkor ő elkacagta magát. Ez a kacaj
129 Els| attól a gondolattól, hogy ő és ez az asszony valaha
130 Els| csapás lehetett! A 14. §. Ő megvallotta azt nekem, hogy
131 Els| mely azt hirdeté, hogy ő bír ezzel a varázzsal. Blanka
132 Els| akitől őt elválaszták, akit ő utált, gyűlölt, akitől irtózott.
133 Els| Egészen ellentéte annak, amit ő magában egy erényes nő eszményképének
134 Els| leánya maga elismeri, hogy ő csupa gyöngeség; egyetlen
135 Els| a hosszú haját. Ahelyett ő a filiszteusokat kergette
136 Els| attól a gondolattól, hogy ő hónapokon keresztül nyitott
137 Els| cselszövényei, s amiknek alakjait ő csak úgy húzgálta előre-hátra
138 Els| hercegnő csemegéit dicsérni. Ő nem győz betelni azzal,
139 Els| csinálja az egész világot, hogy ő legyen benne az úr, s a
140 Els| Blankának a zongoránál, ő maga pedig a zene után elkezdte
141 Els| kicsoda. Nem ismeri senki. Ő pedig ismer mindenkit. A
142 Els| Amellett elmés, találékony, s ő maga kitalálhatlan. Minő
143 Els| Az egész tarka vigalomból ő csak azt a jázminbosquet-et
144 Els| aki arra a képre mely az „ő” szent képe, azt mondja,
145 Els| parkban dolgoztak, ahol ő játszott. Ez a park volt
146 Els| egyedüli emléke a hazából. Az ő örök lakhelye Róma lett,
147 Els| kocsi ablakán. Végre az ő hintaja is megállt a főlépcső
148 Els| gyilkosának otthonát képezik. Hogy ő, a „la condannata” odamenjen
149 Els| mulatni, tréfát űzni az ő egész élete megrontójának,
150 Els| embere fizetett kém, aki az ő kenyerét eszi! – Mennyire
151 Els| jázminbokrok között.~Hisz ő is ott lesz.~Akkor aztán
152 Els| aminek a neve szerelem!~Az ő szerelmének csak egy neve
153 Els| s behajítá ruhatárába.~„Ő nem lesz ott. Nem lehet
154 Els| mondá magában a hercegnő. – „Ő” nem lesz ott.) Gyújtsa
155 Els| meg, hanem megkoszorúzták. Ő a mai nap hőse.~– Hazudsz!~–
156 Els| legszörnyűbb eszméje, hogy ha ő most ott volna abban a másik
157 Els| Blanka a rendőrfőnököt.~Tehát ő maga jött. Első hivatalnoka
158 Els| fog állni a gyilkosain! Ő egész Rómára nézve a földi
159 Els| zsarátnokon, s amilyen erős ő gyönge felével szemben,
160 Els| Nagyobb erővel is rendelkezett ő.~Büszkén fölemelte fejét,
161 Els| álljanak az ajtó védelmére. Ő testével fogja védeni a
162 Els| is vannak. Az első kardot ő választotta ki.~Blankának
163 Els| kiknek könnyező szeme az ő könnyeinek felelt, nem tudott
164 Els| szívszakadva leste: hát „ő” kit fog az ölében hozni;
165 Els| torzkép a borzalom közepett. Ő mégsem jön! Igaz! Hiszen
166 Els| mégsem jön! Igaz! Hiszen ő testével védi a többiek
167 Els| védi a többiek futását. Ő a bátor. A hős!~Most már
168 Els| is hátra van. Ki lenne az ő társa más?~A szép Cyrene
169 Els| felel a hölgy.~– Hát „ő”? Elesett e?~– Itt sem volt –
170 Els| egész vállig.~Egy perc múlva ő is eltűnt.~Blanka sietett
171 Els| visszavonulását fedezze. Az ő fürdőszobájából is kanyargott
172 Els| Astarte-ünnepén jelen volt vendégeknek ő nyitott menekülési utat.
173 Els| nép közé. Napok múlva az ő lakosztályát fogják megtámadni,
174 Els| hazáját szerető polgár!) Ő volt a fonál, melyen Damoklész
