bold = Main text
      Part                                                      grey = Comment text

23148     Mas   |                      róre mityi nófiti”, ez a végszó, de annak sem akad gazdája.~
23149     Mas   |                   padsort töltenek meg egymás végtében.~Mintha a „szépek könyvei”,
23150     Els   |                 távozik azoknak a jövője is a végtelenbe.~A nagyszerűség képe meghatja
23151     Mas   |                     az, a szél jószántából, a végtelennek. És kettőnk között nem fekszik
23152     Mas   |                   Valami prózai lélek számára végtelenül unalmas feladat; de egy
23153     Mas   |                    fel. Az egész nép felgyűlt végtisztességére. A nép énekelt; a lelkész
23154     Mas   |                   Annak hercegi pompával adok végtisztességet, s síremléke művészremekül
23155     Els   |                  rémkiáltás.~– Egész Róma ég! Végünk! Ítéletnapja van! A világ
23156     Jeg   |                    sebesült vallotta meg neki végvonaglásai között, hogy ő volt Rossi
23157     Els   |                       az volt rá, hogy búcsút vegyek öntől. A hercegnő annyi
23158     Els   |                 indítványozta, hogy a férfiak vegyék elő Cagliari fegyvertárából
23159     Mas   |                       kell előhozni, ahol már vegyes nép lakik, és így korcsma
23160     Mas   |             páholyából, s az általános tapsba vegyíté a magáét. Azt is hihették,
23161     Jeg   |                     Tordai hasadékot némelyek vegytani alkotásnak vélik. Én Hunfalvy
23162     Els   |                    rám nézve a legelőnyösebb. Vegyük felolvasottnak.~
23163     Mas   |                    számára kigondolva; valami vegyüléke a németnek és magyarnak.~
23164     Mas   |                       elevenebb lett az erdő. Vegyülni kezdett a levélvesztett
23165     Els   |                      jelző erősebb hangok nem vegyültek közé. Semmi dobszó, semmi
23166     Els   |                       nem a hercegnő peréért.~Vegyünk búcsút tőle, s aztán hadd
23167     Els   |                      a szobalányi szolgálatot végzé. Arcát vizsgálta.~Az ifjú
23168     Mas   |                                       XLVI.~A végzetet nem lehetett elfordítani.
23169     Mas   |                       legtöbb munkát emberkéz végzi, századokról századokra,
23170     Els   |                        ők a sötétség munkáját végzik!~Névtelen ijedelem lepte
23171     Mas   |               fenevadait – az nem fog idillen végződhetni. Ez a tréfa polgárok között
23172     Mas   |                     vasárnap kezdődik, kedden végződik a mulatság, a dínomdánom.~
23173     Els   |                   útitárs.~– Jó volna, ha úgy végződnék, de éppen itt a bökkenő.
23174     Mas   |                       azt hittem hogy úgy fog végződni a drámájuk, amint hasonló
23175     Els   |                    akit ő gyűlöl – őt nőül ne vehesse. – Hogy ez a parancs benne
23176     Els   |                       a mulatságban részt nem vehet; csak méltóztassanak az
23177     Mas   |                    leszek. De lásd, addig nem vehetlek el, míg él az a másik, aki
23178     Els   |                       követni az ő férjét. Ki vehetné nekik rossz néven? – Blanka
23179     Mas   |                     nem láttalak.~– Ugyan kit vehetnék én el? – felelt duzmadtan
23180     Mas   |                   győzelmet, az egy latra nem vehető valami, egy árnyék, egy
23181     Mas   |                       hogy a bennlevők ki nem vehették tőle egymást, kivált akik
23182     Mas   |               osztályrésze a gazdag lakománál vékonyra szelt retek, hosszúra hasgatott
23183     Els   |                     megtudnia, hogy mi volt a veleje annak a végzetes szónak.~
23184     Els   |                       Most pedig mondja meg a véleményét erről az új öltözetről.
23185     Mas   |                      husánggal tanította jobb véleményre a békétlenkedőket, s aztán
23186     Els   |           oldalszegélyzettel. Ugyanaz, amiről véleményt kellett mondania ** grófnénál.~
23187     Els   |                     igen őszintén kimondták a véleményüket e tekintetben, s minthogy
23188     Jeg   |                       mikor a francia seregek Velencébe bevonulnak, ugyanakkor a
23189     Els   |                   piemontiak, a majlandiak, a velenceiek, a rómaiak, a nápolyiak,
23190     Jeg   |                   ország. „~A szimbolikus dal Velencéről szólt. (S. j.)~9~Egy karnagy.
23191     Els   |                       örül a lelke, a szíve a véletlennek, mely őt ide vezette; hogy
23192     Els   |                    önnek megtudni. Már csak a véletlenségek elkerülése végett is. Ezt
23193     Els   |                     hercegnőnek, ki azonban a véletlent égi intésnek véve, azzal
23194     Jeg   |                  némelyek vegytani alkotásnak vélik. Én Hunfalvy Jánost fogadtam
23195     Mas   |                    fájdalmaktól földúlt arcot vélt találni, a korai csalódás
23196     Mas   |                      leányokat s a legcsúfabb vénasszonyokat. Ha idegen zörget az ajtón,
23197     Els   |                       Mától fogva nem fogok a vendégasztalnál étkezni, hanem idefenn a
23198     Mas   |                   Azután elkezdődik a tánc. A vendégcsoport közül felszínre kerülnek,
23199     Mas   |                    hozzátok, s bemutathatsz a vendégeidnek: „Itt van annak a Ciprianunak
23200     Mas   |                 leánya csupa szívesség voltak vendégeik iránt. Egyik asztalt terített
23201     Els   |                      közöttük a reciprocitás; vendégeiket városról városra, kézrül
23202     Els   |                   élek; senkit el nem árulok, vendégeimmel nem incselkedem, magamat
23203     Mas   |                       a perlekedést az eddigi vendégeivel, s csupa üdvözlet és bókolat
23204     Els   |                        ami az asztalon van, a vendégeké: étel, virág és ezüst. Azt
23205     Els   |                    Astarte-ünnepén jelen volt vendégeknek ő nyitott menekülési utat.
23206     Mas   |                    eszébe jutott annyit súgni vendégének, hogy „Parlons francais
23207     Mas   |                   előtt?~Azután körülhordozta vendégét a palotájában. Az egy görög
23208     Els   |               csiklandó öröm.~Blanka elszedte vendégétől a mantilt és kalapot, s
23209     Mas   |                 Manassé egészen rendében levő vendégfogadásnak találta. Hát valahány ház,
23210     Mas   |                    nincsen; az idegen számára vendégfogadó minden ház; az ott lakó
