Part

 1  I   | iszonytól kitörte a hideg, három nap lelte a forró láz, harmadnapra
 2 II   |       éhséget, a szomjat, a déli nap hevét, még félelmet sem
 3  V   |   látszott bennünket.~– Isten jó nap kendnek, földi! – kiálték
 4 VIII |        este, Isten előtt – egész nap emberek előtt térdelt, imádkozva,
 5 XII  |        hordoztuk volna is, egész nap lógott a feje, olyan szomorú
 6 XII  |       magát a fára… Engemet négy nap folyvást lelt a hideg, s
 7 XV   |          és hajtatott odább.~Pár nap múlva kirabolták az úton.~…~
 8 XVII |          elfáradok idáig: hogy a nap másik felét itt tölthessem.
 9 XVII |         az erdőben eltévedtem. A nap már leáldozott, a fák közt
10 XVII | emlegetik, utána sóhajtanak.~Pár nap múlva a célozott helyre
11 XVIII|      fogva voltak, csaknem egész nap rajtuk lakott, ott ásítozott
12 XVIII|    hivatalt, s künn tanyáz három nap, három éjjel a havon. Ilyen
13 XVIII|          neki, mint a gyerek.~Az nap és azon éjjel folyvást szakadt
14 XVIII|          A polgártárs csak három nap múlva került elő a puskával.~–
15 XIX  |          jobban szeretem őt.~*~E nap óta nem látta Emmi elutasított
16 XIX  |           mintha az ég kékebb, a nap világosabb volna, mint egyébkor,
17 XIX  |  teremtést. Az ég kékebb volt, a nap világosabb, mint egyébkor.
18 XIX  |          két árva gyermekének.~*~Nap múlt nap után. A szív ismét
19 XIX  |          gyermekének.~*~Nap múlt nap után. A szív ismét megszokta
20 XX   |      mosolyogni. – Mint a pólusi nap fanyar, hideg fénye, vonult
21 XX   |         A fák lombjain át a kelő nap tűzszínű sugárai törtek