175 Els| komornyikja azt jelenté, hogy az ő palotája kapujára is fel
176 Els| pápának ily választ adni az ő kérelmére. ** grófnő elő
177 Els| grófnő elő sem adta az ő kérelmét neki, és így nem
178 Els| megtud Blanka nemsokára. Az ő kétségbeesett, elutasításról
179 Els| tudja ez, hogy őt nem az ő cipészkirakata csalta be
180 Els| kérdőjelt a hölgy arcán. – Ő most nincs itthon. Az atelier
181 Els| lelkében; nem azért, hogy ez az ő képe – hanem azért, hogy
182 Els| nap, hold leszakadhatnak; ő azért a helyén lesz. – Hazamehet
183 Els| cipőre lesz szüksége, csak az ő boltját keresse fel, felsegítette
184 Els| visszatérni az üres termekbe az ő oldalán. Azt hitte, ez képes
185 Els| fedezte fel önnek?~– Igen, ő.~– S miért adta a márkinő
186 Els| márkinőnél nincs ilyen érzés. Ő elhitette önnel, hogy én
187 Els| attól az úttól, amelyen ő ide jutott.~– De hát mit
188 Mas| müezzimkiáltás – mégis jelen van ő.~Egyedül van. Nem osztozik
189 Mas| előttük.~Te gazdag vagy, ő pedig egy lángész. Két cím,
190 Mas| jogot ad. Te hercegnő vagy, ő pedig művész. Mind a kettő
191 Mas| ruhát. Olyan egyszerű ember ő is, mint a többi. Amit beszél,
192 Mas| halászgyűrű; olyan szegény ő is, mint amilyen szegények
193 Mas| akkor a nő, aki asszonya az ő férjének, annak kezét kezében
194 Mas| elítéltek, maguk elfutnak az ő ítéletük elől. Mit higgyek
195 Mas| fényes processzióból, amelyet ő vezetni fog.~– És ha le
196 Mas| Azokból az emberekből, akik az ő hívei. Nem az igékből, nem
197 Mas| boldog emberek” abban, amiben ő „boldog Isten”! Akkor szeretni
198 Mas| jóllakott és ejtőzik, mint az ő válaszait. Voltak tudós
199 Mas| magasztalni azt a valamit, ami az ő egyetlen fazekában rotyogott. (
200 Mas| nagyon elszomorodott, hogy az ő fejedelmi lakomáját így
201 Mas| motyogott magában; ez az ő csemegéje: delicatesse,
202 Mas| lehordta méltó haraggal.~Végre ő is ledűlt alunni a kecskebőrrel
203 Mas| elővette, hogy legyen az ő vitás perükben bíró.~– Tehát „
204 Mas| Manassé, hogy ami levelet ő küldött Zimándynak öt nap
205 Mas| odasietve az uraságokhoz. Ő németül beszélt.~– Óh, ez
206 Mas| császáriak. Kolozsvár az ő kezükben van. Szülöttevárosodat
207 Mas| exconsiliarius. Írassuk az ő nevére minden vagyonunkat.
208 Mas| nevére minden vagyonunkat. Ő becsületes fiú; tudjuk jól,
209 Mas| Ha elfogják?~– Akkor már ő lesz a harmadik. Mert Simon
210 Mas| Blankát hagyd itt nálunk; ő nőmnél elmaradhat. A Cagliari
211 Mas| ködfátyola mögött.~S azóta az ő sorsa kétszer is megfordult.
212 Mas| gyöngéd jószívűségétől. Ő nem akarta Blankát megszomorítani.~–
213 Mas| Jonathán, utánament, hogy majd ő váltságot ajánl érte. Akkor
214 Mas| hagyta Áront magamagával (az ő nevében is) vitatkozni.~–
215 Mas| mondá Blanka hátratekintve. Ő nem tudta azt, hogy azok
216 Mas| olaszhoz, de amiből azért ő egy szót sem értett.~– Tudnak
217 Mas| Blanka nevetett. Tudta is ő, hogy mi az a pazsura. Olyan
218 Mas| megérti. Annyit megértett ő is, hogy a legközelebbi
219 Mas| Blanka azt mondá, hogy ő inkább szomjas, mint éhes.~