23211     Mas   |                lakossága az egész városnak, s vendégfogadósa a járatlan út vándorainak.~–
23212     Mas   |                       egy egész tele csapszék vendéggel, akik megitták a sok bort,
23213     Els   |           csodálkozott az elbeszélt eseten. A vendéghölgyek összesúgtak.~– Bizonyosan
23214     Els   |                    keresek, ahol, ha beírom a vendégkönyvbe a hazámat: „Transsylvania”
23215     Mas   |                     háza jól el volt rendezve vendéglátáshoz; ahogy a nemeseké szokott
23216     Els   |                     sokat ígérő ház! „Isteni” vendéglő! És hozzá még antik. Ennek
23217     Els   |                       összeesküszik, hogy egy vendéglőbe szálljanak. – Ehelyett ez
23218     Els   |                   Gábor úr nem költözött el a vendéglőből a hercegnő magánszállására;
23219     Els   |          élethossziglan.~Azon idő óta, hogy a vendéglői szállását magánlakással
23220     Mas   |                      simára, hogy az útba eső vendéglőkben imádkozásért sem lehetett
23221     Els   |                      képzelme az olaszországi vendéglőket megnépesíté.~A két úr pedig
23222     Els   |                     már torkig vagyok a római vendéglőlakással – de nem állhatom ki Rossi
23223     Els   |                 vendéglős.~Tudniillik, hogy a vendéglősök valóságos szabadkőműves
23224     Els   |                   berendezését tehát bízzuk a vendéglősre. Az önnek a házunk bérköntösét
23225     Els   |                   azon kezdé, hogy ők a bécsi vendéglőstől ide vannak utasítva, s megmondá
23226     Els   |                    elégedve. Mármost csak egy vendéglőt kellett találni, ami, különösen
23227     Els   |                csakugyan kikutatott valamit a vendégnő. Az albumasztalon azt a
23228     Mas   |                    táncot és pezsgőt talált a vendégsereg, hanem isteneknek való mulatságot
23229     Mas   |                      egy éjen át menedéket és vendégszeretetnek falat kenyerét igénybe venni.~
23230     Mas   |                   ifjú alak válik ki a tétlen vendégtömegből, s a szertartás rendezőjével
23231     Mas   |                  Ciprianu leányát, aki nekünk vendégünk most.~Anna visszafojtá erőszakkal
23232     Els   |                      a tudósítást, hogy ezt a vendégünket, a vele utazó társasággal
23233     Els   |                valóban nem tudom megítélni.~A vendégúrhölgyek egymásra néztek, és mosolyogtak,
23234     Els   |                    Nem kellett most már semmi vendetta, hanem penitencia!~Nem kellett
23235     Mas   |                    nincsen. A mulatság a falu véneinek gyönyörködő szemlélete mellett
23236     Mas   |                       tartott. Sorba álltak a vének is, egész a hetvenesztendős
23237     Mas   |                       a sarkán; de hát nekünk véneknek lehetett volna már annyi
23238     Mas   |                       Okvetlenül arra kellett venniök az útjokat. Ez a kényelmesebb
23239     Mas   |                      lesétálunk odáig. Búcsút vennünk sem szükség.~– Nem! Nem!
23240     Els   |                   megőszültek volna a tisztes vénségtől; a völgy fenekén rejtett
23241     Els   |                     odatoppant elébe a délceg Venus-alak, s ezt súgá oda neki:~–
23242     Mas   |                Fornarina erényei után? Canova Venusának mintaképe egy uralkodó hercegnő
23243     Jeg   |                      emberi lény. Vulgivagább Venusnál. Kacérkodik minden nemzettel.
23244     Els   |                     hidegvérű ember – lefesti Venust, s nem lesz szerelmes; s
23245     Mas   |                 leánya, akire apja és bátyjai véradóssága szállt. Az még csak szomjazza
23246     Mas   |                  Egész hazámat megfürösztöd a vérben…… egész nemzetemet keresztülviszed
23247     Mas   |                  testvérét, s ami több minden vérbosszúnál; akit a te testvéreid meggyaláztak,
23248     Mas   |                       homlokán a tövisfonadék vércseppeket serkeszt, és kezében a gúny
23249     Mas   |                hegyébe, s aztán a kigyöngyöző vércseppet ajkával felszívja.~– Hadd
23250     Mas   |                   könnyű volt észrevenni az ő vércseszemeinek egy nagy kínnal előrebaktató
23251     Mas   |                 barátságos áldomást; nem mint vérdíjat. – Hanem, hogy egyszer valamikor
23252     Els   |                  herceg palotájánál.~– Stt! – veré fel ábrándozásából cittando
23253     Mas   |                      az elmerülést! Akárkinek vérébe kerüljön az! Mert higgye
23254     Mas   |                   szegényebbek vagyunk a nádi verébnél.~– Látod pedig, most szép
23255     Mas   |                 menjen át az én szívembe a te véred!~Most azután egészen közel
23256     Mas   |                       Blankához:~– A felvinci verekedésnél egyetlen halottja volt a
23257     Mas   |                      szóért meg kellene velem verekedned! Hát örmény bőrkereskedő
23258     Mas   |                       sorba meg kellett volna verekednie valamennyivel.~– Nos hát,
23259     Els   |                       megvédelmezni – a piros véremmel.~– Én pedig itt maradok
23260     Els   |                       férfiarc haragra gyújtá vérének minden cseppjét. Eszébe
23261     Mas   |                       ördögi némber, ki a vad vérengzés közepette oda fog ólálkodni
23262     Jeg   |                     Cigánylegény nőül vette a vérengzésből megmentett grófleányt.”~(
23263     Mas   |                        harcolni, menekülni; a vérengzők bűntársa, a hősszobrok kiegészítő
23264     Els   |                      mit keres itt? – kérdé a veres-arany bérruhás emberre mutatva.~–
23265     Mas   |                      Te! Neked az egyik pofád veresebb, mint a másik.~– Igen, féloldali
23266     Mas   |                     többé nem voltak a szemei veresek.~– Mármost hallgasson rám
23267     Els   |                 feltámadjon – káromkodott egy veresképű –, ha ez nem a szép „condannata”.~–
23268     Mas   |                     el nem múlnak. Ejh, ilyen veresre sírni a szemeit!~A szép
23269     Mas   |                  amott Magyarigen – ez a nagy veresség az égen nem lehet más, –
23270     Mas   |                 tövissel koszorúztatni, arcul veretni, miként a…~Miként az a vérhullató
23271     Mas   |                     hírmondóig; s a legutolsó vérfürdő 1658-ból még nagy emlékezetben
23272     Mas   |              szeretetében – most tűzlángokat, vérfürdőt vigyek.~Megkísértem azt,
