| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 1845 1 1849 1 85 2 a 2247 abba 2 abban 5 abbeli 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 2247 a 878 az 525 s 420 egy | Jókai Mór Egy bujdosó naplója IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Part grey = Comment text
1501 XX | érintése által, s kényszeríték a koporsóból kivett halottat
1502 XX | koporsóból kivett halottat a galvanizmus csodahatalmával
1503 XX | elkékült arcán megjelenni a kárhozat kínvonaglásait.~
1504 XX | szállt, az apa véréből átment a csodás fluidum a gyermek
1505 XX | átment a csodás fluidum a gyermek ereibe, s hogy meg
1506 XX | gyengüljön annak ereje, a mágusnak csak osztályából
1507 XX | meggyéríté azoknak számát s a kevés fennmaradottat szétszórta
1508 XX | fennmaradottat szétszórta a világ minden részeibe, némelyik
1509 XX | azután lettek gyermekei.~A testi és lelki mértékletesség
1510 XX | mesés hosszúságra nyújtja a rejtélyes lények életkorát;
1511 XX | rejtélyes lények életkorát; a budai vén ulema, ez élő
1512 XX | évig élt egy, már maga is a második századot éli. Napjai
1513 XX | Napjai hallgató merengésben, a természet titkainak és az
1514 XX | egyhangú napjait, elfeledve a világtól, s tán éppen azért
1515 XX | összeköttetésben vannak. A dolog ővele magával történt.
1516 XX | magukat, titokban azonban a természet legmélyebb titkaival:
1517 XX | legtekintélyesebb tagjának tartatott.~Ez a rhabdomantiát meglehetős
1518 XX | magam is tanúja valék, midőn a vízirányosan fektetett mogyoróvessző
1519 XX | magától reszketni, – azon a helyen egy gazdag ezüst
1520 XX | bányaérre találtak. Később a vessző helyett fonálra akasztott
1521 XX | ismertetett meg, megajándékozott a Rosicrucianusok titkos rendjelével,
1522 XX | monda –, hogy Krisztus vére a keresztfán rózsaszínűvé
1523 XX | változott.~Megmagyarázta a titkosírás betűit, azokat
1524 XX | titkosírás betűit, azokat a rejtelmes vonalokat, mik
1525 XX | nemzedékek legféltőbb titkai, a tudósok ezeket „rúnáknak” (
1526 XX | fogja ismét halála után a legközelebbi tanítványának
1527 XX | mindnyájunkat túl fog élni.~…A tanszak bevégeztével vissza
1528 XX | különös öröm derült fel a teozófista arcán.~– E városban
1529 XX | már többször említettem, a mágusok utóda, Abu-Shirzad-Eddin,
1530 XX | utóda, Abu-Shirzad-Eddin, a rúnák titkainak örököse.~
1531 XX | körül, de annál ismeretesebb a beavatottak előtt, szektáink
1532 XX | betűk vannak írva: D… O… C… A köznép ezt a szót véli belőle
1533 XX | írva: D… O… C… A köznép ezt a szót véli belőle leolvasni:
1534 XX | hogy „Doctor”, pedig ez azt a három betűt jelenti, melyet
1535 XX | három betűt jelenti, melyet a hold alkot felváltva az
1536 XX | azon tanítványoknak, kik a giawrok osztályából akarnak
1537 XX | kitaláltad szimbólumai értelmét. A három betű ezt jelenti:
1538 XX | hogy nem jól találtad ki a jeleket, de erről rád ismerend:
1539 XX | erről rád ismerend: hogy a Rosicrucianus szektához
1540 XX | betegségből, ha kell, még a szerelemből is, de tanítani
1541 XX | Hazaérkezve, legelső dolgom volt a mágust fölkeresni, – rövid
1542 XX | rövid kutatás után ráakadtam a házra, melynek ajtajára
1543 XX | házra, melynek ajtajára a három rejtélyes betű volt
1544 XX | rejtélyes betű volt felírva, s a legelső bűvészet, mit velem
1545 XX | legelső bűvészet, mit velem a mágus elkövetett, az lőn,
1546 XX | tőle megválni. Egyikében a mellette való lakoknak fogadtam
1547 XX | magamnak szállást, lemondtam a professzori katedráról,
1548 XX | s éjeket, napokat tölték a mysteriosus lény közelében,
1549 XX | tekintély leendett.~Mikor a magyar kormány hadseregeket
1550 XX | honvédnak állottam, mielőtt a legelső csatába indulnánk,
1551 XX | elmentem Adamas mesterhez, kit a bölcsek nyelvén Abu-Shirzad-Eddinnek
1552 XX | Abu-Shirzad-Eddinnek neveznek, mert ott még a nevet is érdem után osztják.
1553 XX | tagok voltak kifaragva, a legcsodásabb összerakással.~
1554 XX | összerakással.~Az abraxasnak ez a szimbolikus értelme van
1555 XX | szimbolikus értelme van a bűvész előtt:~Hét aeon van,
1556 XX | aeon van, miknek fogalma a megmérhetetlenség, időben,
1557 XX | segélyével teremté Isten a világot.~A héber tradíció
1558 XX | teremté Isten a világot.~A héber tradíció hét napnak
