bold = Main text
      Part                                                      grey = Comment text

15105     Mas   |                       a félbehagyott zsoltárt megvigasztalt szívvel befejezni – ott,
15106     Mas   |               Engedjék Nagyszebenbe költözni.~Megvigasztalták. Nem is fog itt maradni,
15107     Els   |                      megdicsőített alak arcát megvilágítani.~S így közeledik, emberi
15108     Mas   |                 letakart éjlámpa sugárbűvköre megvilágító mind a két főt. A tündérszép
15109     Els   |            nemzetgazdászati diatribák?~A hold megvilágította a vidéket, melyen keresztüljárt
15110     Els   |                 királyi terem” vakító fénnyel megvilágítva. A nap végződött.~Másnap
15111     Mas   |                          Temiattad!~Ez a „Te” megvilágosítá a választ.~A márkinő közelebb
15112     Mas   |                 völgybe levivő út kegyetlenül megviseli a lovast. A ló szikláról
15113     Mas   |                       aztán kétszer-háromszor megvonogatva gömbölyű vállait, kényes
15114     Mas   |                otthagyod a kioszkot, s tovább mégy a próféták vándorútján.~
15115     Els   |                     Rozina”; legyen ön afelől megyőződve, hogy mikor mához egy hétre
15116     Els   |                       csomagolással.~– Gyalog megyünk-e a Colosseumig? – kérdezé.~–
15117     Mas   |                      Az ám – felelt a bányász megzavarhatlan kedéllyel –, Erdélyben ilyen
15118     Els   |                        hogy valakinek a fejét megzavarja, hát még mindannyi együtt!
15119     Els   |                    valaki e kényelmes magányt megzavarni.~Egyszercsak ijedten kapta
15120     Mas   |                   újra eltűnt.~Valami azonban megzavarta Blankának az örömét; nehány
15121     Els   |                 napelsötétülési világgyászban megzendül a láthatatlan kórusból a
15122     Els   |            excellenciás urakat, mikor az utca megzendült, s hallotta őket kacagni
15123     Mas   |                   tudakozódni.~Egyszerre csak megzörgetik kívülről Adorján ablakán
15124     Mas   |                       akire ránéz, elkábítja, megzsibbasztja. A vállára vetett kaszát
15125     Mas   |                       És Blankának a lelkében megzsibbasztotta a gondolatot ez a hasonlatosság.~
15126     Els   |                   művész nem ügyel arra, hogy méh jár-e körülötte, vagy szép
15127     Mas   |                  önnek. Az ön indoka csak egy méhecske; döng, míg nem háborgatják
15128     Mas   |                     miközöttünk. Aztán nem is mehetsz. Ha Manassé távozik, az
15129     Mas   |                      vagyok az útra, most már mehetünk falatozni.~Ezt a másik kettő
15130     Els   |                       legfenségesebb hivatása méla aggodalmat, sejtő várakozást
15131     Els   |                sajátszerű ellenmondása a mély melankólia, a gyászoló bánat az ifjú
15132     Els   |                    völgynek azt a holdtájképi mélaságot. Székelykőnek híják. Valaha
15133     Els   |                kíváncsi érdeklődés; megmaradt mélázónak. Az egész tarka vigalomból
15134     Els   |                      meg ön a tüzet; mindjárt melegebb lesz.~Sappho lírája egyre
15135     Els   |         pálmaszegéllyel.)~– Semmi esetre sem. Melegebbet kell fölvenni, és sötét
15136     Els   |                   kerekes ketrecben. – Ej, de meleged van, hogy izzad a homlokod? –
15137     Mas   |                    mely azt lefesté, szeretet melegéről tanúskodik. Élethűség és
15138     Els   |                   megveresítve, elevenségének meleget sugárzó egész bűbájában. –
15139     Mas   |                     arcát, hogy leheletének a melegét érezhette rajta: „Aztán
15140     Mas   |                       szemeket így, sugárral, meleggel, szerelemmel tele ragyogni!~
15141     Mas   |                   ebben a katlanban, mint egy melegházban tenyészik száz olyan növény,
15142     Mas   |                      viselt dolgait.~Ah, mint melegít ez a földi nap! – Tudják
15143     Mas   |              thermometrum? Legalább ötven fok melegnek kell lenni. Oltsák ki a
15144     Mas   |                  senki.~A művész fest afrikai melegtől átsugárzott képeket, s a
15145     Els   |              Nyugodtan fölbontá ruhája csipke melldíszét, kifűzte a selyem vállfűzőt,
15146     Mas   |                       ina megcsuklott alatta; melléből az elszörnyedés hangja hördült
15147     Mas   |                        reggelre felállították melléjük a harmadikat is.~– Úgy,
15148     Jeg   |                              Jegyzetek~Az ide mellékelt jegyzeteket nem abból a
15149     Mas   |                 Azután a benedeki vérkrónika. Mellékelve mindenütt az áldozatok névsorozata.
15150     Els   |                       van indulva, olyankor a mellékkörülmények, amiket egészen közönyös
15151     Mas   |                      fel az ő Decebal királya melléknevét. Ez olyan, mintha valaki
15152     Els   |                      orgia zaja átköltözött a mellékpalotába, s most már a kőfalon keresztül
15153     Els   |                    hozzák eléje a bűnöst.~Egy melléksekrestye-ajtón bevezették azt a terembe,
15154     Jeg   |                    versenytársak kijátszása a mellékszobában leselkedők értesítése által. (
15155     Mas   |                      őt egy oldalajtón át egy mellékszobácskába, ahol már el volt készítve
15156     Els   |                  volna, kifutott a szobából a mellékterembe, és nem tért vissza.~Blanka
15157     Els   |                      kell közöttünk intézni a mellékügyeket, miket csak a leggyöngédebb
15158     Els   |              Colosseumig? – kérdezé.~– Nem. A mellékutcában hagytam a bérkocsit, mely
15159     Mas   |                      tartják összekapcsolva a mellen; kétoldalt hat sor ezüstboglár.
15160     Mas   |                       rajtunk, hogy majd akit mellénk fog rendelni a hegyeken
15161     Mas   |                     lábra való volt valaha. A mellénye messzire és bőven lecsüng
15162     Els   |                    fölé: az ingre mellényt, a mellényre dolmányt, a dolmányra szűrt;
15163     Mas   |                       Isten és önmagad álltok mellettem; ne öld meg, ne pusztítsd
15164     Els   |              madonnaszobor előtt, félrevonult mellőle, tudta, hogy az is fogadást
15165     Els   |                      Blanka olyan hátra ült a mellvéden, hogy Manassénak figyelmeztetni
15166     Els   |                    itt lenni.~S azzal leült a mellvédet képező kőpárkányra, háttal
