000-alapi | alapj-arcvo | arena-barat | baraz-betus | betuz-bunos | bunpe-csikl | csiko-dogma | dohan-eleri | elerj-elofi | elofo-emlek | emlit-euphr | europ-feles | felet-festo | fesul-fonix | fonni-grofk | grofl-hajtu | hajtv-hazas | hazat-holna | holta-imaja | imako-jelen | jeleu-keble | keblu-kethe | ketke-kiosz | kipan-korul | korvo-kullo | kulon-lefut | legal-letre | lette-masod | masok-megke | megki-megve | megvi-mondo | mondt-nepko | nepku-ocsed | ocsei-oltar | oltha-paras | paraz-poszt | potol-rende | rendi-senki | separ-szaml | szamo-szerv | szerz-szukn | szukr-telez | teli-tomeg | tomer-udvki | udvlo-vagja | vagju-vegre | vegsz-virra | virti-zugo | zugok-zwilc
bold = Main text
Part grey = Comment text
16606 Mas | lovat hogy szerezted az öcséim számára?~– Ott vettem. Olyan
16607 Mas | önküzdelem közben rettentő öklei között meghajlott, mint
16608 Els | az állam rángatózik, s az ökleim alig elnyomható vágyat éreznek
16609 Els | toporzékol, sikongat és ökleivel hadonáz a légben; egy nyolcéves
16610 Els | szarvakkal, de azok nem öklelésre valók. Őtet az a másik kettő
16611 Mas | szégyenítse.~Vajdár Benjámin öklének hüvelykujját harapta fogaival,
16612 Mas | hörgéssé csillapult le; öklére támaszkodva félig felemelkedett.~–
16613 Mas | egymás után, s hátaikat öklével jól megdömöckölé: „Nesze
16614 Els | kiáltozások közt, a felemelt öklökben kések villogtak; egy marcona
16615 Mas | S az álomküzdelemnek ököl- és könyökdöféseit mind a
16616 Mas | szitkozódék Áron, s még egy ökölnyi követ küldött a nagyobbik
16617 Els | szólt dacosan Gábor úr, ökölre szorítva a bowie-knife-ot.~–
16618 Mas | falat húst (a negyvenezer ökörből), s a kenyér, mit kiosztottak
16619 Mas | Az is valami – ideális ökörbőrökért. Lám, a szállítók is értenek
16620 Mas | szerződés szerint a negyvenezer ökörnek a bőrét meg már tartozik
16621 Jeg | 12. lap.)~79~A nem létező ökrök bőrére való szerződés.~(
16622 Mas | szállítóknak, s minthogy ökröt nem kap, bőrt sem húzhat
16623 Mas | De hisz akkor az ellenség öl meg benneteket.~– Azt ő
16624 Mas | belenyugszik; mikor elfáradt, s ölbe kívánkozik, vesszőt metszünk
16625 Mas | lovakat.~Blankát azonban ölben kellett a ház küszöbéig
16626 Mas | önmagad álltok mellettem; ne öld meg, ne pusztítsd el”. És
16627 Mas | mely felszabadítja őt az öldöklésre; még képzelete előtt ott
16628 Els | rémkiáltások hangzanak: „A svájciak öldöklik a népet! Fegyverre!”~S aztuán
16629 Mas | felhozott, s abba dugta az öldöklő szerszámokat, eltakarva
16630 Mas | Azalatt a kakas és jérce az öléből ette az árpát.~Manassé eközben
16631 Els | kiszabadulni az iszap halálos öleléséből. Látta a szent és magasztos
16632 Mas | adott a másik három testvér öleléseinek.~Lassanként a többi testvérek
16633 Mas | az, elhárítva magától az ölelést. – Ha volt bátorsága „egy”
16634 Mas | odahajol hozzá, s magához öleli őt.~Csak akkor tér magához.~
16635 Mas | kedves Dávid! Ne hagyj itt! Ölelj meg!” Aztán reszketve nyög,
16636 Els | emberfolyamait, s következik a nagy ölelkezés.~A vihar az egyik égsarktól
16637 Els | gyilkosok és a katonák közötti ölelkezésre következett.~*~Tehát a víz
16638 Els | halotti lételét – tiltva van ölelkezni két holt embernek! S aztán
16639 Jeg | tanácsolta, hogy testvérileg ölelkezzenek a néppel.”~(Uo. 44. l.)~
16640 Mas | a gyógyerő. Tegye ide az ölembe a fejét.~S azzal gyöngéden
16641 Mas | tanórkapun keresztül kijött egy öles termetű óriás kifordított
16642 Mas | leánya. Éppen olyan magas, ölet érő személy, mint az apja;
16643 Els | eszközt, akkor meg kell öletni.~Blankának keblére kellett
16644 Mas | akadályozza: még csak meg sem ölheti. Hisz a kihívásra elég annak
16645 Mas | akarsz. Kínoztathatsz, meg is ölhetsz. Erre készen vagyok. De
16646 Mas | okmányai lángot vetettek.~Nem ölhettek meg többé senkit.~De Vajdárt
16647 Mas | válaszolná, hogy biz ő nem öli meg azt, aki őt sohasem
16648 Mas | támaszkodva félig felemelkedett.~– Ölj meg gyorsan, ha ember vagy –
16649 Els | is hivatása lesz az, hogy öljön?~– Nem, hercegnő. Az én
16650 Mas | kit te semmivé tettél. Nem öllek meg én; s nem engedlek megölni
16651 Mas | Férj, aki azokat, akik őellene vétenek, nem látja meg,
16652 Mas | magamról, hogy népemet az őellenük folytatandó harctól visszatartom.~–
16653 Mas | hesdádi völgybe.~– Meg is ölne érte az öreg mindjárt; miként
16654 Mas | egymástól távolabb három ölnél. Hacsak egy kissé meg van
16655 Mas | Fogadd meg nekem, hogy nem ölöd meg azt az embert; nem pusztítod
16656 Mas | Fogadom neked, hogy nem ölöm meg, nem pusztítom el őt,
16657 Mas | hogy Manassé csakugyan ölre kap ezzel az emberrel, átnyalábolja
16658 Mas | szemmeresztő emberarcokat öltenek, a másik percben ismét sötét
16659 Els | Most már, hogy a karjába ölthette a kezét, nem félt visszatérni
16660 Mas | fenyegeti; névtelen, alakot nem öltő baljóslat.~Olyasmit érzett,
16661 Mas | mint inasodét; én livrée-t öltök, bajuszomat levágom, s szolgállak
16662 Els | nem gyászol, annak színes öltönyben, vagy ha feketében, hát
16663 Els | felelte:~– A hely nem volt öltönydarabbal jelezve, s így a vasúti