1559 XX | Jehova, Adonai Zebaoth, a kimondhatatlan nevű Isten
1560 XX | kimondhatatlan nevű Isten a világot alkotá, a hatodikon
1561 XX | Isten a világot alkotá, a hatodikon teremté az embert,
1562 XX | hatodikon teremté az embert, a hetediken megnyugovék. A
1563 XX | a hetediken megnyugovék. A zend mitológia hozzáteszi:
1564 XX | zend mitológia hozzáteszi: a hetediken teremté Meithras
1565 XX | lényeket, azon erőket, mik a természet királya fölött
1566 XX | szerencse és halál.~Ez a tradíció az abraxas kőről.~
1567 XX | mindezt komolyan hittem.~Midőn a mágus a bűbálvánnyal megajándékozott,
1568 XX | komolyan hittem.~Midőn a mágus a bűbálvánnyal megajándékozott,
1569 XX | rájöttem: hogy igaza volt.~A had folytán szüntelen magammal
1570 XX | szüntelen magammal viselém a mágus ajándékát, jártam
1571 XX | is, háromszor elfogyott a zászlóalj, melynek zászlója
1572 XX | gyaníták, amit én hittem: hogy a szerencsét hatalmamban van
1573 XX | van kényszeríteni, hogy a halál nekem szegődött szolgám.~
1574 XX | eset gyakran fordul elő a katonák életében.~Egy-egy
1575 XX | kiáll bátran, győzelmesen, a legnagyobb veszélynek homlokegyenest
1576 XX | nekimegy, szeme közé nevet a halálnak, s visszajő baj
1577 XX | s visszajő baj nélkül, a másik remegve áll ki, reszket,
1578 XX | remegve áll ki, reszket, ha a meghalásra gondol, s a legelső
1579 XX | ha a meghalásra gondol, s a legelső golyó, melyet kilőnek,
1580 XX | kilőnek, őt találja.~Mintha a halál kerülné azt, aki őt
1581 XX | csatakör, és én ezredes lettem.~A jövő hónapban már tábornoknak
1582 XX | tábornoknak hittem magamat.~Abban a hónapban lerakta a sereg
1583 XX | Abban a hónapban lerakta a sereg a fegyvert.~Igaza
1584 XX | hónapban lerakta a sereg a fegyvert.~Igaza volt az
1585 XX | engem semmi. Bemenekültem a várba. Két hét múlva az
1586 XX | ismerőseihez.~– Te elégedetlen vagy a nappal itt, ott is ugyanaz
1587 XX | ott is ugyanaz süt – szólt a bölcs.~– De nem ugyanazon
1588 XX | ugyanazon földre – viszonzám.~– A föld jó mindenütt, ád kenyeret,
1589 XX | láttam őt mosolyogni. – Mint a pólusi nap fanyar, hideg
1590 XX | kikerülni.~– Legyen neked a te kívánságod szerint –
1591 XX | Eredj Törökországba. Túl a Pontuson van egy tartomány,
1592 XX | tartomány kiterjedése, mik közül a legszélső a tengerbe nyúlik.~
1593 XX | kiterjedése, mik közül a legszélső a tengerbe nyúlik.~Mind a
1594 XX | a tengerbe nyúlik.~Mind a nyolc hegy erdőkkel van
1595 XX | venyigéktől; ezek voltak a parsok legelső istenének
1596 XX | Ariman megoszták egymás közt a világot.~De nem ezen kövekről
1597 XX | kövekről akarok neked beszélni.~A középső hegy ormára felállva,
1598 XX | fehérleni az erdők között, s a falvakon túl egy homokos,
1599 XX | pálmákkal benőtt pusztát, az a Daraszán puszta, e puszta
1600 XX | Ismael-Asmai lakását, az egyetlen, a legnagyobb költőét.~Mert
1601 XX | legnagyobb költőét.~Mert csak a koldusok és az utcai táncosnők
1602 XX | mit akarsz.~Este, mikor a müezzin éneke elhangzott,
1603 XX | mosdás után el fog vezetni a városon kívül, hol messzünnen
1604 XX | sötétlő fényű erdő látszik meg a hegyoldalban.~Azon erdő
1605 XX | Madzsar Dág. – Magyarerdő.~A környék lakói már nem emlékeznek
1606 XX | félholdas minaretje tetszik elő, a népség frenk dzsaminak nevezi
1607 XX | népség frenk dzsaminak nevezi a helyet, mi annyit tesz „
1608 XX | lakik Abkadilla-Almahal.~Ez a mágusok vénje, ki mindnyájunkat
1609 XX | gyermekül felserdülni, ki a kerek föld minden országait
1610 XX | Napfelköltekor elvezetend a fenyves mélyibe, ott egy
1611 XX | országreszkettetők, most a mágusok vénje őrzi azokat
1612 XX | képzetemben alig érve utol a mágus ígéreteit.~– Amivel
1613 XX | mágus ígéreteit.~– Amivel a dicsőség, a hír jutalmazva
1614 XX | ígéreteit.~– Amivel a dicsőség, a hír jutalmazva volt. – Amit
1615 XX | jutalmazva volt. – Amit a nagyok, a világhódítók fáradsággal
1616 XX | jutalmazva volt. – Amit a nagyok, a világhódítók fáradsággal
1617 XX | fog.~– Fogja-e azt engedni a mágus?~– Neki nincs szüksége
1618 XX | kövekkel csak azokat jutalmazza a sors, kik a nagyravágyáson
1619 XX | azokat jutalmazza a sors, kik a nagyravágyáson kívül, szívökből
1620 XX | fogamzott soha – egyedül a dicsőség, e fénylő, de nem
1621 XX | hogy elhagytam Magyarhont, a harmadikban megláttam Iz