220 Mas| tüneménynek. Azt mondta, hogy ha ő nagyúr volna, ide építtetne
221 Mas| Blanka fejét dongták körül, ő pedig sikoltozott tőlük.~
222 Mas| bükkfában laknak. Azokat ő kipusztítja valahogy. Meg
223 Mas| elmondtam háromszor, de ő elmondja hétszer. Én nem
224 Mas| az öreg azt kívánja, hogy ő is mondja azt utána. Miért
225 Mas| volt fanatikusabb híve az ő hírhedett „Esztere”, mint
226 Mas| vezetni.~– Attól tartok, hogy ő nem állja ki ezt a nagy
227 Mas| erőt is érzi hozzá. Olyan ő, mint egy gyermek. Láttál
228 Mas| faja (Senecio). Ezekből ő egész bokrétára valót szedett.
229 Mas| hogy igen fanyar.~– Azért ő medveszőlő.~– Hanem bokrétának
230 Mas| legenda azt meséli, hogy az ő imájára hasadt ketté a bérc,
231 Mas| fölváltva állnak őrt, míg ő a tűz mellett jó bundába
232 Mas| Áron nem szokott tréfálni. Ő Manassé bátyja. S Blanka
233 Mas| a bozóton keresztül; az ő bőrködmönének nem ártott
234 Mas| kellett maradniok, amíg ő a várból visszatért három
235 Mas| kettővel kétfelé hajtották ő és Manassé a gallyakat,
236 Mas| Gondoskodik az Úr az ő híveiről a pusztában – felelt
237 Mas| etesse meg a baromfiait, amíg ő bemegy, és rendbe hozza –
238 Mas| kedve volt afölött, hogy ő valahára egy elhagyott várban
239 Mas| lerakták már a fegyvert, ő egyedül, századmagával megtagadta
240 Mas| testvérül magatok közé. Ő hozzátok méltó. Balsorsomat,
241 Mas| tudtára. E tárcában van az ő vagyona és az én megtakarított
242 Mas| virradhatott a szép piros hajnal; ő ugyan föl nem ébredt magától,
243 Mas| fölváltva Manasséval az ő kedvenc nótáját, ha majd
244 Mas| ült, volt a fővezér; azt ő ismerte jól; együtt szolgáltak
245 Mas| bátyád már tudományos ember. Ő Kolozsváron végzett. Ez
246 Mas| is ki lesz nyomozva, hogy ő Áron bátyjával és Blankával
247 Mas| haditerv szerint, mely az ő késlekedésük miatt teljesen
248 Mas| a menyegzői lakománkra? Ő egészen csak a családban
249 Mas| fővonalnak útjába nem esik. Az ő útja, egyedül az ő útja,
250 Mas| esik. Az ő útja, egyedül az ő útja, az a híd Borévnél
251 Mas| Aranyoson át, egyedül az ő számára, az ő költségén
252 Mas| egyedül az ő számára, az ő költségén épült. S ez a
253 Mas| cselekvé. El is pirult miatta. Ő magyarázta aztán Blankának
254 Mas| álmodta, ilyenné színezte ő ki a paradicsomot. Elzárva,
255 Mas| lepetve; de kellemesen. Ő egy fájdalmaktól földúlt
256 Mas| Annáéhoz hasonlít. – Tehát ő most Anna öltönyeit viseli.~
257 Mas| maga meggyőződései mellett. Ő a környékbeli vegetáriánusok
258 Mas| aminek semmi sem árt meg. Ő az igazi ortodox vegetáriánus!
259 Mas| sohase megfőve vagy sütve. Az ő osztályrésze a gazdag lakománál
260 Mas| Lajosnak híják; a nevenapját ő is meg szokta tartani; a
261 Mas| közül, amik különösen az ő számára voltak rendeltetve.~–
262 Mas| értették meg e tekintetet: ő, Manassé és Áron bátya.
263 Mas| sietni Blankának; most már ő is elértette a példálózást.~–
264 Mas| A szoba falai is mind az ő rajzaival vannak tele, igen
265 Mas| síremléket, takarták el arcát.~– Ő engem megölt. Ő sok olyant
266 Mas| arcát.~– Ő engem megölt. Ő sok olyant tett, amit férfinak,