15167     Mas   |                    haragudnék reá, s a tornác mellvédfalára könyökölt.~Manassé a leány
15168     Mas   |                     keresztülugrani a folyosó mellvédjén, s mielőtt az őrök a puskához
15169     Els   |                     aranysüvegek, vésett művű mellvértek, tollas barettek és nyusztkalpagok,
15170     Jeg   |                        A magyar kormány által mellvérttel láttattak el. Fekete egyenruhájuk
15171     Mas   |                  tárcát Áron bekecsének külső mellzsebébe dugta.~Aztán odahajolt csendesen
15172     Mas   |                      hallgatjuk a másvilágiak melódiáját.~Blanka szívét e pillanatban
15173     Mas   |                      népeivel békét kötöttél, méltán megkívánhatod tőlünk, hogy
15174     Mas   |                    másik nő teljes értékükben méltányolni tud. Aztán a leghívebb,
15175     Mas   |                    olyan katasztrófát, amivel méltón legyen bevégezve ez a rettenetes
15176     Els   |          kancellárságig; sőt még a kormányzói méltóság polcáig is. Ekkor beüt a
15177     Els   |                       tegnap még nagyságos és méltóságos urak kapartak hátra a lábaikkal,
15178     Els   |                     talált semmi gyanakodásra méltót.~– Tehát csak arról van
15179     Els   |             mulatságban részt nem vehet; csak méltóztassanak az úrhölgyek magukban meglátogatni
15180     Mas   |                    legcsendesebb hangon, hogy méltóztassék Blanka grófnő ügyeit minél
15181     Mas   |                       végzet keze volt; annak méltóztatott egyszer az „embert” mint
15182     Mas   |                 nevetett.~– S ha most innen a mélyből visszapillantunk a bejárat
15183     Mas   |        Rémjelenetekben gazdagabb, örvényekben mélyebb Machbethnél, III. Richárdnál.~
15184     Mas   |                 meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek,
15185     Mas   |                     némelyik hámor úgy el van mélyedve már, hogy a teteje nem látszik
15186     Els   |                   zaja: aközt ismerős hangok, melyeket gyűlölt, tánczene robaj,
15187     Els   |                    albumába fölvett vázlatot, melyért aztán sok magasztalást kellett
15188     Els   |                    herceg palotái közül, hogy melyikben lakjék, míg másfelől a herceget
15189     Els   |                  igazság közt nem tudja, hogy melyikért haljon meg. – Mert mindegyik
15190     Mas   |                       zavarban lehetnek, hogy melyiket tartsák nagyobbnak. De ha
15191     Mas   |                   vitatkoztak egymással, hogy melyikük pirosabb.~– Pedig te boldog
15192     Mas   |            hegyoldalon végig, melynek szédítő mélységében megszállt az esti köd.~Hárman
15193     Mas   |                       hangon, a dübörgő pokol mélységéig, megrázott álla jajgatva
15194     Els   |                    még szédületesebbé teszi a mélységet.~Blanka elábrándulva bámult
15195     Els   |                 megtudni a hercegnő; se a seb mélységét – amit e szóval ütött valakin –
15196     Mas   |                   olyan úton történhetik meg, melytót a vallásos érzelmű kegyes
15197     Mas   |                  szemekkel visszajött, mutatá mémajátékkal Blankának, hogy be lehet
15198     Mas   |                   Istenhez emberi teremtés.~A mén, mely a vészből ide menekült,
15199     Els   |                    tele van a város botrányok mendemondáival – felőle. Én kinyitom az
15200     Els   |                        Mit törődöm én a világ mendemondájával? Mi az? Ön úgy él itthon,
15201     Mas   |              rejthelye előtt, mentő hálót sző menedéked sátornyílása fölött.~Átkeltek
15202     Mas   |                     fog vánszorogni az utolsó menedékéhez. És akkor az, akit senki
15203     Mas   |                       néppel… Nekem az utolsó menedékem az özönvízben… Odaviszem
15204     Mas   |                     ellen.~– Vajon itt lesz-e menedékünk a csegezi várban?~– A székelyvári
15205     Els   |             közeledjék.~És ő még segít neki a menekülésben!~Blanka úgy tapasztalá,
15206     Jeg   |                         Uo. 51. l.)~25~A pápa menekülését álruhában egyértelműen írják
15207     Mas   |                      volt már többé szó, csak menekülésről. Egyes előretolt csapatoknak
15208     Mas   |                  megkezdték az elmúlt estén a menekülést, hogy felhasználják az éjszakát.
15209     Els   |                     száját, hogy el ne árulja menekülésüket, úgy hurcolták magukkal
15210     Els   |                     utolsó sziget, ahova azok menekülhetnek, akik nem akarják a hajukat
15211     Els   |                      hogy az üldözöttek merre menekülhettek el. S még megtalálhatják
15212     Mas   |                      figyelmezteté őket, hogy meneküljenek, úgy elszörnyedt az abrudbányai
15213     Mas   |                       e szavakat vehette ki: „Meneküljetek! Háromezer honvéd jött meg
15214     Els   |                   hogy magunk ép hajszálakkal meneküljünk meg innen.~A csendet semmi
15215     Mas   |            elítéltjeinek, kik oda bíráik elől menekülnek. Az én templomom tornyán
15216     Mas   |                       Csak te járjad!~Amint a menekülő megismerte a közeledőt,
15217     Els   |                szívére.~– Jó barátom. Én most menekülök Rómából. – De szabad-e nekem
15218     Mas   |                      Délfelé a Szentgyörgyról menekülőkkel szaporodott meg a védők
15219     Mas   |            veszedelmes sziklalöveg utolérte a menekülőt, amikor az éppen egy kőzuhanyon
15220     Mas   |                 leránthat; aki elől hasztalan menekülsz bármely világrészbe a föld
15221     Mas   |                    táborra, mely a nagyenyedi menekülteket üldözni, s Torockót megrohanni
15222     Mas   |                      védhető volt a barlangba menekültektől.~A Geszteg ormára azonban
15223     Mas   |                      Azon az éjszakán hétszáz menekültet, nőt, gyermeket, félig megfagyott
15224     Mas   |                   színhelyére tévednének a mi menekültjeink, mi történnék velük?~– Arról
15225     Els   |                      asszony egyúttal férjhez menendő leány – hisz akkor ami szentségtörő
15226     Mas   |          kiválasztottam volna báró Wesselényi méneséből a legszebb paripát, s csak
15227     Mas   |                       fog itt maradni, tovább menesztetik. De nem Nagy-Szebenbe, hanem
15228     Els   |             megnyílnak, s előjön a zarándokok menete, elfoglalva a kolosszális