1622 XX | hegyeit.~Úgy jöttem ide, ahogy a mágus kívánta, szememben
1623 XX | nem érzék semmit, csak a nagyravágyást.~Előttem volt
1624 XX | nagyravágyást.~Előttem volt a rejtelmes föld, jártam az
1625 XX | jártam az erdőkben, hol a legelső Istent imádták,
1626 XX | kinek neve volt Meithras, a legmagasabb hegytetőről
1627 XX | hegytetőről meglátszott a hat fehér falu, túl rajtok
1628 XX | hat fehér falu, túl rajtok a sárguló puszta, s a puszta
1629 XX | rajtok a sárguló puszta, s a puszta szélében a kisded
1630 XX | puszta, s a puszta szélében a kisded város – Armazár.~
1631 XX | elő, tűnt fel messziről a moszlem város; – a hozzá
1632 XX | messziről a moszlem város; – a hozzá vezető úton megrakott
1633 XX | csengettyűs fővel, távolabb a Pontus kék hullámtükre fogta
1634 XX | kék hullámtükre fogta el a láthatárt, itt-ott egy-egy
1635 XX | szárnyra kelt halászmadár, a távolság miatt alig észrevehető
1636 XX | észrevehető mozgással.~És alattam a meleg éghajlati fenyőerdők,
1637 XX | megsejteni, megérzeni: melyik az a rengetegben.~Estefelé bevergődtem
1638 XX | rózsabokrok és olajfák, a törökök házai kívül tarka
1639 XX | színekkel festve, mik közül csak a zöld hiányzik, a próféta
1640 XX | közül csak a zöld hiányzik, a próféta színe, mely csak
1641 XX | próféta színe, mely csak a templomok boltozatait illeti.
1642 XX | tisztviselő számára.~Egyikében a legkeskenyebb utcáknak egy
1643 XX | forogni lássuk magunk körül a világot.~E különös tánccal
1644 XX | tánccal egészen elfogták a keskeny utcát, az azon menők
1645 XX | magát mindenkinek hajtani, a vakokat keleten szenteknek
1646 XX | vége lesz, hanem azután meg a földre guggolva valami éneket
1647 XX | megszólítani.~Kiszemeltem magamnak a legrongyosabbat, s egész
1648 XX | engem Ismael Asmái lakására.~A koldus elvevé a piasztert,
1649 XX | lakására.~A koldus elvevé a piasztert, s miután elvevé,
1650 XX | érintése befertőztetett.~A többi koldusok iszonyattal
1651 XX | és bámulással néztek rám, a vakot kivéve, aki folyvást
1652 XX | mutatva.~Megértettem. Az a koldus a próféta családjából
1653 XX | Megértettem. Az a koldus a próféta családjából való,
1654 XX | legkevésbé egy gyaurnak, a népnek pedig kötelessége
1655 XX | jóhúsban tartani.~Szerencsémre a koldusok egyike, aki nem
1656 XX | családból való, meghallva a Nakib-ülhez intézett felszólításomat,
1657 XX | elvezetni.~Útközben tudtomra adá a koldus: hogy az ő neve Müderrisz
1658 XX | nevére már nem emlékezik sem a királynak, sem az ősapának,
1659 XX | valami baj miatt idejött a király és vezérei, de hogy
1660 XX | nem ért már semmit sem a kutyabőr, sem a pecsét,
1661 XX | semmit sem a kutyabőr, sem a pecsét, valami jöttment
1662 XX | Azután mentünk hallgatagon a szűk kanyargós utcákon,
1663 XX | temetőhöz értünk.~Ott van az a város közepén, régi temető
1664 XX | közepén, régi temető már, a beültetett ciprusok erdővé
1665 XX | ciprusok erdővé nőttek benne, a sírkövek lóher alakú fejeikkel,
1666 XX | jobbra-balra dülöngve hevertek a magasra megnőtt fű között.
1667 XX | akiket hajdan ide eltemettek.~A temető szegletében, egészen
1668 XX | temető szegletében, egészen a sírkövek szomszédságában
1669 XX | lakása építve. Faház, mint a többi, kívül kékre, pirosra
1670 XX | be az egész ház elejét, a szőlőlevelek itt-ott vérpirosra
1671 XX | vérpirosra voltak festve a késő őszi deres éjszakáktól,
1672 XX | őszi deres éjszakáktól, a legmagasban még csüngött
1673 XX | restelltek oda felmászni.~A koldus kezéről az előtornácban
1674 XX | kezére kerültem, de akinél a fekete színű állatok között
1675 XX | Sehogy sem tudtam attól a gondolattól megmenekülni,
1676 XX | menten lehúzta lábaimról a sarukat, s lábaimat egy
1677 XX | ablakból látszott állani. A terem kiáltó színű arabeszkekkel
1678 XX | arabeszkekkel volt kifestve, a padlazat szőnyegekkel beterítve.
1679 XX | rózsavízen keresztül szívta a részegítő ópiumillatot.
1680 XX | leleplezett arccal, kettő nakarát, a harmadik mandolint tartott
1681 XX | mandolint tartott kezében. Ez a harmadik volt köztük a legszebb.~
1682 XX | Ez a harmadik volt köztük a legszebb.~Beléptemkor kivevé
1683 XX | Beléptemkor kivevé szájából a költő az argyla borostyánkő
1684 XX | szára kígyózva vonult át a kéküvegű rózsavizes kelyhen,
