bold = Main text
      Part                                                      grey = Comment text

12585     Els   |                   hitágazatát képezi; ezért a különállásért aztán megvannak neki a maga
12586     Els   |                      s megtanulta, hogy miben különböznek a piemontiak, a majlandiak,
12587     Mas   |                    világot látott maga előtt, különbözőt mindentől, amit eddig ismert.~
12588     Mas   |                   őket egymással. Csak egy év különbségük volt az időkorban.~A korláton
12589     Els   |                   könyveket. – Szerez magának különcségeket, miket szenvedélyévé alakít;
12590     Els   |                     vagdalt kenyeret, s aztán különféle palackokat.~– Eszerint csakugyan
12591     Els   |                       sietős útja volt, s aki különfogattal vágtatott Jesiből Róma felé.
12592     Els   |                    rosszat jóvá nem teszi. Ez különít el engem és maroknyi híveimet
12593     Els   |                     kísérhetem önöket, mert a különkarzatra csak hölgyeket eresztenek,
12594     Els   |                     házasfelek között, csak a különlakást engedi meg, de a sacramentum
12595     Els   |                     abban senki sem fog semmi különöset találni. Egy granátdiadémot
12596     Mas   |                 lakomáznak, nem akadnak fel e különösségben; nem bosszantják őket kínálgatásaikkal,
12597     Mas   |                 ismert.~E kis sziklazug saját különszerű életével, jól el van rejtve
12598     Els   |                     teszem. Tehát az egyszerű különválasztásba sem a herceg, sem a neje
12599     Els   |              megjelenés helyéről, módjáról és külsőségeiről előre értesítse. Még abba
12600     Mas   |                   inas nélkül, odahajtatott a külvárosok egy hírhedett táncbarlangjába,
12601     Mas   |                      azt képessé tegye majd a külversennyel szemben is elfogadhatni
12602     Mas   |              szelelőlyuk volt, melyen át némi külvilágosság bejuthatott. Manassé egészen
12603     Els   |                    minden fájdalmát, az egész külvilágot. Valami édes szédülés állta
12604     Mas   |                       E pillanatban hangzik a kürt a hidasi Geszteg ormáról.~
12605     Mas   |                       sziklaoromra, onnan fog kürtjével messzehangzó jelt adni,
12606     Mas   |                        s aztán elkiáltó magát kürtnél magasabb hangon. – Ne lövöldözz,
12607     Mas   |               egyszerre lángra kapott az, s a kürtő úgy volt csinálva, hogy
12608     Els   |                   lábtót, hogy felmásszanak a kürtőbe, midőn egy hang diadalmasan
12609     Els   |                      fölemelkedett a kandalló kürtőjébe. A kandalló tele volt parázzsal
12610     Mas   |                 teteje nem látszik ki, csak a kürtőjéből fellövellő láng hirdeti,
12611     Els   |                    tűz! – mondá egy hang.~– A kürtőn keresztül szöktek meg! –
12612     Mas   |                  hangjával. A közeledő alak a kürtszóra s névre megretten, helybetorpan,
12613     Mas   |                      emlékekről nevezetes ház küszöbe előtt megáll az úrlovas,
12614     Mas   |                 melyen ő elindult, ide, e ház küszöbéhez visszavezet; hiszem azt,
12615     Mas   |                   azonban ölben kellett a ház küszöbéig vinni, mert akörül olyan
12616     Mas   |                    sorsod visszahoz ide, a mi küszöbeinkhez, megtörve, megalázva, kiűzve
12617     Mas   |                     ajtóig kísérte őket, de a küszöbön keresztül nem lépett; azzal
12618     Mas   |                  hallá Manassét, mintha nehéz küzdelemben volna valakivel. Beszélt,
12619     Jeg   |                    védő csapat bámulatos hősi küzdelmét, melyben kitüntették magukat
12620     Mas   |                   gondolatja haditerv.~Minden küzdelmünk között a legnehezebb és
12621     Els   |                      a nehézséggel is kellett küzdenie, hogy legutóbbi találkozásunk
12622     Jeg   |                      körülfogva mindenfelől a küzdés lehetetlen volt, a „halálfejesek”,
12623     Mas   |                       fülébe dörmögé:~– Kivel küzdesz így, öcsém?~– Az Istennel! –
12624     Els   |                       miatta. Azt hitte, hogy küzdhet ellene. Mennyei segítséggel.~
12625     Mas   |                     nékem a Te erős kezedből… Küzdök Veled! Harcolok Veled!…
12626     Mas   |                     küzdőtérről, s odavágta a küzdők arcába – az kitépte kezeikből
12627     Els   |                      már akkor nem volt más a küzdőtéren, csak a két „vak óriás”:
12628     Mas   |                    feltépte a véres homokot a küzdőtérről, s odavágta a küzdők arcába –
12629     Mas   |                     mellé, s segített neki. A kufárné is részese volt már az összeesküvésnek,
12630     Mas   |               zöldségeskertül volt kiadva egy kufárnénak; az hevenyészett esetebédet
12631     Mas   |                      járja el a lakodalmon a „kufercest”, ha nincs cigány.~Egy kis
12632     Mas   |              leggyönyörűbbike: az „ősz-tavasz kukojca” (Arbutus Unedo), odahúzódva
12633     Mas   |                      négy napig rázatta magát kukoricaszár ülésű parasztszekéren. A
12634     Mas   |                       fogatú gyorsszekér, egy kukoricaszárból épített kunyhóból egy marcona
12635     Els   |                       tetejére, ahol a kalauz kukulloriumát kisajátították, és beleültek.
12636     Mas   |                      tompa hangján egy nagyot kukurékolt ülőjéről.~Blanka leszállt
12637     Mas   |                     mind a kakasokat, hogy ne kukurikoljanak; mert nem tud aludni tőlük.~
12638     Mas   |                       székely testvér, ki egy kulacsból ivott, s ha Úrnapján délesti
12639     Mas   |                      ahajt előbb egyet.~S egy kulacsot húzott elő a zekéje ujjából.~–
12640     Els   |                    pillanatban, s Szent Péter kulcsainak egyikével a mennyei, másikkal
12641     Els   |                    egyházállamé a mennyország kulcsaival, a másik a piros, fehér,
12642     Els   |                      szép „Rozina”! – Tehát a kulcsért már nem adósom ön többé.
12643     Els   |                      egy hajtűt dugott bele a kulcslyukba, s le hagyta azt hullani
12644     Els   |                 rajzolni, milyen volt annak a kulcsnak a fogantyúja. Két ülő griff,
12645     Mas   |             cigányexegézisnek végét szakítá a kulcsnyikorgás a gádorajtóban.~– Jönnek