267 Mas| lámpafénytől.~– Én tudom, hogy ő becstelen! – szólt titkos
268 Mas| Én nem mehetek oda, ahová ő. De ő jöhet oda, ahol én
269 Mas| mehetek oda, ahová ő. De ő jöhet oda, ahol én vagyok.~–
270 Mas| boldogok lehessünk együtt; hogy ő nekem valaha bármi örömet
271 Mas| felőle, hogy az út, melyen ő elindult, ide, e ház küszöbéhez
272 Mas| egyéb életgondja, mint az ő sebeit, amiket a világból
273 Mas| ismerni testvérét, mint ő, a szerető!~Anna pedig elkomolyult.~–
274 Mas| fekvő rémmel, míg lassan ő lett a győztes; arcvonásai
275 Mas| keresztezik egymást. És ő hallgat. Őt vettem elő.
276 Mas| sértéseket büszke elmondani az ő szerelmese előtt, bezárja
277 Mas| bíborpiros világát odaveté az ő ágyára. Annát is felkölté.~–
278 Mas| egy nagy könyvet, amibe az ő feladata volt följegyezni
279 Mas| számára.~Vajon milyen lehet az ő templomuk? Milyenek az ő
280 Mas| ő templomuk? Milyenek az ő szertartásaik? Aki Rómából
281 Mas| sáncok az út hosszában az ő kincstáraik: a vasbányák,
282 Mas| századokra, pihenés nélkül. Ez az ő kincshordó tündérük. Nyáron
283 Mas| Manassénak hozományul. – Ő azt mondta, hogy új pályát
284 Mas| bátya a „tribunus plebis”; ő gyakorolja a „vétót”, s
285 Mas| hogy a herceg nem tud az ő bűvköréből menekülni soha
286 Mas| neki, hogy házasodjék meg.~Ő maga választotta ki számára,
287 Mas| megint ott marad, mintha ő volna egyes-egyedül márványból.~
288 Mas| meglátogassa.~Ez ifjú az ő reputációját mentette meg,
289 Mas| volt már tűzve Annával, s ő az utolsó napon írta meg,
290 Mas| titkárt.~De átesküdött volna ő már akár phansigarnak is,
291 Mas| enni az embert dühében!~Az ő hamisított váltóit annak
292 Mas| juttatta, kinek a testvérét ő éppen az idő alatt oly csúful
293 Mas| megszokott mulatságot. Az ő termeiben nemcsak táncot
294 Mas| leveleit utasítás szerint ő szokta fölbontani. Erre
295 Mas| Annak aztán megint nem ő lesz az oka, ha a mostani
296 Mas| az a nőoroszlán, aki az ő meghódítójának a lábát csókolja.~
297 Mas| neki, hogy késő az idő, ő már álmos, most hagyjon
298 Mas| Azokat a feldúlt helységeket ő mind jól ismerte. Igen sok
299 Mas| hinni azt, hogy hátha az „ő” szelíd madonnaarca is ott
300 Mas| könyörög, hogy tegyék az ő nevét is a halottak lasjtromába!
301 Mas| nevetve a herceg, amint ő belépni látta. – Nézd: teríttettem
302 Mas| elhitette magával, hogy én az ő apja vagyok! – szólt a herceg,
303 Mas| a mészárlásokról, miket ő rosszall. E tudósításokat
304 Mas| elhallgatta Benjámin az ő fogadott atyja előtt; azt,
305 Mas| gondolat hevíté, hogy ha ő most Blanka halálhírével
306 Mas| az a nőoroszlány, aki az ő meghódítójának lábait csókolja?
307 Mas| azonban azt hitte, hogy ő hozza magával a biztos gyógyszert,
308 Mas| vissza kell adni azt, ami az ő uráé: holttestét, ez az
309 Mas| szükségem van arra, hogy ő ne legyen! Asszonyok gyilkolnak
310 Mas| indulatkifejezései idomíták az ő arcvonásait, annak a szemei
311 Mas| annak a szemei delejezték az ő szemeit, annak az ajkai
312 Mas| bámulatra, eksztázisra az ő ajkait. Egészen hatalmában