1685 XX | kéküvegű rózsavizes kelyhen, s a szokott flegmatikus „saalam”
1686 XX | Alig szedtem magam alá a lábaimat, midőn a szerecsen
1687 XX | magam alá a lábaimat, midőn a szerecsen egy asztalt helyezett
1688 XX | annál fagyasztóbb volt rajta a merev, halotti sápadtság,
1689 XX | ópium, az idegzetesség, a gyönyörök és a költői lélek
1690 XX | idegzetesség, a gyönyörök és a költői lélek egyesült erővel
1691 XX | mosoly, sem gyönyör, sem a harag pírja el nem riaszta
1692 XX | riaszta onnan.~Egyik könyökét a vánkosára letett, bársonyba
1693 XX | Gulisztán” (Rózsakert) Sadinak, a shiraszi költőnek örök édességű
1694 XX | ama klasszikus nyelvén a keleti literatúrának, mely
1695 XX | oroszlánt”, s ezer nevet bír a „kard” számára.~Így feküdt
1696 XX | Ismael Asmai, könyökével a könyvre támaszkodva. Szép
1697 XX | vannak nyitva, míg vonalmai a legédesebb kéj alatt látszanak
1698 XX | látszanak remegni.~Amint a költő hátradűlt, egyike
1699 XX | költő hátradűlt, egyike a bajadéreknek előlépett,
1700 XX | selyemöltönyei suhogtak, a nakara dobjára ütve, Asmáinak
1701 XX | dalát kezdte elénekelni.~A bajadér piros, telt arcú
1702 XX | termetének minden hajlása kitűnt a vékony selyemkaftán alól,
1703 XX | szemöldei megaranyozva.~A dal, melyet énekelt, Asmai
1704 XX | Putifar nejének szerelme a zsidó Jusseffhez, azzal
1705 XX | zsidó Jusseffhez, azzal a kis eltéréssel a héber tradíciótól:
1706 XX | azzal a kis eltéréssel a héber tradíciótól: hogy
1707 XX | mindaddig, míg Zuleichát a szerelemféltés kínjai nem
1708 XX | kényszeríték ama jelenést előidézni a kezében maradt köpönyeggel,
1709 XX | az írás már nem mondja.~A dal sok költészettel van
1710 XX | költészettel van kidolgozva, a szerelmet és szerelemféltést
1711 XX | álomlátások jelenetei vannak.~Ez a kritikai flegma csak későbben
1712 XX | csak későbben lepett meg a dal felől, azon pillanatban
1713 XX | azon szenvedélytől, mit a költő a dalba lehelt, a
1714 XX | szenvedélytől, mit a költő a dalba lehelt, a szenvedélyesebb
1715 XX | a költő a dalba lehelt, a szenvedélyesebb rohamoknál
1716 XX | szenvedélyesebb rohamoknál vadul verte a feje fölé emelt nakarát,
1717 XX | feje fölé emelt nakarát, a csengettyűk belezengtek
1718 XX | arca szinte megcsattant a rózsás hőségtől.~A költő
1719 XX | megcsattant a rózsás hőségtől.~A költő arca kéjtől látszott
1720 XX | merevek.~Ének végeztével a felhevült alme szédítő forgással
1721 XX | végre kifáradtan odarogyott a költő lábaihoz, megragadta
1722 XX | ott maradt rajta csüngve, a költő arca reszketett, szemei
1723 XX | arca reszketett, szemei a semmiségbe bámultak.~Ekkor
1724 XX | semmiségbe bámultak.~Ekkor a másik bajadér lépett elő,
1725 XX | fordulással nehány kört vágva a szőnyegen, egy dalt kezde
1726 XX | csengő, szelíd hangon; a dal egy boldog nő éneke,
1727 XX | bálványoz, benne Shirin, a legszebb, a legjobb, a legboldogabb
1728 XX | benne Shirin, a legszebb, a legjobb, a legboldogabb
1729 XX | a legszebb, a legjobb, a legboldogabb nő és férje:
1730 XX | szemeit, s az ópiumkéj után a legmélyebb, a legholtabb
1731 XX | ópiumkéj után a legmélyebb, a legholtabb álomba merült
1732 XX | merült el.~Ekkor lépett elő a harmadik alme. Ég! minő
1733 XX | finom kezeivel elkezdé a mandolin húrjait megszólaltatni,
1734 XX | ember szívét érzé táncolni, a hangok mindegyike keresztül-kasul
1735 XX | csillag szerelmét egymáshoz, a hajnal és az esthajnalcsillagét,
1736 XX | elhaló hangon végzé énekét a bajadér, a másik két leány
1737 XX | végzé énekét a bajadér, a másik két leány zokogott,
1738 XX | volna, tán fölébredendett a dalra.~A bajadér kezéből
1739 XX | fölébredendett a dalra.~A bajadér kezéből kihullott
1740 XX | bajadér kezéből kihullott a mandolin, karjait keblén
1741 XX | lesütött szempillái alatt a gyönyör könnyei ragyogtak,
1742 XX | átszellemülten, alig érintve lábaival a földet, nehányat fordult,
1743 XX | fordult, úgy látszék, mintha a lég maga forgatná, repülő
1744 XX | érzém megragadott kezemen a forró, kísértő, megbolondító
1745 XX | fogamzanak soha, egyedül a nagyravágyás, egyedül a
1746 XX | a nagyravágyás, egyedül a dicsőség, e fénylő, de nem
1747 XX | vonaglással húzám ki kezemet a bajadéréi közül, s odább
1748 XX | hozzá.~Reggelig ott feküdt a leány lábaimnál, egész éjjel