23273     Els   |                   mind a négyüket elszállítsa Vergato felé.~Távolléte alatt aztán
23274     Els   |                     falához, s rábízzák, hogy vergődjék, míg meg nem hal. Engedje
23275     Els   |                    képzelé annak a tehetetlen vergődőnek a gyötrelmét, aki a tengerparti
23276     Mas   |                veretni, miként a…~Miként az a vérhullató kép ott ágya fölött.~Olaszországban
23277     Mas   |                   Vajdár összeszorított öklét vérig harapdálta fogával.~S még
23278     Mas   |                   pedig dolgoznak a tenyereik verítékével, azon mód szerint, melyet
23279     Mas   |                 Torockó, körülvéve tízezernyi vérittas, vérszomjas hadaktól, kiknek
23280     Mas   |                      Diurbanu köttetett bele; verje meg a devla!~– Mit vétettél
23281     Mas   |                    másikhoz, könyörögve, hogy verjék le róla a kísérteteket,
23282     Mas   |               katasztrófák.~Azután a benedeki vérkrónika. Mellékelve mindenütt az
23283     Mas   |                      mosolygott.~E mosolygása vérlázító volt.~– Jól van, Manassé.
23284     Mas   |                      Torockón, ha valakinek a vermét fizetett sírásó készítené
23285     Mas   |                 csatlós.~A léptek visszhangot vernek az utcán. Csendes város
23286     Mas   |                    álltak a kellő közepében a vérnek és a lángnak, s csak Manassé
23287     Mas   |                      helye. (Hogy jutott ez a vérnyom olyan magasra?)~A nagy piactér
23288     Mas   |                      a déli sziklákon megtört verőfény tanúsítja, hogy még nappal
23289     Mas   |                   hogy már világos van; a nap verőfénye ragyog az ormokon.~Az ajtófélhez
23290     Els   |                      jó volt a veres napernyő verőfényében lenni: nem látszott meg,
23291     Mas   |                  Reggelizés után a meleg őszi verőfényen kisétált a két fiatal hölgy
23292     Mas   |                   tőle egymást, kivált akik a verőfényről léptek be egyszerre.~– Jézus! –
23293     Els   |                      örök ködfátyol megtöri a verőfényt és az éles árnyékokat, s
23294     Mas   |                    hogy Manassét meglátogassa Veronában. Nemcsak ösztönszerű sejtelem,
23295     Els   |                    szent lándzsa történetét a Veronika-kápolnában; hogy ütött sebet azzal
23296     Els   |                       részét elvonják a Szent Veronika-szobor előtt kirakott legnagyobb
23297     Mas   |                   vegetáriánussá lett, minden vérontásnak ellensége, s még egy csirkét
23298     Els   |                történeteket, a politikaiakból vérontást, háborút, forradalmakat? –
23299     Mas   |                    elszörnyedt az abrudbányai vérontástól.~Egy másik szólalt meg a
23300     Els   |                    akit az ő árulása juttat a vérpadra; ez képes fegyverrel védeni
23301     Els   |                       az esélyeit igen szépen versbe szedte valaki a diákok számára.
23302     Mas   |                   menyasszonyt üdvözölte, azt versben cselekvé. El is pirult miatta.
23303     Mas   |                       két násznagy körmönfont verselése a menyasszony fölötti alkudozásban,
23304     Mas   |                   Aztán Manasséval kezdett el versengeni, mégpedig oly hangon, hogy
23305     Mas   |                       hamarább odaér.~Siettek versenyben.~Manassénak jó hosszú lába
23306     Mas   |                       itt százan vannak, akik versenyeznek vele szépségben és szívjóságban.
23307     Jeg   |                  jogot, hogy a históriaíróval versenyezzen, másodszor nem ismerem el
23308     Mas   |                   longchamps-i mezőnyökön hat versenyparipával írattam be, ezentúl csak
23309     Els   |                   utcák vérengző borzalmaival versenyt futott a palotában rendezett
23310     Jeg   |                 tőzsdei árfolyamon alul.~84~A versenytársak kijátszása a mellékszobában
23311     Els   |                 ónszemű udvarló nem tűr semmi versenytársat: akit ő szeret, annak nem
23312     Els   |                  tányér egy redoute. A beszéd versenytársra talál a csemegében. A jóízű
23313     Els   |                        az átelleni falon erős versenytársuk akadt: egy rácsajtó, melyen
23314     Mas   |               legnevezetesebb közhivatalokkal versenyzett.~Vajdár kora ifjúságától
23315     Mas   |                       kérő násznagy befejezte verses feleselését a kiadó násznaggyal.
23316     Mas   |                  összetörpülő alak, a bohókás vershez, a fintor mozdulatokhoz
23317     Els   |                      a levegőben, s aztán egy vérsugárt magasra felszökni. A döfés
23318     Mas   |                       fa alatt kötötték meg a vérszövetséget egyszer valamikor az itt
23319     Mas   |                körülvéve tízezernyi vérittas, vérszomjas hadaktól, kiknek harckiáltásától
23320     Els   |                 megint visszatérnek? Sárosan, vérszomjasan, kincséhesen, s megtudják,
23321     Mas   |                egészen hatalmába adta magát a vérszomjazó szörnyetegnek.~Az elkezdett
23322     Els   |                  mártírkoronát fönntartani? A vértanúknak volt rá okuk. Ők meghaltak
23323     Mas   |                     első lap szólt a zalatnai vértanúkról; a preszákai mező borzalmas
23324     Mas   |                      keríti be: lángtenger és vértenger. Azon kell keresztültörnünk;
23325     Mas   |                    nem huszárok voltak, hanem vértesek.~A sors, magas iróniájában,
23326     Mas   |                     az orvos komolyan. – Erős vértolulás az agyhártyákra, ideges
23327     Mas   |                       akik engemet életükkel, vérükkel megvédelmeztek; kik engem,
23328     Els   |                      vétkezőt.~Még sápadtan a vérvesztéstől, mit a rosszul irányzott
23329     Mas   |                       pontján a csatatérnek a vérvörös lobbanások fénye. Ott még
23330     Mas   |               hadsereg, mely vitézül harcolt, vérzett – még éhezett is, s a katona
23331     Jeg   |                     árulónak szidalmazza, s ő vérző arccal áll annak a részére.”~(
23332     Mas   |                       belelátsz az embernek a veséibe. Hát hiszen, ha kitaláltad,
23333     Mas   |                   számára a családtagok maguk vésik. Ez ősidőkről fennmaradt
23334     Els   |                       fürdőszobában egy remek vésművű fürdőmedence állt tömör
23335     Els   |                  állni; arra a kérésére, hogy vesse magát közbe a világ uránál
