000-alapi | alapj-arcvo | arena-barat | baraz-betus | betuz-bunos | bunpe-csikl | csiko-dogma | dohan-eleri | elerj-elofi | elofo-emlek | emlit-euphr | europ-feles | felet-festo | fesul-fonix | fonni-grofk | grofl-hajtu | hajtv-hazas | hazat-holna | holta-imaja | imako-jelen | jeleu-keble | keblu-kethe | ketke-kiosz | kipan-korul | korvo-kullo | kulon-lefut | legal-letre | lette-masod | masok-megke | megki-megve | megvi-mondo | mondt-nepko | nepku-ocsed | ocsei-oltar | oltha-paras | paraz-poszt | potol-rende | rendi-senki | separ-szaml | szamo-szerv | szerz-szukn | szukr-telez | teli-tomeg | tomer-udvki | udvlo-vagja | vagju-vegre | vegsz-virra | virti-zugo | zugok-zwilc
bold = Main text
Part grey = Comment text
17116 Mas | velük mentél volna! Aztán ki olthatja el azt a tüzet, ahol minden
17117 Els | az extincteurömet.~– Nem oltom ki. Nem akarom, hogy ön
17118 Mas | ezeket a mérgeket belém oltották. Beszélni fog még rólam
17119 Mas | fok melegnek kell lenni. Oltsák ki a tüzet a kályhában. –
17120 Mas | s a gyűlölt láng ki van oltva vele.~S maga a lábainál
17121 Mas | szélesebb tükörkígyóba olvad bele, mely nyugat felé fut
17122 Mas | látni.~Manassé pedig ezt olvasá az átnyújtott levélből: „
17123 Els | az egykedvű arc a levél olvasása alatt! Hogy támadtak fel
17124 Mas | mondá Manassé, egy marék olvasatlan pénzt téve a középre.~–
17125 Mas | felolvasó arcvonásairól olvashassa előbb a kitalált szavak
17126 Els | közönyösségével mutatott a vagon falán olvasható feliratra: „per dieci persone”. –
17127 Els | és annak környezetéről is olvashatott eleget, ami nem volt csupa
17128 Els | szardíniákat. Vajdár azt olvashatta az arcáról, hogy nem hisz
17129 Els | tovább haladt e rettentő olvasmányokban, annál jobban képzelé annak
17130 Mas | úgy tetszett, mintha azt olvasná. De oly mozdulatlan volt
17131 Els | ezeket a hírlapokat?~Blanka olvasóasztaláról egy csoport újságot odavitt
17132 Els | nagyobb legyen, leült az olvasóasztalhoz sorba venni az odahajított
17133 Els | A hírlapokat odadobta az olvasóasztalra.~Bizony bánta is most, akármi
17134 Els | pásztorgalymókkal, öveikről lecsüggő olvasókkal, köpenyeiken Szent Jakab
17135 Mas | nemzetőrnél.~– Manasséról olvass! És asszonyáról!~– Adorján
17136 Mas | át az úrnak; mondd, hogy olvassák el. Aztán egy szivart gyújts
17137 Els | lapokat sem járatott. Mit olvasson belőlük? A szépirodalmi
17138 Els | rendkívüliségek tetszenek. Érdekkel olvassuk a történeteket, amiket a
17139 Mas | Most, mielőtt lefeküdnénk, olvassunk bibliai történeteket.~Szokás
17140 Mas | torockóiak, ha hallották, vagy ha olvasták is későbbi időkben az erős
17141 Mas | rosszall. E tudósításokat én olvastam, s szolgálhatok a részletekkel.~
17142 Els | a „di vino”-t egy szónak olvasva, nagyon megörült a polgártárs.~–
17143 Mas | barlangnak nem tökéletes olyan-e, mint egy színpadi előfüggöny?
17144 Mas | vonta magára a figyelmét. Olyanforma, mint egy ember: két lába,
17145 Mas | ilyen bahó szokás van. Csak olyanformán, mint ahogy a stájerek meg
17146 Mas | druszája is a maga népét olyannal? Ti, asszonyok, meg fogjátok
17147 Els | cipők amiket most felhúzott, olyanok, hogy szinte maguktól mennek.
17148 Mas | döcögése sem invitálta nagyon; olyanokat zökkent az, hogy csoda volt
17149 Els | érdekében fog állani, hogy olyanokkal vegye magát körül, akik
17150 Mas | az istenekkel bővölködő Olymp idejében sem volt itt több
17151 Mas | lángésznek megnyitják az Olympot. S azontúl egymáshoz tartoztok,
17152 Els | vele vétkezik, s holnap őmaga veszi játékszernek vétke
17153 Els | valakinek, hogy a rossz ómen el legyen távolítva, mind
17154 Mas | tetszett mindaz, ami itt őmiatta történik. Egész nap majd
17155 Mas | népregéből ismeretes Székelyvár omladékaihoz. Az emberi történelem egyik
17156 Els | levelű bogács közé, ami az omladékokat körülnőtte.~Este volt már,
17157 Mas | okom elkeseredve lenni? Nem omlott-e abban a percben minden hamuvá,
17158 Mas | hajfürtei mint aranykígyók omlottak vállaira.~– S mi történt
17159 Mas | sziklanyílásból, s aztán alább omolva, szikláról sziklára zúdult
17160 Mas | a föld alól a „hantnuk”-on, irtották a konkolyt a tiszta
17161 Els | fürdőmedence állt tömör ónból. Azt négy férfi sem bírta
17162 Els | nyílik a fürdőszobája. Ha az ónmedencét félretolják, az alatt találnak
17163 Els | fürdőszobába a lépcsőtorkolatot az ónmedencével ismét elzárni. Alulról,
17164 Els | viaszképű, szederszájú, ónszemű udvarló nem tűr semmi versenytársat:
17165 Jeg | Fegyvert viselniök, vért ontaniok nem szabad. Hanem azért
17166 Jeg | A vihar oly záportömeget ontott alá, s oly porfellegeket
17167 Mas | szélesebb tért foglalnak az opálfényű égboltozaton, mintha onnan
17168 Els | közelben levő amfiteátrum öble opált játszó ködbe van burkolva,
17169 Mas | van benne, ami háromféle operából játszik. Menjen oda, Fanchette,
17170 Mas | felelt rá vissza az ismeretes operadallammal.~– „A szép Cyrene nem akar
17171 Mas | távolban követé.~Vajdár az Operaházhoz ment. A színházi páholy