15229     Mas   |           nemzetőrparancsnokot. Azzal tudatta menetele célját, a megrohamozó ellenséget
15230     Mas   |                       csak lőrések. Dél felől meneteles lejtőn lehetett megközelíteni,
15231     Mas   |                      mulasztottam a templomba meneteltől, ha beteg voltam is; de
15232     Els   |                        A zarándoksereg hosszú menetét bezárja a tizenhárom apostol.~
15233     Els   |                  visítozva, helyet csinálni a menetnek. Az elhulló sziporkák jelölik
15234     Mas   |                   Ismét éles vassal, üszökkel menjen-e egyik polgár a másik ellen,
15235     Mas   |                   Hogy „Jól van hát, no; ha a ménkű-fiatalság nem maradhatott a sarkán;
15236     Jeg   |                  népgyűlésen osztott császári menlevél.~(Saját j.)~30~Az ismétlő
15237     Els   |                     nagykövet neje?~– Az. – A menlevélben csak egy inas van megemlítve
15238     Els   |                          Scalcagnato polgár a menlevelek kiosztásával megbízott főnök
15239     Els   |                  önnel. Csak innen vigyen el. Menlevelem is van; cselédnek vagyok
15240     Els   |                       hogy ma éjjel ** grófnő menlevéllel elhagyja Rómát.~– Kicsoda?
15241     Mas   |                       visszatérni Erdélybe. S mennél rémesebb lesz az elpusztulás,
15242     Els   |                       volna, ezért pisztolyra mennénk.~– Az ön pisztolyaival ugyan
15243     Mas   |                 eljuthassatok, keresztül kell mennetek a kőhasadékon, vagy a Székelykövön,
15244     Els   |                     elválunk. Ön bizonyosan a mennybe megy, ahova engem valószínűleg
15245     Mas   |                       mint balra; az elnémítá mennydörgéseivel az ágyúdörejt; az folyammá
15246     Els   |                    fülébe ezt a halálítéletet mennydörgik: „due minute!” … s azok
15247     Mas   |                        Mit akartok? – rivallt mennydörgő hangon Áron bátyjára; de
15248     Mas   |            Kinyitjátok az ablakaitokat, mikor mennydörög és villámlik, hogy bejöhessen
15249     Mas   |           parancsolhatja meg a felhőnek, hogy mennydörögjön és jégesőt hullasson, ha
15250     Els   |                      az áldást visszhangozta, mennydörögve követelé most a harcot és
15251     Els   |                       Jézus az Isten „Fölméne mennyekbe, s onnan leszen eljövendő
15252     Mas   |                  ember, ki most engem odalenn mennyen, földön és kakasülőn kutat,
15253     Mas   |                       meg Blanka sáljából még mennyezetet is rögtönzött a fekhely
15254     Els   |                     beárnyékozva aranyszövetű mennyezettel.~Ezen a napon, ősi szokás
15255     Mas   |                  szűzi léleknek, aki jobban a mennyhez tartozik már, mint a földhöz.~–
15256     Mas   |                       nyáron szokott elegendő mennyiségű legyet és szúnyogot összefogdosni
15257     Mas   |                Elvezetlek ezért, uram, akár a mennyországba.~Az alku hamar megvolt;
15258     Mas   |                Pokolban akarod-e megtalálni a mennyországot? Te hidegvérű reptil! Mikor
15259     Mas   |               átugornia; a lovas nem vezeti a mént; maga esze és szeme után
15260     Mas   |                        Fehér irhabőr ujjatlan mente, fehér, kézcsuklóig érő
15261     Els   |                      iral nem álla kezemben – menté magát.~A hercegnőnek tehát
15262     Mas   |                      Leszálltak ismét a patak mentébe, s annak a medrén átgázolva
15263     Els   |                     kivarrott ruhában, prémes mentékben pompáztak a templomban,
15264     Els   |                öltözött Zimándy urat, kinek a mentekötő láncán akkora emberfejes
15265     Mas   |                 kardot kötött! Magad is velük mentél volna! Aztán ki olthatja
15266     Mas   |          hősköltemények írják. Itt a sövények mentén előhaladó szuronysorok,
15267     Mas   |                     Ez ifjú az ő reputációját mentette meg, mert a hivatalos báli
15268     Jeg   |            összeszedni.~Ez éjszakán hétszázat mentettek meg.~Leírhatatlan jelenetei
15269     Els   |              hagyományokhoz. Hanem az egészen menthetetlen, hogy valaki elfogadja mindazon
15270     Mas   |                       őt a mészárlásból azzal menti meg, hogy feleségül veszi.
15271     Els   |                   láza volt: szép arca égett; mentől előbbre hatolt ez ihletésteljes
15272     Jeg   |                       közepett. Az égő város: Mentone.~(Hivatalos összeállítás.)~
15273     Mas   |                   gondviselője egyetlenemnek. Mentsd meg innen, de ne hadd elveszni
15274     Mas   |                      az ön tréfájára könnyebb mentséget találna, mint amit én tervezek.~–
15275     Els   |                      volt szándéka, s sietett mentségét elmondani.~– Bocsásson meg
15276     Els   |                     állt, s ezt teljes értékű mentségnek fogadta volna mindenki.~
15277     Mas   |                       várban?~– A székelyvári mentshelyet még inkább magasztalja Áron
15278     Mas   |                    protestáns hitújítók egyik mentsvára, ahonnan szétágaznak hatalmas
15279     Els   |                    számára. Lehet válogatni a menüből, egyik rosszabb a másiknál.~–
15280     Mas   |                 ingyen nem tanulták be a szép menyasszony-fogadó verset.~Blanka mosolygott
15281     Els   |             koporsófödéllel Caldariva márkinő menyasszony-köntösének a szegélye is oda lett csíptetve.
15282     Els   |                   ragyogó virágszál. Ezek már menyasszonyok. Kiválnak a többiek közül.
15283     Mas   |                   ismered Ciprianu leányát?~– Menyasszonyom az.~– Tehát te mátkatálul
15284     Mas   |                       népszónok tűzrőlpattant menyecskefelesége; aztán még egy csoport apróbb-nagyobb
15285     Mas   |          lelkiismeretbeli kérdést alárendelt.~Menyegzője ki volt már tűzve Annával,
15286     Mas   |                       a szót:~– Tehát Manassé menyegzőjén poharat koccintunk egymással,
15287     Mas   |                      sietős dolga volt: az én menyegzőmhöz készültek. – Te ott álltál
15288     Mas   |                szertartással még nincs vége a menyegzőnek. Ami aztán következik, az
15289     Mas   |                     menni: lakodalmat ülni.~A menyegzőt megelőző héten „féltél napját”
15290     Mas   |              Valamelyik háremhölgy bizonyosan menyétről álmodott. Benn a házban