1749 XX | szemekkel távozott el az alme, a másik kettő is elsuhant,
1750 XX | megtudtam azon viszonyt, mely a költőt e különös lényekhez
1751 XX | azok utcáról utcára éneklik a dalokat, a hallgatóktól
1752 XX | utcára éneklik a dalokat, a hallgatóktól beszedik érte
1753 XX | hallgatóktól beszedik érte a fizetést, este elmennek
1754 XX | fizetést, este elmennek a költőhöz a verseiért kapott
1755 XX | este elmennek a költőhöz a verseiért kapott díjat vele
1756 XX | dalt, gondoskodva egyúttal a költő életéről, örömeiről
1757 XX | Bizonyomra ott jobb dolga van a költőnek, mint minálunk.~…~
1758 XX | Abu-Shirzad-Eddin maaneejét, a küldő nevét említve hozzá.~
1759 XX | küldő nevét említve hozzá.~A költő homlokához érteté
1760 XX | költő homlokához érteté a küldeményt, tisztelete jeléül,
1761 XX | vizsgálni, megnézegeté sorba a halmozott virágleveleket,
1762 XX | olvasna le, föl-föltekinte rám a maaneeről sötét beesett
1763 XX | utolsót is megnézte, intett a szerecsennek, mit az megértve,
1764 XX | elefántcsont kanalat adott a kezébe, a többi evőeszközöket
1765 XX | kanalat adott a kezébe, a többi evőeszközöket ujjaink
1766 XX | téjben kifőzve; evés után a szerecsen újra megmosdatott,
1767 XX | Amint leszállt az est, a legközelebbi minaretben
1768 XX | minaretben elkezde énekelni a müezzin – ez eleven harangja
1769 XX | müezzin – ez eleven harangja a mohamedánoknak – szomorú,
1770 XX | dala hosszason hangzott el a város fölött, Asmai Mekka
1771 XX | tegyek.~Künn az ajtóban a szerecsen várt bennünket
1772 XX | fehér arab vérló volt mind a kettő. Perc múlva útban
1773 XX | voltunk az erdős hegyek felé. A fekete szolga egy csengettyűs
1774 XX | III. Abkadilla-Almahal~A hold a láthatár egyik szélén –
1775 XX | Abkadilla-Almahal~A hold a láthatár egyik szélén –
1776 XX | esthajnalcsillag; középett a ködfehér tejút – és szerte
1777 XX | ködfehér tejút – és szerte a szikrázó csillagok ezrei
1778 XX | volt, mint néha éjszakon a nappal.~Az égi fények milliárdjai
1779 XX | az ég boltozatján s alant a tenger sima tükrén. Útitársam
1780 XX | emberhangtalan volt az éj, a városból a temetőkerteken
1781 XX | emberhangtalan volt az éj, a városból a temetőkerteken csoportozó
1782 XX | ugatása hallatszék; amint a várostól távolabb s az erdőkhöz
1783 XX | aranyfarkasok üvöltéseinek.~Eleinte a hegyek tövében viruló pálmaligetek
1784 XX | alakú gyümölcsök lepték el, a fák leveleiről csepegett
1785 XX | fák leveleiről csepegett a hűvös őszi harmat, a fényes
1786 XX | csepegett a hűvös őszi harmat, a fényes szentjánosbogár késő
1787 XX | lárvái mászkáltak itt-ott a fűben. Én már a mágus drágaköveit
1788 XX | itt-ott a fűben. Én már a mágus drágaköveit véltem
1789 XX | mindinkább vadulni kezdett a tájék, a pálmák elmaradoztak,
1790 XX | vadulni kezdett a tájék, a pálmák elmaradoztak, helyettök
1791 XX | bozótot képezett az iszalag s a vadszőlő lombos venyigéje,
1792 XX | venyigéje, az ágakon ugrált a cincogó evet, s szemeink
1793 XX | pillangók verődtek elvakultan, a hold itt-ott csillámlott
1794 XX | csillámlott csak keresztül a sűrű lombok között… Mindig
1795 XX | vaksötétségbe jutottunk, s az a kellemes, mondhatni szívújító
1796 XX | oly mintára épülve, mint a török mecsetek, alakja négyszegletű
1797 XX | alakja négyszegletű volt, a moshéek fényes kúpfödele
1798 XX | tornya nem hengeridomú, mint a minaretek, hanem négyszögű,
1799 XX | minaretek, hanem négyszögű, mint a keresztyények tornyai szoktak
1800 XX | tornyai szoktak lenni, de a kereszt helyett félhold
1801 XX | fényesség az egész épületen, a többi mind sötét, – falak,
1802 XX | falak, tetőzet, ablakok. A természet maga is segített
1803 XX | természet maga is segített a próféta zöld színével ellepni
1804 XX | próféta zöld színével ellepni a templomot, a tetőt bevonta
1805 XX | színével ellepni a templomot, a tetőt bevonta mohával, a
1806 XX | a tetőt bevonta mohával, a falakat mindenféle felfutó
1807 XX | felfutó növények nőtték be. S a toronyablakokból a vadjázmin
1808 XX | be. S a toronyablakokból a vadjázmin hosszú bokros
1809 XX | alá, és minden repedésből, a téglák közeiből apró kis
1810 XX | külsejét azon honban, hol a falakat nem festik fehérre.~
1811 XX | festik fehérre.~Ez az épület a frenk dzsámi, – az idegen