17172 Els | kelengyét bevásárolni, elvitt az operaházi álarcosbálra.~– S önök azt
17173 Els | kedvem tartja eltáncolni az operaszínházban a „La Gitaná”-t a szabadságharc
17174 Els | bálványozott tenoristánk az operaszínháztól. Az a brigandvezér a papiros
17175 Mas | Tanuld meg azt, hogy az optikusoknál vannak olyan szemüvegek,
17176 Mas | az úton, amelyen jött.~Az óraajtó becsukódott, s az óra ismét
17177 Mas | kulcsot benne hagyta az óraajtóban belülről.~Szállására visszatérve
17178 Mas | másik nevetés felelt, s az óraajtón át belépett egy férfialak.
17179 Mas | acélkulccsal fölnyitá az óraállvány ajtaját, s aztán elkezdett
17180 Els | hevítse ön fel a vérét! Nem oráció kell ide, hanem baksis. „
17181 Els | elfelejtette az egész latin orációját, hogy a megszólítás se jutott
17182 Mas | csipke főkötő alá szorítva az órához sietett.~Az egy ügyes antik
17183 Els | tanulmányozni kell. Vannak rossz órái, amikor egy angyalt képes
17184 Mas | semmi élő.~A leégett torony órája éjfélt mutat: azon az órán
17185 Els | ami a nap huszonnegyedik óráját jelzi, felhozatta magának
17186 Mas | akadnak terád; hanem te akadsz őrájuk.~– Vígy ki innen a hátadon.~–
17187 Mas | hogy télen rövidebb nappali órákat mutogasson, nyáron meg hosszabbakat.
17188 Els | hogy az embertömeg által órákig összesajtolva tartassék.~
17189 Mas | embert. Valami közvetítő orákulomot gondolt ki.~– „Annak” a
17190 Mas | maradt el, melyen a láng óraművét megolvasztotta, azóta folyvást
17191 Mas | órája éjfélt mutat: azon az órán maradt el, melyen a láng
17192 Mas | alig tart Szentgyörgyig fél óránál tovább az út. A falu közelében
17193 Mas | érkeznek. Blanka minden óranegyedben kiküldött valakit az utcára,
17194 Mas | amit ő eldobott magától. Őrangyala volt az, aki neki még holtában
17195 Els | essék.~– Vannak az Úrnak őrangyalai, akik vigyáznak rám.~És
17196 Mas | ütőgépezete elromlott, s semmi órás nem tudja megigazítani.
17197 Els | Megvárakoztattak mindenütt óraszámra. Akit kerestem, végre sem
17198 Mas | hinném. Add ide a velencei óratok kulcsát, hogy mikor hazatérsz,
17199 Mas | bejárat álcája volt; az óraütés a jel, hogy akit várnak,
17200 Els | parlamenti jelenetről.~Az óraütések figyelmezteték, hogy itt
17201 Mas | a piquetet, ahol louis d’orban ment poénja, ezentúl keressek
17202 Els | kinyitjuk a donjon ablakait, az orchestrum zenéje is át fog hangzani.~
17203 Mas | táncteremnek, ahol az kifáradhatlan orchestrumával minden táncra vágyó kívánságát
17204 Mas | útközben. Rhododendron, orchys, epipactis akkor nyílt legnagyobb
17205 Els | felhők közül jött vagy az orcus föld alatti lejtőin át,
17206 Mas | Vidálykő, Tilalmas, Keselykő és Ordaskő; miknek kopár gerincein
17207 Els | midőn egy hang diadalmasan ordíta fel: – „E scoperto!” (Fel
17208 Els | kijárás volt.~– Utánuk! Ordíták a betörők. – Fáklyákat!~–
17209 Mas | szörnyetegeimnek. Ah, ha tudnád, hogy ordítanak itt a fejemben Cerberus
17210 Mas | rémülettől.~Oly iszonytató ordítás volt az, hogy a paripa felriadva
17211 Mas | leküzdve kínját és rémületét, ordítása elfojtott hörgéssé csillapult
17212 Mas | oroszlán, oly embertelen ordítással rohant hozzájuk. Elébb a
17213 Els | teremből üldöztetve a rettentő ordítástól, mely a gyilkosok és a katonák
17214 Els | villáját, midőn a fülébe ordítja a kalauz a halottébresztő
17215 Mas | kielégítve az áldozatért ordító közvélemény?~Hadd fusson
17216 Els | az állomáson; a kalauzok ordították a „partenzá!”-t, s csengettek,
17217 Els | az egyszerre visszakapta őrdögi arculatát. – Ez egy tetten
17218 Els | végignézze; olyan, mintha az őrdögöt tömjénfüsttel traktálnák
17219 Els | levelekkel, s a három szent fa őreit megvesztegeté, hogy egy-egy
17220 Mas | lángkörömbe lép. A kísértetek orgiájába vitt oda képzeletem, s gyilkossal
17221 Mas | a játszó személyzet; van orgonája is sztalaktitból, azon játszani
17222 Mas | pillanatra szünetel az ágyúdörgés orgonajátéka, felhangzik a miriádok csataordítása,
17223 Mas | síremlékéhez köszörülik orgyilkaik pengéjét.~Itt pedig egy
17224 Jeg | között, hogy ő volt Rossi orgyilkosa. Zambianchinak nevezte magát.
17225 Mas | alatt kaszatömlöc; árulók, orgyilkosok körülötte; lázadás, gyújtogató
17226 Jeg | helyen megünnepelték az orgyilkosságot, név szerint Livornóban.”~(
17227 Els | fenyegeti. Rómában „most” az orgyilok nagyon olcsó. Nemrég egy
17228 Els | lázongó csőcselék ellen, aki orgyilokkal fenyegeti, s petárdákat
17229 Els | köszöni meg. – Ez megfelel az orgyiloknak!~Varázserővel bírt a férfi
17230 Mas | amfiteátrumával. A földdémon óriásai közepett, kiknek életében
17231 Mas | alkotását? Hogy joga legyen két óriásnak a törpék százezreit (akiknek
17232 Mas | mintha óriások állnának óriásokkal szemközt. Egynek az orma
17233 Mas | melyet egy angyal szíve őriz, kit te semmivé tettél.
17234 Mas | csapatokat csak a szorosok őrizetére s Károlyfehérvár ostromlására
17235 Els | mintha szüntelen kémektől őrizkednék, s amint ez a hercegnőt
17236 Els | eléje, annál jobban kell őriznie magát.~„Mi még nagyon szeretni