313 Mas| vagyona a túlélőre marad. Ő fiatal volt, én idős. Az
314 Mas| volt, én idős. Az előny az ő részükön. A válóper kimenetele
315 Mas| Magyarországon.~– De hisz az ő birtoka csak egymillió. (
316 Mas| ötlete támadt ez asszonynak. Ő férjhez akar menni. – Jó! –
317 Mas| az nem veszi tudomásul az ő új házasságát. Ha meghal,
318 Mas| papírlap, mely tanúskodjék az ő hitehagyásáról!… Nekem van
319 Mas| lakodalmi öltözetekről, s ő adta nekik a tanácsot, milyen
320 Mas| megmutassák, milyen nagy az ő szeretetük.~S az egyházi
321 Mas| rá, hogy nyújtsa kezét az ő szerelmes vőlegényének. –
322 Mas| bátya lopva rendezett be az ő számukra. Se Manassé, se
323 Mas| attól a férfitól, akinek ő ez órától fogva Isten és
324 Mas| korcsma is van. Abban szokott ő vasárnaptól hétfőig hegedülni.~
325 Mas| vágott pofával. Nem tanulta ő senkitől, vele született.
326 Mas| és futott az ajtóhoz. – Ő akart legelső lenni, aki
327 Mas| halottja volt a magyarnak; ő volt az. Sokat megölt, őt
328 Mas| beköszöntött az új házba. Ő volt az első vendég. Egy
329 Mas| ígért csókért.~Lefeküdt az ő menyasszonyi ágyába, fél
330 Mas| honvéd-huszáröltönyt viseli még; ő a menyasszonyi pompát.~S
331 Mas| megrendül, mikor ráborul, és az ő ajkai annak márványarcát
332 Mas| akkor tér magához.~Mégsem ő az! Nem a halott.~– Óh,
333 Mas| törve utat hazáig, hát most ő is ilyen néma utazója lehetne
334 Mas| parancsolsz – monda Áron, s ő maga átment a násznéphez.
335 Mas| más nem alkalmas, mint az ő kisöccse, Manassé.~– Mit
336 Mas| a nevére megesküdtem, az ő kezébe tettem le a mi sorsunkat.
337 Mas| tettem le a mi sorsunkat. Ha ő velünk van, ki bánthat minket?
338 Mas| Igazi oláh nem venné fel az ő Decebal királya melléknevét.
339 Mas| közeledik Torockó felé meg az ő harcosai, akik a te békédet
340 Mas| Hogy védte, hogy oltalmazta ő azt a nőt, akit megérdemelt,
341 Mas| bátya nem volt még honn. Az ő útjai után nem lehetett
342 Mas| nem is bodzafapuskával ám. Ő sem engedi magát ingyen
343 Mas| fortificatióhoz tartoznak, ő pedig csak „civil”.~– Aztán
344 Mas| lehetetlenség. Gyakran megjárta ő ezt az utat. Megígérte kedvenceinek,
345 Mas| bokrétát kötni, és addig, míg ő visszatér, a helyükből meg
346 Mas| helyükből meg nem mozdulnak, hát ő azalatt fölmászik a meredek
347 Mas| kitalálni a házat, amely az ő otthonuk.~– Milyen borzasztó
348 Mas| maradunk – monda Blanka. Ő már asszony volt, szófogadóbb.~–
349 Mas| elszörnyedés hangja hördült fel. Ő maga látott meg valamit,
350 Mas| összezúzottat, melynek lakóit ő tette holt emberekké, s
351 Mas| azt válaszolná, hogy biz ő nem öli meg azt, aki őt
352 Mas| áramlat sem ragadta el. Ő valódi, őszinte békefilozóf
353 Mas| hogy azt gondolják, amit ő, mindössze Bertók bátya
354 Mas| hogy rejtőzzenek el az ő védelme alatt a Csegezi
355 Mas| ajkait, s azután – még az ő csókjaiktól nedves ajkkal –
356 Mas| jutni; de hát nem azért jött ő ide, hogy mindjárt elszaladjon.~–
357 Mas| azt akarta, hogy húzzam az ő nótáját, amíg ő ebédel;
358 Mas| húzzam az ő nótáját, amíg ő ebédel; én meg azt mondtam,