12646     Mas   |                  innen a kriptaajtó nyitogató kulcsodat. Én hozzá nem nyúlok. Én
12647     Mas   |                Engedje, hogy a kezeimet imára kulcsoljam!~Már erre a kegyes célra
12648     Mas   |                      a hölgy kezének ujjaival kulcsolva imára.~
12649     Mas   |                     teheti azt, hogy sántítva kullogjon félre; de Adorján Manassé
12650     Els   |                     kötelezve.~Félbeszakítá e kultúrhistóriai és nemzetgazdászati értekezést
12651     Els   |                       Rómában nem ünnep, mint Kun-Ágotán. A levele szépen volt írva.
12652     Els   |      összegyöngyölített névjegyet, és csalfán kuncogott.~– Vagy úgy? – mondá Gábor
12653     Mas   |                  kétágú szakálla s szijácsnak kunkorított hajfürtei nem voltak fehérek,
12654     Mas   |                     menekült repülve, mászva, kunkorogva szanaszéjjel, de gyorsabban
12655     Mas   |                       kukoricaszárból épített kunyhóból egy marcona alak ugrott
12656     Mas   |                       akik megirigyelték az ő kunyhója boldogságát, s elszakíták
12657     Mas   |                   épület volt az a többi oláh kunyhóknál, de Ciprián lakával nem
12658     Els   |                      hatása alatt nemsokára a kupé minden utazója aludt, csak
12659     Els   |                       és tiszta első osztályú kupéba, az ellentétek szerencsés
12660     Els   |                       szám, kivált egy vasúti kupéban. Pedig a táskája, köpönyege
12661     Els   |                    kíván egyebet, mint hogy a kupéjába visszavezessék.~Ott várt
12662     Els   |                       tudja, honnan jön az. A kupolában elhelyezett katonai zenekar
12663     Els   |                felmagasló Szent Péter-templom kupolájának két átellenes ablaka e ponton
12664     Els   |                       Szent Péter templomának kupoláját az alkonyégen lerajzolva
12665     Els   |                       alapította meg. A pápai kúriának aztán van egy titkos instrukciója,
12666     Els   |                     éppen most kaptam a pápai kúriától a kegyes engedélyt, hogy
12667     Els   |                  angol turisták, kiket csak a kuriózitás hozott ide, büszke lenéző
12668     Mas   |                     sötét éjszakába, és egyet kurjant.~Egy kanyarodónál megnyílik
12669     Mas   |               kiéhezett eb, s nagyon vonít, s kurrogva fut vissza, midőn a közeledőket
12670     Mas   |                  csókra.~Míg Áron ezalatt még kurtábban húzta össze a nyakát a válla
12671     Mas   |                     voltak. Bajusza, szakálla kurtára nyírva, vagy talán inkább
12672     Els   |               Pusztította őket mongol, tatár, kuruc, labanc, oláh; de legkeservesebb
12673     Mas   |           osztrákoktól megszállt fellegvár. A kuszált csatatér nem engedi megtudni
12674     Mas   |                      táncolt.~S azok most – a kút fenekén!~Hisz mégis végigfut
12675     Mas   |                  torockóiak „birgej”-nek, azt kutassák a nyelvbúvárok, akik ráérnek
12676     Mas   |                  mennyen, földön és kakasülőn kutat, amint meglát itten kikönyökölve,
12677     Els   |                      elébb természettudományi kutatásokat tett tarantellák és skorpiók
12678     Mas   |                        vallásos dogma annak a kútfeje; most aztán megtudta, hogy
12679     Jeg   |                 jogtudósok is így állították. Kútforrást nem akarunk nevezni. „1848-
12680     Mas   |                     lehet haladni. Ez vezet a kúthoz, ahonnan Áron a friss vizet
12681     Mas   |                      a pillanatban valamelyik kútnak a fenekén fekszik.~– Az
12682     Mas   |                    Erre a palánkon belül nagy kutyaexekúció támadt, valaki husánggal
12683     Mas   |                       itt a fejemben Cerberus kutyafejei! Valakit meg kell marnom! –
12684     Mas   |                   kozák rabságba; mikor már a kutyafejű tatároknál volt vele, ott
12685     Mas   |                       az ablaka alatt Jezabel kutyái! Én tudtam, hogyan kell
12686     Mas   |                     igavonó barmát, a házőrző kutyáját se hagyd élve!” Újra feltámadjon-e
12687     Mas   |                      a csontokra összehívta a kutyákat. Nem volt ott rajta kívül
12688     Jeg   |               hazaviszik titkolva, s otthon a kutyának dobják.~A keresztény ünnepeken
12689     Els   |                        s felkiáltott:~– Cudar kutyanép a férfi, „Rozina!” Úgy csinálja
12690     Mas   |                      őrizni; azért tart annyi kutyát. S ha meghallja a szekerünket
12691     Mas   |                   gyanú olyan, mint a házőrző kuvasz; akit futni lát, utánaszalad,
12692     Mas   |                       akit esze államférfinak kvalifikált, hajlama művésznek avatott,
12693     Mas   |                     Diplomata voltál. Bécsben kvalifikáltad magadat. Tanultál Metternichtől
12694     Mas   |                   állta el az utat, s annak a lábában kellett a völgybe alászállni.~
12695     Els   |                       sarkú cipőkbe szorított lábacskái s az alsószoknya finom csipkehímzete.~–
12696     Els   |                      a kisujjad kitörve a bal lábadon?” – „Igen!” – „Úgy az én
12697     Mas   |                 mennyezet kalodafájára úrnője lábához; onnan őrködött rá. A nyoszolyául
12698     Mas   |                    lesz gyalog mennünk a hegy lábáig, ez kevesebb fáradság.~Azután
12699     Els   |               közeledik „társaihoz”; lehajlik lábaik elé, leoldja szandáljaikat,
12700     Mas   |                    vitte két drágaságát, hogy lábaikat be ne szennyezzék az utcasárral),
12701     Mas   |                  kakast meg egy jércét hozott lábaiknál fogva egymáshoz kötve, abból
12702     Els   |                 bizalmasan az ügyvéd –, ami a lábaimat illeti, azok kiállnának
12703     Mas   |                       Te pedig ide ülsz az én lábaimhoz; aztán ide teszed a fejedet,
12704     Mas   |                       futni. Visszanyerte már lábainak gyorsaságát, s amíg csak
12705     Mas   |                       nyugodtan harangozott a lábaival ott az asztalon ülve.~–
12706     Els   |                      le ne boruljon azokhoz a lábakhoz, és csókjaival ne halmozza
12707     Mas   |                       hetykén szétterpesztett lábakkal Manassé előtt, mintha birkózni
12708     Mas   |                       halott vagyok. – Kezem, lábam nem él már. – Belül égek,