17237 Els | Szent Péter templomában őriztetik, a másika a vaskorona abroncsát
17238 Els | szemközt találkoztak egy őrjárattal. Nemzetőrök voltak, puskával
17239 Els | visszaemlékezés is öngyilkossági őrjöngésre vezet. A kéjenc és a bosszúálló
17240 Mas | megelőzte egy porfelleghordozó orkán, melynek a háta mögött jött
17241 Mas | nyugalomnak; én fönnmaradok őrködni, s a tüzet éleszteni. Éjfél
17242 Mas | kalodafájára úrnője lábához; onnan őrködött rá. A nyoszolyául szolgáló
17243 Jeg | szerepre használta. – Az „orléans-i szűz”-et Schiller egy szentnek,
17244 Mas | a láthatár szélén esők ormai már csak úgy látszanak odalehelve
17245 Mas | kezdjen, míg a Székelykő ormát eléri, s onnan a negyedfélezer
17246 Mas | a kenyértörés idején az őrmestereknek nagy volt előttük a becsülete.
17247 Mas | nap verőfénye ragyog az ormokon.~Az ajtófélhez húzódva kitekinte,
17248 Mas | sikoltott odafönn az ormon egy leányhang. Pillanat
17249 Mas | állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra,
17250 Mas | együtt elfogott zászlóalj őrnagyává lett kinevezve.~E tárgyak
17251 Mas | Adorján fölvette őrnagyi egyenruháját, s sietett
17252 Mas | kössetek meg – biztatá az őröket.~Azok meg csak néztek egymásra,
17253 Mas | aki a Torda felőlinél őröl.~A további kérdezősködésnek
17254 Mas | pompás fogai voltak, csak úgy őrölte velük a kötelet; pedig jó
17255 Els | fogantyúja. Két ülő griff, oroszlánfarkaik egymásba tekeredve, nyolcas
17256 Mas | állatszelídítő a meghunyászított oroszlánjával, mikor a nyers húst szájához
17257 Mas | vissza! Beszélni fogsz az oroszlánnak, a tigrisnek, a párducnak,
17258 Mas | lesz; nem engedte a maga oroszlánrészét a győzelemből senkinek.
17259 Mas | óta, Bayard, Du Guesclin, Oroszlánszívű Richárd harcai óta ehhez
17260 Els | missziókból, Abissziniából és Oroszországból; szerzetesek, remeték, vitézi
17261 Mas | Ez is bizonyosan füvet orozni jött ide, s mi elriasztottuk
17262 Mas | csinálni, és kiállhatatlan orr-redőket, mikor bosszús volt, hogy
17263 Els | népszónok fejére. Az betört orral bukik le lováról. Hamar
17264 Mas | a szemüveget feltenni az orrára?~– Ne félj semmit. Egy diadalmas
17265 Mas | feje felett. Majd a herceg orrát találta el.~– Mi baj van?
17266 Mas | sörényét felborzolva, kitágult orrlyukaiból forró gőzt lövellve, s aztán,
17267 Mas | Látom arról a te fitos orrocskádról, Anikó húgocskám, hogy mi
17268 Mas | selyemkendő, a felhajtott orrú piros szattyáncsizmák, a
17269 Mas | annak a feljáratai nincsenek őrséggel ellátva. Még erről a táborról
17270 Els | szálló pálmalevél végre orsó alakú örvénylő forgással
17271 Els | Római császárok, világ urai, országalapító hősök előszobáznak az ő
17272 Mas | valakit, hadat vittem az országára, s ha megszerettem valakit,
17273 Mas | akik elkezdik a szentek országát építeni már itt a nap alatt,
17274 Els | vagy ha kiköltözik idegen országba; vagy ha elhagyja a római
17275 Jeg | korszakban a rendi alkotmány országgyűléseire minden megye két követet
17276 Jeg | nevezni. „1848-ban a pozsonyi országgyűlésen az unitárius vallás törvényesen
17277 Els | minden népnek, zászlói minden országnak, ragyogó sisakok, aranysüvegek,
17278 Els | amelybe annyi nagy emberek, országok, népek és istenek vannak
17279 Els | Jaj annak, aki az én országom határát átlépi! Abban csak
17280 Els | termett az olaszországi országutak mellett. Éjféltájon csakugyan
17281 Els | hogy „védence” nyíltan, országvilág előtt együtt üljön és beszélgessen
17282 Mas | férfiak fölváltva állnak őrt, míg ő a tűz mellett jó
17283 Mas | meglátszott körben forgó őrtüzével, azt mondó Manassé Blankának:~–
17284 Els | a nők, akik a férfiakat őrültekké teszik, nem vétkeznek, csak
17285 Els | márkinőnek társaságába. A világ őrültjeiből és képmutatóiból összeszedett
17286 Els | Férfiak, akiknek arcán az őrültség üli diadalát, hahotára torzulva
17287 Mas | márkinő ismerte mind a két őrültségét, s táplálta mind a kettőt
17288 Els | győződve.~– Ön képes volna őrültté tenni egy férfit – suttogá
17289 Mas | hallgass rám. – Meg vagyok őrülve. Nem csoda. – Eredj családodhoz.
17290 Mas | meghagyta idelenn a nemzetőrség őrvezetőinek, úgyszintén a toronyőrnek,
17291 Mas | kedveseivel, hogy tiszteletbeli őrvezetővé avandzsírozott. A másodikban
17292 Mas | a pillanatban, amelyben orvhadad házunk kapuját betöri, van
17293 Mas | állapotban van, amidőn az orvosnak is tanácsos mind a két kezén
17294 Mas | kocsisokat éjnek idején orvosokért kergettek, meghozott gyógyszereket
17295 Els | fűnek-fának panaszolta a baját, orvosokkal konzultált, tapasztalt rouéktól
17296 Els | hozok. Nagyon fél az olasz orvosoktól, hogy mindjárt eret vágnak
17297 Mas | Vigyenek el innen Szebenbe. – Orvosrendőri eljárás tárgya lettem. (
17298 Mas | jött rá az orvos meg az orvosságos üveg. Az üveg repült magától
17299 Mas | összetalálkozott a visszatérő orvossal.~– Már jobban van. Elaludt –
17300 Mas | erdőkbe. Ahogy az éjjeli orvtámadás ágyaikból kiverte, öltözetlenül,
17301 Mas | néhány oláh csatlóslegény őrzé, condrájába takarózva a