359 Mas| ellen.~Szegény cigány! Hogy ő nem muzsikál „az ő hazája”
360 Mas| Hogy ő nem muzsikál „az ő hazája” ellen! Pedig mije
361 Mas| most meg az enyém. Legalább ő azt hiszi. Ez fog bezörgetni
362 Mas| mint az ostromló csapat. Ő mint jó barátnő, mint szabadító
363 Mas| pusztulás zavara alatt az ő oltalma mellett fognak azok
364 Mas| volt ez. Garast is harapott ő már azzal a fogával ketté.
365 Mas| azalatt rágott, rágott az ő acélfogaival.~Egyszerre
366 Mas| sziklába fúrt mozsarai, amikből ő puskaport puffogtat, s az
367 Mas| gyalázatos haláltól, s aztán az ő pokoli hatalmába keríti
368 Mas| nekem vőlegényem (legalább ő azt hiszi magáról), ott
369 Mas| legközelebbi fára. A te embered ő, nem az enyém! – „Norok
370 Mas| lángoló égtől, hogy hol az ő teremtője. Amaz állat, mely
371 Mas| könnyű volt észrevenni az ő vércseszemeinek egy nagy
372 Mas| midőn a gyűrűt meglátta.~– Ő volt Diurbanu?~– Valóban
373 Mas| volt Diurbanu?~– Valóban ő volt.~– Te megölted őt?~–
374 Mas| kevésbé hallgatott a muzsikus. Ő nem várt vele, míg nagy
375 Mas| kihagyni. De nem illett az ő elbeszélésébe sehogy se.
376 Mas| szükséglete. (Igaz, hogy az ő faszénnel olvasztott vasuk
377 Mas| munkás jobb szeretné, hogy ha ő ehetné meg a fehér cipót,
378 Mas| sötétkék vakarcsot, amitől az ő tagjait összehúzza az ergotismus (
379 Mas| rangjának lealacsonyítása.~Ő volt az ellenőrző szelleme
380 Mas| volt a két kis gyermeknek. Ő dajkálta mind a kettőt;
381 Mas| dajkálta mind a kettőt; ő ápolta, ő választotta el.
382 Mas| mind a kettőt; ő ápolta, ő választotta el. Varrt, hímzett,
383 Mas| Az mind Anna dolga volt. Ő annak a két gyermeknek élt.~
384 Mas| valami dolgot, ami nem az ő hivatása volt. Manassé gyártott
385 Mas| Manassé azt hitte, hogy ismeri ő már abban a járást jól.
386 Mas| tömkeleget építettek, s abban ő, a régi kancelláriai hivatalnok,
387 Mas| gondoltam, hogy »madár” Ő is csak akkor vette észre,
388 Mas| jobban szerette volna, ha ő marad legeslegutolsónak
389 Mas| kihallgatási teremben; de hát ő kívánta a jó szerencsét,
390 Mas| nagyságos urat, s rátért, hogy ő most csak bányász s nem
391 Mas| mégis alighanem tartozik ő valamivel Cagliari hercegnek,
392 Mas| szorongatta meg oly forrón az ő kezét, mikor összetalálkoztak.~
393 Mas| kalapácsot a fegyverrel, én, az ő vezérük, el nem maradok
394 Mas| kérdést intézzék „őhozzá”, ő mást nem felelhet. S ez
395 Mas| legegyenesebb út a legrövidebb. Ő megjelenik a hívásra, s
396 Mas| Manassé számára, amikre ő is tartozott minden hónapban
397 Mas| viselte. A gyártelep sorsa az ő kezében volt; neki kellett
398 Mas| hanem tízezerével.~Mert az ő kalandjukhoz háború kell.
399 Mas| összeveszítse egymással. Nem! Ő csak politikai magas célokat
400 Mas| alázatosan köszönnek neki. De ő azt el sem fogadja.~Hanem
401 Mas| egész zászlóaljat, amelyben ő szolgál, nem lehet megingatni
402 Mas| nézve a „vezér”, aki az ő nyelvét érti, az ő baját
403 Mas| aki az ő nyelvét érti, az ő baját megérti és megosztja;
404 Mas| vérontás munkája ellen!~Ő maga harcol a harcolókkal.~