1812 XX | előresietett, s nemsokára egyikén a templom nyílásainak eltűnt.~
1813 XX | inte, hogy menjek közelebb.~A templomajtóban egy fehér
1814 XX | Abkadilla-Almahal.~Semmi külszíne rajta a pórlelkekre ható ámításnak,
1815 XX | önerejével állott előttem a csodatevő vén, kit a világ
1816 XX | előttem a csodatevő vén, kit a világ minden bűvészei nagymesterökül
1817 XX | hasonlított egy filozófhoz a mórok idejéből, mint varázslóhoz.~
1818 XX | mint varázslóhoz.~Belépnem a templomba nem volt szabad,
1819 XX | csaknem remegve járultam a mágusok vénje elé. Magas,
1820 XX | csaknem öles alaknak látszott, a rásütő holdvilágban arca
1821 XX | az alabástrom.~Átnyújtám a maaneét, a küldő nevét említve.
1822 XX | alabástrom.~Átnyújtám a maaneét, a küldő nevét említve. Homlokához
1823 XX | szolgájával tüzet gyújtatott a szabadban, s egy leterített
1824 XX | jőni.~Én egyedül követtem a mágust.~Szívem sebesen vert,
1825 XX | elenyészni, ki tán látta a cédrust sarjazni a Sion
1826 XX | látta a cédrust sarjazni a Sion tetején, mely most
1827 XX | ki tán egyenlően látja a jövendőt, amit senki sem
1828 XX | amit senki sem sejt, és a múltat, mire senki sem emlékszik,
1829 XX | sem emlékszik, ki olvas a csillagokból s az emberek
1830 XX | ismeri az istent, nem féli a halált, s aki sorsomat képes
1831 XX | láthatatlan keringéssel, a sűrű berekből az aranyfarkas
1832 XX | foszforcsillagok. Én már a mágus smaragdjait és rubinjait
1833 XX | egy hegytetőre fölértünk, a nyílt, világos térről szét
1834 XX | térről szét lehetett látni a messze tájékra, alant feküdtek
1835 XX | tájékra, alant feküdtek a csendes falvak, a legutolsó
1836 XX | feküdtek a csendes falvak, a legutolsó lámpavilág is
1837 XX | lámpavilág is kialudt már; a tenger felett libegett bűvös-bájosan
1838 XX | felett libegett bűvös-bájosan a telihold, a göncölcsillag
1839 XX | bűvös-bájosan a telihold, a göncölcsillag egyet fordult
1840 XX | fordult az égen, s vele a többi csillagzatok mind,
1841 XX | csillagzatok mind, csak a kisgöncöl végcsillaga, a
1842 XX | a kisgöncöl végcsillaga, a Rukkabah, a poláris csillag
1843 XX | végcsillaga, a Rukkabah, a poláris csillag maradt egy
1844 XX | November 13-kának éje volt. A csillagászok ezt csillaghullás
1845 XX | csillaghullás éjszakájának hívják, a törököknél akkor van a Ramadán
1846 XX | a törököknél akkor van a Ramadán 18-dik napja, a
1847 XX | a Ramadán 18-dik napja, a Tóra öt könyve ez napon
1848 XX | napon szállt alá az égből.~A keresztyén, ha csillagot
1849 XX | azt kérdi, ki hal meg; a muzulmán, ha csillagot lát
1850 XX | úgy látszék, nem osztá sem a keresztyének, sem a törökök
1851 XX | sem a keresztyének, sem a törökök babonáit; hidegen
1852 XX | amint megálltam mellette a sűrűen hulló égitestekre
1853 XX | ezek égő vasdarabok, mik a lég villanyától meggyulladva
1854 XX | villanyától meggyulladva a föld vonzerejétől aláragadtatnak.~–
1855 XX | Nem tudtam rá felelni, a válasszal azonban ő is adós
1856 XX | azonban ő is adós maradt.~A hegytetőről ismét egy völgybe
1857 XX | egy völgybe mentünk alá, a lombok össze borultak felettünk,
1858 XX | ég csillagai helyett újra a sakálok szemei világítottak
1859 XX | világítottak körülöttünk. A fenyőfák évrűl évre lehullott
1860 XX | levelei puha párnául boríták a földet, melyen jártunk;
1861 XX | földet, melyen jártunk; a szél, melynek rohama elül
1862 XX | szél, melynek rohama elül a hegytetőn; a fákba kellett
1863 XX | rohama elül a hegytetőn; a fákba kellett kapaszkodnunk,
1864 XX | kapaszkodnunk, itt már csak a fák sudarai közt zúgott,
1865 XX | enyészetesebben, míg végre a völgy mély torkolatában
1866 XX | völgy mély torkolatában csak a távol erdők bömbölő zúgását
1867 XX | zúgását lehete hallanunk.~Mire a völgy mélyébe leszálltunk,
1868 XX | leszálltunk, megvirradt. A fák lombjain át a kelő nap
1869 XX | megvirradt. A fák lombjain át a kelő nap tűzszínű sugárai
1870 XX | berek volt, ahova jutottunk. A szentjánoskenyér és a Krisztus
1871 XX | jutottunk. A szentjánoskenyér és a Krisztus tövisfája járhatlanná
1872 XX | tövisfája járhatlanná tevék a helyet szúrós gallyaikkal
1873 XX | helyet szúrós gallyaikkal még a vadállatoknak is. De a mágus
1874 XX | még a vadállatoknak is. De a mágus jól látszék tudni