17302 Mas | szét, embereket négyfelől őrző angyalok! A dúvadnak legiszonyúbbika
17303 Els | át ön elmenekül; én addig őrzöm az ajtót, s visszatérve
17304 Els | kétszázmillió embernek, őrzője a mennyország kulcsának,
17305 Mas | megismertessem vele az embert a maga ősártatlanságában, az Istent a maga végtelen
17306 Mas | város notabilitásai, az őscsaládok fejei, kiknek eredetét egy
17307 Els | azonban a családnak egy püspök őse, aki annak idejében olyan
17308 Mas | fogadalmi templomot, amit őseim uradalmi székhelyén tizenkét
17309 Mas | Székelykő”, történelmi ősemlék, barlangjaiban a bronzkorszak
17310 Mas | együtt, hogy a Székelykövön ősidőkből megmaradt egyetlen fenyőfáról
17311 Mas | családtagok maguk vésik. Ez ősidőkről fennmaradt kegyeletes szokás.
17312 Mas | arra a csúcsra, amit az őskorban Kengürth-kőnek, ma pedig
17313 Mas | testvéreim börtöne mellett lopva osonjak el, s menjek lakodalmat
17314 Els | hogy lassan, csoszogva osonnak el az ajtaja előtt, s halkan
17315 Mas | harang.~A gazda lopózva osont a sekrestyén keresztül.
17316 Mas | halastavak élénkíték az őspagonyt; a remontant rózsák utóvirágai
17317 Mas | annyira az írás, hogy az ősrégészek ki ne találhassák belőle,
17318 Els | más – úgyhogy ezalatt az ősrégészeti társaságnak teljes ideje
17319 Els | megismerni azt a Peliont, Ossát, amik az Olimpot ekként
17320 Mas | ami megérik a fán, ne vele osszam meg?~Anna mélyen felsóhajtott,
17321 Mas | Hesdád-völgytől annyira ősszeszűkül, hogy a két átellenes fal
17322 Mas | Attól félek, hogy valami ostobaságot fogsz elkövetni a szobámban.~–
17323 Mas | osztott; Manassé esett neki „ostorhegyre”. Az, aki átellenében ült,
17324 Mas | járjon-keljen a világban, megütve ostorral az én haragom fenevadait –
17325 Mas | a legelső.~„És az egész ostrom alatt egyetlenegy lövést
17326 Jeg | sáncolni a műbírálatnak azon ostroma ellen, melyet regényeimnek
17327 Els | hallik. Mit hoznak? Egy ostromágyút. A nép maga vontatja azt.
17328 Jeg | mérnök, demokrata, Róma ostromának történetírója, roppant termetével
17329 Mas | őrizetére s Károlyfehérvár ostromlására hagyott hátra. A mi feladatunk
17330 Mas | békét. Felhagynak Torockó ostromlásával, s hazavonulnak falvaikba,
17331 Els | hercegnő elősorolt, meg nem ostromlok, ha hátulról belém kartácsolnak
17332 Els | hirdeti, hogy urai lettek az ostromlott bejáratnak. Puskalövések
17333 Els | köpönyegekkel rohannak az ostromok leglehetetlenebbikét megkísérteni,
17334 Mas | eredetére. – Azok, akik Torockót ostromolják, azalatt felgyújtották Torockó-Szentgyörgyöt
17335 Mas | azzal indultak el az ostromra.~De ők nem azt az utat követték,
17336 Mas | rejtekébe, ami egy egész ostromverő hadszertárt rejteget sáncai
17337 Mas | elég volt a Károlyfehérvárt ostromzár alatt tartó hadosztály is,
17338 Els | szentelt vizet s az áldozati ostyát; a másik fél meg elmondta
17339 Els | processió a tegnapi kelyhet az ostyával ismét visszahozta a sírboltból,
17340 Els | milyen jó lett volna, ha ősünk, Attila, akkor, mikor itt
17341 Jeg | 49~Féltél napja. Torockón ősünnep.~(Orbán Balázs. Székelyföld,
17342 Mas | ijesztő ellentét. Egy végtelen ősvadon; erdőkkel telenőtt hegyhátak,
17343 Mas | kis pénz van benne, azt oszd fel a bajtársak között.
17344 Els | böjtölni. – Minden reménységünk őszentségében van most. A válóper ez alapon
17345 Els | Másnap volt a fogadtatás őszentségénél.~Korán reggel meglátogatta
17346 Els | jó.~– No, hát köszöntetem őszentségét. – Mondd meg neki, hogy
17347 Els | hatott Blankára. Ez a naiv őszinteség, ez a bűbájjal párosult
17348 Mas | az bejelenti egész naiv őszinteséggel, hogy őneki bizony megtetszett
17349 Els | trombitaszóval egy fenyegető oszlop. Egy egész zászlóalj carabinieri.
17350 Mas | levis!~A kapubálvány egyik oszlopa római mérföldmutató; a ház
17351 Mas | vashidak, a kristálypaloták oszlopai, boltozatai, a hadihajók
17352 Els | porticus alá.~A porticus oszlopainak köze tele volt várakozó
17353 Els | barátját, a béke egyedüli oszlopát! – Jön trónuson emelve,
17354 Mas | bámult.~Odatámaszkodott egy oszlophoz. Az oszlopon repkény futott
17355 Mas | Odatámaszkodott egy oszlophoz. Az oszlopon repkény futott fel egész
17356 Mas | után a násznép lassanként oszolni kezdett. A trombitásokkal
17357 Mas | Ellenfeleik szerteszét oszoltak.~– Lehet-e, hogy most csak
17358 Mas | északi barbároknak parancsait osztá. A kétezer év előtt vájt
17359 Els | Cagliari-palotának a Tiber felé néző osztályát örökös lakásul; hozományát
17360 Mas | szaggatott bércgerincek tépik osztályokra a szakadatlan erdőszőnyeget,
17361 Els | szemben, hanem mint két osztályos atyafi, akik kölcsönösen
17362 Els | veszi játékszernek vétke osztályosát, s minthogy ez neki mulatságot
17363 Els | lépcsővel; még a kert is két osztályra van rekesztve. Nem én vagyok
17364 Mas | megfőve vagy sütve. Az ő osztályrésze a gazdag lakománál vékonyra
17365 Els | az az enyém is. Megyek az osztályrészemért haza, az én holdbeli völgyembe.~–
17366 Els | látszott örökölni valamennyiök osztályrészét szellemi tehetség dolgában.