23336     Mas   |                      alakú meghajlott kőrisfa vessző.~De azért hangot ád az,
23337     Els   |                  jöttek elő pegazusaikon vagy vesszőparipáikon, pillangóktól vagy szarvasbogaraktól
23338     Mas   |                  elfáradt, s ölbe kívánkozik, vesszőt metszünk neki, azt mondjuk: „
23339     Els   |                     az igaz úton, keresztül a vestibulumon, a királyi lépcsőn, Constantin
23340     Mas   |                       teremtés.~A mén, mely a vészből ide menekült, rémült nyerítésével
23341     Mas   |                       Te nem tehetsz róla, ha veszedelembe jutottak. Ne másztak volna
23342     Mas   |                    társa, az emberüldöző nagy veszedelemben az eget keresi szemeivel,
23343     Els   |                  bizalmával rohant legnagyobb veszedelmébe.~Csak egy esélye volt rá
23344     Els   |                       tőr van.~A fiatal ember veszedelmesen szép alak volt; gesztenyeszín
23345     Mas   |                     lakik; ha pedig a jeladás veszedelmet hirdet, akkor minden mesemondási
23346     Els   |                     kegyelmességtektől búcsút veszek.~– Ön kiszáll itt? Hisz
23347     Mas   |                 nevében is) vitatkozni.~– Nem veszekedem én veled, bátya. S bár vinnél
23348     Mas   |                      két bátyád?” – hát abból veszekedés lesz. Aztán azt nem szabad
23349     Mas   |                      A sánta meg a púpos nagy veszekedést folytattak egymással, amibe
23350     Mas   |                  torlaszharcot. – De ugyan ne veszekedjél hát velem olyan nagyon.~
23351     Mas   |              asszonyok azt fogják hinni, hogy veszekedünk. Hát miért akarsz te mindenáron
23352     Mas   |                        álmodott ellenfelekkel veszekszik, tolvajt akar fogni. Majd
23353     Els   |                      ideál, a szép hölgy nagy veszélybe keveredik, s abból őt a
23354     Mas   |                   előtt; hidegvér, jókedély a veszélyben; az igazi székely lófőpéldány. (
23355     Mas   |                   Azon kell keresztültörnünk; veszélyek között, amik mindennap megújulnak,
23356     Els   |                egyszer figyelmeztette a saját veszélyére; most már eljött tudatni
23357     Mas   |                         Az sokkal nehezebb és veszélyesebb.~– Akármi legyen, én azt
23358     Mas   |                      titkos „alajtása” a nagy veszélynek, mely a lelkéhez nőtt alakot
23359     Mas   |                       nézd e nőt. Ez retteg a veszélytől, s szánalomért esdekel hozzád.~–
23360     Mas   |                       hogy hagyhatnál mindent veszendőben? Mi, többiek, az újított
23361     Jeg   |                  részéről huszonkétezer ember veszett el; nem mind halott, de
23362     Mas   |                       égő fénynek hittem? Nem veszett-e el a hitem az emberi alakok
23363     Mas   |                meghallá őt énekelni, lelkének vészhárító óhajtása szerint; csak levágta
23364     Els   |                     Hozzájárult még egy újabb vészhír.~Délután a lázadók vagy
23365     Mas   |                        mintha az életet magát veszíteném el, s még ez élő testtel
23366     Els   |                       a karzaton.; hogy el ne veszítsék a beszédje elejét. Utolsó
23367     Jeg   |                     láttára, imádkozva. A nép vészjelt látott benne.”~(Uo. 51.
23368     Mas   |                      arcán nem látszott semmi vészjósló komorság. Nyájas volt, mint
23369     Els   |                       emberek legnagyobbika a vésznek bátran szemébe néz, én,
23370     Mas   |                   azelőtt, se a mai napig nem vesződik azzal, hogy követ süssön.
23371     Mas   |                      De még ebben a számokkal vesződő üzlettársban is nehezen
23372     Els   |                  megkapta a váltólázt s azzal vesződött hat hétig. Ez is egy neme
23373     Mas   |                  megszámlálja; s aztán mit is veszt azzal a hiányzó két fonállal?
23374     Mas   |                 hagyma.~Vasthi királynő azzal veszté el koronáját, hogy férje,
23375     Mas   |                      most reszketni.~– Maradj veszteg, és hallgass! – súgá Manassénak
23376     Mas   |                       No, ugyan?~– Csaláshoz, vesztegetéshez.~– Micsoda? Hiszen senkit
23377     Els   |                       kikémlelik!~– De hát ki vesztegeti rájuk a pénzt? – kérdé elbámulva
23378     Mas   |                        mert énnekem van miből vesztegetnem, nekik pedig nincs.~– Óh! –
23379     Els   |                Megrettenénk, hogy önök is ott vesztek.~– Nem. Mi Orvieto felé
23380     Mas   |                    így is, úgy is el kell azt vesztened. Mindnyájan Isten kezében
23381     Mas   |                       egy igaz szóért”, amibe vesztére belebotlott.~*~A Székelykő
23382     Mas   |                mindent.~– De megfordítva; egy vesztes hadjárat meg föltámaszt
23383     Mas   |                   ékszereit is, hogy a munkát veszteség mellett is folytathassa,
23384     Mas   |                      a gyára, annál nagyobb a vesztesége.~Ennek igen természetes
23385     Mas   |                      kalapács, próbatégely.~S veszteségének nem az lesz a súlyosabb
23386     Els   |                 hercegtől, anélkül hogy annak vesztét okozná, amit nem tudna a
23387     Els   |                    véletlen; ha hirtelen utat vesztettek együtt, az történhetett
23388     Els   |                     fogja odaadni, míg el nem veszti. Én azt az ígéretet akarom
23389     Mas   |             koporsóját. És ha börtönben és ha vesztőhelyen hal meg, akkor is elhozod,
23390     Mas   |                     híreket csatában elesett, vesztőhelyre jutott ismerősökről. Bámulni
23391     Mas   |                     cselekedted ezt mivelünk! Vesztünk volna el mind a heten, csak
23392     Els   |                     falon. De vajon csakugyan vétek-e az; vagy csak olyan Isten
23393     Mas   |                        de Ciprián lakával nem vetekedett. A ház eresze tele volt
23394     Mas   |                    ágai a korall pirosságával vetekednek, sötétzöld levelei kemények,
23395     Mas   |                 mindjárt gyémántbánya lesz.~A vétel még aznap megtörtént. Egyikét
23396     Jeg   |                     91~A küzdelem.~A csapatok vetélkedtek a hősiességben, s a tusa
23397     Mas   |                 mielőtt egy lövést tett volna vetélytársaira, már harcképtelenné volt
23398     Mas   |                      csábító szép kísértet, a vetélytársnő, a bűbájos démon; hálótársnője
23399     Els   |                Valóban nem látom át, hogy mit vétenék vele, ha ezt kívánnám.~A
23400     Mas   |                    Egyszer a jég is elverte a vetéseit aratás előtt két nappal;
23401     Mas   |                      hullámzó halmok, zöldülő vetések táblái között huszonkét
23402     Els   |                     hó leesik, ha a szántást, vetést elvégezte, kezdődik a nyugalma;
23403     Els   |                      másképpen is észre tudja vétetni magát. Néha elkezdi a líra
23404     Mas   |                hasonlít valakihez, aki annyit vétett, s akinek annyi meg lett
23405     Mas   |                       nem bántottad őt. – Nem vetetted szemére iszonytató múltját. –
23406     Mas   |                      a csávába, s míg ők ebbe vetették a reménységüket, hogy ha
23407     Mas   |                 Legnagyobb szám a nőké.~S mit vétettek?~Azt, hogy magyarok voltak,
23408     Mas   |                      verje meg a devla!~– Mit vétettél neki?~– Hát azt akarta,
23409     Mas   |                      szerető alak két karjába vethesse magát.~Az idegen férfialak
23410     Els   |                 ezúttal. Onnan egy pillantást vethettek a Sixtina kápolnába, mely
23411     Els   |                      őmaga veszi játékszernek vétke osztályosát, s minthogy
23412     Els   |                       világon! Az ember semmi vétket sem hisz elkövetni, mégis
23413     Els   |                      azért, amit emberalakban vétkezett!~Blanka összeborzadt az
23414     Els   |                     játékszere annak, ki vele vétkezik, s holnap őmaga veszi játékszernek
23415     Els   |               férfiakat őrültekké teszik, nem vétkeznek, csak bosszút állnak.~Hanem
23416     Els   |                     jött fölmenteni az ellene vétkezőt.~Még sápadtan a vérvesztéstől,
23417     Mas   |                     megöl.~S azzal nekifogott vetkőzni, mosdani, törülközni, hogy
23418     Mas   |                 divinatiói tehetségével egyes vétlen elejtett mondatokból összeállító
23419     Els   |                      minden hibáit a tengerbe vetné, így kínálna meg magával,
23420     Jeg   |                     ellenség közé. Odáig csak vető mozsarak és Congréve-röppentyűk
23421     Mas   |                      plebis”; ő gyakorolja a „vétót”, s amelyik testvérének
23422     Mas   |                       be a tövissáncot.~– Hol vetted te ezeket a dockákat?– kérdé
23423     Mas   |                         Nem önnek a tanácsára vettem-e el?~– Akkor még nem ismertem
23424     Mas   |                     osztrák tábornok lőporral vetteté szét a sziklákat, s úgy
23425     Els   |                      egész úton Rómáig minden vetturinónál, minden postaháznál, ahol
23426     Els   |                     sietett ki a teremből egy vetturinót fogadni, ki mind a négyüket
23427     Els   |                csizmadia árulja a képeket, ha vevő érkezik. S meglehet, hogy
23428     Mas   |               kaphatnának a számára piacot és vevőt; s mikor aztán megy pompásan
23429     Els   |                    dühöt árult el, majd meg a vezeklésig menő bánatot; majd gyilkolásra,
23430     Mas   |                       csak eszközök voltak; a vezénylet palotákban lakik.~Ekkor
23431     Mas   |                 békeapostol, ha egyszer tűzbe vezénylik; eldobja-e a fegyvert, vagy
23432     Els   |                fogadja.~A csapat élén lovagló vezérben megismeri Blanka a rendőrfőnököt.~
23433     Els   |                       oroszlánok. Az a mérges vezércikk nem harag, csak hujjahó
23434     Els   |                     hírlap a ló. – Átugrott a vezércikkeken, az országgyűlési tudósításokon,
23435     Mas   |                    vára, aki a Rákóczi Ferenc vezére volt. Azt is megnézzük,
23436     Mas   |                  valamikor az itt lakó népfaj vezérei, mely gyászos emléket hagyott
23437     Mas   |                     menedéke Rákóczi portyázó vezéreinek, kik még a harc bevégezte
23438     Mas   |                     és Jonathán a népfölkelés vezéreiül lettek megválasztva; a náladnál
23439     Mas   |               találtak sírjukra. Básta labanc vezérének seregét itt verték agyon
23440     Jeg   |                    megfagyással küzdve, az én vezérletem alatt kirendeltek Tordáról
23441     Mas   |                  szegletén behajtva beküldé a vezérnek.~A hírnök rövid időn visszajött,
23442     Mas   |               elutasítá, hogy merre keresse a vezért.~Egy régi urasági lak volt
23443     Mas   |                 feltételek alatt. Kérdezd meg vezértársaidat, minő váltságdíjat szabnak
23444     Mas   |             kalapácsot a fegyverrel, én, az ő vezérük, el nem maradok tőlük, azért,
23445     Mas   |                  Ennek is mondta a nép: „Légy vezérünk, vezess bennünket a rómaiak
23446     Mas   |                  närrbös”.~Blanka kérte, hogy vezessék őt beteg barátnéjához. Az
23447     Mas   |                    hogy a nőt kegyelem útjára vezessem. Mi hiúsítá meg mindezt?
23448     Els   |                visszafizetni.~– Csak diadalra vezessen, s én megtalálom abban jutalmamat! –
23449     Els   |                 elrontották a gázvilágítás fő vezetékcsövét. Az éjjel nem lesz Rómában
23450     Els   |                Manassé.~– Ah! Kérem! Melyik a vezetéknév, s melyik a keresztnév?~–
23451     Mas   |             visszafelé toporzékolt.~– Majd én vezetem – szólt Manassé, kivéve
23452     Mas   |                     három paripa követte őket vezetés nélkül.~
23453     Jeg   |                 hatást gyakoroltak a közügyek vezetésére, mint a kormány és az országgyűlés.
23454     Mas   |                      kiszállva te veszed át a vezetést. Útleveledbe beírjuk a nevemet,
23455     Els   |                      A kúria ügyeit oly kezek vezetik, amik őneki kedveznek.~–
23456     Els   |               Olaszországon, de köves Arábián vezetne át az út; ingoványok, miknek
23457     Jeg   |               korlátlan birtokában levő eszme vezetőit rántotta le a porba.~Ami
23458     Els   |                      számára is, s aztán légy vezetőnk.”~– Ön meghítta őt, hogy
23459     Mas   |                 megejteni. És végre egy fő-fő vezetőre, aki gondoskodik róla, hogy
23460     Els(1)|                    míg másrészt az Enyed felé vezetőt egy vízár elseperte. J.
23461     Mas   |                      keresztül Magyarpeterdig vezetteté.~– De hát bűvészek azok
23462     Els   |                      a herceg be hagyta magát vezettetni Blanka szobájába, mely elég
23463     Mas   |                       a lőrések; hol voltak a ví-folyosók, a lakszobák az emeletre
23464     Mas   |                      harcai óta ehhez hasonló viadalt nem látott a csatapiac!
23465     Els   |                    alakú üveg. Mellette piros viaszcseppek az égő viasztekercsről.
23466     Mas   |                       a mi szerelmes urunknak viaszkból épített alakját gombostűkkel
23467     Els   |                  szerelem vagy vérontás. Ez a viaszképű, szederszájú, ónszemű udvarló
23468     Els   |                    futottak.~Tarka harlekinok viaszsárga ijedt arcokkal, kimeredt
23469     Els   |                   akarták kezdeni; a fáklyák, viasztekercsek meggyújtattak; a hercegnő
23470     Els   |                     piros viaszcseppek az égő viasztekercsről. A kereveten volt egy faragott
23471     Mas   |                     mintha még mindig az ütés vibratiója alatt reszketne) szólt hozzá:~–
23472     Mas   |                      maradtak a fenekén, tele vickándozó apró halsereggel s nyüzsgő
23473     Mas   |                  ráncba szedve, s felső ajkát vicsorgatva. – A megátkozott szolgalegény
23474     Mas   |                       miután bizonyos nemét a vid-táncnak fejleszti ki, ami csak a
23475     Mas   |                 Székelykő elleneseinek neve a Vidálykő, Tilalmas, Keselykő és Ordaskő;
23476     Mas   |               hasadékban. Bölcsője az Euphrát vidéke. Valószínű Carus cézár légiói
23477     Mas   |                   régi ismerős e tájon. Amely vidéken átvonultak, elmondá annak
23478     Els   |                    Valóban, hercegnő, annak a vidéknek van valami hasonlatossága
23479     Mas   |                  Blankával együtt jött erre a vidékre, akkor könnyen rájuk találnak,
23480     Els   |                   szóltam én egy szót? A szép vidékről beszéltem. No, hát beszéljünk
23481     Mas   |                  történt velük. A patak, mely vidéküket éltette, egyszer csak keresztülásta
23482     Els   |                      Cagliari! Nobilis domina vidua de Dormand! Egregius dominus
23483     Mas   |                 Vieuxtemps-t, a Milanollókat, Vieniavszkyt, Reményit, zavarban lehetnek,
23484     Mas   |                       Altioni, a hegedűművész Vieuxtemps, kit kétszeresen érdekessé
23485     Mas   |              legnagyobb művészeit, Ole Bullt, Vieuxtemps-t, a Milanollókat, Vieniavszkyt,
23486     Mas   |                    van beszelve, mik megannyi vífolyosóul szolgálnak a kirohanó csapatok
23487     Els   |                    Mintha azt mondták volna a víg társaságnak: „Csitt, megjött
23488     Els   |                       házban, ahol az emberek vigadnak! Soha egész életében nem
23489     Mas   |                      semmit. Szeret jól élni, vigadni; de egyetlen csapszéke nincsen;
23490     Els   |                készíté: „Szabad-e neked itten vigadnod, amikor egész nemzeted sír?”~
23491     Mas   |                       szólingatta ki onnan. A vigadó násznépnek nem tűnt föl
23492     Els   |                       pompáztak a templomban, vigadtak a kalákában, azok a hétnek
23493     Els   |                 csakhogy ön gyászolva, én meg vigadva. Ha volna erőm úgy tenni,
23494     Mas   |                   egész sorozata következett, vígak és lelkesültek, egyszerűek
23495     Els   |                     azért rendezte-e ön ezt a vigalmat a mai napra?~– De ne tegyen
23496     Els   |                     áthangzott a szomszéd ház vigalmi zaja.~– Tegye be, hideg
23497     Els   |                     elfelejtette, hogy ott ma vigalom van, s hogy neki is ott
23498     Els   |                     mélázónak. Az egész tarka vigalomból ő csak azt a jázminbosquet-et
23499     Mas   |                     el ne húzzon rajta. Húzza vígan és keservesen, ábrándosan,
23500     Mas   |                       ezeregyéjszakai tündér. Viganójának bíborpiros kösnyői; arannyal,
23501     Els   |                     És vállfűzőjük, kötényük, viganójuk terhelve csipkékkel, mikért
23502     Mas   |                  hévvel átölelt világot, tele vigaszadó, közbejáró dicsfényes védszentekkel,
23503     Mas   |              kathedráléjában, kitört ajkain a vigaszkereső ének:~„Szívemet hozzád emelem!~
23504     Mas   |                   keresztül nem lépett; azzal vigasztalá a kiűzött vendégeket, hogy
23505     Mas   |                       másodszor is.~Az az egy vigasztalás volt belőle Manasséra nézve,
23506     Els   |                   haragudtak ők meg.~Hanem ez vigasztalásnak elég rossz volt.~A győztesek,
23507     Mas   |           gyógyuljanak soha. – Nos, mit tudsz vigasztalásomra mondani, te gyáva? – Meddig
23508     Els   |                       leleményesség. A herceg vigasztaltatni akarta magát régi barátnéjával;
23509     Mas   |              erre-amarra?~– Végy a hátadra, s vigy utána.~– Jaj, hallod, nehéz
23510     Mas   |                       elvégezni, amihez annyi vigyázat, éberség, utánlátás, emberekkel
23511     Els   |                     az Úrnak őrangyalai, akik vigyáznak rám.~És meg akarta tudni,
23512     Mas   |                emberek fölött, s azt meg kell vigyázni. A masinaóra azt nem tudja
23513     Mas   |                   lépcsője egy hulla! Manassé vigyázott rá, hogy meg ne tapossa
23514     Mas   |                úgyszintén a toronyőrnek, hogy vigyázzanak rá, ha a Székelykövön kigyullad
23515     Mas   |                fölállítva, s koporsóját onnan vigyék el a családi sírboltba.~
23516     Mas   |                      Utánamondta.~Erre ravasz vigyorgás szedte ráncba a múmia vonásait.
23517     Mas   |                       jutni – egyedül.~– Hová vigyük a testet? – töprenkedék
23518     Els   |                  férfiröhej, keverve asszonyi viháncolással; pohárcsörömpölés, áldomászaj,
23519     Els   |                        ami olyan volt, mint a viharjósló veres felhő az égen.~Mindez
23520     Els   |                     néphez beszélni. Mintha a viharnak beszéltek volna, az ár magával
23521     Els   |                       azt a feje fölött függő vihart, azt a lába alatt morgó
23522     Mas   |                    erőszak, fenyegetés ki nem vihet, jó szó, engesztelő hang
23523     Mas   |                    kell. – Megdöglöm. – S nem vihetem őt magammal a pokolba, Manassé. –
23524     Mas   |                   napon egész Erdélyből hírül vihettek az égnek az Úr angyalai.~
23525     Els   |                       szobában.~– „Vajon hová vihették őtet? – Csakugyan megölik-e,
23526     Mas   |                      aléltan menekült az álom világába, s ott talán egy ártatlan
23527     Mas   |              emberlakta világból ide, a kövek világáig. Pedig ez a csendes szirtfokvár
23528     Mas   |                  jégtömeg a csillagok között. Világánál kivehető volt a patakmeder
23529     Els   |                   titkaiba is éppen úgy, mint világbontó cselszövényeibe. Azt is
23530     Els   |                találhatni, mint az ítéletnapi világégést.~Hát még egy olyan olvasó,
23531     Mas   |                     gazdát is kínálták, de az világért meg nem kóstolt volna semmit.
23532     Els   |                    volt előtte, hogy lehessen világfi, gentleman, akinek elv szerint
23533     Mas   |                      vagytok elégedve azzal a világgal, amiben titeket nyomorgat
23534     Els   |                    Jézus.~S e napelsötétülési világgyászban megzendül a láthatatlan
23535     Els   |                      olyan vázlatot, mely tán világhírét alapítaná meg, s a negyven
23536     Mas   |                    ekével is el lehet indulni világhódításra. Az egyszerű földmívelő
23537     Jeg   |                szabadságot, sőt még az egyház világiasítását, tehát a polgári kormányzatot
23538     Els   |                bűbájossá teszi, s e rózsaszín világításnak oly sajátszerű ellenmondása
23539     Els   |                       marad, s ez meg az alsó világítást vette el, s így éppen csak
23540     Mas   |                    Kalauzunk az ágyúdörgés, s világítótornyunk az égő városok lángja. A
23541     Els   |                   egészen feketén. Ezeket nem világította meg a fény; alatta jártak
23542     Mas   |                       hasonlók több hegytetőn világítottak közel és távolban; égő felkiáltójelek
23543     Els   |                    tér. A táncterem csillárai világították azt be. Az ablakokon át
23544     Els   |                      semmi köze!~Este ki volt világítva a város a nagy öröm végett.
23545     Mas   |                      egy városban laknak, egy világkörben élnek, utaik keresztezik
23546     Els   |                       én kezemben van. A nagy világmozgató eseményekben oly fordulatok
23547     Mas   |                      egymásnak! Ahhoz elébb a világnyelvet kellene feltalálni, melyet
23548     Mas   |                  arcán, szemeiben démoni öröm világolt, a harag és öröm ellenmondó
23549     Els   |                       elrejtőzni.~Az ég egyre világosabb lett. A fény lobogott, mint
23550     Mas   |                  hadjáratot is eldönthesse.~– Világosabban mondva: azért, hogy Bem
23551     Mas   |                    egyébről föl kellett volna világosítani Blankát; tehát igazi székely
23552     Els   |                      csak később a gyóntatója világosította fel róla, hogy ezáltal is
23553     Els   |                  váltja valaki?”~Az ég lassan világosodni kezdett; apróra tépett felhők
23554     Mas   |                      ilyen pillanat egy egész világrendszert kifordíthat-e a sarkából? –
23555     Mas   |                      helyen kívül” mely távol világrészben találhatók csak föl.~Még
23556     Els   |                      pompa és ragyogás, az öt világrészből egy tömegbe gyűjtve: egy
23557     Els   |                 forradalmakat? – Nem tudott a világról semmit.~Azok ott, a mellette
23558     Els   |                       palotában másképp élték világukot. Gyakran elűzte Blankát
23559     Els   |             halmazában a kincseknek, mikkel a világuralom, a kegyelet, művészi kéz
23560     Els   |                mosódni lassan emlékezetében a világváros pompája közepett. Megérkezésük
23561     Els   |                  Manassé ígérte, eljutottak a világvárosba.~Vajon ellenfelük nem előzte-e
23562     Mas   |                    hogy mért nem üté inkább a villa nyelével? Azt tevém vala,
23563     Mas   |                      az átnyújtott levélből: „Villafranca. A béke meg van kötve. A
23564     Jeg   |                       is megerősítenek.~97~„A villafrancai békekötés.”~III. Napóleon
23565     Els   |             rizottónak, még alig dugta bele a villáját, midőn a fülébe ordítja
23566     Mas   |                       napsütötte nyári lakok, villák, kaszinók, majorságok épületeitől.
23567     Mas   |                      rá készülve. A kaszákat, villákat eldobták a kézből a puskára
23568     Mas   |                    Torockó!”~A mennydörgés, a villámcsapás megrázta alattuk és felettük
23569     Mas   |                       akkor szemébe lobbant a villámfény. Egy másik hang felszólalt
23570     Mas   |                       Ekkor odakünn elkezdett villámlani, s akkor aztán a torony
23571     Mas   |             ablakaitokat, mikor mennydörög és villámlik, hogy bejöhessen rajta a
23572     Mas   |           egyesülhetést. A zápor szakadt, s a villámlobbanásnál, mintha tengerfenék volna,
23573     Mas   |                       ne láthassák egymást, s villámostoraival csapkodott jobbra úgy, mint
23574     Mas   |                      pillanatban egy rettentő villámsugár cikázott alá a völgybe;
23575     Mas   |                       Blankának az a gondolat villan át lelkén, hogy futni kezdjen,
23576     Mas   |                    város egyházának tornyáról villanik meg az aranyozott tető.~
23577     Els   |                     hozzá, én egy tőrt láttam villanni a levegőben, s aztán egy
23578     Mas   |                  nálunk hajnal, kedves.~Akkor villant ki az első lángsugár a Székelykő
23579     Mas   |                     valami? – mondá nevetésre villanyozva e gondolat által a leány. –
23580     Els   |                    hogy hozassa föl számára a villásreggelijét: teát, vajat, osztrigát,
23581     Els   |                 rizottót, makarónit a késsel, villával kezében, az asztalkendővel
23582     Els   |                ruganyos mozdulattal, mint egy villi, mint bajadér, keresztülszökött
23583     Mas   |                    sor elefántcsont fehér fog villog elő. S ez éktelen pofán
23584     Mas   |                      az erdőszélben szuronyok villogását is látom.~– No, hát az ottan
23585     Mas   |                          Ah! – Most egyszerre villogni kezdtek a szép hölgy bágyatag
23586     Mas   |                     neki egy kristálypohárban villogó zöld chartreuse-t, s hogy
23587     Els   |                     Cyrene szemében olyan tűz villogott, minőt az éhes sakál szikráztat
23588     Els   |                       felemelt öklökben kések villogtak; egy marcona alak felszakította