16664 Els | lágy nyersselyemből készült öltönyében az antik istennőszobrokra
16665 Els | küld és elfogad; kikutatja öltönyeinek a zsebeit; a kertész ellesi,
16666 Mas | hasonlít. – Tehát ő most Anna öltönyeit viseli.~És viselte azután
16667 Els | megbírálja szomszédnéja öltönyét, hajdíszét és mórikálását;
16668 Els | ruhabábon helyreigazgatva az öltönyredőket –, de az már nem lesz nagy
16669 Els | piríták meg arcát a lenge öltönyű hetérák; a lázadó római
16670 Mas | legelső szüksége lesz az öltönyváltás. S ezt nem hozhatott magával.~
16671 Els | semmiféle divat. Némelykor olyan öltözékeket látunk a páholyokban, amikkel
16672 Els | tanúsítá ezt a hajfürteire s öltözékére fordított gond, s a kiszámítás,
16673 Els | fiatal férfi, finom úti öltözetben, kezében egy kis útitáskát
16674 Els | fényében megvilágítja alakját.~Öltözete csupa fehér és arany. Vakító
16675 Els | sárba leráncigálva, fényes öltözeteiből kivetkőztetve; tisztességes
16676 Mas | torockóiakat először ünnepi öltözeteikben. Hétköznap durva munkásöltöny
16677 Els | kicsapongásaival kiforgatott öltözetekben, a nők öveibe dugott ruhaszegélyekkel.
16678 Mas | ifjú hölgyeknek a lakodalmi öltözetekről, s ő adta nekik a tanácsot,
16679 Els | Blanka tehát legegyszerűbb öltözetét vette magára, s esernyővel
16680 Mas | orvtámadás ágyaikból kiverte, öltözetlenül, mezítláb, fegyvertelenül,
16681 Els | Blanka messziről ráismer az öltözetre. Narancssárga selyem, zöld
16682 Els | a véleményét erről az új öltözetről. Mi nevezeteset talál rajta?~
16683 Els | ruha volt felakasztva. Ez öltözetváz mintája volt azon jelmezbáboknak,
16684 Els | házmesterné lányát híni fel az öltözködéshez; de most az sincs itt. Nem
16685 Mas | Átkozott dolog! – Most át kell öltöznöm, mert ha megérzi rajtam
16686 Mas | hajtatott haza.~Mikor az öltözőszobájába belépett, első tekintete
16687 Mas | keresztül a szép Cyrene öltözőszobájáig lehetett hatolni. Itt volt
16688 Mas | Mindig volt valaki az öltözőszobámban; nem bocsáthattam önt be.
16689 Els | hozni. Onnan azután a női öltözőszobán keresztül a terembe juthat
16690 Mas | ne! Hát már magát fel is öltöztette a dajka?~A „maga” megszólítás
16691 Els | szólt, s azzal hónom alá öltve karját, vitt magával egynéhány
16692 Mas | bennem – hörgé. – Meg vagyok ölve. – A Borgiák keze messze
16693 Mas | gyönyörű vadpáva szerelmi ömledezései közepett hagyta meglepni
16694 Els | mindennap hallgatnia Gábor úr ömledezéseit azon kedvenc téma fölött,
16695 Mas | szólt Blanka, kettévágva az ömledezést. – Megrendelést jött tenni
16696 Els | városuk piacán három sugárból ömlik elő, mint egy szökőkút:
16697 Els | kiállhatatlanná lesz, s ez ismét csak önakarattól függ – a nőnél. A férfinál
16698 Mas | istenség oltára előtt, az önalkotott szent szobrok titokteljes
16699 Mas | adni.~Már most az tökéletes önárulás lett volna, ha Manassé annál
16700 Mas | Talán rossz lélek? S most önből exorcisálják a démont. Ez
16701 Mas | éktelen pofán annyi büszke önérzet ragyog, mint egy hercegén;
16702 Els | titkaim – szólt egész biztos önérzettel a hercegnő, vendége porceláncsészéjét
16703 Mas | készítik azt el! Egyszerű, öneszükből feltalált gépeiket egyedül
16704 Els | herceg előfogatának nézték az önét, hercegnő, a kocsis bérruhájáról
16705 Els | kezétől nem. Előttem az öngyilkos a legbűnösebb ember, mert
16706 Mas | egymást, hogy nem fognak öngyilkosokká lenni, hanem tovább élnek,
16707 Mas | nemes asszonyok módjára öngyilkossággal váltsák meg magukat a gyalázatos
16708 Els | mikre a visszaemlékezés is öngyilkossági őrjöngésre vezet. A kéjenc
16709 Els | majd gyilkolásra, majd meg öngyilkosságra volt ösztöne. Majd az az
16710 Els | hullott alá magára az olasz önkénytesezred zászlajára, ismét felköltve
16711 Jeg | hadjáratot. Az unitárius egyház önkormányzási joga nyilván megtagadtatott
16712 Mas | kezében tartott, e szörnyű önküzdelem közben rettentő öklei között
16713 Mas | ördögi tervében megcsúfolva, önlelkének mardosásaitól kínozva, a
16714 Els | Soha ki nem tudna békülni önlelkével, hogy mulatni tudott Caldariva
16715 Els | olajfestékes hüvelykujjnak az önlenyomata is ott maradt rajta.~– Ugyan
16716 Mas | lőhetnél vele többet! Isten és önmagad álltok mellettem; ne öld
16717 Mas | kellett magát adnia. Az önmagához visszatért lélek önvádló
16718 Els | nem tud az ember is így önmagától megégni, s aztán hamvaiból
16719 Els | megbocsáthatták azt, amit önmaguk szenvedtek; de ha szerettek
16720 Mas | irgalmáról, a jótetteknek önmagukban föltalált jutalmáról.~Imájában
16721 Els | És Manassénak volt annyi önmegtagadása, hogy le ne boruljon azokhoz
16722 Mas | közönyt, fanatizmussá vált önmegtagadást; a haza gyűlöletévé fajult
16723 Els | énekelni; eddig is nagy önmegtagadásukba került, hogy azt nem tették.~–
16724 Els | velük?~– Szabad felmennem önökhöz?~– Kérjük.~Szabad volt ugyan
16725 Els | Vezúv kitörése –, (amit önöknek is meg kell tekinteni –
16726 Els | az! – Bosszút fogok állni önön is! – De annak, aki önt
16727 Els | És gyönyörű nép! Nem az önszeretet szól belőlem, nem az irlandi
16728 Mas | tulipán-márkinő a háta mögé önté a fölemelt pohár tartalmát,