15291     Mas   |                 Manassé, ha még háborúban sem mered a más lovát elvenni! Hát
15292     Mas   |                       nélkül!~A hegyoldal még meredekebb lejtőre vált; a paripák
15293     Jeg   |                    hadsorokban rohantak fel a meredélyen, megostromolták azt, kiverték
15294     Mas   |                 lerohant a Székelyvár árkának meredélyén, mely görgeteg kőomladványokon
15295     Mas   |                        A romok fölött csonkán merednek föl a tetőtlen tornyok,
15296     Mas   |              kigyulladtak, arca kővé látszott meredni; melle küzdött a rajta fekvő
15297     Mas   |                  Mikor aztán az inas ijedésre meredt szemekkel visszajött, mutatá
15298     Els   |                   nyitott szemeikkel egymásra meredve; fennkölt istenszobrok,
15299     Mas   |                Manassé nyert.~Ellenfele olyan méregbe jött ezen, hogy a kártyáit
15300     Mas   |                   gondolt rá, hogy a kígyónak méregfoga is van.~– Mit akarsz tőlem,
15301     Mas   |                     sulphur és arsenicum. S e méregfüstben él egy egész nép, és férfiai
15302     Mas   |                   jégbálvány vagyok. Ez a hír méreggé változtatott bennem minden
15303     Mas   |                   Tele álnoksággal, elfojtott méreggel, haraggal. – Te nem bántottad
15304     Els   |                     mint a pohárban felkavart méregiszap, fellegzett végig a rosszindulatok
15305     Els   |            gondolkozott, akinek ez a mámorító méregital még egészen új, aki mindenik
15306     Els   |          megcsókolgatja az áldozatát, mikor a méregpoharat készíti számára; ez képes
15307     Mas   |                      magam mézét e rettenetes méregvirágból. Milyen borzalmas képek!
15308     Mas   |                       nincs ünnepnapja.~– Nem merem tenni az öregapám engedelme
15309     Els   |               lakójának fogalma sincs.~Blanka merengve dőlt az ablak párkányára,
15310     Mas   |               kalandokra s jéghideg politikai merényletekre kiadott jelszavakat, míg
15311     Els   |                   tegnap nem sikerült művészi merényletet, a világ csodájának egy
15312     Mas   |                 szemeit holdkóros elbámulásra mereszté, ajkai lihegtek, állát rángatta
15313     Mas   |                       a semmiből.~Egy úr, aki mérföldekig folyvást a saját birtokán
15314     Mas   |                       völgyet, s egy másikban mérföldekkel odább tört magának kijárást.
15315     Els   |                      a fönnmaradt vassalakból mérföldekre elnyúló út van építve: igazi „
15316     Mas   |               kapubálvány egyik oszlopa római mérföldmutató; a ház előtti terjedelmes
15317     Mas   |                   mert az a falu hosszabb egy mérföldnél; a házak oly messze egymástól,
15318     Mas   |                  mégpedig oly hangon, hogy az mérföldnyi távolban is meghallja azt,
15319     Mas   |                 tenger közepén; száz meg száz mérföldre innen. Se madár, se felhő
15320     Els   |                       kocsi átelleni ablakán, mérgében dörmögve, hogy „de ugyan
15321     Mas   |             haragodtól, megvéd téged is az én mérgeimtől. De visszafordulok azok
15322     Mas   |                      azok ellen, kik ezeket a mérgeket belém oltották. Beszélni
15323     Mas   |                 szakállát s hajcsapjait rázta mérgesen. – Ahol ti többségben vagytok,
15324     Els   |                      hogy önnek pokolgépeket, mérgezett bokrétákat küldjön; majd
15325     Mas   |                       fognak vádolni, hogy te mérgeztél meg. – Még mint halott is
15326     Els   |                          Egész élete meg lett mérgezve azon ember által: és Manassé
15327     Mas   |                     örömek minden zónáival és meridiánusaival; körülrepkedve angyalok
15328     Mas   |                    ahonnan Áron a friss vizet meríté. A vár hajdani lakói mindennel
15329     Els   |                     Hogy saját lelke erejéből merítette az elhatározást. S nem várt
15330     Mas   |                       tömörített egy lapáttal meríthető légkörré.~E félhomály és
15331     Jeg   |                    meglevő példányából vannak merítve. E mű szerzője, mint tudva
15332     Mas   |                     Nem harcolok érte!”~Kinek merje azt mondani: „Én nem kötöm
15333     Mas   |                     van kezében, hogy meg nem mérkőzhetik vele senki. Ugye, ilyennek
15334     Mas   |                Istenhez. Ő olyan bíró, akinek mérlegén egy pillanat malasztja lenyomja
15335     Els   |                 küzdelem képezte az ő ügyének mérlegét is.~Amióta a mérsékelt szabadelvűek
15336     Els   |                 cselédeim elfutnak tőlem, nem mernek nálam maradni. Félek. Iszonyodom!
15337     Mas   |                       a bálványimádót, ha azt merném tenni a Garizim-hegyi ünnepnapon,
15338     Els   |                  Vajdár azt hitte, hogy lehet merni valamit.~– Az! Ez az én
15339     Mas   |                      Négymillió-háromszázezer mérő gabonára kell szerződést
15340     Mas   |                      hangzik körös-körül, ami merőben hasonlít ahhoz a zajhoz,
15341     Els   |                   volt.~Blanka csak nézett rá merően. Gondolta, amit most lát,
15342     Els   |                     áll, vad, sötét szemeivel merőn maga elé tekintve, jobbkeze
15343     Mas   |                       meg engem? Minő csapást mérsz még az én kemény fejemre?
15344     Mas   |                 lássam, mennyire szeretsz! Le mersz-e magaddal vinni a pokolba?
15345     Mas   |                      lovardában!”~A kisenyedi mérszárlásból egy úrnő a mély kútba ugorva
15346     Mas   |                        még elszórt csárdái is mértani pontossággal vannak följegyezve.
15347     Mas   |                      aki mindezt nem csapásul mérte reánk az eredendő bűnért,
15348     Jeg   |                       többé háborgatni nem is merték.”~(Orbán Balázs. Székelyföld.
15349     Els   |                      A korona a főn az emberi mértéken túl emelkedő kötelességekkel
15350     Els   |                      egyre növekedett, emberi mértékkel meg nem határozható sebességgel.~
15351     Els   |                 másíthatják. – Kire mi rá van mérve, azt el kell viselnie. –
15352     Mas   |                     öt más hasonló, de kisebb mérvű házikó. Túl rajta rengeteg
15353     Mas   |                       elnevetni való végű kis mese az, pedig három testvér,
