Part

 1 IV  |       ismerik; de amikor aztán ő is rám ismert, elnyúlt a szája
 2 IV  |             Honnét jönnek? – kiálta rám újólag, miután első kérdésére
 3 IV  |             Micsoda úrnak – förmedt rám a kozák.~Hátratekintek.
 4 VI  |       kiválva, odanyargalt hozzám s rám akart gázolni. Azonban a
 5 VI  |         anélkül, hogy az egyszer is rám hágott volna, mindig úgy
 6 VI  |            puskaporsalak odahullott rám s az ellenkező félről odairányzott
 7 VI  |        rajtam szökdeltek keresztül, rám szórva a felvágott homokot
 8 VI  |           őrszem észrevett, s amint rám kiáltott, akkor vettem észre:
 9 VIII|        előtt férjem minden vagyonát rám ruházta által.~– E tette
10 XII | bosszantására.~Annál meglepőbb volt rám nézve egy vén körtefa a
11 XVII|        hívogató szókat kiáltozva le rám… Miért nem vagyok én is
12 XVII|        onnan, s oly elvadultan néze rám, hajfürtjei szét voltak
13 XVII|             felelni. Tán nem ismert rám? Tán nem akarja, hogy ráismerjek?
14 XVII|             van.~Az ember odaborult rám és sírt keservesen.~– Ne
15 XX  |       nyugalmú képével, úgy tekinte rám, mint az alkimista valamely
16 XX  |          tekintetével sokáig nézett rám, oly nehéznek, oly nyomasztónak
17 XX  |       párjára nem emlékezem, kiálta rám: „Allah szenim gyaur! verjen
18 XX  |    iszonyattal és bámulással néztek rám, a vakot kivéve, aki folyvást
19 XX  |          mintha mindegyiktől valami rám vonatkozót olvasna le, föl-föltekinte
20 XX  |          olvasna le, föl-föltekinte rám a maaneeről sötét beesett
21 XX  |        végignézte tartalmát, azután rám szegezve tekintetét, monda: „
22 XX  |           babonáit; hidegen tekinte rám, amint megálltam mellette