12709     Els   |             pongyolában, még harisnya sincs a lábamon.~S azzal ruháját féltérdig
12710     Els   |                      hogy tudja ön, hogy ez a lábamra illik?~– Polgártársnő! Nincs-e
12711     Els   |                    hogy bagariabőr cipő van a lábán? Azt nem viselnek hercegasszonyok!~
12712     Els   |                       a kést mindjárt a sonka lábának keresztbe.~– Hisz úgy eltöröd
12713     Els   |                       Szükség lehet rá. Éppen lábára fog illeni!~– De hát hogy
12714     Els   |                       elváltozásában, s egyik lábáról lehúzva piros maroken szandálját,
12715     Mas   |                        Akkor aztán leszállt a lábatörötthöz.~– No, hát hol fogjalak
12716     Mas   |                       a sár, hogy abban a női lábbelivel célhoz jutni nem lehetett.~
12717     Mas   |                 holtnak tette magát.~A herceg lábhegyen lépett hozzá. Ismerte a
12718     Mas   |                      be őket, inkább mind egy lábig elveszünk. És te énnekem
12719     Els   |                    mindenüvé! A tenebréhez, a lábmosáshoz, a tizenhárom apostol vacsorájához,
12720     Els   |                   pápa arcképével, másfelől a lábmosási jelenettel.~Az egyházi menet
12721     Els   |              magasztos ünnepélyét; meglátni a lábmosást, végignézni a coenát, elfogadni
12722     Els   |            Scalcagnatónak egy ilyen lerajzolt lábnyom, hogy legtökéletesebben
12723     Mas   |              piszoknyomot hagy maga után, s a lábnyomaimat sírkeresztek jelölik. De
12724     Els   |                       a kandalló előtt, s egy lábnyomására bezáródik háta mögött a
12725     Els   |              gyaloghíd a tűzpatak fölött. Egy lábnyomással felszökteté a főnixes érclapot,
12726     Els   |                  hazavigye emlékében, s még a lábnyomát is lerajzolja a nedves homokról,
12727     Els   |                       az arcot festményben, a lábnyomot bakancskákban! – Aki tud
12728     Mas   |                 ablakokban már zöldül a fű és laboda.~A romok fölött csonkán
12729     Mas   |                      csak a jobb kar és a két lábszár volt még rajta.~A fecsegő
12730     Els   |                 megmutatta Aphroditéhez méltó lábszárait. Lábain csak piros szandálok
12731     Mas   |                      csatokkal, s az alól fél lábszárig kicsüngő vászoninget és
12732     Els   |                összekötő karzatra! Ahhoz csak lábtók kellenek. Ennek a nyitott
12733     Mas   |                    hogy oda valószínűleg csak lábtón jutottak, akik benne laktak.~
12734     Els   |                       a másik. S már hozták a lábtót, hogy felmásszanak a kürtőbe,
12735     Els   |                   értett tökéletesen, hanem a lábtyűkészítéshez is. Blanka úgy érzé, hogy
12736     Els   |                  kezében egy pár vastag talpú lábtyűvel, mindenütt utat nyitottak
12737     Els   |                   hogy az az egész föld itt a lábuk alatt, hogy készül megrázkódni
12738     Els   |                  bagariacsizmát nem hordtak a lábukon. Az újon érkezőkről tudomást
12739     Els   |                      jobb felől nyomjuk meg a lábunkkal, akkor ismét visszaereszkedik
12740     Els   |                      batyuval. Ketten egy-egy ládát cepelve. Abban bizonyosan
12741     Els   |                      ribellione, hanem csak a ladronaia.~S neki tudnia kell azt,
12742     Mas   |                    nem tart ön Fredegondának, Lady Macbethnek, Borgia Lucrétiának?~–
12743     Mas   |                     úrnak keresztneve is van; Lajosnak híják; a nevenapját ő is
12744     Els   |                   Ungheria”. – Csupa balhírek lajstroma!~Ez az egy nyugtalanító
12745     Els   |               fennhangú kiáltására egy hosszú lajstromban az érkezettek neveit kék
12746     Mas   |                   hátukon cepelik föl, rozoga lajtorjákon mászva föl istenkísértő
12747     Mas   |                      vezért.~Egy régi urasági lak volt az, aminőket már gyéren
12748     Mas   |                     az útjában, mégis eljön a lakadalmad napjára Torockóra. A fiú
12749     Mas   |                         megígértem, hogy a te lakadalmadon eltáncolom kedvedért az
12750     Mas   |            felkerestem. Te meghíttál minket a lakadalmadra, eljöttünk, látod, mind
12751     Mas   |                       mondott. Neki hozzák el lakadalmára azt az egy szál cigányt,
12752     Mas   |                 között.~De nem is maradt el a lakadalmáról egy magával jól tehető lélek
12753     Mas   |                     hogy nem táncolom el, míg lakadalom nem lesz a háznál. Csitt,
12754     Mas   |                   kenyér”; majd itt lesznek a lakadalomra; s ha akkorra se érkezhetnek,
12755     Els   |                      teremig veresbe öltözött lakáj fogja őket elvezetni, folyamodásukat
12756     Els   |                    hátulsó inasülése, abból a lakájt leszállították, s átdelegálták
12757     Mas   |                     tanúságául annak, hogy ez lakályosan berendezett otthona volt
12758     Mas   |                       ahogy a torockói gazdák lakásai vannak ellátva, cifrán faragott
12759     Mas   |                       A gyászkíséret hazatért lakásaiba.~Hanem Áron bátya ezt az
12760     Els   |                    piacon; ne vitesse magát a lakásáig. Tíz líra a díj, tíz soldi
12761     Els   |          végigforgatott minden lapot. Manassé lakásának címe nem volt egyiken sem.~
12762     Mas   |                felkérte, hogy menjen fel vele lakására. Az azt kérdezte tőle, hogy
12763     Els   |                   Engem az utcán megtámadnak, lakásom falát aláássák; kapumra
12764     Els   |                     keresztül, mely összeköti lakásomat a Cagliari-palotával.~–
12765     Els   |                     újra megrémülve Blanka. – Lakásomra rablók akarnak betörni,
12766     Els   |                     ajánlotta hát fel jövendő lakásomul palotája felét. És így nekem
12767     Els   |                       volt az, hogy a Rómában lakásra köteleztetett; mert azt
12768     Els   |                    felé néző osztályát örökös lakásul; hozományát és ékszereit
12769     Mas   |                     Ezt nem készítette ács és lakatos, maga a természet növelte
12770     Els   |                    ítélt hercegnő holtig való lakául volt rendelve, valamikor
12771     Mas   |                   oláh kunyhóknál, de Ciprián lakával nem vetekedett. A ház eresze