15354     Els   |                       Dionysios titán fülének meséjét? Itt ez van létesítve. Egy
15355     Mas   |                 Borzasztó meséket.~– Azok nem mesék, s borzad tőlük, akinek
15356     Els   |                    hagyja magát fogni együgyű mesékkel.~– És már most érteni fogja
15357     Mas   |                vendégeinek vidám történeteket mesélni, csodálatos adomákat, amiknek
15358     Mas   |                     üde forrásvíz, azután meg mesemondás. Azt elhallgatta félálmosan
15359     Mas   |              veszedelmet hirdet, akkor minden mesemondási tudományát előveszi, hogy
15360     Mas   |                     kenyér.~Mikor vége volt a mesemondásnak, Blanka fájdalmas, szívtót
15361     Mas   |                      háború! Ezt nem ütjük el mesemondásokkal meg babonával. Aki felkötötte
15362     Mas   |                   hogy ha egy ilyen borzasztó mesének a színhelyére tévednének
15363     Jeg   |                       annyira határosak már a meséssel, hogy némi igazolással tartozom
15364     Mas   |              hallottam az iskolamestertől egy mesét, hogy az oroszlán tőrbe
15365     Jeg   |                történeti háttere és azáltal a mesevázlat ellen szokott megindítani.
15366     Mas   |                    mohos mezőkön, miket egész mesgyékben fedett az áfonya, most érő
15367     Els   |                      A házigazdám csizmadia. „Messere Scalcagnati” egész nap a
15368     Jeg   |                      nekünk, küldd el~Az igaz Messiást!”~Nagyobb ünnepélyeik megülése
15369     Mas   |             sziklaoromra, onnan fog kürtjével messzehangzó jelt adni, s elhozza az
15370     Mas   |                 miknek némelyikén még látszik mésszel felírva a tulajdonos neve.
15371     Mas   |                  ragyogó fénnyel töltve meg a messzeséget. E vakító fénynél az összedugott
15372     Mas   |                    lesz a porból arany; olyan mesterére talált, aki megtanította
15373     Els   |              tudósításait a csizmasarkak nagy mesterétől szerzi be. Aztán egy kis
15374     Mas   |                     No, már tudom, hogy miben mesterkedtek? Látom arról a te fitos
15375     Mas   |                hangját, az indulatkifejezést. Mesterkélt ájtatosság hangján kezdett
15376     Els   |                       lábaikkal, ma az utolsó mesterlegény is inzultálja, hát keresheti,
15377     Mas   |                     költők és maestrók minden mesterműveinél.~– A te pálmaleveled újra
15378     Mas   |                      Sitkérűl,~      A sitkei mesternek~      Nincsen pénze szegénynek.~     
15379     Mas   |           bőrkereskedő volnál, sokkal okosabb mesterséged volna, mint most. De hát
15380     Mas   |                      hogy ez a nő tudja azt a mesterséget, hogyan kell valakit meg
15381     Mas   |                      feledte volna elárulni a mestert; valamint hogy a puskám
15382     Mas   |                      kiderül, hogy az erdélyi mészárlásokat idegen kezek intézték.~Mind
15383     Mas   |                    érkeztek W-r tábornoktól a mészárlásokról, miket ő rosszall. E tudósításokat
15384     Mas   |                  egész hadjáratot, szörnyeteg mészárszékeivel együtt. Benjámin gondolkozott
15385     Mas   |                   Találhat.~Egyszerű, fehérre meszelt négy fal, sima boltozattal.
15386     Mas   |                  épületnek, mely fehérre volt meszelve, s aztán vörös festékkel
15387     Mas   |                   égnek meredő, júraképződési mészfal volt az, mely a többi hegycsoportot
15388     Mas   |                    csak keresztülásta magát a mészkövön, más üreget talált; elhagyta
15389     Mas   |                       s dugd a számba. Multie meszku!~Azután levezették Manassét
15390     Els   |                  olajfa leveléről nem annak a metaforai értelme, a békekötés jut
15391     Els   |                 négyszemközött beszélnénk.~Ez metaphysice áll, de physice nem. Az
15392     Els   |                      nem állhatom a sárgarépa metéltet a levesben. Egyáltalában
15393     Mas   |                      tető hasadékán átlobbanó meteorfény egy-egy pillanatra előtüntette
15394     Els   |                    ujját, mintha ketté akarná metszeni saját szájában a nevetést. –
15395     Els   |                   trágyázza vele.~S azzal egy metszéssel kettévágta a rejtélyt.~Olyan
15396     Mas   |                  zsebéből, s szép figyelmesen metszette le a gallyakat a pompás
15397     Mas   |                      ölbe kívánkozik, vesszőt metszünk neki, azt mondjuk: „Paripa;
15398     Mas   |               kvalifikáltad magadat. Tanultál Metternichtől furfangot. Halljuk, hát
15399     Els   |                       trónuson emelve, mint a mexikói Téckatlepoka isten, akit
15400     Jeg   |                      Cantu: a nőruha álcáját. Meyer C. L. Geschichte des Kirchenstaates
15401     Mas   |                      szalonna, hófehér havasi méz, csupa virágillatú, s szűknyakú „
15402     Els   |                   tekintet néz ki e bérszolga mezből.~Neki csak a hölggyel van
15403     Mas   |                   aztán fölocsúdott, a holtak mezején föltalálta kis gyermekét,
15404     Mas   |                     elszólítva a hadműveletek mezejére; a falvakat, városkákat
15405     Mas   |                       szép Rozáliba, a tordai mézesbábsütő legszebbik leányába. Annak
15406     Mas   |                     annyi tordai cserzővarga, mézeskalácsos, kofapecsenyesütő s más
15407     Mas   |                      fogad el egyebet, csak a mézet. Kenyerét apró dercepogácsák
15408     Mas   |                      szívjam ki addig a magam mézét e rettenetes méregvirágból.
15409     Mas   |                      s azoknak a szeretőit, a mezítlábas hercegnőket…~
15410     Mas   |                   szállítottak alá. Koplalni, mezítlábos porontyoknak kenyeret, tüzelő
15411     Mas   |                   folyvást sima gyepen, mohos mezőkön, miket egész mesgyékben
15412     Mas   |                       az epsomi, longchamps-i mezőnyökön hat versenyparipával írattam
15413     Mas   |                 házföldetek titkait: az ott a Mezőségbánya; ez a Prudentia, ott következik
15414     Mas   |                   mikor almát hordok eladni a Mezőségre. Megszokja azt az ember.
15415     Mas   |                    verőfényes délután volt. A mezőt ellepték azok az apró, tarka
15416     Mas   |                   döng, míg nem háborgatják a mézszívásban, s csak akkor ereszt fullánkot,