16729 Mas | nemes szívű gondolaton, hogy önteltségében megcsókolá saját hófehér
16730 Els | lábát a másik térdén átvetve öntetszőleg mosolygott tréfás calembourgh-ján.~–
16731 Mas | szőlőlugas-szegélyektől, miket virágmartos öntözőcsatornák kísérnek; távolabb regényes
16732 Mas | gyöngyvirág tavasszal, ha vérrel öntözték is a földet.~Soha gyönyörűbb
16733 Mas | mint a vontcsövű ágyúk öntői.~Azután utánalátott Manassé,
16734 Mas | pillanatban; érzékei és öntudata megváltak egymástól; azon
16735 Els | győztes fölényének teljes öntudatában kelt föl a kerevetről; s
16736 Els | rajta, hogy szépségének öntudatával bír; tanúsítá ezt a hajfürteire
16737 Mas | nem nézett rá.~Talán egész öntudatlanul tette. Talán másnak sem
16738 Mas | ellentmondanak, amit saját lelkem, öntudatom, meggyőződésem megcáfol!
16739 Els | mosoly. Egész magatartásában öntudatos büszkeséggel párosult lanyhaság,
16740 Mas | állni vele többé! – szólt öntudatosan Blanka, s odasimulva Manassé
16741 Els | majd népképviseletnek, majd önuralkodónak, majd forradalomnak, majd
16742 Mas | bámulat tárgya volt előtte az önuralom, mellyel Manassé a bosszúállást
16743 Mas | önmagához visszatért lélek önvádló szemrehányása volt az, hogy
16744 Mas | vétek, mint a gyilkosság önvédelemből.~Egész életetek az örömök
16745 Els | forradalomnak és a reakciónak. (Egy önzetlen, hazáját szerető polgár!)
16746 Els | hanem csak „elkérezkedés az ördöghöz”. – Hogy a nők, akik a férfiakat
16747 Mas | kis bolondom, kis sánta ördögöm. Mondd el, rendben vagy-e
16748 Els | tesznek a herceggel együtt egy ördögszámot. A hercegben megvannak a
16749 Mas | mester” kiűzte őt a kínzó ördöngösből, azt mondá: „Engedd, Uram,
16750 Mas | engedelme nélkül.~– Hol van az öregapád?~– Itt van az imaszobában,
16751 Mas | ellen lehet kifogása az öregapádnak, aki székely ember?~– Nem
16752 Mas | az Isten házáig; elöl az öregek, azután az ifjak, leghátul
16753 Mas | kell alatta roskadnia.~Az öregeket hiába ösztönözte; azok már
16754 Mas | elmulasztja, s azért az én öregem előtt az Ábrahám leánya
16755 Mas | pulykanyomos világon, de se örményben, se zsidóban, se cincárban,
16756 Mas | azt teszi, hogy „egyik örökkévalóságtól a másikig”, s kétezer év
16757 Els | kik ön után egymilliót örökölnének, ha önt a katolikus egyházközségből
16758 Els | neveltethessék. Ez látszott örökölni valamennyiök osztályrészét
16759 Els | Tiber felé néző osztályát örökös lakásul; hozományát és ékszereit
16760 Mas | végrendelete így szólt: „Ha örököseim valamelyike a római katolikus
16761 Mas | azzal nincs elveszítve az örökösödési joga, csak lutheránussá
16762 Mas | összetett kezek között az örökvirággal koszorúzott arckép. Azt
16763 Mas | korallpirosak, a levelei örökzöldek, s az ághegyein késő ősszel
16764 Mas | Rebeka néne otthon maradt örömanyának.~Az egyházban a tanuló ifjak
16765 Mas | közelít. Ez a mi gondtalan örömeinknek a vége. Amint a szárazföldre
16766 Mas | országban elveszitek az örömeiteket, s nem kérdezitek senkitől,
16767 Mas | minden veszélyt. Neki csak örömekről, szép reményekről beszéltek;
16768 Mas | gyalogolni?~– Az a legnagyobb örömem.~– No, hát ebből lesz sok.~
16769 Mas | megházasodnom.~– Önnek legnagyobb örömére.~– Ön igazságtalan hozzám,
16770 Els | azért, hogy a holnapi nap öröméről le kell mondania. De hozzá
16771 Jeg | nyilváníttatott.” De az örömérzést csakhamar elfojtotta a nemzet
16772 Mas | szívemből örülök.~S minden egyes örömfokozatnál annál forróbban szorítá
16773 Els | legszebb gyémántokat: azt a két örömkönnyet nagy sötét szemeiben.~A
16774 Mas | XIX.~Az örömnap szokás szerint nagy áldomással
16775 Mas | gondtalanul készültek a közeledő örömnaphoz. S az gyorsabban közeledett,
16776 Mas | előre hirdetik már azt az örömnapot. S az első vasárnap már
16777 Jeg | Leírhatatlan jelenetei a kitörő örömnek és kétségbeesésnek. Itt
16778 Mas | önvédelemből.~Egész életetek az örömök szakadatlan egymásra következése
16779 Mas | arról semmit. Milyen nagy örömöt szerzett nekik vele! – Blanka
16780 Els | megtízszereződnek. De már ez örömrivalgás, már ezek üdvlövések.~–
16781 Mas | folyvást kiáltá a szabadulás örömsikoltásával e nevet: Manassé!”, amíg
16782 Mas | mint Blanka. Egyszerre örömsikoltással ugrott föl helyéről, és
16783 Els | hahotára torzulva afölötti örömükben, hogy a józan észt lerázhatták
16784 Mas | megindul a nászmenet az örömünneplő háztól az Isten házáig;
16785 Mas | kezedet könnyeimmel áztassam őérte; úgy fogsz vele bánni, mintha
16786 Els | vele: hogy őt kereste; hogy örül a lelke, a szíve a véletlennek,
16787 Mas | bosszút állani.~– Annak ne örülj, Diurbanu! – mondá Manassé
16788 Mas | beszélt róla senki.~Hadd örüljön még!~
16789 Mas | A tengeren járó emberek örülnek, ha a láthatáron meglátnak
16790 Mas | akinek, ha ott lenne, nagyon örülnék. Ez Zenóbia, Ciprianu leánya.~
16791 Els | többé nevetned, nem szabad örülnöd, nem szabad reménylened;
16792 Mas | fölébredt.~Manassé azzal örvendezteté meg, hogy innentúl az utat
16793 Els | Ő” visszajött! – kiált örvendezve a hercegnő.~Mire a szőke
