Part

 1 Egy  |    fogva, harmadiké nem tudni, hova lett; menyasszonyt, ki özvegy
 2 IV   |  Szívesen, ha akarja.~– De hát hova mennek kigyelmetek?~– Megyünk
 3 IV   |        a lélek.~– De már mégis hova mennek? – kérdé tőlem siránk
 4 IV   |  emelkedék ki a kocsiderékból: hova ijedtében elbújt. Szerencsétlen
 5 VI   |          Dehogy mégy, szolgám, hova mennél? harminc mérföld
 6 VI   | megláttam a templomablakon át, hova be voltunk zárva: hogy két
 7 VIII |        sem járt, oly helyeken, hova más félt menni, ő csüggetlenül
 8 VIII |      csak azt nem tudták: hogy hova van eltemetve.~A hölgy bejárta
 9 VIII |   sírja körül is, azon földön: hova az ő lángszíve van eltemetve,
10 XV   |      rossz falusi csapszékben, hova útközben betértem. Ott veszekedett
11 XVI  |    hallottuk még az ágyúnak.~– Hova nektek a csatába? gyöngyvirágszál,
12 XVII |      honnan a felhők feljőnek, hova a csillagok leszállnak,
13 XVII | összeboruló erdők mélységében, hova utat vezetni nem látok,
14 XVII |     kiáltám, senki sem felelt. Hova lehetett oly hirtelen?~Talán
15 XIX  |    elutazott, senki sem tudta: hova.~Egy napon levél érkezett
16 XXII |        derék. Hát a többi pénz hova lett?~– Almát vettem rajta,
17 XXII |     jobb lesz a semminél.~– De hova tesszük azt a tenger almát?~–
18 XXIII|     beszélni.~– Messze van az, hova nekünk kell mennünk!~– De