15417     Mas   |                       A torockói imaház falai meztelenek, de népének arca ragyog
15418     Mas   |                  Aztán ne mutasd előtte, hogy miattam keseregsz.~Ha Isten velem,
15419     Mas   |                  lehet kedvesebbet kívánni a „Miatyánk”-ban.~A westfáli bányásznépnek
15420     Mas   |                   újra kezdeni a – játékot –, mibe már belefáradt.~Áron szájába
15421     Els   |                        és referálok az ügyünk mibenállásáról.~A hercegnő aztán, amint
15422     Mas   |                   felől Gabriel, hátam mögött Michael, fejem fölött Izrael.~–
15423     Mas   |                       láttad?~– Semmit sem.~– Micsodák a jövevények? Midianiták,
15424     Els   |                    hogy nem fog újra látni.~– Micsodát?~– Egy római pápát, aki
15425     Mas   |                      mi baj hát? Ne reszkess. Mid fáj olyan nagyon? – szólt
15426     Mas   |                       egyes zászlóaljak, hogy midenféle színű hajtókát lehetett
15427     Mas   |                      el feladatát. Rövid időn midenki szeretni és becsülni fogja
15428     Mas   |                      a kidugott fej. – Akár a midianita falja fel az emoreust, akár
15429     Mas   |                        Micsodák a jövevények? Midianiták, a Baal Peor imádói, vagy
15430     Mas   |                   emoreust, akár az emoreus a midianitát? Nekem ez nem hazám, mert
15431     Els   |              állhatott neki ellent.~– És most mienk az egész ház! – mondá pajzán
15432     Els   |                  gyöngeségük által uralkodnak mifölöttünk, erőseken”. – Ehelyett egy
15433     Mas   |                       sohase hallotta hírét a migrénnek és idegességnek; aztán olyan
15434     Mas   |                     nem is ültem volna arra a mihaszna szamárra, hanem kiválasztottam
15435     Els   |                       még.~Az, hogy a rómaiak miképp kiabálnak egymásra, nem
15436     Els   |                viganójuk terhelve csipkékkel, mikért egy divathölgy irigy lehetne
15437     Mas   |                       s azt mondá Manassénak, miközben folyvást prüsszögött:~–
15438     Mas   |           gyermekeidnek jó helyetek van itten miközöttünk. Aztán nem is mehetsz. Ha
15439     Els   |                      múlt rémséges jelenetei, mikre a visszaemlékezés is öngyilkossági
15440     Els   |              facipőben, keresztvégű botokkal, mikről kobak függ alá, s drágaköves
15441     Mas   |   hozzájárulhatatlannak látszik az; de itt a „Mikus bán” várromjai alatt lakik
15442     Els   |                        hová megy. Azt mondta, Milánóba. Tudom bizonyosan, hogy
15443     Mas   |                    Ole Bullt, Vieuxtemps-t, a Milanollókat, Vieniavszkyt, Reményit,
15444     Els   |                kincseket kellene elvesztened: millióit a világi vagyonnak, siklusait
15445     Mas   |                     hogy van a világnak annyi milliója, amennyiért én aláírjam
15446     Mas   |                      furfangos csalások, amik milliókban raboltak meg egy államot,
15447     Mas   |                      szerződéseknél. Kezdődik milliókkal, s leszáll egész az ajándék-burnótszelencéig,
15448     Mas   |                  félretolnak, s most csak fél millióm van egy évre másfél helyett.
15449     Mas   |                       millió jövedelemről fél millióra szállítottak alá. Koplalni,
15450     Mas   |                       Azelőtt évenként másfél millióval rendelkeztem; most csak
15451     Mas   |                  milyen lehet az ő templomuk? Milyenek az ő szertartásaik? Aki
15452     Mas   |             szörnyeteg, mely pajkos gyerkőcöt mímel.~S az utazóknak éppen azon
15453     Els   |                   után következnek a látérzék mímelései.~De még azzal nem érte be
15454     Mas   |                     fantasztikus párkányzatát mímeli.~A Magyarpeterd felőli bejáratát
15455     Els   |                      tudja fogni; a párbeszéd mimikai része pedig egészen elesik,
15456     Mas   |                       ajkakhoz vitt ujjhegyek mimikája elmondá azt bőségesen, hogy
15457     Mas   |                     ki belőle münstertornyok, minarék, teokallik; nem hangzik
15458     Jeg   |                   kideríti, hogy a franciák a Mincion átvonuló osztrák sereget
15459     Mas   |                    hanem örülni az életnek és mindannak, ami benne van; örülni a
15460     Els   |                     fejét megzavarja, hát még mindannyi együtt! Ugyanazon helyzeteket,
15461     Jeg   |                 parlament elnökének van joga… Mindannyiak könyörgésére, rimánkodására
15462     Mas   |                       a gyermekeit? Én voltam mindannyink pulyáinak a dajkája, pesztonkája,
15463     Mas   |                       német államjegy, melyek mindegyikéből egész a demokratikus krajcármennyiségekig
15464     Els   |                    megcsókolja; a kincstárnok mindegyiknek átnyújt egy piros selyemerszényt,
15465     Els   |                       hagyott asszony, akinek mindehhez nincs semmi köze!~Este ki
15466     Mas   |                      ajtót? Hát a többieknek?~Mindeki azt mondá, hogy még feljebb
15467     Mas   |                        Ez rettenetes volna.~– Mindenekfölött azonban Cagliari hercegnek
15468     Mas   |                szívében sokkal jobb, mint én…~Mindenemet reáhagyom…~Aztán ne mutasd
15469     Els   |               cselédjelmezét. Míg a ház benső mindenese az előkelő felsemvevés egész
15470     Mas   |                  állított szép élő kariatidák mindenfelé fordulnak, csak őfeléje
15471     Mas   |                      fölöttük: – „Én vagyok a mindenható erős Isten! Növekedjél és
15472     Els   |                   halleluját.~– Hála legyen a mindenhatónak – mondá Gábor is Manassénak –;
15473     Mas   |                       Voltak tudós urak, akik mindenképpen meg akarták tudni, hogy
15474     Els   |                     mert az egy halott város; mindenkié – és senkié sem.~A vonat
15475     Mas   |                     farkasgúzsba tetettem. Te mindenkinél bölcsebb vagy. Diplomata
15476     Mas   |                       a biztos hideg tekintet mindenkire leigézőleg hatott. Aztán
15477     Mas   |                     Minden öröm és gond közös mindenkivel. Az új családtag pedig kegyence
15478     Mas   |                   ahol elhagyta. A bányásznép mindenkor fel volt szabadítva a katonáskodás
15479     Mas   |                      búsulj, fiú! Mától fogva mindennapos vendég vagy a házamnál.~
15480     Mas   |                     Hja, bizony, az elébbvaló mindennél a világon.~A borévi hídnál