16794 Mas | munkáján áldás van; házaiban örvendő, elégedett nép, aki tanul,
16795 Mas | körülfogja, s melynek szédítő örvénye fölött csak egy keskeny
16796 Els | s elvitte más embertömeg örvényébe. Ők eljutottak a nagy vezeklés
16797 Els | egyedül, saját sorsa mély örvényeibe nézni – az nem okoz szédülést.
16798 Mas | Rémjelenetekben gazdagabb, örvényekben mélyebb Machbethnél, III.
16799 Els | pálmalevél végre orsó alakú örvénylő forgással hullott alá magára
16800 Els | kormányzati hivatalkart összeállítani. S úgy oda Manassét meg
16801 Jeg | város: Mentone.~(Hivatalos összeállítás.)~96~A hivatalos jelentés
16802 Mas | hímzetek, fodrozatok remek összeállítása, az eszményi vállfűzők,
16803 Mas | vétlen elejtett mondatokból összeállító a valót, hogyha Manassé
16804 Mas | emberi hajból és szakállból összeállítva. Csak a szája és két szeme
16805 Mas | szokásaiktól. Tízen-tizenketten összeállnak egy bányát mívelni, ahogy
16806 Mas | szerint a barlangba; az összeboruló rózsa aztán ismét zárt kaput
16807 Els | Gecsemane kert olajfáival összeborulva, mik közül magasra tör fel,
16808 Mas | A herceg tetteté, hogy összeborzad, mikor azt azt asztalkára
16809 Mas | kettőnek a testén önkénytelen összeborzongás futott végig. Észrevette
16810 Mas | Vagy talán valaki? – szólt összeborzongva e gondolattól az asszony.~
16811 Els | olyan volt, mint két kard összecikázása.~Azzal Adorján a kocsiajtóban
16812 Mas | tarka darócrongyokból, összecsapzott emberi hajból és szakállból
16813 Els | megszabadítá kísérteteitől.~Összecsavarta egy gomolyba az egész csillagos
16814 Mas | hogy megölelje őket, hogy összecsókolja arcaikat: „Kedvesem, szerelmesem,
16815 Els | hotelben, hogy magyar vagyok, összecsókolnak – s aztán fölteszik a számlára
16816 Els | ezredes, aki a gyilkosokkal összecsókolózott.~Azt hiszi, hogy jó barátok
16817 Mas | Azzal kezet szorítottunk, összecsókolóztunk, s bizony mondom neked,
16818 Mas | meghagytak az asztalon, azt még összecsomagolta számukra az útitáskájukba,
16819 Mas | az inasával útikészleteit összecsomagoltassa, s bútorai eladása iránt
16820 Mas | Az egész apró halmokból összecsoportosult hegygerinc mély vágányokkal
16821 Els | órakor a Vatikán kapujánál összecsoportosulva várni négy óra hosszat,
16822 Mas | mosolygás, a cuppantás, az összecsücsörített ajkakhoz vitt ujjhegyek
16823 Mas | egyszer eltörött, szépen összedrótozva, s hozzá egy nyirettyű,
16824 Mas | messzeséget. E vakító fénynél az összedugott fők egyszerre kiálták fel
16825 Mas | Kétoldalt leégett házak, félig összedűlt, kormos falak; a kapuk aljában
16826 Els | termet, melynek minden tagja összeegyező vonaglással vesz részt a
16827 Mas | meg magát is, míg egyszer összeérnek. Így építik itt a karzatokat.~
16828 Mas | meg a papnak, aki őket összeeskette… az egész családnak, az
16829 Els | kettőnek ismerőse; s végül összeesküszik, hogy egy vendéglőbe szálljanak. –
16830 Mas | kufárné is részese volt már az összeesküvésnek, amiben mindenki be volt
16831 Els | összegyűlt reakcionárius összeesküvőket megrohanta; ezeket akként
16832 Els | asztalt meg úgy lecövekelte, összeeszkábálta, hogy maga se tudta kiszabadítani,
16833 Mas | lelkeknek messze távolból összefelelgető szerelme. A diadal oroszlánrésze
16834 Mas | mennyiségű legyet és szúnyogot összefogdosni s télre eltenni, hogy hasonló
16835 Mas | csövére támaszkodva két összefont karját nézte a szomorú drámát
16836 Mas | egész atyafiságának kellett összefutni, hogy őt fölszedje a földről.
16837 Els | szerencsétlenség, mely bennünket összefűzve tart. Mind a ketten özvegységre
16838 Mas | egypár krajcárral alacsonyabb összeggel a legolcsóbb ajánlkozónál,
16839 Mas | megrendelést! De még mekkora összegig! Nem kevesebb, mint négyszáznyolcvanezer
16840 Els | ki, hanem a herceg azon összegtől járó hatos kamatot holtig
16841 Els | megmutatá neki a tenyerében összegyöngyölített névjegyet, és csalfán kuncogott.~–
16842 Mas | főhadiszállásról kelt. Az itt összegyűjtött felkelő tábornak kellett
16843 Els | szobája nem nyílik mindjárt az összegyűlési teremből ahogy más eföldi
16844 Els | egy zsámolykára, melyet összehajtott állapotban, eldugva hozott
16845 Mas | együtt vannak abban. Szépen összehajtotta a tárcát, s eltette a zsebébe.~
16846 Els | életére beéri vele. Ezzel összehangzólag Dormándyné is magasfokú
16847 Els | hátraszegett ajkakra, az összeharapott fogakra, a kígyóvá tekerült
16848 Mas | jutott a szép Cyrene, s összehasonlítást tett a két alak között.
16849 Jeg | érvényesnek. Izraelitákkal összeházasodnak, s ezt nem jelentik be.
16850 Mas | koldusasszonyok között, s a csontokra összehívta a kutyákat. Nem volt ott
16851 Els | szeretem, hogy a véletlen összehozott önnel –– kezdé a hercegnő. –
16852 Els | történt, hogy szemöldei összehúzódtak.~A vitatkozó szép hölgy
16853 Mas | vakarcsot, amitől az ő tagjait összehúzza az ergotismus (Kriebbelkrankheit)
16854 Mas | azért nem szükség bennünket összeindiánusoznod. Hiszen nem azt kívánom
16855 Els | minden föld alatti rejtekét összejárni a Colosseumnak, s ismét
16856 Els | került minden alkalmat az összejövetelre. Csak onnan sejtette, hogy