1875 XX | mágus jól látszék tudni a járást, s a tövisrengetegen
1876 XX | látszék tudni a járást, s a tövisrengetegen keresztül
1877 XX | sárga és zöld kőmohoktól: a vadrepkény összevissza kúszott
1878 XX | vadrepkény összevissza kúszott a rendetlenül heverő köveken.~
1879 XX | heverő köveken.~Itt megállt a mágus, e kövekre mutatott
1880 XX | oda, szerettem volna már a célnál lenni, képzetem vágyott
1881 XX | képzetem vágyott látni a legnagyobb kincseket, miket
1882 XX | voltak.~– Olvass! – szólt a mágus, ismét a kövekre mutatva.~
1883 XX | szólt a mágus, ismét a kövekre mutatva.~Lehajoltam
1884 XX | kövekre mutatva.~Lehajoltam a legelsőhöz; fekete nyolcszögű
1885 XX | szögletén összetöredezve. A kő egyik oldalán e név volt
1886 XX | ANNIBAL”.~Összeborzadék.~A világhódító, az országreszkettető
1887 XX | Olvass tovább! – mondá a mágus.~Túl e kövön egy kék
1888 XX | hevert, meglátszottak rajta a ráfaragott római sasok,
1889 XX | ráfaragott római sasok, a bevésett trophaeumok, eltördelve,
1890 XX | eltördelve, megcsorbítva. A diadaljelek alá e név volt
1891 XX | néhány szó:~„INGENTI GLORIA”~A többit elfedte a kövi rozsda
1892 XX | GLORIA”~A többit elfedte a kövi rozsda és a mohok…~
1893 XX | elfedte a kövi rozsda és a mohok…~Szívem szorult, –
1894 XX | amikkel jutalmazza azokat a sors, kik nem nevelnek szívükben
1895 XX | szívükben más érzést, mint a nagyravágyást.~– Olvass
1896 XX | lehajoltam: hogy meglássam… Ó! a névnek is csak egy betűje
1897 XX | I. QVONDAM. REGIS. H…~A többi lekopva, letörve;
1898 XX | Elfedtem arcomat: hogy a megeredő könny ne lássék
1899 XX | lássék rajta; de újra hangzék a mágus kérlelhetetlen szava:
1900 XX | márványoszlop, hanyatt döntve a folyó füvek közé. – „Olvasd
1901 XX | Olvasd azt is” – szólt a mágus. – Odatekinték. Megsemmisülve
1902 XX | Megsemmisülve rogytam össze a kő előtt, könnyeimmel a
1903 XX | a kő előtt, könnyeimmel a mohot nedvesítve, mely annak
1904 XX | meghalni…~Ekkor odalépett a mágus hozzám.~– Ím e köveket
1905 XX | Válassz közülök magadnak.~A borzalom elvette szavaimat, –
1906 XX | e hazába, kik fejeikkel a csillagok között, s lábaikkal
1907 XX | itt fognak meghalni, mint a többiek mind, sírköveikből
1908 XX | leendsz, nevedet bámulandja a világ, aztán idejössz majd
1909 XX | Légy nagy ember…~ ~*~A hír- és gazdagságkereső
1910 XXI | mondá nekem ezen regét.~…~A zivatar korbácsolja szilaj
1911 XXI | korbácsolja szilaj paripáit, a felhőket, a zápor szakad,
1912 XXI | szilaj paripáit, a felhőket, a zápor szakad, a szél zúg,
1913 XXI | felhőket, a zápor szakad, a szél zúg, a fák csikorognak.~
1914 XXI | zápor szakad, a szél zúg, a fák csikorognak.~Néha egy-egy
1915 XXI | az orkán üvöltését, amint a vastag iharfát derékon kéttétöri
1916 XXI | iharfát derékon kéttétöri a szél, s üvöltve fut ismét
1917 XXI | keresztül, hajtva, kergetve a rohanó felhőket.~Az éj sötét,
1918 XXI | rohanó felhőket.~Az éj sötét, a fák között alig látszik
1919 XXI | néz.~Az őrtüzet kioltotta a sebes zápor, messze és közel
1920 XXI | minden tárgyat elfogott a láthatatlan éj, a vihar
1921 XXI | elfogott a láthatatlan éj, a vihar túlordít minden zörejt.~
1922 XXI | fegyveres közelg az előőrs felé. A katona nem látja, nem hallja,
1923 XXI | nem hallja, csak sejti a veszélyt, szorosabban markolja
1924 XXI | le nem veszi ravaszáról.~A vihar ordít. A katona hazaképzeli
1925 XXI | ravaszáról.~A vihar ordít. A katona hazaképzeli magát.
1926 XXI | gondolatjában meleg tűzhelyét, a tűzhely mellett a szerelmetes
1927 XXI | tűzhelyét, a tűzhely mellett a szerelmetes nőt, …kisgyermekei
1928 XXI | kisgyermekei ott ülnek a padon, …a legkisebbik apja
1929 XXI | kisgyermekei ott ülnek a padon, …a legkisebbik apja kardján
1930 XXI | térdepelj le! – szól hozzá a csapat vezére. – Esküdjél
1931 XXI | szegsz… – suttogá halkan a vezető.~– Az legyek.~– Van-e
1932 XXI | kiáltasz.~Az őr elvette a pénzt, az ellenség fegyveresei
1933 XXI | parancsolák: hogy vezesse őket.~A vihar ordít. Az éj fekete.
1934 XXI | közepébe jut észrevétlenül. A vihar, a sötétség és az
1935 XXI | észrevétlenül. A vihar, a sötétség és az árulás segítének
1936 XXI | az árulás segítének neki.~A katonák ott feküsznek körül.
1937 XXI | katonák ott feküsznek körül. A fáradtság megtanítá őket