12772     Mas   |                      Blankának az ilyen mezei lakban az éj, ami nem oly csöndes,
12773     Els   |              Kitagadott nép voltak, mint Salt Lake mormon városának telepesei.
12774     Els   |                        Blanka üvegfalú házban lakhatik.~Az ítélet kimondása után
12775     Els   |                   átlépi! Abban csak bolondok lakhatnak, s ha kiszabadulnak is,
12776     Els   |                 Colisseón signore Scalcagnato lakházát?~– Ki ne ismerné signore
12777     Els   |                    visszatért magától a szent lakhelybe, s zörgetett a templomajtón.
12778     Mas   |                        Miért híják a halottak lakhelyét a torockóiak „birgej”-nek,
12779     Mas   |                     palotában laktunk, ezután lakjunk egyben!”~A szép Cyrene felkacagott;
12780     Els   |                    még ott is élet és poézis? Laknak-e még a holdban is emberek?
12781     Mas   |               komolyan vette.~– Csak egy évig laknék ön a növények országában,
12782     Els   |                      örök időkre Rómában kell laknom.~– Azt hiszem, hogy most
12783     Mas   |                neveztek benne. Meghíttak a te lakodalmadra. Tudatták velem, hogy Dávid
12784     Mas   |                  beszélt az ifjú hölgyeknek a lakodalmi öltözetekről, s ő adta nekik
12785     Mas   |                    nem tudom, hogy járja el a lakodalmon a „kufercest”, ha nincs
12786     Mas   |                   sincs a kerek világon, akit lakodalmunkra meghívjak. Igen boldog leszek,
12787     Jeg   |                      Saját pénzükért isznak a lakodalomban.~(Uo. V. kötet.)~51~Lányi
12788     Els   |                       helyről, amit az ő örök lakóhelyéül elrendelt.~És íme, az imának
12789     Mas   |                       kijárást. A kis „város” lakóinak itt kellett hagyni a sorba
12790     Mas   |                     az összezúzottat, melynek lakóit ő tette holt emberekké,
12791     Els   |                    holdszigeti völgy egyszerű lakóival majd el fog mosódni lassan
12792     Els   |              szerelmes egy másik világ tündér lakójába!~Hanem azért Manassé mégis
12793     Els   |                       amiről az északi földöv lakójának fogalma sincs.~Blanka merengve
12794     Mas   |                ellátta őt, a sziklák egyedüli lakóját. Mindennap küld a számára
12795     Mas   |                     ragyog a napsütötte nyári lakok, villák, kaszinók, majorságok
12796     Mas   |                egyenes vonalban. – Azután más lakók jöttek. A letelepült magyar
12797     Mas   |                    ölte ki hadjárat a hajdani lakókat; sem meghonosult gonosz
12798     Els   |                hercegnő.~– Azért, mert az ott lakóknak most nagy örömük van – s
12799     Mas   |                 között, a homokpusztán. Magad lakol benne, és az, aki önkényt
12800     Mas   |                  férjének.~Aztán hozzáültek a lakomához.~Ötszáz vendég volt a háznál.
12801     Els   |                     angyal”, ki Szent Gergely lakomáihoz meg szokott jelenni), előttük
12802     Mas   |            rászomjazik.~– Márpedig a tanár úr lakomáiról szoktak a vendégek véres
12803     Mas   |                   násznépnek, aki a menyegzői lakomán vele egy asztalnál evett
12804     Mas   |                       ő osztályrésze a gazdag lakománál vékonyra szelt retek, hosszúra
12805     Mas   |                  kiket híjunk meg a menyegzői lakománkra? Ő egészen csak a családban
12806     Mas   |                     meg voltak híva a családi lakomára a város notabilitásai, az
12807     Mas   |                    iszákból a magukkal hozott lakomát, elkezdtek estelizni. A
12808     Mas   |                       kik velük egy asztalnál lakomáznak, nem akadnak fel e különösségben;
12809     Els   |                   brigantikat a jámbor Emilia lakosai között? Becsületes kőfejtők
12810     Mas   |                   eleme parancsolt egyedül, a lakosok elmenekültek.~– No, uram –
12811     Mas   |                    Gyertyámost, oláh falut, a lakosság ellenállása miatt felégeté.
12812     Mas   |                       Lap”-ban, felszólítva a lakosságot, hogy temessük el magunkat
12813     Els   |                      lakott szobáiba, egy más lakosztály kettes szárnyajtaja elé
12814     Els   |                      alhatik nyugodtan a maga lakosztályában. Róla azt tudják, hogy se
12815     Els   |                      hogy a Caldariva márkinő lakosztályából az övébe át nem jöhetnek.
12816     Els   |                   karzat képezi, melynek a nő lakosztályához vezető ajtaja azonban be
12817     Els   |                     bosszúja elől, hogy saját lakosztályán keresztülbocsátva a Fontana
12818     Els   |                    nép közé. Napok múlva az ő lakosztályát fogják megtámadni, s megszabadított
12819     Els   |               vendégek elfogadására. Csak két lakosztályból állt az egész. Földszint
12820     Els   |                       hatolt ez ihletésteljes lakosztályokon, amik egyetlenegy embernek
12821     Els   |                kísértetek palotáját egyszerre lakottá?~Mikor a hotelbe megérkezett,
12822     Mas   |                   lopott boldogsággal mámorig lakozva egymás álmait őrzi, s talán
12823     Els   |                     hogy megváltoztatja egész lakrendszerét, s hálószobának más helyet
12824     Els   |                   lépcső vezetett föl a felső lakrészbe, ott voltak pokróccal beterített
12825     Mas   |                       voltak a ví-folyosók, a lakszobák az emeletre épült szikla
12826     Mas   |                   lábtón jutottak, akik benne laktak.~A déli oldalon levő barlangvár
12827     Mas   |                 Kedvesem, eddig két palotában laktunk, ezután lakjunk egyben!”~
12828     Mas   |                        melyben csak mi ketten lakunk, hanem egy közös családi
12829     Els   |                      akinek szabadságában áll lamentálni afölött, hogy hogyan tudja
12830     Els   |                  zendülnek fel a zsoltárok: a lamentatiók, a búbánatos antiphona szavai
12831     Mas   |                    odaakasztom magamat az éji lámpád zsinórjára, s az botrány
12832     Els   |                      elrombolni; ez az isteni lámpafény igen sok vészt elhárít.
12833     Els   |                       de az ajtóból kiderengő lámpafényben, mint a camera obscura fénytányérjában,
12834     Els   |                    Aztán csend lett.~Blanka a lámpafénynél elolvasá a levélkét, amit
12835     Mas   |                     fájós szemét őrzi a szúró lámpafénytől.~– Én tudom, hogy ő becstelen! –
12836     Els   |              összevegyült a tejüveggel fedett lámpák fényével. A teremből jobbra-balra
12837     Els   |                    négy óra naplement után. A lámpások hunyorogtak a szélnyomás
12838     Els   |                     közül, feltekintve az éji lámpától megvilágított festményre. –
12839     Mas   |                       ismerkedett meg, mely a lámpavilágra egyszerre elkezdett énekelni.
12840     Els   |                       urat, kinek a mentekötő láncán akkora emberfejes medaillonok
12841     Mas   |                 vasrostélynak, melyet kerekes lánccal vontattak fel, mikor a zsilipet
12842     Jeg   |                      telepét alapították meg, Lancester város közelében. Építkezésük
12843     Mas   |                   Budáig szabad volt a tér.~A Lánchídon még nem jártak, a hajóhídon
12844     Els   |                 Lehetetlen, hogy azok, akik a láncokat ráverték, fel ne oldják
12845     Els   |                   Rómából, hová emberi ítélet láncolta, irgalmat nem ismerő, mint
12846     Mas   |                  testvérét. Azt is a másikhoz láncolták, nem irgalmaztak.~– Ekkor
12847     Mas   |                      nem mozdulhat. Hozzá van láncolva egy asszonyhoz, akinek halálbűne
12848     Els   |                elmondá előtte Manassé a szent lándzsa történetét a Veronika-kápolnában;
12849     Mas   |                   elterülve a havon, átszúrva lándzsadöfésektől.~– Hisz ez őrült beszéd.~–
12850     Mas   |               maradtak élve. Egy anya, ki egy lándzsadöféstől tetszhalottan maradt ott,
12851     Mas   |                 elhordták ágyúknak, a síneket lándzsáknak. A sok tudós, aki külföldi
12852     Mas   |                     az ekevas; a mongol nyila lándzsás volt, a székelyé szakállas.~
12853     Els   |                        se bevett vallás. – Ha lángesze van – világot hódít vele!~
12854     Els   |                       embernek hivatása van a lángeszével meghódítani a műszerető
12855     Els   |                      Hogy támadtak fel az égő lángfoltok a homlokon, hogy vonaglott
12856     Mas   |                   amit énvelem cselekedtél!~A lánggal égő fa odúiból bagolysereg,
12857     Mas   |                     épek a domborművön. Cajus Langinus hamvainak volt az szánva,
12858     Mas   |                      oltáron; hanem azoknak a lángját úgy lenyomta az ablakredőnyökön
12859     Mas   |                     megégek azzal együtt, aki lángkörömbe lép. A kísértetek orgiájába
12860     Mas   |                       közepében a vérnek és a lángnak, s csak Manassé gondos figyelme
12861     Mas   |              szentképemet. Eltorzulva az örök lángok között. Elveszve menthetetlenül!
12862     Mas   |                    hogy melyik város legyen a lángoknak, az elpusztulásnak áldozatul
12863     Mas   |                       verte a harcban, örökké lángolni fog. A költők megéneklik
12864     Mas   |                  szurokkal bekent jelfa égett lángolva. Aludt az egész tábor csendesen.
12865     Mas   |                      Akkor villant ki az első lángsugár a Székelykő fölött, s most
12866     Jeg   |                    megnyitó beszédre, melyben lángszavakkal mutassa be a nemzeti egység,
12867     Mas   |          holdszigetemet két tenger keríti be: lángtenger és vértenger. Azon kell
12868     Mas   |                      százados pudvával, ami a lángtól egyszerre végtől végig föllobbant,
12869     Els   |                       a főnix ragyogó szeme a lángvörös fej közepéből, s a hercegnő
12870     Mas   |                    hagyta helybe.~Blanka arca lángvörössé gyulladt föl e szóktól;
12871     Els   |                  keresztüljárt az utazókocsi. Langyos tavaszi lég volt, ki lehetett
12872     Els   |                      Ezt a szerelmi vágyaitól lankadó alakot kell látnia Blankának,
12873     Els   |               folytonos csüggetegség, félelem lankadtakká tette, most az elbizakodottság
12874     Mas   |                maradványai tűnnek föl, mely a lankás hegyek közé vezetett; mellette
12875     Mas   |                      mívelt szőlőkertekkel; a lankásokban olajfák berkei – s mintha
12876     Els   |                    könnyű borzadály futja át; lankasztó kéjelmetlenség száll idegeire.
12877     Els   |                 csalogatást; úgy tesz, mintha lantját pengetné, mintha dúdolna.
12878     Els   |                       a hálószobájában, míg a lantpengető Sappho jelt nem ád. Az akkor
12879     Els   |                      Japánnak, és vannak szép lányai, mint Circassiának; csakhogy
12880     Els   |                kénytelen voltam a házmesterné lányát híni fel az öltözködéshez;
12881     Els   |           legközelebbi Róma leégésig.~S aztán lanyhán vonogatott a vállaival,
12882     Els   |               öntudatos büszkeséggel párosult lanyhaság, mely hölgyek közelében
12883     Mas   |                     azt a „félcigányt”, azt a Lányit, a Blanka nénéd tiszteletére,
12884     Mas   |                  fölül rőt magas fűvel benőtt láp, mely közt gyér veres fenyőfák
12885     Mas   |                   illett. – Egy messze terülő lapály, négyszögekre szaggatva
12886     Mas   |                     annyi pipa tömörített egy lapáttal meríthető légkörré.~E félhomály
12887     Els   |                     beletekint egy nyomtatott lapba, ha a saját neve ott van.~
12888     Jeg   |                szerződés.~(Uo. 16. laptól 50. lapig.)~80~„Olaszaiddal?” Az illető
12889     Mas   |                      el az úttól. Itt a völgy lápján jó út is volt, kissé nyirkos,
12890     Els   |                  feljegyezte az albumának egy lapjára, amit szüntelen oldaltárcájában
12891     Els   |                       belőlük? A szépirodalmi lapokból szerelmes történeteket,
12892     Jeg   |                        Uo. 74. és a következő lapokon.) A 84. és 85. lapok kiderítik,
12893     Mas   |                      a szűkre mért időt ilyen lappalfákkal most nem töltheti; majd
12894     Mas   |                      hercegi házastársak közt lappangva izzó ingerültséget; egy
12895     Mas   |                     holnapután már letörüli a lapról; de annak a neve, aki a
12896     Els   |                      nagyon olcsó. Nemrég egy lapszerkesztőt szúrtak le íróasztala mellett.
12897     Jeg   |                      való szerződés.~(Uo. 16. laptól 50. lapig.)~80~„Olaszaiddal?”
12898     Els   |                        s azokat elhajította a lapubozót közé. Bizonyosan azok egyikének
12899     Mas   |                       Itt a magas somkórók és lapulevelek bozótjában aztán könnyű
12900     Els   |                       zűrzavar. Még az éjjeli lármából az útféli csárdában csak
12901     Mas   |                      nem szólt bele. Tűzoltók lármája, kárvallók jajgatása nem
12902     Mas   |               honvédnek.~Manassé szörnyű nagy lármára nyitott be az irodába. A
12903     Els   |                    szót meg lehetett hallani. Lármás férfihangok zűrzavara volt
12904     Els   |                     ánizsgyökeret árul, olyan lármát csap vele, hogy más országban
12905     Els   |                      velünk leül. Hisz azok a lármázó emberek mind a mi embereink,
12906     Mas   |                elveszünk. És te énnekem hiába lármázol; mert engem meg nem térítesz.
12907     Mas   |                  Zsuzsánna, azok annál jobban lármáztak körülötte, míg végre a család
12908     Mas   |                       két vezérét! De csak ne lármázz olyan nagyon! (Manassé még
12909     Els   |                     akit azért fizetnek, hogy lármázzon.~– Önnek volt igaza. Elismerem.
12910     Els   |                    népnek, s e szókat mondá: „Lasciate! La condannata!” Erre rögtön
12911     Els   |                      a nézők biztatták őket a lasciv mozdulatokra; a hátul tolakodó
12912     Mas   |                      az ő nevét is a halottak lasjtromába! Akkor aztán hadd éljen,
12913     Jeg   |                      népünnep alkalmával, egy laskanyújtó deszkát tett az ágyúlyukra,
12914     Mas   |                  fejedet, úgy hogy a szemedbe lássak. Aztán most te kísértsd
12915     Els   |                        amíg azt fölveszi, úgy lássék, mintha térdet hajtana.~–
12916     Mas   |                      amik arra valók, hogy ne lásson.~– De hátha akad egy ember,
12917     Mas   |                    húsz font puskaporba s egy lat székely furfangosságba.~
12918     Els   |               szeméhez dörzsölé, visszanyerte látását és megtért, szentté lett;
12919     Els   |                     nagy távolból?~– Igen, jó látásom van. Azt is megláttam, hogy
12920     Els   |                     Innen alulról, a színházi látcsővel nézve sem más az, mint egy
12921     Els   |                        neki fel kell sietni a Lateránba, s utánanézni a hercegnő
12922     Els   |                     történni magán. – Amint a Lateránból ma hazafelé jött, s neszét
12923     Els   |              hallucinációi után következnek a látérzék mímelései.~De még azzal
12924     Mas   |              körülöttük porfellegből, hogy ne láthassák egymást, s villámostoraival
12925     Mas   |                karoddal átölelhetsz, az az én láthatárom; az én egész világom.~–
12926     Mas   |              fenségétől.~A Székelykő az egész láthatárt uralja. Keletről a boldog
12927     Mas   |                  székelyeit ágyúkkal, mért ne láthatná el a druszája is a maga
12928     Els   |                  dinaszta lesz; fivérei pedig láthatnak utána, hogy katonai vagy
12929     Mas   |                  pisztoly.~– Eb hisz neked.~– Láthatod, hogy a vízben fekszem,
12930     Mas   |                   Nagyon örülök, hogy önt itt láthatom. Igen nagyon örülök. Hitemre
12931     Mas   |                   keze nem fáradt abban, hogy láthatóvá tegye benne az Istent. Nincs
12932     Jeg   |                      fel, hogy a csapatok nem láthatták egymást.” – A szemközt vágó
12933     Els   |                mindjárt keverte is egy kicsit latinnal és franciával.~Elmondta
12934     Els   |            ismertessem azt meg.~– Úgy hiszem, latinul van; s azt én nem érteném
12935     Els   |                 jobban tudunk, mint a hajdani Latium lakói. Milyen nagy volt
12936     Mas   |                  számotokra börtönt. Soha nem látjátok magatok előtt a föld szemfödelét,
12937     Mas   |                      háznak vendége. Szívesen látjuk.~Többet nem szólt, hátat
12938     Els   |                       egy útnak. Hanem ha azt látnák az emberek, hogy az aki
12939     Mas   |                     vele bánni, mintha én még látnám azt; úgy fogsz hozzá szólni,
12940     Mas   |                   idegen asszonyi állat arcát látnod?~– Így parancsolja az „Eben
12941     Els   |              személyesen szól Blanka mellett. Látogassa meg őt másnap ismét.~Blanka
12942     Els   |                 belépőt. – Az, hogy engem nem látogat meg, még csak hagyján, de
12943     Els   |                     azt minden lépten-nyomon) látogatá meg a Colosseumot, s míg
12944     Els   |                   előtt büszkélkedjem önnek a látogatásával. A világ azt tudja rólunk,
12945     Els   |               belépett a szép Cyrene. Ezúttal látogatáshoz öltözve, angol fürtökbe
12946     Els   |                       gróf?~A kapus előadta a látogatási jegyet. Vajdár Benőé volt.~
12947     Els   |                      Haha! Eredeti módja ez a látogatásnak, ugyebár, hercegnő? Bejelentés
12948     Els   |                     Rómában a kötelességszerű látogatásokat, elment Rossiékhoz, megköszönni
12949     Els   |                    avassa bele. Ha megengedi, látogatásomat ismételni fogom.~A herceg
12950     Els   |            természetpompa inkább hívogatnak a látogatásra, mint a magas körök. Nem
12951     Mas   |                   világban, s maga is gyakran látogatja a helyet (Haynald).~Mikor
12952     Els   |                összeszedve, akik mind örömest látogatják az én álarcos estélyeimet,
12953     Els   |                      alatt ismertek a cirkusz látogatói, ahol magas fokra vitte
12954     Els   |                       öltözve, herceg, s kész látogatóimat elfogadni.~– Nem nemcsak
12955     Mas   |                      e tüneményt.~A Székelykő látogatóit a csillagos éj vezette haza.~
12956     Els   |                      csengessen neki. –Azután látogatójához fordult: – Figyelek, uram.~
12957     Els   |                intézkedett mindenről. – Hol a látogatójegye, Beppo? – Ezüsttálcán hozd,
12958     Els   |                    fogad el ön; ki hagyja itt látogatójegyeit. Az inasa értesíti a kapust,
12959     Els   |               fegyveres őr állt; ott átadta a látógatójegyét a kapusnak, arra bebocsátottak
12960     Els   |                    van, hogy idestova előkelő látogatókat kell elfogadnia, s nincs
12961     Els   |                   neveivel az előtte ott járt látogatóknak.~Aztán, hogy félne embertől –
12962     Mas   |                       azt az izenetet hozta a látogatónak, hogy köszönteti a tribun,
12963     Mas   |                    hogy az elfogadni nem való látogatót visszautasítsa. S a márkinő
12964     Els   |                 szállt le; kivel beszélt; kit látogatott meg. A komornája olvassa
12965     Mas   |                    édes Jehova Istenem! Mivel látogatsz még meg engem? Minő csapást
12966     Els   |                      aki közéjük nyúl!~Nem is látogatta meg jó barátjai házát a
12967     Mas   |                 Diplomaták és főpapok csakúgy látogatták szalonjait, mint azelőtt,
12968     Mas   |                    kevesektől ismerve, ritkán látogatva. Egy tündérek számára épült
12969     Els   |                      a gondolatok túljárnak a látottakon.~– Ön többször is hallotta
12970     Els   |                 lehetetlen, hogy a másikat is látóvá ne tegye.~Manassé látta
12971     Mas   |                  csodaszerű győzelmet, az egy latra nem vehető valami, egy árnyék,
12972     Mas   |                   kell megkapni, amit ideírva látsz. Az ár tizenötmillió forintra
12973     Mas   |                      az a füst száll föl; nem látsz-e ott sátorokat fehérleni?~–
12974     Els   |                     ellenségeskedésnek minden látszatát el kell távolítanunk magunktól.
12975     Mas   |                       maga is úgy megrettenni látszék a két hölgytói, mint azok
12976     Mas   |                  hozzád. Amíg az én csapataim látszólagos támadást intéznek a völgyben
12977     Mas   |                     is házasodtál, amióta nem láttalak.~– Ugyan kit vehetnék én
12978     Mas   |                      keskeny szalagját engedi láttatni a kék égnek; csak a déli
12979     Jeg   |                     kormány által mellvérttel láttattak el. Fekete egyenruhájuk
12980     Mas   |                  ünnepélyesen, hogy azt, amit láttok, senkinek a világon el nem
12981     Mas   |               természet alkotásának nagyszerű látványa, a mondák, a legendák, a
12982     Els   |                    eljutottak a nagy vezeklés látványához.~A transsept közepét lépcsőzetes
12983     Els   |                  idegenek a két első gyásznap látványaiban annyira kimerítik az erejüket,
12984     Els   |                       fel a boscareccio bűvös látványát. A természet és az emberi
12985     Els   |                    maradt.~Mert azt nem lehet látványnak nevezni, mikor a pápa legegyszerűbb
12986     Mas   |                 Nagyon meg kellett rémülnie e látványra. Mintha ott látta volna
12987     Els   |                     hogy a holnapi ünnepélyes látványról azért kell elmaradni a hercegnőnek,
12988     Els   |                   akkor mi tartjuk a „Te Deum laudamus”-t.~– És hát ha a társadalom
12989     Mas   |                      szólt az orvos. – Az én „laudanum Sydenhamii”-m az ilyen bajoknál
12990     Mas   |                      Árvíz, jégeső, tűzokádók lávája emberalakban.~Hogy Torockó
12991     Mas   |                   mely azt kiokádta!~S most a lávaözön közepett áll Torockó, körülvéve
12992     Mas   |                    vitt véghez körös-körül. A lávától ki kívánhatná, hogy irgalmat
12993     Mas   |                     erében a felkavart méreg. Láz volt az, ami agyát hevíté.
12994     Els   |                   reszketett az elfogulástól, láza volt: szép arca égett; mentől
12995     Els   |                      mikor le kellene verni a lázadást, kezet fog vele. Azt is
12996     Mas   |                      én, aki őket üldözöm. Ők lázadtak föl az Isten ellen. Ők sértik
12997     Mas   |                  Ugyebár az ilyen nagy tábori lazaretumokban rendesen szokott kiütni
12998     Els   |                      az alkony homálya, annál lázasabb lett rettegése.~A felszolgáló
12999     Els   |                       s az arca égett, mint a lázbetegé. Nem kívánt mást, csak citromvizet.
13000     Els   |                    idegeire. A közel maremmák lázlevegője az; a malária eltiltja az
13001     Els   |                  leküzdve ideges iszonyatát a lázongó csőcselék ellen, aki orgyilokkal
13002     Mas   |                      a tányér, amiből a piros lé kiszivárgott, amint a villát
13003     Els   |                  haljon meg. – Mert mindegyik leader azt követeli, hogy az olvasó
13004     Mas   |                    saját kezeivel – rangjának lealacsonyítása.~Ő volt az ellenőrző szelleme
13005     Els   |                       ami az embert mélyebben lealázza a pap lába alá, mint ahogy
13006     Mas   |                  sóhajtást.~– Én abból tudnék lealkudni valamit, ha nagyon szorítanók.~–
13007     Mas   |                       mézesbábsütő legszebbik leányába. Annak pedig volt már akkor
13008     Els   |                       ha e kis sziget lakói a leányaikat selyemben, csipkében járatják,
13009     Els   |                       meggyilkolt felesége és leányainak felvidítására!~Blanka arcára
13010     Mas   |                       ezeket a mi gyönge szép leányainkat, ártatlan magzatainkat nyomorultul
13011     Els   |                        Eljött mulatni a világ leányaival!~És most azokért, akiknek
13012     Els   |                 elválni hitvesétől, mint atya leányától.~– Ezt magától is hallottam.~–
13013     Mas   |                sikoltott odafönn az ormon egy leányhang. Pillanat múlva az emberalak
13014     Mas   |                  vigasság határideje. Akkor a leányiskola termeit kiürítik, átalakítják
13015     Mas   |                    Deumot éneklő népnek meg a leányiskolában mulató vitézeknek. Csak
13016     Mas   |                   akkor nem is jutunk mi el a Leányka-kőhöz!~– Ejnye, de szigorú vagy!
13017     Mas   |                       írásaikat, rajzaikat; a leánykák dicsekedtek neki a babáikkal,
13018     Mas   |                  sziklacsompó, mit a népmonda Leánykakőnek nevez. Történetünk idejében
13019     Jeg   |              gyermekeit, amott egy megmentett leánykát adtak vissza szerető anyjának;
13020     Els   |                     színész volt, s ő maga is leánykorában ünnepelt színésznő, s arra
13021     Els   |                     helyeken. Ahelyett ön egy leánykori zárdabeli ismeretségéhez
13022     Els   |              tanulóknak tápintézetet és külön leányneveidét. Az épület ugyan alacsony,