16857 Els | elájult, mindenféle groteszk összekapcsolásban, nem nézve, kezénél, lábánál
16858 Els | sincs itt. Nem tudom magam összekapcsolni a ruhámat. Szabad önt kérnem,
16859 Mas | hatalmas ezüstcsatok tartják összekapcsolva a mellen; kétoldalt hat
16860 Els | defectus állapotban, s a képe összekarcolva. – Furcsán táncolnak azok
16861 Jeg | a zivatar zűrzavarában, összekaszaboltatott.~95~„Két hadsereg folytatja
16862 Mas | elválásra nézve; az újra összekelésre aztán nem kell engedély.~–
16863 Mas | megújított rohamokban úgy összekeveredtek az egyes zászlóaljak, hogy
16864 Els | kandallón keresztül, mely összeköti lakásomat a Cagliari-palotával.~–
16865 Els | karzatokat a lépcsőkkel összekötik.~Manassé utánanézett, míg
16866 Jeg | pártárnyalat tagjaiból is állottak… Összeköttetésbe hozatott ez bizonyos nem
16867 Els | Óh, nekem vannak széles összeköttetéseim. A házigazdám csizmadia. „
16868 Mas | s két kezét felemelve, összekulcsoltan szorítá fejére, míg szemei
16869 Els | azért, hogy az egész tervet összekuszáltam. Azt is elmondta, hogy ön
16870 Mas | alatt megértett mindent. Összemarkolta az asztalán heverő iratokat.~–
16871 Mas | amint közeledett felé, összemorzsolta őt, végighengerült elfulladó
16872 Els | pörgettyű fölmondta egymásnak az összeműködést, s mindegyik a maga esze
16873 Els | hallhatá, hogy a hölgyek mind összenevetnek odabenn.~Talán őrajta nevetnek.~
16874 Mas | szépen kezet szorítottak, összeölelkeztek. A gyászkíséret hazatért
16875 Els | elit sereg, a carabinieri, összeölelkezzék a római mobbal! Elébb egyesül
16876 Els | Hanem azért Manassé mégis összerakta az otthagyott viráglánc
16877 Els | hogy kísérője megrendül, összerázkódik. Bámulva nézett fel:~– Ezt
16878 Mas | aztán elvehesselek.”~Manassé összerázkódott a borzasztó eszmétől.~Zenóbia
16879 Els | le az osztrákok számára, összeröffen egy csoport gyülevész, s
16880 Mas | sokáig tarthat ez így. Az összeroskadó ipar általános jajkiáltása
16881 Els | alatt a világ megváltója összeroskadt, melyen vére végigcsorgott,
16882 Els | embertömeg által órákig összesajtolva tartassék.~Szegény hercegnő
16883 Els | hogy felmenjen Bécsbe, összesúgni-búgni azokkal, akik az új korszak
16884 Els | eseten. A vendéghölgyek összesúgtak.~– Bizonyosan Cagliari herceg
16885 Els | dögletes föld alatti üregeket összeszaladgálják, időt engednek az üldözötteknek
16886 Mas | zúdítani, s a nap alkonyán összeszámítani, ki csinált a másiknak több
16887 Els | őrültjeiből és képmutatóiból összeszedett bolond-sanhedrinbe? – Ereszti-e
16888 Els | Róma nevezetességeiből van összeszedve, akik mind örömest látogatják
16889 Mas | az a mesebeli, aki az őt összeszidó papagájnak az előszobában
16890 Mas | akkor vette észre, mikor már összeszidta valaki, hogy nem madár volt
16891 Mas | nem csináltad.~Ezért aztán összeszidták mind a ketten, s rajta kibékülve
16892 Mas | töredékéből kereszt van összetákolva.~Fényes nappal éjszaka van
16893 Mas | az elfogadóteremben ismét összetalálkozott a visszatérő orvossal.~–
16894 Els | furfangos Vajdártól. Velencében összetalálkoztam vele. Kérdeztem, hová megy.
16895 Els | clamavi Domine!”~Blanka összetapogatta a karját, s megtörlé két
16896 Mas | lova levetette és halálosan összetaposta. És a brádi oláhok közül
16897 Mas | ismerőseitől; a torockói nép, ahogy összetart a munkában, úgy az örömét
16898 Els | vagonokban, egymástól elszakított összetartozók kétségbeesve az elválás
16899 Mas | oldalbordája enyvvel van összetatarozva, a nyaka, ahol egyszer eltörött,
16900 Els | lelkem. Ha minden olasz összetenné minden erényeit, s aztán
16901 Els | valamennyi olasznak kollektíve összetenni az erényeit.) – Itt Rómában
16902 Els | Azután nagyot sóhajtott, s összetette kezeit ölében.~– De hát,
16903 Mas | földön így futni láttam?~– Összetéveszted a fogalmakat. A földet ők
16904 Mas | termet, szemek. Akárhányszor összetévesztették őket egymással. Csak egy
16905 Els | elcseréli, mert még többször is összetéveszthetik.~– No, és ha Cagliari herceg
16906 Mas | felakasztat. Bánom is én, ha összetöret is; még ha a hegedűmet összetöreti
16907 Mas | összetöret is; még ha a hegedűmet összetöreti is – de mégsem muzsikálok
16908 Mas | volt elég, hogy megalázza, összetörje azt az asszonyt, most már
16909 Mas | hol felegyenesedő, hol összetörpülő alak, a bohókás vershez,
16910 Mas | a magunk igazságán állva összetörtünk, semmivé tettünk. De azért
16911 Mas | hiszem azt, hogy egykor összetörve, megalázva, az egész világtól
16912 Mas | mint míg a consistorium összeül, s kimondja, hogy a római
16913 Mas | egész nap. Egyszer nagy összeütközés volt ebben a völgyben a
16914 Mas | bizonyosat tudnak, minden összeütközést kerüljenek.~– Adja Isten! –
16915 Mas | Még a szomszéd faluból is összevásároltatta mind a kakasokat, hogy ne
16916 Els | besütő holdvilágot, mely összevegyült a tejüveggel fedett lámpák
16917 Mas | két-három ország diplomáciáját összeveszítse egymással. Nem! Ő csak politikai
16918 Mas | Énnekem az a játékom, hogy összeveszítsek egy országot a másikkal,
16919 Mas | bosszús arcára s Manassé összevont szemöldeire tekintett, észrevevé,
16920 Els | meg tőle, s szemöldeiket összevonva szeretetre méltó utálattal
16921 Els | valója; akinek lelkével úgy összezavarta a saját lelkét, hogy nem
16922 Mas | hadsereg az orosz által összezúzatott, s ezzel a Fabu Popinál
16923 Mas | Brády-kastélyba vinni be az összezúzottat, melynek lakóit ő tette
16924 Mas | és azok menthetetlenül összezúzzák.~Azonban ezen nézetei körül
16925 Els | tenebréjében oly megragadó összhang, a Sixtina nélkül egy groteszk
16926 Els | és kíméletlenség dolgában összhangoznak csodamódon, s együttesen
16927 Els | s mégis valamennyi egy összhangzó egésszé egyesítve. Fiatal
16928 Els | teljhatalmazottamat, kiben hatalmam összpontosul. S kérem, hogy ügyvédjét
16929 Els | Olaszország minden útjain, ösvényein, vizein tódulnak észak felé,
16930 Mas | találják a másikat, eperfa ösvényeivel, s újra kell kezdeniök a
16931 Mas | lent halad már a meredek ösvényen. A felén túl lehetett már.~
16932 Mas | arra, hogy a Székelyárok ösvényét rohampatakká alakítsa, s
16933 Mas | kőomladványokon keresztül, nyaktörő ösvényképp egyenesen a torockói völgybe
16934 Mas | mondá a kalauz, amint az ösvényről a puszta város felé letért.~–
16935 Mas | úrhatnámság. Ezeknek a rossz ösztöneinek sok lelkiismeretbeli kérdést
16936 Mas | kényszerülve lesz a hadsereg ösztönét követni, s visszatérni Erdélybe.
16937 Mas | gyakorolni háladatlansági ösztönömet. Férj, aki azokat, akik
16938 Mas | kezdik; előbb építenek egy ötemeletes gyárat, azután szereznek
16939 Mas | hármat.~– Maradnak még otthon öten. Aztán, hogy a szentgyörgyi
16940 Els | hogy a harmadik napon már öthatod része otthon marad összeszedni
16941 Els | négykézláb. Ez igazán fölséges ötlet öntől, márkinő! Szebb cotillonnal
16942 Mas | pietás nincs is ebben az ötletben, de logika van, s jellemzi
16943 Mas | áldozatul vetve? Pokolbeli ötleteid vannak, Diurbanu!~S a kis
16944 Els | legyenek is azok, vidám ötleteivel mulattatja, s az is védelem.~
16945 Mas | nagyot nevetett a saját ötletén. Vajdár Benjámin azonban
16946 Els | vendégei nem jönnek rá arra az ötletére, hogy ők maguk is tudakozódjanak
16947 Mas | contagies ellen.~Ez a szó azt az ötletet adta a delnőnek, hogy amint
16948 Els | találom egészen nyugodalmas ötletnek, hogy a Cagliari-palotában
16949 Els | nemzet, s ez száz év alatt ötmilliárdra rúg. Ha fapapucsban tudnánk
16950 Mas | fáradsággal megtelepítettek, amit ötszázados ipar a népkultúra mintaképévé
16951 Mas | kiknek sántájuk akadt (öttel játszottak).~A kalugyer
16952 Els | alakjait; már negyvenen, már ötvenen futottak előtte keresztül.
16953 Jeg | Kegydíj a bellebbezettnek.”~Az ötvenes évek kormányzati rendszeréhez
16954 Mas | azt vette észre, hogy alig ötvenlépésnyire távolban egy férfi áll előttük.~
16955 Els | csizmát viselünk, évenként ötvenmillióval többet adunk ki, mint más
16956 Els | kifejezése, a kést visszadugta az öve mellé, s kezével inte a
16957 Els | papiros pisztolyokkal az övében, nagynevű országgyűlési
16958 Mas | Ekkor Zenóbia odanyújtá neki övéből a kardot és pisztolyokat.~–
16959 Mas | közelebb-közelebb emelte az arcát az övéhez, reszketeg ajkai csaknem
16960 Mas | lesznek a cseltámadásra, az övéi a cselekvésre.~– S te ismered
16961 Els | kiforgatott öltözetekben, a nők öveibe dugott ruhaszegélyekkel.
16962 Els | divathölgy irigy lehetne reájuk, öveik arannyal áttörve, s abba
16963 Jeg | míg akik nem találták az övéiket a megmentettek között, csak
16964 Els | drágaköves pásztorgalymókkal, öveikről lecsüggő olvasókkal, köpenyeiken
16965 Mas | férfit fél kézzel felkapta övénél fogva, s úgy vágta a lábaihoz,
16966 Mas | rámaradt minden fegyver; övet csinált magának a szétbontott
16967 Mas | van ezen nő csillagának az övével, bizonyára éppúgy nem ismerte,
16968 Els | örvendetes hírrel, hogy itt volt őexcellenciája, a „conte”.~– Miféle gróf?~
16969 Els | egész a Borgóig a kocsik özöne, megrakva sokasággal, s
16970 Els | művészi remek a tóduló nép özönét szétossza; így juthat a
16971 Els | rohadt narancs és záptojás özönleni a népszónok fejére. Az betört
16972 Mas | futását a jégvihar? Merre özönlik a láva, aminek neve „ember”?~
16973 Els | hogy „Ha az egész világ egy özönvíz volna, s a Cagliari-palota
16974 Mas | Nekem az utolsó menedékem az özönvízben… Odaviszem nőmet… Add vissza
16975 Mas | váratlan rohammal lepi el, s özönvizet hoz az utcáira. Medre mély,
16976 Mas | lépten-nyomon találkozni fog egy özvegyasszcnnyai, aki rákiált: „Ez volt,
16977 Mas | oda nekik egy új, leendő özvegyasszonyt. Látod, milyen bolondot
16978 Mas | marad „egy” utánuk, aki özvegyeiket és árváikat pártul fogja,
16979 Els | összefűzve tart. Mind a ketten özvegységre vagyunk ítélve, mind a ketten
16980 Els | mintha egy angol „book of beauties” elevenült volna
16981 Els | volt rakva délvirágokkal ófajansz edényekben.~E karzat bejárata
16982 Mas | mindenfelé fordulnak, csak őfeléje nem.~A feszes rendben fölállított
16983 Mas | időkre nyomorék maradsz ex offo. Nem a hadügyminiszter,
16984 Mas | tartozik. Hanem egy oláh suhanc őgyelgett ott az udvaron; arra rábízták,