17367 Mas | tartja meg magának a mi osztályrészünket, hanem gondoskodik rólunk,
17368 Mas | költészetet oktatnak. Külön osztályuk van a mechanikai és technikai
17369 Els | hercegnő meg akarná azt velük osztani, megférnének benne.~– Óh,
17370 Els | belőle kerek egymillió, akkor osztassék fel közöttük. No, ez a mostani
17371 Els | hitvallását. Áldását egyformán osztja mindenkinek: azt hiszi,
17372 Els | hogy ki lesz a kegyelmet osztó bíbornok, csak akkor lehetett
17373 Mas | tetted.~– S te nyomorult, nem osztod azt a dühöt, ami engem képessé
17374 Els | különösen kegyelt személyeknek osztogatnak. Mindenütt jelen lehetünk.~–
17375 Mas | bíró, az volt a király. Az osztotta föl a munkát és a jövedelmet;
17376 Mas | tányérba, s akkor aztán neki is osztottak kártyát. A kalugyer osztott;
17377 Mas | van ő.~Egyedül van. Nem osztozik senkivel. Nem tanít róla
17378 Els | nehogy kénytelen legyen osztozni benne, mielőtt tudná, hogy
17379 Els | örömük van – s abban én nem osztozom. Majd ha egyszer valami
17380 Els | igazság, az egyik önt illeti. Osztozzunk meg igazságosan. – Aztán
17381 Mas | Spia d’Italia” tornya, az osztrákoktól megszállt fellegvár. A kuszált
17382 Mas | azt az a domb elnyelte; osztrákot, franciát egyaránt. Hová
17383 Els | maga tizenkét darab eleven osztrigáját olyan deliciával, amitől
17384 Els | az ezüstvillácskával az osztrigákat természetes csészéikből,
17385 Mas | facsargatva a citrom nedvét az osztrigára.~– Bizonyos voltam felőle,
17386 Els | közepén egy csipetnyi rögtön őszült hajtincs, mint egy fellövellő
17387 Els | előszeretettel vannak az ótestamentomi nevek iránt. Manassé apját
17388 Mas | Áthat az ablakon is! Ez az otkolon meg oly büdös! A boltos
17389 Mas | hogy ottlétedről beszélnek, otthagyod a kioszkot, s tovább mégy
17390 Els | Manassé mégis összerakta az otthagyott viráglánc karikáit, s eltette
17391 Els | elfut nála nélkül a vonat, s otthagyva a rizottót, makarónit a
17392 Els | Cagliari-termekben, amik gyilkosának otthonát képezik. Hogy ő, a „la condannata”
17393 Mas | a hazai dalokat, aki az otthoni eseményekről tudósítja;
17394 Mas | Manassé pedig könnyűvérű otthoniassággal mondá a rátámadóknak:~–
17395 Els | közepéből. Csak úgy, ahogy otthonnak vagyok öltözve, pongyolában,
17396 Mas | a medvéről, mik az erdők otthonos lakói, s igaz történeteket
17397 Mas | kitalálni a házat, amely az ő otthonuk.~– Milyen borzasztó volna
17398 Mas | füstfelleget.~– Ez a mi otthonunk – súgá Manassé Blankának.~
17399 Mas | El van készítve minden az ottidőzésre. Bevárjuk, míg odább mennek.
17400 Els | az utolsó juhász is, ha ottlepi nála az utast az éjszaka. –
17401 Mas | Mikor észreveszed, hogy ottlétedről beszélnek, otthagyod a kioszkot,
17402 Mas | növények is hirdetik egykori ottlétét. Én azt hiszem: e vár száműzött
17403 Els | kérdé a szőke hölgy az ottmaradt kísérőt.~– Nagyon jól.~–
17404 Mas | egyet elvisznek közülök, az ottmaradtak elkezdenek nyeríteni utána. –
17405 Mas | búza hallgat! Apropos! Az „our common friend”1 is közte
17406 Els | egyszer olyan név is, ami őutánuk soroztatik; de csak nem
17407 Els | mit tett. A dicsőség, az ováció diadalzaja, mely körülvette,
17408 Els | dacára az ügyvéd indokolt óvásának, hogy ne mutassa magát az
17409 Els | kérem, hogy jövőre legyen óvatosabb! Mert ellenségei vannak;
17410 Els | történhetett jól értesült óvatosságból, a veszélyes útvonal kikerülése
17411 Mas | Blankát; tehát igazi székely óvatossággal azt felelte e kérdésre,
17412 Els | vele. Az emberek ilyenkor óvatosságra vannak kényszerítve. Ön
17413 Mas | lábujjhegyen járni, mégis óvhatlan volt, hogy valami kis neszt
17414 Mas | száműzetésül vehette, s Ovidiusszal együtt sírhatott az elhagyott „
17415 Mas | érczúzók voltak felállítva. Az óvilág egyik leggazdagabb aranytelepe
17416 Mas | rettennie. Mint mikor az őzet kergető leopárd az oroszlán
17417 Mas | a hölgyek felöltőit s az ozsonnához való elemózsiás tarisznyát
17418 Mas | inat? És a nyelvét meg a pacalját! És a szőlőnek a levét?
17419 Mas | kellett bocsátani a kezeit.~Páccs! Abban a pillanatban aztán
17420 Mas | foglalják el. A legelső pad magával az Adorján családdal
17421 Els | hogy itt jártak?~A kandalló padkáján ott állt egy ismeretlen
17422 Els | ablakokon semmi tábla, s a padláson keresztül besütött a holdvilág;
17423 Els | fel az égbe. Kicsiny kis padlásszoba volt Manassé lakása, de
17424 Els | hogy mi történik odalenn. A padlat vékony volt, minden szót
17425 Els | fehér függönyei voltak. A padló finom római gyékénnyel terítve.
17426 Els | leánysereg, s elfoglal hat sor padot, az olyan, mintha egy angol „
17427 Els | debacchálóra, mint ahogy nézne rá a padra kifektetett eleven tintahal
17428 Mas | ringatja a trabakelt. A padrone, a kormányos és a legények
17429 Mas | rende szerint. A legelső padsor szemben a szószékkel az
17430 Mas | szószék melletti bal oldali padsorokat a város tekintélyes családjai
17431 Mas | volt hajadonok.~Hat hosszú padsort töltenek meg egymás végtében.~
