Part

 1     Els|     ott.~Vajon kinek lehetett kedve széttépett papírfoszlányokat
 2     Els|     Adorján Manassénak minden kedve elment a köveket és az ő
 3     Els|       vetett Blankára, mintha kedve volna őt megragadni, és
 4     Els|     hangoktól. Jöjjön, akinek kedve van kísérteni. Itt a fegyver.~
 5     Els|       azt is kitalálhatta, ha kedve volt talányokat oldozgatni,
 6     Els| egymást.~És mégis! Mégis nagy kedve volt Blankának örökké benne
 7     Els|     menni senki.~Nem volt már kedve se ebédelni, se vacsorálni;
 8     Mas|      is kipróbálják, s még jó kedve van. Nevet a baj után, s
 9     Mas|      a házat.~Blankának dévaj kedve volt afölött, hogy ő valahára
10     Mas|       kell hozzá. Az embernek kedve volna a lábával dörömbözni,
11     Mas|  ülték. Áron bátyának is nagy kedve csucsorodott, hogy lehetett
12     Mas|      ütött.~A márkinőnek bohó kedve támadt egyszerre, nevetett.~–
13     Mas|       hogy mindent a felesége kedve ellen csinált, s ha valamiről