23589     Jeg   |                     korán reggel megindultunk Vinc felé. Itt a lesben álló
23590     Jeg   |              megrohanták előcsapatunkat. Benn Vincben hadrendben felállított sereget
23591     Mas   |                 leánya, akinek a fiai Sárdot, Vincet elpusztították, s Adorján
23592     Mas   |                 megindultak velük Torda felé. Vincnél maguk előtt találták teljes
23593     Els   |                       úr, hogy „Becsületes jó vinkó! Jó esztendőben nálunk is
23594     Mas   |                        akkor Erdélybe kell őt vinned, ahol unitáriusok laknak,
23595     Mas   |             veszekedem én veled, bátya. S bár vinnél hát haza Torockóra. Nem
23596     Els   |                    akkor önt is jobb lesz nem vinnem magammal.~Ennek meg éppen
23597     Mas   |                 Manassé gyerecske! Már hogyan vinnének el téged katonának? Akinek
23598     Els   |                       volt szabad szövétneket vinnie magával, mert elárulta volna
23599     Els   |               köntösében, a bíbornokok csak a violaszín palástban jönnek elő, aztán
23600     Mas   |                      A zenekíséret elnyomja a violon prímet, a művész szemei
23601     Mas   |                 fölingerelték; az én indokaim viperák. Ön egy nőt el akar veszteni,
23602     Els   |                       nőre vár, akit ifjúsága virágában, alig húszéves korában a
23603     Mas   |                       sziklavölgyületek óriás virágágyaiban. – Az alant elhagyott erdőkből
23604     Mas   |                      sziklafal; az ötödik egy virágágyakra felosztott kert. Hasonló
23605     Mas   |                    nefelejcsek, az erdők örök virágai.~Itt csak egyesével lehet
23606     Mas   |                     leülnek a süppedő mohába, virágaikból bokrétát kötni, és addig,
23607     Els   |                    meleg helyett lefagyasztja virágait – kétkedhetik valaki az
23608     Mas   |                 pillangók, akiknek élete a fű virágaival egykorú. A völgykebel döngő
23609     Els   |             bizonyosan az egyházat értette. A virágárust, aranyos casulájában, bátran
23610     Els   |                      maître d’hôtel az óriási virágbokréta mögé, melynek az asztal
23611     Mas   |                       étagère, amit megraknak virágcserepekkel, úgy tűnik föl a Székelykő.
23612     Mas   |                      csókolják. Blanka kezébe virágcsokrokat erőszakoltak az odacsoportosult
23613     Els   |                  egész hintó tele volt szórva virágcsokrokkal és koszorúkkal; hanem lovak
23614     Els   |                       pálmák, miknek hímporos virágfürtjei most törnek elő lombkoronáik
23615     Mas   |                       bejárat fölött. S túl a virágfüzéreken csillámlik a párkányról
23616     Mas   |                     hófehér havasi méz, csupa virágillatú, s szűknyakú „egyesekben”
23617     Mas   |                  megmutatja Blankának a völgy virágkertét; magáról a barlangról azonban
23618     Mas   |                        Télvíz idején ablakaik virágkertjét fosztották meg, hogy megmutassák,
23619     Els   |                      összerakta az otthagyott viráglánc karikáit, s eltette a keblébe.~
23620     Mas   |                szőlőlugas-szegélyektől, miket virágmartos öntözőcsatornák kísérnek;
23621     Mas   |                    Áron megmondta neki minden virágnak a nevét, s hogy azok „e
23622     Mas   |                       azt mondá: „Hát én hány virágnyílást, hány levélhullást várok
23623     Mas   |                  zöldellő cserjével s az őszi virágok ritka fajaival.~Szenvedélyes
23624     Els   |                   százados törzsek, lilaszínű virágokból szőtt aureolával koronáik
23625     Mas   |                    csalitot fölkutatni havasi virágokért.~– Gyémánt egy asszony ez
23626     Els   |                      különb lénynek azoknál a virágoknál, amik e falakon meghonosultak. (
23627     Mas   |               száműzött urai csináltak egykor virágoskertet ebből a völgyből. Ők elmúltak,
23628     Mas   |                     föl. E völgyecske a vadon virágoskertje. Még késő ősszel is tele
23629     Els   |                    pompázik két három ragyogó virágszál. Ezek már menyasszonyok.
23630     Mas   |                     De veled megosztom, drága virágszálom. Ülj ide mellém erre a kőre,
23631     Mas   |                    nappali társad a mi kedves virágszálunk.~Mire Blanka és Anna szerelmesen
23632     Els   |                  oroszlánfog (Leontodon) üres virágszáraiból csinált láncot, s azt nyakába
23633     Els   |                     egy lánc csügg pimpimpáré virágszárakból – s maga se tud róla.~
23634     Mas   |                       ez égalj alatt sehol.~A virágszedés mellett mindjobban megközelítették
23635     Els   |                 girandole-ok, süteménypolcok, virágtartók. Egy-egy megáll, iramodás
23636     Mas   |               arannyal voltak behúzva a korai virágtól.~Amennyi idő alatt a som
23637     Mas   |                       Az Adorján-család pedig virágzik és gyümölcsözik. Manassé,
23638     Mas   |                       fölöslegéből. A vasgyár virágzott.~Egyszer aztán bekövetkezett
23639     Els   |                      még van valami zöld, s a virányon öröm és szomorúság.~Ezt
23640     Els   |                    hogy ily büdzsékérdésben a virement indokolásra is vár, hozzátevé:~–
23641     Els   |              tudakozódott.~Erre egy alacsony, virgonc emberke ugrott eléje a mellékszobából,
23642     Mas   |                   keresztül.~A fenyők aljában virítanak a havasi nefelejcsek, az
23643     Mas   |                     fehérnek. S a zöld gyepen virítottak a rózsaszínű kökörcsinek.~
23644     Mas   |                  elmúlhatott az éjfél, meg is virradhatott a szép piros hajnal; ő ugyan
23645     Mas   |                      völgyben kétszer szokott virradni egy nap.~
23646     Mas   |                   napon következő ajándékokra virradt. Kapott egy kávébarna egyenruhát
23647     Mas   |                    egész éjt a halott mellett virrasztá át. Ez volt első menyegzői
23648     Mas   |                    Adorján-háznál kétéjszakai virrasztás után mindenki korán sietett
23649     Mas   |                      fekszem le aludni, és te virrasztasz.~– Biz az jó lesz – mondá
23650     Els   |                    világosan hallja a magános virrasztó éji csöndben, hogy képes
23651     Els   |                     hercegnő az egyedül ébren virrasztottól.~– Bolognához közeledünk.