Part

 1 Egy  |             Mért, hogy ablakai most mind zárva vannak? Sokan, kik
 2 III  |   küszködött velök. Zsíros, szurtos mind a három, nagy tüszők voltak
 3 III  |          elmentem mellettük, mintha mind a három arc régi jó időkből
 4 IV   |             ismert, elnyúlt a szája mind a két füléig, sírt és kacagott,
 5 IV   | megtetszettem a Sevillai borbélyban mind doktor Bartoló. Egyébiránt
 6 IV   |            is hoztak oda, annak meg mind a két lába volt ellőve,
 7 IV   |             csak egy kézzel, azután mind a kettővel, ami nagyon furcsán
 8 VIII |            ahol csak csatatér volt, mind fölkereste, elolvasá a holtak
 9 VIII |          gondol rá: miért hogy ezek mind boldogok, csak az övé oly
10 VIII |          megnyugtatására volt: hogy mind úgy mentek el mellette,
11 VIII |            a jövevény –, kísérői is mind idegenek. Valaki lehet tán:
12 IX   |         ablakok ki voltak világítva mind. Saját cigánybandája volt,
13 IX   |             őhozzá rendesen jártak, mind szemenszedett víg fiúk szoktak
14 IX   |            a cigányok, egytül egyig mind vörös nadrágban. De mind
15 IX   |            mind vörös nadrágban. De mind valamennyi olyan képet csinált,
16 XII  |            rá fordítva lenni, a fák mind megtisztítva a rozsdától,
17 XV   |           fátum, mégpedig úgy, hogy mind a kettőt együtt találtam.~
18 XVI  |           az édesapához.~Egy reggel mind a két szép leány eltűnt…
19 XVI  |         katona.~Ezt mondva, kacérul mind a két gyermeket derékon
20 XVII |            a többi lakói az erdőnek mind aludni mentek.~Az éji magány
21 XVII |       lefelé konyultak. Szétvetette mind a négy lábát s úgy áll a
22 XVII |           de erőszakos nyomással. – Mind a két gyermekemet kidobta
23 XIX  |          vezették őket kézen fogva.~Mind a három koporsót egy sírba
24 XIX  |        ágyúdörgést hallani.~– Ó, az mind csupa kifogás – vága közbe
25 XIX  |       ostromok és hódítások közben, mind minőket puskaporral szokás
26 XIX  |       boldogsága kárpótlani látszék mind a kettőt. Enélkül a kettős
27 XIX  |           Egy reggel halva találták mind a hármat.~Rájok nézve az
28 XX   |          kik velem együtt indultak, mind érte valami baj, csak engem
29 XX   |        legszélső a tengerbe nyúlik.~Mind a nyolc hegy erdőkkel van
30 XX   |          szép fehér arab vérló volt mind a kettő. Perc múlva útban
31 XX   |             egész épületen, a többi mind sötét, – falak, tetőzet,
32 XX   |           vele a többi csillagzatok mind, csak a kisgöncöl végcsillaga,
33 XX   |        Tudod-e, miért hullanak ezek mind nyugatról keletre?~Nem tudtam
34 XX   |         mely annak betűit benőtte.~…Mind itt vannak… Mind idejöttek
35 XX   |          benőtte.~…Mind itt vannak… Mind idejöttek meghalni…~Ekkor
36 XX   |            meghalni, mint a többiek mind, sírköveikből megépül az
37 XXII |            van a pénz?~– Elvásáltam mind egy lábig.~– Megveszett
38 XXII |            fiam.~– Megveszett kend? Mind valamennyin?~– Ne kiabálj,
39 XXII |               Ne félj tőle, ott van mind a kocsiderékban, egy forintért
40 XXIII|             érkezvén, zsebébe dugta mind a két kezét s kérdezé a
41 XXIII|           ifjú, csaknem gyermek még mind a kettő, rongyos elkallott
42 XXIII|             szegény menekvő” szóra, mind a fiatal dámák, mind a vén
43 XXIII|         szóra, mind a fiatal dámák, mind a vén urak elpártoltak a
44 XXIII|             tett értük, vagy velük, mind diadalmas bosszúval nézett
45 XXIII|             általa. Hitték: hogy az mind úgy fog történni.~Egy napon,
46 XXIII|            sem bánta meg szándékát, mind kész volt az elmenésre.~
47 XXIII|         mondád: hogy ott az emberek mind testvérek…~– Igen.~– Úgy