405 Mas| dicső, azé az igazság?~S az ő kezében is ott volt a fegyver.
406 Mas| egész homloksor mind az ő honfiaiból telt ki. Komoly,
407 Mas| szomorúan mosolygott. – Ő jobban tudta, hogy mi lesz
408 Mas| jobban tudta, hogy mi lesz ő holnap.~Hanem az ellenfél
409 Mas| öl meg benneteket.~– Azt ő teheti.~A parancsnok fegyegetőzött;
410 Mas| azokat, akik megirigyelték az ő kunyhója boldogságát, s
411 Mas| első áldozatául éppen az ő honnmaradt családja? Ha
412 Mas| szabadítsd meg nemzetedet!”~És ő azt felelte a népnek: „Én
413 Mas| éljent” kiáltottak utána. Ő pedig megijedt saját kardja
414 Mas| jó ideig várt, utoljára ő szólalt meg:~– Tábornok
415 Mas| s álmodol csodadolgokat.~Ő már benne volt ez álmokban.~
416 Mas| fonalszál volt Vajdár Benjámin. Ő maradt benne: egy közbenjáró,
417 Mas| fokhagymás! – felelte az.~Még ő arra gondolt, hogy az megérzik
418 Mas| nyelvével még akkor is az ő lábát nyalja. Nem gondolt
419 Mas| melyen annyiszor hallotta az ő suttogását, s a viasztekercset
420 Mas| szeretnek holttestekben lakni, s ő már halott? S ha hazajön,
421 Mas| haza. Éjfél is elmúlt; s ő mégsem jött.~„Így is jól
422 Mas| bámulatában. A márkinő, kit ő grisette-nek nézett, nevetve
423 Mas| tavasz nem hoz elő, mely az ő baját meggyógyítsa. Mikor
424 Mas| bűnrészességgel vádolják, az volt az ő útlevele a túlvilágra. Nem
425 Mas| az, hogy visszakerüljön ő ehhez a házhoz.~Ettől fogva
426 Mas| neki. – Azt álmodóm, hogy „ő” hazakerült. – Nem jött
427 Mas| Kegyelmeddel betakartad az ő bűneit. – Szólj, Manassé:
428 Mas| nem érem is azt meg, hogy ő visszatérjen, de ha mégis
429 Mas| Manassé némán inte. S az ő fejbólintása egyértékű az
430 Mas| ami kettőnek elég, s ha ő meghal –, pedig meghal rövid
431 Mas| Vajdár a rendőrfőnök előtt. Ő ebben a városban meg nem
432 Mas| óhajtása is, hogy vissza fog ő térni még ahhoz a házhoz,
433 Mas| szúnyoghálós külső ajtó. Az volt az ő egykori szobája. A véletlen
434 Mas| kinek szava ítélet volt az ő fején. Az most ráteheti
435 Mas| most ráteheti a lábát az ő fejére, és belegázolhatja
436 Mas| városától idáig fáradt – az ő kedvéért.~Forrt minden erében
437 Mas| végtelen szerelem volt az, amit ő eldobott magától. Őrangyala
438 Mas| holtában is megbocsát. Ki az ő képét még az Isten elé is
439 Mas| hozzáfogtak.~– Akkorára.~– Ő kívánta.~– Mi úgy tegyünk.~
440 Mas| elér. – Én őt megloptam; ő pedig megölt engem. – Úgy
441 Mas| van rajtad. Térj Istenhez. Ő olyan bíró, akinek mérlegén
442 Mas| holtan, a koporsódat az ő koporsója mellé fogom tenni.~
443 Mas| meg.~És abból, hogy csak ő halt meg, és nem többen,
444 Jeg| Clio az, aki nem „szent”. Ő nagyon is emberi lény. Vulgivagább
445 Jeg| katonákkal szállassa meg. Ő, az alkotmányos formák szigorú
446 Jeg| végvonaglásai között, hogy ő volt Rossi orgyilkosa. Zambianchinak
447 Jeg| közé lépve kijelenté, hogy ő a nép részén áll, s kardját
448 Jeg| árulónak szidalmazza, s ő vérző arccal áll annak a
449 Jeg| Aruch.)~36~Pécsi Simon és az ő Esztere.~Költői mondakörbe
450 Jeg| s a székely népfölkelést ő látta el harcképes ütegekkel.~(
|