17432 Mas | templom, se moschée, se pagoda; nem nyúlnak ki belőle münstertornyok,
17433 Els | beültetve fákkal; egy-egy pagony olajfákból, amiknek ezüstlevelű
17434 Mas | fel, s a cseresznyebozót pagonyt képez a házak körül, miknek
17435 Mas | val itt fogják el az ön páholyában, és holnap az egész moabita
17436 Els | álarcosbálra.~– S önök azt egy páholyból nézték. S ön elálmosodott
17437 Mas | s közben apróbb-nagyobb páholyocskák; tündérkék, föld alatti
17438 Mas | fogja engedni, hogy a te páholyodba belépjek, vagy akárki páholyába
17439 Mas | Azt a bolondot itt a páholyodban is megtehetem.~– Csak nem
17440 Mas | kísérője szeme elől, s a páholyok folyosójára menekülni, s
17441 Els | olyan öltözékeket látunk a páholyokban, amikkel bátran kiadhatja
17442 Mas | lábánál, mint egy amfitheátrum páholysorai, mint a Colosseum emeletrétegei
17443 Els | van fordulva most.~Ez egy páholyszerű oszlopcsarnok a Szent Péter-templom
17444 Mas | mert amilyen hosszú az a pajta, úgy lesz az két sor asztallal,
17445 Mas | velem együtt tizenhárom jó pajtást, s tűzön, véren keresztül
17446 Mas | Ti jöttök énrám dárdával, pajzzsal, én pedig rátok a seregek
17447 Mas | Útlevél kell? Passzus?~– Nem paksus kell – válaszolt a szigorú
17448 Mas | Cagliari hercegnő, egy pakulár felesége. Aki aztán maga
17449 Mas | szentgyörgyi parasztok voltak: Kis Pál, Bedő Péter, Csukor Mihály,
17450 Els | úton nem volnánk, s ha egy palackból nem ittunk volna, ezért
17451 Els | alakok, férfiak, némberek, palackkal kezükben, s elkezdik toporzékolni
17452 Els | még egy második hasonló palackocskát vett elő a kosarából, s
17453 Els | kenyeret, s aztán különféle palackokat.~– Eszerint csakugyan a
17454 Mas | vetett fekhelyt, az asztalon palackokban friss vizet és üvegpoharakat.~–
17455 Els | lapos, pálmaháncsba fonott palackot, azt ajkaihoz illesztve
17456 Mas | dobogó híd; a hídon túl palánkkal körülvett emeletes ház;
17457 Mas | szekéren; megijed tőle.~Erre a palánkon belül nagy kutyaexekúció
17458 Mas | A házcsoportot körülvevő palánkra fölkapaszkodtak a komondorok,
17459 Mas | oldalaiba, s nem mert túlnőni a palarétegen, mely védi a rettenetes
17460 Els | bíbornokok csak a violaszín palástban jönnek elő, aztán kihoznak
17461 Mas | a férfi egyik ujjával a palástjának betakargatott, s a nyakából
17462 Els | átlibbent a kandallón, s palástját felemelte e percben. Meglátszott,
17463 Mas | vállfűzők, zsinórövek, a prémes palástok, a redőgazdag fersingek,
17464 Mas | mészárlásból, s eldugtam a palástom alá. S ekkor az a fickó,
17465 Mas | a gyertyákat! – monda a palástos férfi.~Nem volt rájuk szükség.
17466 Els | hajdani királyok Rómája, a Palatinhegy tavaszvirágtól ragyogó ligetei
17467 Els | A fiatal festőt, mikor a palatini romokat rajzolja, ki fogják
17468 Els | számára való. Előtte a Monte Palatino. A királyok hajdani Rómája.
17469 Els | szökőkút okádta a vizet.~– Ez a palazzo Cagliari – jegyzé meg Manassé
17470 Mas | és kezében a gúny királyi pálcája, a nádvessző, mellyel megcsúfolták.~
17471 Els | Ez a karperecet hosszú pálcájának hármas keresztű végére akasztva
17472 Els | előtt, s a herceg egy teafa pálcára támaszkodva jött fel a lépcsőn.
17473 Els | meg, a baljában tartott pálcát a pincér előtt keresztbe
17474 Mas | mindjárt jön a rektor a pálcával, s lesz „kikapsz”.~– Ismétlem
17475 Els | akinek Palestrina vagy Palesztina nem tett semmi különbséget). –
17476 Mas | tizenhat tulok meg a hordó pálinka csak áldomás volt.~– Egy
17477 Mas | Adjatok hát nékem is abból a pálinkából – mondá Manassé, s amint
17478 Els | ment a vér, attól az erős pálinkától.~Mire aztán Manassé még
17479 Mas | pedig a résbe fektették pallónak; azon aztán Blanka sértetlenül
17480 Els | kagylóival; helveták, a kantonok pallosaival; minden fegyver hegye s
17481 Els | aki a húsvéti áldásnál a „pálmá”-t megnyeri, „beata” névvel
17482 Mas | miket a nemzeti büszkeség pálmafáknak nevez.~Amint a pálmafaszegélyhez
17483 Mas | pálmafáknak nevez.~Amint a pálmafaszegélyhez ért a négyes fogatú gyorsszekér,
17484 Els | elővett a zsebéből egy lapos, pálmaháncsba fonott palackot, azt ajkaihoz
17485 Els | délvirágok, a ragyogó levelű pálmák, miknek hímporos virágfürtjei
17486 Els | hölgyek számára szentelt pálmákat, aranyozott levelekkel,
17487 Els | melyben a bűnbocsánat és áldás pálmalevele kezébe jutott, valami oly
17488 Mas | minden mesterműveinél.~– A te pálmaleveled újra visszaszállt rám! –
17489 Els | bíbornokok a kezükben tartott pálmaleveleket hajíták le onnan a magasból
17490 Els | dékányok; kezükben egy-egy pálmalevéllel.~S akkor, a miriádnyi nép
17491 Mas | az egy éjszakát ott tölti Pálmáson, éppen a kellő közepébe
17492 Els | Fehér kasmír pongyola volt, pálmaszegéllyel.)~– Semmi esetre sem. Melegebbet
17493 Mas | mint én vagyok. Álruhában, palotád ajtaján át szöktess el magaddal;
17494 Els | választhatunk a herceg palotái közül, hogy melyikben lakjék,
17495 Mas | magát nemcsak a hercegek palotáiból, hanem még az oltárok házaiból
17496 Mas | tűzhelyt! Megfutamítani fényes palotáikból azokat, akik megirigyelték