1938 XXI | fáradtság megtanítá őket aludni a kemény földön s a zivataros
1939 XXI | aludni a kemény földön s a zivataros ég alatt. Egy
1940 XXI | jött csapat veszve van. A vezető mellét a hegyes vasak
1941 XXI | veszve van. A vezető mellét a hegyes vasak érik. Hallgat.~
1942 XXI | édes szavaikat, látja őket a tűzhely körül üldögélni,
1943 XXI | tűzhely körül üldögélni, a szelíd nő apjukról beszél
1944 XXI | látja újra: amint bujdosnak a hideg éjszakában, éhezve,
1945 XXI | dideregve. Egyiket hátára vette a nő, másikat kezénél fogva
1946 XXI | Kitölté markába, megszámlálta a pénzt. Sok volt. Körültekinte.
1947 XXI | esküdre” – suttogák fülébe. A kárhozat fogadott kínjai
1948 XXI | lelke előtt e szavakra: a kíntól vigyorgó arcok, a
1949 XXI | a kíntól vigyorgó arcok, a pokol lángjai, a kétségbeejtő
1950 XXI | arcok, a pokol lángjai, a kétségbeejtő örökkévalóság.~
1951 XXI | kétségbeejtő örökkévalóság.~Már a vezér sátorához értek. Nesztelenül,
1952 XXI | végigfutnak lelke előtt a kísértő képek: a családi
1953 XXI | lelke előtt a kísértő képek: a családi tűzhely, az onnan
1954 XXI | onnan elvert nő, gyermekek a hideg éjszakában, kezében
1955 XXI | hideg éjszakában, kezében a csörrenő aranypénz, mellén
1956 XXI | csörrenő aranypénz, mellén a villogó kardhegyek; s túl
1957 XXI | villogó kardhegyek; s túl a síron a kétségbeesés…~–
1958 XXI | kardhegyek; s túl a síron a kétségbeesés…~– Ébredjetek! –
1959 XXI | az aranyakat felhajítva a levegőbe. Azon pillanatban
1960 XXI | hegyeikkel.~De fölébred a tábor, – a vezér mentve
1961 XXI | De fölébred a tábor, – a vezér mentve van, – veszve,
1962 XXII | XXII. A rimaszombati vásár~Minden
1963 XXII | városban ki volt már hirdetve a magyar bankjegyeket beadni
1964 XXII | megvettek mindent, amit csak a vásárra hoztak, kellett
1965 XXII | kellett vagy nem kellett a vásárlónak, amit elöl-utól
1966 XXII | adják; sőt licitálta egyik a másikra, ahelyett, hogy
1967 XXII | volna rá. Elannyira: hogy a mézeskalácsosnak még a sátora
1968 XXII | hogy a mézeskalácsosnak még a sátora lepedőit is megvették.~
1969 XXII | lepedőit is megvették.~Estenden a rozsnyói paraszt ballag
1970 XXII | paraszt ballag hazafelé a vásárrul; felesége künn
1971 XXII | ökreit?~– El hát – volt a lakonikus válasz.~– No,
1972 XXII | kend?~– Kétezer forintért a kettőt.~– Megveszett kend? –
1973 XXII | No, az derék. Hol van a pénz?~– Elvásáltam mind
1974 XXII | Megveszett kend? Hát ezt a szűrt kinek vette?~– Nekem,
1975 XXII | vett?~– Kifizettem belőle a zsidót, tetejébe meg is
1976 XXII | elvenni.~– No, az derék. Hát a többi pénz hova lett?~–
1977 XXII | Jutka. Nem volt már egyéb a piacon, amit meg lehetett
1978 XXII | volna venni. Ez is jobb lesz a semminél.~– De hova tesszük
1979 XXII | semminél.~– De hova tesszük azt a tenger almát?~– Ne félj
1980 XXII | félj tőle, ott van mind a kocsiderékban, egy forintért
1981 XXIII | XXIII. A két menekült~A gőzös Orsováról
1982 XXIII | XXIII. A két menekült~A gőzös Orsováról jött vissza.
1983 XXIII | jött vissza. Az utazók, kik a ködös reggelen a födözetre
1984 XXIII | utazók, kik a ködös reggelen a födözetre felszállingóztak,
1985 XXIII | élénk szóváltásra, mely a kormányos és egy kikent-kifent
1986 XXIII | reggel óta folyott. Azokból a gesztikulációkból, mikkel
1987 XXIII | gesztikulációkból, mikkel a blúzos ember a kormányrúdon
1988 XXIII | gesztikulációkból, mikkel a blúzos ember a kormányrúdon s emez itt
1989 XXIII | kormányrúdon s emez itt alant a corduroy-szín makintoshban
1990 XXIII | szavait, ki lehete venni: hogy a kettőjük közt folyó párbeszéd
1991 XXIII | folyó párbeszéd nem tartozik a legbarátságosabb neműek
1992 XXIII | legbarátságosabb neműek közé.~Végre a kormányos egy nagy csomó
1993 XXIII | harapva elhallgatott, s míg a dandy pergőhadaró nyelvvel
1994 XXIII | kátrányos ponyvát emelve s a kormányos egy hunyorítására,
1995 XXIII | az útjában állót, hogy az a karfáig meg sem pihent,
1996 XXIII | mikor már bekalamázolta.~A dandy erre még dühösebb
1997 XXIII | dühösebb lett, fölkereste a kapitányt, s nemsokára visszajött
1998 XXIII | s nemsokára visszajött a vidrabekecses férfiúval,
1999 XXIII | vidrabekecses férfiúval, ki is a helyszínre érkezvén, zsebébe
2000 XXIII | érkezvén, zsebébe dugta mind a két kezét s kérdezé a dandytól: