Part

 1  I   |         közelebb-közelebb jöttek hozzá, kóválygó, kerülgető röpttel,
 2 III  |           Most az ősz ember szól hozzá: egy asszonyt említ előtte.~–
 3 IV   |          szerepét, hátrafordulva hozzá, azt kérdezém tőle: „mikor
 4 IV   |           s bár magyarul szóltak hozzá, arra értette a kérdést:
 5 VI   |         maga megvan, elmegyek én hozzá.~– Dehogy mégy, szolgám,
 6 VI   |         egynéhányszor közel volt hozzá: hogy a nyaka kitörjék,
 7 VII  |   Vezetőnk nehány szót dörmögött hozzá s azzal bennünket kezébe
 8 VIII |     percre, csak egy szót szólni hozzá, csak egyszer ölelhetni
 9 VIII |          hasán csúszva odalapult hozzá, s hűséges, örvendő szűköléssel
10 VIII |   idegenek. Valaki lehet tán: ki hozzá ily kárhozatosan hasonlít.
11 XI   |       Egyszer késő este betoppan hozzá egy rongyos, nyomorult alak,
12 XV   |     abban egy fertálybankó, mely hozzá ne vándorlott volna, persze
13 XV   |       ismét kétségbeesve hordták hozzá pénzeiket, könyörögve, hogy
14 XVII |         örömijedten, oda akartam hozzá rohanni … s már akkor nem
15 XVII |          nyommal közelebb hátrál hozzá, kivicsorított fogait csattogtatva
16 XVII |           felelé a fiú.~– Vezess hozzá.~A nő kis leánykájával sétált
17 XVII |         dobogó szívvel közelíték hozzá. Az előtte folyó patakban
18 XIX  |          fák szavakat susognának hozzá s a virágok egyetértőleg
19 XIX  |        leánynak.~– Emmi… – szólt hozzá gyöngéden …szereti-é kegyed
20 XIX  |        kis szőke gyermek fut oda hozzá. …Ah, azok az enyimek! Virágkoszorút
21 XX   |     kiváncsiság vagy tanácskérés hozzá vezet, ajtaját mindég nyitva
22 XX   |   messziről a moszlem város; – a hozzá vezető úton megrakott tevék
23 XX   |      magamat tőle: hogy ne érjek hozzá.~Reggelig ott feküdt a leány
24 XX   |         másik három bajadér jött hozzá látogatni, akkor megtudtam
25 XX   | maaneejét, a küldő nevét említve hozzá.~A költő homlokához érteté
26 XXI  |       légy! térdepelj le! – szól hozzá a csapat vezére. – Esküdjél
27 XXIII|       másik, az őrült, odahajolt hozzá, megcsókolta gyöngéden,
28 XXIII|     mogyorótörőt kapni.~S még az hozzá: hogy mikor mindennek vége
29 XXIII|       volt, minden ember odament hozzá, kedves egészségére kívánni
30 XXIII|          fiatal dámák mentek oda hozzá, szörnyű naivul kérdezve:
31 XXIII|         fog tekinteni és szólani hozzá, s mire éjszaka lett, mire