15481     Mas   |                 látott maga előtt, különbözőt mindentől, amit eddig ismert.~E kis
15482     Mas   |                   csak fel is tenni!~– És ami mindezek közt a leglehetetlenebb,
15483     Mas   |                      azt látta, hogy a kalauz mindezekben kételkedik, fogott egy nagy
15484     Mas   |                 Manassé.~– Hát mi közöm nekem mindezekhez? – frecskelte a tajtékzó
15485     Els   |                      szerezzen hármuk számára mindezen magasztos helyekre bebocsátási
15486     Els   |                      a bebocsátási engedélyek mindhármunk számára.~E szóra Dormándyné
15487     Mas   |                  sehol.~A virágszedés mellett mindjobban megközelítették a barlangot.~
15488     Mas   |                       főalak, az természetes. Mindketten megegyeztek végre abban,
15489     Jeg   |                      a műve költői remek, bár mindkettő alkotásánál nagy lemondásába
15490     Els   |                     Hanem az eldobott lapokat mindkettőjük egyesített törekvésének
15491     Jeg   |                 bukott leánynak mutatja be, s mindkettőnek a műve költői remek, bár
15492     Mas   |                        s fejünkre teszi lábát mindkettőnk megszabadítója: a muszka.
15493     Els   |                  kapusnak, arra bebocsátottak mindkettőnket egy szobrokkal körülrakott
15494     Mas   |                    emelkedő kaszinók, kolnák, mindmegannyi váracsok, amik között a
15495     Els   |                     aki e kényelmes erősséget mindnyájuk számára kivívta, még odalenn
15496     Mas   |                    csak. Ezzel szabadított ki mindnyájunkat a halálveszélyből. Zenóbia
15497     Mas   |                   hogy azt gondolják, amit ő, mindössze Bertók bátya és a rektor
15498     Els   |                       Dormándyné tartotta meg mindvégig az asszonyoknál annyira
15499     Mas   |             kővetkezése volt.~– Hanem azoktól minekünk nem kell félnünk – folytatá
15500     Mas   |                     egy teljesen megőrzött ép Minerva-fő őrködik – az utókor szelleme
15501     Jeg   |                    iránt; a brachot imái – a „minhaolan veadhaolam” köszöntése,
15502     Mas   |                        a másik Blankának volt miniatűr arcképe.~Csakhogy e tekintetben
15503     Mas   |                  kőfaragóéval? Hogy aki eddig minisztereket, főpapokat, tábornokokat
15504     Els   |                  utasítást lehetett adni.~– A miniszterelnöki palotába! Gyorsan!~A palota
15505     Els   |                      pap odalépett e szónál a miniszterhez, s megfogta a kezét.~– Mit
15506     Els   |                      mindent! Éljen a radikál minisztérium! Éljen a pápa! Éljen a háború!~
15507     Els   |                 parlamentig. Vegye maga mellé minisztertársait. Ne menjen egyedül – tanácsolá
15508     Els   |                       halálos nagy dolgokkal, minők a népforradalom, a diplomácia
15509     Els   |               szobáját, az följegyzi a jelmez minőségét a meghívójegy hátára, s
15510     Mas   |                     másodikban már „virtikli” minőségre emeltetett (wirklicher Gefreiter),
15511     Mas   |                       arra késztetett, hogy a Minotaurust keresse), hogy a bürokrácia
15512     Mas   |                       oláh táboron. Ez olyan, minta pazsuránk volna.~Blanka
15513     Mas   |                alakította már kettős kérdőjel mintájára, hanem kifésülte torzonborzra.~–
15514     Mas   |                       azok között, akik véres mintájukat ott hagyták a fehér hóban.
15515     Mas   |                       értekeznek a benyújtott minták, a biztosíték és egyéb mellékes
15516     Mas   |                    fiát, embereknek követendő mintaképét.~És nem tagadja meg az üdvöt
15517     Mas   |                        hogy a férfiszépségnek mintaképéül lehetett emlegetni. Valódi
15518     Mas   |                  ötszázados ipar a népkultúra mintaképévé idomított, a munkások édenét,
15519     Mas   |                     rendezett be éppen arra a mintára, ahogy a torockói gazdák
15520     Mas   |                   utoljára egy szétbonthatlan mintarajz alakuljon.~Hogy közleményeikben
15521     Mas   |                     hogy tudott »ily« alakban mintát állni egy művész előtt;
15522     Mas   |                   élve. Ez az oláh leány cine mintyéje.~S azzal hátat fordított
15523     Mas   |                  rajta. Ez a levél az én cine mintyém. Megígértem, hogy elmegyek
15524     Mas   |                     nekik, hogy az oláh „cine mintyés”. Nem felejt semmit. Tudod?
15525     Mas   |                        szólt Áron.~– Úristen! Mireánk lőttek? – kiáltá föl Blanka.~–
15526     Mas   |                 ködóriás a „bányarém”. Kén és mireny füstje ez, amit az ércpirítók
15527     Mas   |                      felé.)~– Senki sem szólt mirólunk Blankának semmi rosszat –
15528     Els   |                    melynek neve „Marcell pápa miséje”. Egy világot átölelő zenemű,
15529     Els   |                     imádatát s a Marcell pápa miséjét.~A hölgyek aztán nem hagytak
15530     Mas   |                     utazókat, melyben, mint a misemondó antiphonája, hangzott fel
15531     Els   |                       Ágota-templomba reggeli misére. Most pedig mondja meg a
15532     Els   |                    többször is hallotta már a Misererét? – kérdezé a hercegnő Manassétól.~–
15533     Els   |                    akkor visszajött a reggeli miséről, amit egy nap sem szokott
15534     Els   |              fanatizmusból le akarta szúrni a miséző papot az oltár előtt. Hogy
15535     Mas   |                    megtetszett az, amit a kis Misike mondott. Neki hozzák el
15536     Mas   |                     Lányi?~– Ó, te jámbor kis Miska, te! Hogy az Úr nevelje
15537     Els   |                      és a délszigeti és kínai missziókból, Abissziniából és Oroszországból;
15538     Mas   |                     magatokkal vinni a jámbor misszionáriust, egy szegény szerzetest,
15539     Els   |                 fogalommal sem bír, a vallási misztériumokat, miknek közlésével a mai
15540     Mas   |                        nem a csodákról, nem a misztériumokról, hanem arról, amit mindenki
15541     Els   |                   világhírű zeneműve, melynek misztikus hangjai a golgotai jelenetet
15542     Mas   |                       volna itt kikémlelni?~– Mit-e? Né, de hegyes az én Manassé