17497 Els | kell rabolni a gazdagok palotáit!~…Úgy-e?…~Természetesen
17498 Mas | órával hamarább tűnjék el palotájából, mint azt a római nép az
17499 Els | magas fal által. A herceg palotájához tartozó kertbe egy lépcsőzetes
17500 Mas | Szállása Caldariva márkinő palotájának tőszomszédságában volt.
17501 Els | Nagyobb ez a Cagliari herceg palotájánál.~– Stt! – veré fel ábrándozásából
17502 Els | Vajon ki tette a kísértetek palotáját egyszerre lakottá?~Mikor
17503 Els | egyik legemlékezetesebb palotájával). Így tűrnie kell a halhatatlanok
17504 Els | burkolta magát (a római paloták szobái hidegek), s sietett
17505 Mas | eszközök voltak; a vezénylet palotákban lakik.~Ekkor a vizsgáló
17506 Els | s vontatta a hintókat a palotákig! A balkonokról koszorú!
17507 Els | hogy a nép ostromolja a palotámat?~– Az önök népe az, akit
17508 Els | egész világnak otthona. E palotaóriáshoz háromezer évnek van joga
17509 Els | átköltözött a számára rendelt palotaosztályba, s a nagy háztartásnak megfelelő
17510 Els | az összeköttetést a két palotaszárny között.~Meg kellett tudnia,
17511 Els | megszerezhetett magának.~A palotával, melybe beköltözött, egészen
17512 Els | mikor a rideg diplomáciai pályából kilódította: holt emberré
17513 Mas | lehordták. Egy óra múlva a pályafő éttermében ült kísérőjével
17514 Els | még jobban kifejté benne a pályakör, melyet eddig megfutott.
17515 Mas | egykori konziliáriust, a magas pályakörű diplomatát senki sem ismerte
17516 Els | hogy katonai vagy papi pályán keressenek maguknak szerencsét,
17517 Els | legfiatalabb testvért magasabb pályára neveltethessék. Ez látszott
17518 Mas | ragyogás után a művészi pályáról végképp letűnt, s ami legnagyobb
17519 Mas | Manassé; csak leroskadt a pamlagra.~– Már most csak hallgasd
17520 Mas | csinálni?~Manassé fölkelt a pamlagról, s nyugtalanul elkezdett
17521 Mas | meghallgatja is a szeretett nő panaszait, aggodalmait, ha talál is
17522 Mas | közlőtt panaszra a saját panaszával felel, kitárja a maga világát,
17523 Mas | előtt bizalommal beszélhet, panaszkodhatik, s aki tud számára vigasztalást.
17524 Mas | legkeservesebb utat teszi, és nem panaszkodik, nem sopánkodik. Ezzel a
17525 Els | kétségbeesett, elutasításról panaszkodó arca beleillett valami tervbe –
17526 Mas | a maga baját viszont nem panaszolja el neki, nem engedi a homlokát
17527 Els | lilaszín szegélyhímzéssel.~– Panaszom van önre – előzé meg a háziasszony
17528 Els | megnyílt égből az angyalok panaszos himnusza. Mindez oly ellenállhatlan
17529 Mas | Arcom sem ijeszt meg senkit panaszt tevő halványságával. Nézd,
17530 Mas | várok – reménytelenül – és panasztalanul.” Blanka elérté azt, s sietett
17531 Mas | boltozatai, a hadihajók páncélja, a gőzgépek alkatrészei,
17532 Mas | lőttek. A lovasok sisakján, páncélján pattogott a golyó.~Mert
17533 Els | Bíbornokok sorai, középkori páncélos lovagalakok, szolgaruhának
17534 Els | szántóföldön, viselték mint páncélt a hősök, mint bilincset
17535 Els | a házikenyeret? Ez itt „pane francese”. – a 13. §-a az
17536 Mas | nem nyújtott menedéket.~A páni rémület futása rohamos volt. –
17537 Mas | hegytetőre fölérve, a gyönyörű panoráma részleteit magyarázta neki.~
17538 Els | olasz földnek legszomorúbb panorámája.~A hajdankorban hatalmas,
17539 Mas | madártávlatból mutatott jövő kába panorámájával? Talán azt fogom kívánni,
17540 Els | minden.~S azzal érthető pantomimikával mutogatott az ujjával majd
17541 Mas | délceg öltözet fölé van vetve panyókául a sujtásokban gazdag kacagány,
17542 Els | vitéznek öltözni karddal, panyókával.~– De halkan lépegessünk,
17543 Mas | szamár, akit megnyergelnek; papagáj, akinek fecsegni kell, és
17544 Mas | mesebeli, aki az őt összeszidó papagájnak az előszobában azt mondta: „
17545 Els | Körülveszi magát kiskutyákkal, papagájokkal, hazug, rest, feledékeny
17546 Els | virágoknak is van nyelve! Nehogy papagájt szerezzen ön magának, mert
17547 Els | voltam?~– Sehogy sem. A pápához nem szokás a nyilvános kihallgatáson
17548 Mas | csak bagatell! Cagliari papának pezsgőre se elég. Legföljebb
17549 Els | maradna ápolónak; – sőt a pápára is haragudott, amért éppen
17550 Mas | van. Nem látok.~– Hozunk pápaszemet.~– Akkor inkább látok.~S
17551 Jeg | azt teljesíteni fogja. A pápától engedélyt kapott egy olyan
17552 Els | Halál a bíbornokokra! Le a pápával!”~És Blanka veszedelmes
17553 Mas | most a zalatnai református paphoz megy, azt kéri fel, hogy
17554 Els | Kijöhetett ide az ártatlan papírdarabkákért; kit érdekelhettek az azokra
17555 Mas | két megfakult, elsárgult papírdarabot, amikre ráismert. Az őáltala
17556 Mas | s a szentszék ítéletének papírhamvaival együtt.~Mármost mi vár erre
17557 Mas | volt; szüksége volt a jó papírjait folyóvá tenni: a letett
17558 Mas | kilépni! Ne maradjon egy papírlap, mely tanúskodjék az ő hitehagyásáról!…
17559 Jeg | egy kalapjába elrejtett papírlapra lehangjegyezte. – Bécsben
17560 Mas | szubvencionálásával, ki elveimért papirosfegyverrel harcol? Ha meggyűlöltem
