Part

 1  I   |             egy fiatal huszártiszt, szép, ifjú, barna nejével.~Hallgatag
 2 II   |        harmincéves férfi volt. Neje szép fiatalasszony, kinek Pesten
 3 II   |        titkos rugót megnyomtak, egy szép fiatal férfi arcképe látszott
 4 II   |            ha egy rugót megnyomtak, szép fiatal férfi arcát lehete
 5 III  |             mindég mézesheteit éli, szép, fiatal felesége csaknem
 6 III  |          ott egy házat, melyben egy szép asszony lakik, a legszebbik
 7 III  |          benn a zene egész éjjel, a szép asszonyt ne féltsétek; ő
 8 III  |             egy kis szerény lakban. Szép piros volt nő és gyermek.
 9 IV   | sebesülteket odahozzák. Egyszer egy szép ifjú tüzért két másik karonfogva
10 VII  |             csak azért, hogy amihez szép szerivel hozzájutnak, eldugdelveddeljék.
11 VII  |             Hadd tudják meg, milyen szép emberek kentek.~A perzekutor
12 VIII |            ébren, – amaz álomlátási szép kísértet helyett, s azután
13 VIII |            arcával az érte nyújtott szép kézhez. Senki sem vevé tán
14 VIII |            mosolygással fordultak a szép nő arcához, kinek lángoló
15  X   |             sem lehet, vannak ugyan szép arnauta lyányok, hanem azokért
16 XII  |       kicsinyt pörölni. Háza mögött szép gyümölcsöskert volt, nagy
17 XII  |           mindennapi látásától. Egy szép reggel, mondom: hogy az
18 XV   |            ne érjen semmit, ezáltal szép hasznot gerjesztve az uzsorásoknak.
19 XVI  |          elpusztult házról és a két szép lányról, akik benne laktak.~
20 XVI  |          legféltőbb kincse volt két szép, jó leánya.~Egyik magas,
21 XVI  |              karcsú virágszál volt, szép fekete haját, mindig fürtökben
22 XVI  |      ismerték, emlékeznek reá: hogy szép hosszú szőke haját két tömött
23 XVI  |           Úgy illett az neki.~Olyan szép volt őket látni, midőn ősz
24 XVI  |   édesapához.~Egy reggel mind a két szép leány eltűnt… Elmentek szó
25 XVI  |            honvédtisztek között két szép gyermek ült egymás mellett,
26 XVI  |       fölemelt pohárban.~Csak a két szép gyermek ül némán, örömtelenül
27 XVI  |          holtak mezején, szemei egy szép halotton akadtak meg.~A
28 XVI  |              ámolyogva ment a másik szép leányzó az elhagyott szülőföld
29 XVI  |             Ez a rege az eltűnt két szép leányról, akik apjukat elhagyták:
30 XVII |             kalászos vetés, sok más szép reményekkel együtt le volt
31 XVII |            szántotta földjeit, maga szép úri házban lakott. Most
32 XVII |             a lemenő naptól.~Bizony szép ország volt egykor az én
33 XIX  |    indulatok kifejezéseit, szemei a szép ifjú arcán és beszédes ajkain
34 XX   |             egy párszor belemártva, szép sárga papucsokat húzott
35 XX   |   könyökével a könyvre támaszkodva. Szép metszésű fekete szemeivel
36 XX   |          két felnyergelt paripával, szép fehér arab vérló volt mind
37 XXIII|         beszélni.~– Lássák uraim és szép dámáim; ezek a nyomorultak
38 XXIII|        kelle vetni.~Az éj rendkívül szép volt, alig csapott el a
39 XXIII|       akarnak rólok hallani, úgy is szép az éjszaka, majd elmondom,
40 XXIII|           mint a kő.~Hanem volt egy szép leánya. Egy gyönyörű gránátszemű
41 XXIII|             az ember szemébe, akkor szép, kedves alak volt, kivált,
42 XXIII|             búcsút kedvesétől is, a szép gránátszemű leánytól, s