16985 Els | pedig annyira kegyeletes óhaja volt ez, hogy meghiúsultára
16986 Els | szobron ragyog, egy teljesült óhajtás emléke; de a költészet,
16987 Els | kedves Blanka, hogy ön ezen óhajtásomnak engedett. A szállása berendezését
16988 Els | gúnyt űzni.~Mikor legelső óhajtásukra estenden körülvezette őket
16989 Els | szintén első emeleti szállást óhajtott. S ma délután kapjuk a tudósítást,
16990 Els | megszégyenülés.~És mégis óhajtotta őt újra látni, s titokban
16991 Mas | szólt az alakos –, engem óhajtottál megismerni. Itt vagyok.
16992 Els | őt kimenteni.~– Én magam óhajtottam itt maradni, herceg.~Erre
16993 Mas | Ami után Blanka oly régen óhajtozott.~Egy ünnep abban a házban,
16994 Mas | kell töltenem bosszúmat. Ne óhajts ilyenkor megismerni, mert
16995 Els | hogy békét és kegyelmet óhajtunk mind a ketten. – Ennek az
16996 Mas | akart legelső lenni, aki az óhajtva vártakat üdvözölje.~– Ángyom!
16997 Mas | földi gondolatjai voltak őistenségének, s olyankor semmi sem téríti
16998 Els | az áldást, amit a szívébe ojtott hit csodaerővel ruházott
16999 Els | pompás szobormű szökőkút okádta a vizet.~– Ez a palazzo
17000 Els | hajdan a Colosseum üregei okádtak elő; bőszült tigris, hiéna,
17001 Els | az asszonyok!~– Maguk az okai, asszonyom.~Ez volt az átellenes
17002 Els | lehessen. Erre igen nagy okának kellene lenni.~– S az ok
17003 Els | jött még rá a hercegnő az okára?~A hercegnő ezerféle okot
17004 Els | hercegnő; azon egyszerű okból, mert a kastélyát leégették
17005 Els | megtudni, hogy miben járt itt őkegyelmessége.~Blanka, ígéretéhez híven,
17006 Mas | legeslegkedvesebb barátját. Amit őkegyelmességétől magától megtudhatott, ki,
17007 Mas | vezetése alatt (talán ismered őkelmét?) megjelene nálunk a „Kő”
17008 Mas | erdőbe; s itt megmenekült. Az okirat elszámlálja az áldozatok
17009 Mas | megerősített kedvezmények okirataival tud támogatni, ha talán
17010 Els | hercegnőhöz, s a kezében tartott okiratok gyakorlati segélyével megmutatni
17011 Els | van életének egy titka; okiratokkal bebizonyított titok; amit
17012 Els | festményét folytatva. (Az okker és a sárkányvér gyorsan
17013 Mas | bűnpör legsúlyosabb terhelő okmányai lángot vetettek.~Nem ölhettek
17014 Els | nem fogja kifutni.” – Az okmányt letette a hercegnő asztalára.~–
17015 Mas | kérlek, ha neked is van okod őt gyűlölni, tűrd el az
17016 Els | maradni; azok hát nem tehettek okosabbat, mint hogy a két közéjük
17017 Els | hadilábra állított ez a merész okoskodás.~– Ah, ön tehát azt hiszi,
17018 Mas | én paraszt eszemmel így okoskodom: ez a vidék római kolónia
17019 Mas | IV.~Manassé igen jól okoskodott, mikor ezt az utat választotta;
17020 Mas | tévedés nekik nagy kudarcot okozhatott volna.~– S hittek a szavadnak?~–
17021 Els | anélkül hogy annak vesztét okozná, amit nem tudna a szívén
17022 Els | egymás szerencsétlenségének okozói vagyunk, s égig érő botrány
17023 Els | boldogtalan életnek volt már okozója. De hát miért engedte át
17024 Els | fog tőlem.~– Nagyobb bajt okoztál neki. Azon fog töprenkedni,
17025 Mas | Blanka.~– Énmiattam? Mivel okoztam azt?~– Mon dieu! Ah, mon
17026 Els | által. De hazudni nem tudok. Oktalan reményeket táplálni nem
17027 Els | ebédet; hanem részesülnek oly oktatásban, mely a kor színvonalán
17028 Mas | kezdett el nekik kegyes oktatásokat tartani; szemrehányásokat
17029 Mas | filozófiát és költészetet oktatnak. Külön osztályuk van a mechanikai
17030 Els | fönntartani? A vértanúknak volt rá okuk. Ők meghaltak Jézusért,
17031 Mas | Szállj le már onnan. Ne ókumlálj tovább. Én is megtaláltam
17032 Mas | Erre is út van. Ez vezet Oláh-Fenesre. Ezek jó oláhok; velünk
17033 Mas | venni olyasmit, hogy az oláh-magyar nemes büszke erre a leányának
17034 Mas | aláíratták a levelet a kevély, oláhgyűlölő Áronnal is. Látszik az aláírásán,
17035 Mas | mint a másikat. Ciprianu oláhnak született magyar nemesember.
17036 Mas | a szekérhez, azokkal az oláhnál szokásos hibbanó lépésekkel.~–
17037 Mas | dolgot akartatok, akik az oláhokat kiengesztelni próbálgattátok.
17038 Jeg | Uo.)~64~Szájhagyomány oláhokról.~(Saját útijegyzeteim.)~
17039 Mas | eddigi titkára átszökött Oláhországba, s a magyar vezérhez átküldé
17040 Jeg | harc színhelyére. Azokat Oláhországban vásároltak össze. S minthogy
17041 Mas | a kezedből Elihu Burrit olajágát, s kirántani Péter apostol
17042 Els | eszébe, hanem a becsinált olajbogyók.~Már maga a helyzet, hogy
17043 Els | beszéden. A hercegnőnek az ő olajfa leveléről nem annak a metaforai
17044 Els | Beppo. A pincér elfelejtett olajfabogyókat feladni, amit nagyon kedvelek.
17045 Els | narancsfákból, a Gecsemane kert olajfáival összeborulva, mik közül
17046 Els | beültetve fákkal; egy-egy pagony olajfákból, amiknek ezüstlevelű lombja
17047 Els | szóval akarta kezdeni.~– Olajfalevéllel jövök önhöz, hercegnő.~Erre
17048 Mas | világa: a ciprusfák, az olajfaligetek országa. Az első útkanyarodónál
17049 Els | összegyűrődött, sőt egy olajfestékes hüvelykujjnak az önlenyomata
17050 Els | melynek falait művészi olajfestmények díszíték; s a nyitott erkélyajtó