15543     Mas   |                        A magyar nép legrégibb mítoszának bölcsője, oltára ez a völgy,
15544     Mas   |                   Nyáron át nehéz fáradsággal mívelik a sziklába vágott szántóföldeiket,
15545     Mas   |                páholyában, és holnap az egész moabita újságíró nép keresse az
15546     Els   |                       összeölelkezzék a római mobbal! Elébb egyesül a tűz a vízzel,
15547     Els   |                   benőtt unalmas hegyoldalak, mocsárlapályok, rongyos tanyákkal, miknek
15548     Els   |                       a legközönyösebb dolgot modaná Blankának, veté oda:~– Délután
15549     Els   |                       rá nézve nem vész, csak modell – a néplázadás csak tanulmányfők
15550     Els   |         megvesztegethetetlenség példányképéül modellt ülni. Aki akar valamit megtudni,
15551     Mas   |                     ha talán nem volna elég a modern nemzetgazdasági elvekre
15552     Els   |                       állni!”, holott annyira módjában van az, hogy arcának felé
15553     Jeg   |                      és a „Schofer” átkozódás módjai.~(Schulchan Aruch.)~36~Pécsi
15554     Els   |                   őket a megjelenés helyéről, módjáról és külsőségeiről előre értesítse.
15555     Mas   |                  kitalálja, micsoda utakon és módokon lehet valami prédát megejteni.
15556     Mas   |               hitehagyásáról!… Nekem van erre módom… Amit az egyik római nép
15557     Mas   |                    álló tokkal, Jean Jouvence modorában. Műértő az első tekintetre
15558     Mas   |                    kevert arcszínt! E gyöngéd modort, e szelíd, finom hajlékonyságot?~–
15559     Els   |                 körülmények kedvezése mellett módunkban áll a herceggel oly kegyetlenül
15560     Mas   |                     ember nem várta be, míg a mögöttük járó főcsapat utánuk érkezik,
15561     Mas   |                      ellen, s jön táborszámra mögöttünk és ránk szembe; mi menekülni
15562     Mas   |                 tízezer főből álló oláh tábor Móga vezetése alatt (talán ismered
15563     Mas   |                       alakot, csakhogy az ott mogorva, kedvetlen pajtás volt.
15564     Mas   |                     volt az, mint a legkisebb mogyoró.~És mégis, mikor Blanka
15565     Mas   |                        hogy leülnek a süppedő mohába, virágaikból bokrétát kötni,
15566     Mas   |                édesdeden aludt a hevenyészett mohágyon, a kővilág pusztaságának
15567     Mas   |                       a kecskebőrrel terített mohágyra. Ott még egy kis ideig nevezetes
15568     Jeg   |                     fanatikus provokáció, s a mohamedán „La illa, illa illah!”-nak
15569     Mas   |                 Blanka –, mint Cooper „Utolsó Mohikán”-jában az utazó angol család
15570     Els   |                      öltöny narancsszín-sárga moire, zöld és lilaszín szegélyhímzéssel.~–
15571     Jeg   |                      15~„Giacomo.”~Ez volt a „mókaneve” (Spitzname) annak az államférfinak,
15572     Mas   |                      erre a kiáltásra, mint a mókus, oly ügyesen futott fel
15573     Mas   |                       fa odúiból bagolysereg, mókuscsalád, kígyóivadék menekült repülve,
15574     Mas   |                    büdüjénél. A magyarpeterdi molnár mára elzárta a Hesdád-patakot
15575     Mas   |            bástyakoronát visel; közönségesen „monarchiának” híják.~– No, gyere, kis
15576     Mas   |                    hogy a Balyika-várban és a Monasteriában töltött éjt meséli el. Milyen
15577     Mas   |                   Isten őrizte éjszakán nem a Monasterián keresztül választja az utat,
15578     Mas   |                    annak népregéit, történeti mondáit útitársnéjának. A harámvezér
15579     Jeg   |                       és az ő Esztere.~Költői mondakörbe átvágó történeti hagyomány.
15580     Mas   |                      pajtás, elénekelni, amit mondandó vagy”.~S ezen a módon csodaképpen
15581     Mas   |                      az Isten!~– Te, Manassé! Mondanék valamit.~– Mondjad.~– De
15582     Mas   |                       Csak amikor elvégezte a mondanivalóját, akkor ismétlé ezeket a
15583     Els   |                      első üdvözlés után semmi mondanivalót nem talál egymáshoz, semmi
15584     Mas   |                      monda Áron. – Egy dolgot mondánk ki mind a ketten; azt tartjuk,
15585     Mas   |                        És ha le kellene érted mondanom magáról az égről; már meg
15586     Mas   |                      el kell némely előzményt mondanunk.~Férje, Caldariva márki,
15587     Els   |                legyenek mindhalálig?~Csak egy mondás.~Kocsizörej közelg. A boldog
15588     Els   |                 Eszébe jutott a másik nőnek a mondása, hogy a férfiak úgy csinálták
15589     Mas   |                      szóról szóra jegyezték a mondásait. De két egyforma szó nem
15590     Mas   |                   bátya csak egyenes hazugság mondására nem volt képesítve; válasza
15591     Els   |                      plus! – (utánzá a herceg mondását), s azzal mintha csak ezért
15592     Mas   |                   zászlóaljakban. Hallom, mit mondasz te erre, „Hogy hát mi szükség
15593     Els   |                      azt a rejtélyt is, ami e mondatban volt: „Megyek válópert indítani
15594     Els   |                       az instrukciók végén az mondatik, hogy amely házasság kegyelem
15595     Mas   |                     kibonyolított szavakat és mondatokat, annak a vállán keresztül
15596     Mas   |            tehetségével egyes vétlen elejtett mondatokból összeállító a valót, hogyha
15597     Els   |                       nagy könyvbe be kellett mondatolni kinek-kinek, aki engedélyt
15598     Mas   |                       az apjának első üdvözlő mondatot, járni most tanuló betűkkel,
15599     Els   |                      Ugyan, édes ellenfelem – mondék neki –, ha már ennyi szívességet
15600     Els   |                        azt egy asszony sohase mondhatja magáról. Köszönöm. Nem szokott
15601     Els   |                   sokáig itt időzöm, nemde? – Mondhatnám, hogy igen, de nem mondom,
15602     Els   |                       melyben arra kéri, hogy mondjon neki egy órát, melyben meglátogathassa.
15603     Mas   |                     felelte e kérdésre, hogy „mondódott”.~Ennek aztán Blanka nagyon
15604     Els   |                       közéjük szorult hölgyre mondogattak fönnhangon sikamlós élceket,
15605     Els   |          szerelemféltő férj a neje szobájában mondottakat. Ezen keresztül kell önnek