13023     Mas   |                      technikai tanulmányokra. Leánynöveldéjük legrégibb az országban.~
13024     Mas   |                     találni a legszebb fiatal leányokat s a legcsúfabb vénasszonyokat.
13025     Mas   |                     friend”1 is közte van-e a learatandó búzának?~– Ott van mindig.
13026     Mas   |                     Csakhogy az lehetetlen. A learatott búza hallgat! Apropos! Az „
13027     Mas   |                       földön, az utca közepén lebben végig egyenesen a lovasok
13028     Mas   |                       keresztet vet magára. A lebbenő árny végigtünemlik az utca
13029     Mas   |                pörkölve a malacot és paprikás lében, a másik ropogósra sütve
13030     Mas   |                    gyalog megyek el. Ne akarj lebeszélni, kérlek. Élő pokolgép vagyok.
13031     Mas   |                      rajta; hosszú szőke haja lebontottan omlott el körüle. Háta mögött
13032     Els   |            kegyelemért esdve, úgy fogok én is leborulni közös atyánk szent lábaihoz.
13033     Els   |                     éreztetni önnel. Ahogy ön leborult kegyelemért esdve, úgy fogok
13034     Els   |             szerencsétlen gyermek ott térdelt leborulva e fényes alak lábainál,
13035     Mas   |                    Blankának azokat, a földbe lebújó házföldetek titkait: az
13036     Els   |                  Gábor úr, az asztalt meg úgy lecövekelte, összeeszkábálta, hogy maga
13037     Mas   |                      a saskeselyű, marcangoló lecsapásra görbítve előre.~Nem volt
13038     Els   |       Harcképességének bebizonyítására rögtön lecsavarta az egyik pisztolyáról a
13039     Mas   |               bakaesztendőket.~Azonban szépen lecsitítá magában a volt nagyságos
13040     Mas   |                  Blanka elérté azt, s sietett lecsókolni Anna szemeiről a könnyeket. –
13041     Mas   |                    mellénye messzire és bőven lecsüng a spencer alól; az valaha
13042     Mas   |                     azzal mégiscsak felemelte lecsüngő kezét arra a szándékolt
13043     Els   |                       érzett, hogy szempillái lecsukódtak. Bűvkör fogta körül. Elszenderült.~
13044     Mas   |                     volna. Blanka szempilláit lecsukta az álomtündér.~Jó egy óra
13045     Els   |               áldomászaj, őrjöngő kacajkórus; ledér dal, tánctombolás egymást
13046     Els   |                  ahová a szem tekint, csábító ledérség, eszményi gyönyör ábrái:
13047     Els   |                  kalapot leveszi a fejéről, s ledobja maga mellé.~– Manassé!~Az
13048     Els   |                     valaki megakadályozhatná, ledobják őt a Caracalla hídjáról
13049     Els   |                       sikolta fel a hercegnő, ledobva a hírlapot kezéből.~– Hova
13050     Mas   |                    méltó haraggal.~Végre ő is ledűlt alunni a kecskebőrrel terített
13051     Els   |                     Egész a legközelebbi Róma leégésig.~S aztán lanyhán vonogatott
13052     Mas   |                vállára vetett kaszát most már leemeli, s jobb kezébe szorítja.~
13053     Mas   |                    Jer ide, segíts a bátyádat leemelni a lóról.~Manassé, mint akit
13054     Els   |                 üdvriadal mellett.~A hintóból leemelték a hercegnőt odasiető nemzetőrtisztek,
13055     Els   |                    aztán engedi magát lováról leemeltetni a részeg asszonyok által,
13056     Els   |               kedélyállapotban lett volna, az leendett a válasza, hogy hosszas
13057     Els   |                     és pohár vizet kegyteljes leereszkedéssel köszönjön meg annak a bérruhás
13058     Mas   |                       patakot a rétre szokták leereszteni. Itt a magas somkórók és
13059     Mas   |                      voltak téve, a függönyök leeresztve; azonkívül valami barna
13060     Els   |                     mindig kisebb volt – mire leért az arénára – már csak akkorának
13061     Els   |                    lekapcsolódott karjáról, s leesett az embertömeg közé. Aki
13062     Els   |            napsugárban, hogy az meleg helyett lefagyasztja virágait – kétkedhetik valaki
13063     Els   |                       Eddig megjárta. A hölgy lefátyolozott arccal járt-kelt mindenütt,
13064     Mas   |                annyian megtettek már előttem; lefegyverezni az ellenséget fegyver nélkül;
13065     Mas   |                  régen történt! – Manassé rég lefegyverezte bosszúját önmaga, hogy ellenségét,
13066     Mas   |                  Nekem nincs.~S ezzel önmagát lefegyverezve, egészen hatalmába adta
13067     Mas   |                   azonban Blanka történetesen lefegyverzett; azután pedig a vén Matuzsálemben
13068     Mas   |                     fáradva; alig várta, hogy lefekhessék.~Ciprianu háza jól el volt
13069     Mas   |                       egy felvetett ágy, abba lefektetjük.~– Micsoda? A te menyasszonyi
13070     Mas   |                    tele. Eredj tőlem.~Manassé lefektette őt az ágyába, és azt mondta
13071     Mas   |                     Benjámin – szólt Manassé, lefektetve a haldoklót az ágyra, odatéve
13072     Mas   |                  családjának:~– Most, mielőtt lefeküdnénk, olvassunk bibliai történeteket.~
13073     Mas   |                 vezette haza.~Anna az éjjel a lefekvés előtt fejfátyolával betakart
13074     Mas   |             végignézni. Hiába unszolja Anna a lefekvésre. „Késő már az éj!” Azt mondja,
13075     Mas   |                  férfiarc. Az ecset, mely azt lefesté, szeretet melegéről tanúskodik.
13076     Els   |              némaságban. Ki volna oly vakmerő lefesteni azt, amit az űrben látott,
13077     Mas   |                       nyomorult hivatalnoknak lefoglalják fizetése kétharmadát, s
13078     Mas   |                       kikötőben minden gőzöst lefoglalt az új kormány a nagy tengeri
13079     Mas   |                 tétlenül bámulhatta az előtte lefolyó tragédiát. Nem olyan szép
13080     Mas   |                 előadta nekik nagy tréfásan a lefolyt pert, hogy szedte rá az
13081     Els   |                      bennük valaki, vagy csak lefonnyadtak maguktól. Aztán mind vénebb
13082     Mas   |                       leánya.~Áron bátya majd lefordult lováról erre a szóra.~–
13083     Mas   |                 kialudt. S csak a boltozatról lefüggő éji lámpa világító még be
13084     Els   |                      csipkefátyollal a fején, lefutott a lépcsőkön; portását kereste.