Part

 1 III  |     Szemközt egy utas jő rájok, aki azon városban lakik. Megállítják,
 2 III  |           világ?~– Nem ismerted jól azon nőt – válaszol a kérdezett –,
 3 IV   |    kozákokat, mit növelt az exorvos azon ötlete miszerint, hogy magát
 4  V   |           egymás mellett; a szomj s azon remény: hogy ott valakivel
 5 VI   |         nehéz lovasság vágtatott el azon. Egy közölük megismerte:
 6 VI   |           aztán másnap, mert én még azon éjjel kiszöktem az ablakon
 7 VI   |        gyönyörködik a hatásban, mit azon rémséges jelenetek elmondása
 8 VI   |             csónak után kötve, s mi azon vizesen felülve rájok, csöndesen
 9 VII  |           búcsút vett tőlünk, s még azon éjjel visszatért túlparti
10 VIII |                az ő sírja körül is, azon földön: hova az ő lángszíve
11 VIII |            esett tőle. Ahol az van, azon helyen neki nem szabad magát
12 VIII |           téli alkonyon megérkezett azon városba, ahol ősi háza állt,
13 XI   |             alakú katonaság érkezék azon városba, melyben lakott;
14 XII  |            ne volna.~– S hogy híták azon embert?~Nem lehetett azt
15 XIII |           nehogy álmában kibeszélje azon titkokat, mik halálát okozhatnák.~
16 XIII |     töredelmes szívvel:~– Én vagyok azon üldözött Sárga Péter, ki
17 XV   |      útitáskát cepelt utána, mikben azon erőlködésről ítélve, mellyel
18 XVI  |           volna oly szomorú.~Egykor azon ötlete jött: hogy egy amazon
19 XVI  |          lány az ősi ház romjainál; azon menők ott találták. Kérdé
20 XVII |            fekhelyemre: mely felett azon nő arcképe függ, ki egyetlen
21 XVII |             kik most is emlékeznek; azon óriási kígyóra, mely az
22 XVII |      Mindjárt eleinte megdöbbentett azon tudomás, miszerint ő soha
23 XVII |    szenvedéseit is leírta.~Elmentem azon utcába, hol leégett házának
24 XVIII|            mint a gyerek.~Az nap és azon éjjel folyvást szakadt a
25 XIX  |           hogy egy hadosztály éppen azon várost választá állomásul.~
26 XIX  |            hogy elfoglalja szívében azon helyet, mit a nőkebel legelső
27 XIX  | postabélyegről olvasá: hogy a levél azon városból érkezik: hol az
28 XIX  |            nevet adni.~Ama gyásznap azon nő halálát hirdeté, kit
29 XIX  |          kit szeretett, kit imádott azon ember, akit viszont ő bálványoz.~
30 XIX  |            most gondolt!~Megszorítá azon kezet, melyre támaszkodott.
31 XX   |            ulema, ez élő maradványa azon mitológiai kornak, melynek
32 XX   |         nélkül magától reszketni, – azon a helyen egy gazdag ezüst
33 XX   |          látszott engemet szeretni, azon erős hitért, mellyel transzcendentális
34 XX   |       városban lakik – úgy mondta – azon nevezetes bűvész, kit már
35 XX   |      jelentése talányul van feladva azon tanítványoknak, kik a giawrok
36 XX   |           az emberfölötti lényeket, azon erőket, mik a természet
37 XX   |         látszik meg a hegyoldalban.~Azon erdő neve: Madzsar Dág. –
38 XX   |        elfogták a keskeny utcát, az azon menők egy-egy aspert vagy
39 XX   |             homokot hinte ruhájának azon helyére, melyet piaszterem
40 XX   |          mely, mint az írás mondja, azon boldogtalan következést
41 XX   |             lepett meg a dal felől, azon pillanatban alig bírtam
42 XX   |    mozdulata áthatva látszott lenni azon szenvedélytől, mit a költő
43 XX   |         hogy ne lássak rá többet, s azon percben lábaim elé érzém
44 XX   |          látogatni, akkor megtudtam azon viszonyt, mely a költőt
45 XX   |   tulajdonképpen finomított kiadása azon osztálynak, mely nálunk
46 XX   |         épület idegenszerű külsejét azon honban, hol a falakat nem
47 XXI  |    aranyakat felhajítva a levegőbe. Azon pillanatban halva rogyik
48 XXIII|       orromra löketni.~– Hol vannak azon emberek? – kérdé a kapitány.~
49 XXIII|            nézett az arszlánra, aki azon pillanatban nem bánta volna,
50 XXIII|           kiáltának a közelállók, s azon pillanatban számtalan fenyegető
51 XXIII|        Hallott beszélni Amerikáról, azon országról: hol mindenki
52 XXIII|  megszabadult tőlök, s útleveleiket azon kikötéssel adta ki: hogy
53 XXIII|             kész volt az elmenésre.~Azon reggel előestéjén, midőn
54 XXIII|      elhagyott haza felé. Ez mindig azon fantáziált: hogy most Amerikába