17051 Els | szakasztott másolata annak az olajfestménynek, amit Rossi grófnénál láttam.~–
17052 Els | vitorlavászon zeke van rajta, néhol olajfoltos az is; a fején széles karimájú
17053 Els | a tűz a vízzel, a víz az olajjal.~– És én úgy tudom, hogy
17054 Mas | magában Manassé.~Másnap még az olajlámpák pislogása mellett megindult
17055 Mas | látszottak, körülpalánkolt ólak a hegyoldalban, s tövissel
17056 Mas | vérengzés közepette oda fog ólálkodni a te nőd és testvéred lakába;
17057 Els | gyűlölet, félelem és düh ólálkodott. Egy pillanatig jobb kezének
17058 Mas | határozza meg. Ez Francia-, Olasz-, Német-, Svédországban a
17059 Mas | nyelven, ami hasonlított az olaszhoz, de amiből azért ő egy szót
17060 Jeg | csapatainknak a lövés. – Ellenben az olaszokra meg az a kedvezőtlen ellenhatása
17061 Mas | születésnapjára, s még mindig Olaszországba vándoroltak a levelek. Mindennap.
17062 Mas | a megszülető új sort.~– Olaszországból jött, egy szép hölgyet kísérve,
17063 Els | Most már ki vagyok békülve Olaszországgal.~ ~
17064 Els | pusztaságok, mintha nem Olaszországon, de köves Arábián vezetne
17065 Els | meghódítasz valami szép ifjú olaszt, s az elrabol tőlem, s akkor
17066 Els | igazságáért tudjon meghalni. – Olcsóbban nem adja. Vagy ha meghalni
17067 Mas | Ha most kard volna az oldaladon, e szóért meg kellene velem
17068 Mas | meghúzza magát a sziklák oldalaiba, s nem mert túlnőni a palarétegen,
17069 Mas | Annak a hegynek a szélső oldaláig.~– Az odáig mind az övé? –
17070 Els | a rőzsevágó késekkel az oldalaikon. Mikor a miniszterelnök
17071 Mas | kellemes éjt akar ön az oldalam mellett eltölteni, ha van
17072 Mas | könyökdöféseit mind a szegény Áron oldalbordáinak kellett elviselni, ki, midőn
17073 Els | vágyat éreznek valakinek az oldalbordáival érintkezésbe jönni. Pedig
17074 Mas | faragva, s néhány betört oldalbordája enyvvel van összetatarozva,
17075 Mas | A szószék melletti bal oldali padsorokat a város tekintélyes
17076 Jeg | volt, mert a város minden oldalra szolgáló utcái minden irányban
17077 Els | selyem, zöld és lilaszín oldalszegélyzettel. Ugyanaz, amiről véleményt
17078 Els | lapjára, amit szüntelen oldaltárcájában hordott. Az utcanevek és
17079 Els | málhatömeggel utazunk, mintha egy oldaltáskával a vállunkon tesszük az utat,
17080 Els | kapaszkodott a karjába, egy oldaltranssepthez igyekezett eljuttatni, melyhez
17081 Mas | akiknek szurony van az oldalukon, mégse jó tréfálni.~– Van-e
17082 Els | visszadugta a drágaságot az oldalzsebébe. Annálfogva a tett indítványt
17083 Els | ésszel:~– Akkor hát meg tudom oldani azt a rejtélyt is, ami e
17084 Els | láncokat ráverték, fel ne oldják azokat ily fenyegető veszéllyel
17085 Els | ha kedve volt talányokat oldozgatni, hogy Zimándy úr miért határozta
17086 Mas | kérdé az, a köteleket oldozva derekáról.~– Ennek a lónak
17087 Mas | kor legnagyobb művészeit, Ole Bullt, Vieuxtemps-t, a Milanollókat,
17088 Els | Peliont, Ossát, amik az Olimpot ekként megközelítik, s Vajdár
17089 Mas | drága és kedves: az olasz olla potridája, a kínai fecskefészke,
17090 Mas | hamarább szabadulhasson, ollóval vagdalta szét a fűző selyemzsinórt,
17091 Els | hogy az álmodók tagjai ólomból vannak.~– Ennek a titkát
17092 Els | érclapját megdöngetve az ólombuzogánnyal, dörgő hangon kiáltott: „
17093 Mas | közül az igazit fölkeresni; ólomkoporsóban, szekéren, vasút nélküli
17094 Mas | szórta. – Nyugodjatok az Úr oltalmában, ti igaz emberek!~S ezzel
17095 Mas | békefrigy után a sziklaszoros oltalmából visszatér. Egyik szakasz
17096 Els | becsületét, szerelmét, az oltalmára szorult gyönge nőket?~Kíváncsi
17097 Els | karjába kapaszkodni, s tőle oltalmat követelni, akit maga mellett
17098 Mas | pedig arra kérlek, hogy légy oltalmazója egyetlenemnek. Mindenekelőtt
17099 Mas | regéit. Hogy védte, hogy oltalmazta ő azt a nőt, akit megérdemelt,
17100 Els | szeretni fogjuk egymást!”~Isten oltalmazza meg őt attól!~Egy percig
17101 Mas | elűzésükre, aminél még erősebb oltalmunk ez a kakas meg a jérce.
17102 Els | akihez, ha megtámadnak, oltalomért fordulhassak. Éjjel nem
17103 Mas | a gonosztevőt. Be akarod oltani az emberekbe a szeretetet,
17104 Mas | állni fogadalmi templomom oltárának jobb oldalán. Halála minden
17105 Els | önnek velem eljárni az „oltáregyesület” számára kéregetni.~Blanka
17106 Els | a templomba, s onnan az oltáregyesületbe, valami változását érzi.~–
17107 Els | szorgalmasan a templomba, onnan az oltáregyesületnek pénzt gyűjteni. Kegyessége
17108 Mas | erősebben, mint minden oltári eskü, áldás és házasságlevél.
17109 Mas | oda az esperesnek. – A mi oltáriszentségünk nem akar egyik templomból
17110 Els | világít onnan elő, mint egy oltárláng. A harangok kongnak: bing-bang!
17111 Mas | egyenruhában. A közepén, háttal az oltárnak ült egy kiváló alak, papi
17112 Mas | Égett két gyertya az oltárnál?~– Igen.~– Akkor jól van.~–
17113 Els | oda van kitéve a vatikáni oltárra.~S az egyházfejedelem, akinek
17114 Els | nevet a férfitól, áldást az oltártól; odamegy, és elveszi azt.~
17115 Els | az egész. Azt leteszik az oltárvánkosra.~De az a fadarab az igazi
|