17561 Els | kiosztja a nép között azokat a papirosokat, amiken az édességeket sütötték,
17562 Mas | adjak én ezért?~– Egy ív papirost, a neve aláírásával.~– Nem
17563 Els | úrhölgy, előmutatva a sárga papírszeletkét, mely a világ minden vasútainál
17564 Els | irallal feljegyzé a tört papírszélre.~– Ez meg fogja őket győzni!~
17565 Els | volna e palotának, mind papírszőnyeget ragasztatott volna reájok (
17566 Mas | ti nevetek az „Alm!” – A pápista a kálvinistának az „Alm”,
17567 Jeg | azt a zsoltárát, mely a pápistákat, kálvinistákat, lutheránusokat
17568 Mas | megmentéséért ellenem, a felkent papja ellen, gyilkos csapást mert
17569 Els | kártyát, azt rakta ki a paplanára, s amint az első ágyúdördülés
17570 Mas | ajtón, melyen túl egy másik paplannal kivert ajtó következett.
17571 Els | Látta a népszerűvé lett papokat és főurakat keservesen izzadó
17572 Els | nem beszél mással, mint papokkal s kegyes asszonyokkal, mégis
17573 Mas | szobaleány rohant be ijedten; fél papucsa a kezében, hálófőkötője
17574 Els | faragott gemma, mely a delnő papucsáról esett le. – És a főnix ércpiros
17575 Els | nedélyesen ráütött a kis papucsával Blanka kezére, mellyel az
17576 Els | most hazamegy?~– Füst és pára.~– Ön másodszor is új pályát
17577 Els | törve”, s hogy ő a holnapi parádén, ha mindjárt Szent János
17578 Els | hercegnő nem mehet el a parádéra.~Neki csak parádé volt az:
17579 Mas | elevenen! E lesz igazán jó. Parádét csapunk vele.~Manassé felemelte
17580 Mas | nekik vele! – Blanka álmai paradicsomában találta magát. S mikor aztán
17581 Mas | s végül egy tál jó érett paradicsomalmát. Aki ebből eszik, bizony
17582 Mas | tartják a munkát, nem pedig a paradicsomból kiűző átoknak, még a tél
17583 Mas | mondá a leány. – Manassé paradicsommá teszi rád nézve a földet.
17584 Mas | nézni, mikor ez a mi szép paradicsomunk lángba borul – mondá Anna.~–
17585 Mas | vaskenyérre.~A szép kis paradicsomvölgy alól kihúzták a földet.~
17586 Els | ilyen kihívó mondat, ami még paradoxon is!~A bókot egy fanyar mosollyal
17587 Els | instrukciók tizennegyedik paragrafusa.~Eldördült! – Odatalált!~
17588 Els | csemegében. A jóízű falat paralizálja a hatásra szánt rétori frázist.
17589 Mas | rózsabozótból, azokat bevitte Áron parancsa szerint a barlangba; az
17590 Jeg | télen-nyáron, az Eben Häezer parancsai az idegen nők iránt; a brachot
17591 Mas | Róma az északi barbároknak parancsait osztá. A kétezer év előtt
17592 Mas | mosolygott.~– Eljöttem, s parancsodra állok.~A nagy férfi megmozdította
17593 Mas | Zárjátok őt be a toronyba – parancsolá a vezér.~– Biz az jó lesz;
17594 Els | az; annyi bizonyos, hogy parancsoláshoz szokott tekintet néz ki
17595 Mas | testvériségről, Krisztus parancsolatjáról, s Jehova hatalmáról. Addig
17596 Mas | Így tartja meg a törvény parancsolatját. Az Ábrahám ezt elmulasztja,
17597 Mas | bebandukolni. Itt vagyok biz én parancsolatodra, három nap, három éjjel,
17598 Mas | szívekbe lát, a szíveknek parancsolhat is. Hasonló elérzékenyülések
17599 Mas | amerre küldi. De azt már nem parancsolhatja meg a felhőnek, hogy mennydörögjön
17600 Mas | utánamenni.~– Hanem hát parancsoljon ön velem, uram – szólt Blanka,
17601 Mas | lefeküdni, folyvást talál valami parancsolnivalót.”~Ekkor az óra tízet ütött.~
17602 Mas | Egy az Isten! – Aki azt parancsolta, hogy irtsd ki a Midión
17603 Els | a lictorokat tisztelegni parancsolták, korlátlan úr a maga országában,
17604 Mas | mondtam, mikor még magam parancsoltam magamnak.~– És most?~– Most
17605 Els | mint a mesebeli másvilág parányi lakói.~Minek legyen az ember
17606 Mas | púpos. – Nem is a pesti paraplé-revolúciót ám, amit te sánta segítettél
17607 Jeg | március 15-i népnyilatkozatot „parapluie-revolutiónak”. Eső esett, s a közönség
17608 Mas | szenvedély ragálygerjesztő parasitjai nem követhetik, annak az
17609 Mas | sírjon már egyszer, ne csak a parasztasszonyok!~A torockói fiúkat Lombardiába
17610 Mas | tárlata. Még a kakukkos óra is parasztember munkája benne, s az a gyönyörű
17611 Mas | amint odabenn az egyszerű parasztfiúkat a klasszikusokból felelni
17612 Els | való étel. De hát az én parasztgyomrom mit kap még?~No, ugyan szépen
17613 Mas | Magyarországon felszabadították a parasztjaimat; a zűrzavarban állampapírjaimon
17614 Mas | függönyzet, ágymennyezet mind parasztleánykéz hímezte munka; egy boldog,
17615 Els | látta máskor, mint mikor a parasztleányok a parkban dolgoztak, ahol
17616 Mas | klasszikusokból felelni s a parasztleányokat zongorázni hallotta, bámulatában
17617 Mas | hódító szépsége. Találjon egy parasztlegényre, ki őt a mészárlásból azzal
17618 Mas | kényeskedel most? Mit válogatsz a parasztnak való, meg a nemesnek való
17619 Mas | báránybőr bekecszsebben. Parasztos külső alatt nemesemberi
17620 Mas | ősrégi tálassal, miken parasztremek kőedény és cintányér pompázott.
17621 Mas | legutolsó szatócsboltban parasztruhát, hátitarisznyát és élelmiszert
17622 Mas | magát kukoricaszár ülésű parasztszekéren. A finom alkotású testnek
|