Part

 1 IV   |      Tudtam, hogy nem vész el. Mire két hét múlva Zemplénbe
 2  V   |     tenyerét szája elé tartva, mire a vő, nemével a tiszteletnek,
 3 VI   |  csikós háromszor füttyentett, mire a malom felől evezőlubickolás
 4 VII  |     üdvözölte őket agyba-főbe, mire a perzekutor nyers, kemény
 5 VII  |     elébe hat egyest állítok s mire egyet fordulok, csak öt
 6 IX   |     volt hallani.~– Hát e zene mire való most? a halálnyögés
 7 XV   |      tova, nehogy visszahíják. Mire visszaért a falujába, már
 8 XVII | sajátszerű ordítást hallatott, mire társai a bokrok közül hasonló
 9 XVII |  hirtelen megkapta fültövénél, mire az elkezdett kínosan ordítani
10 XIX  |     levél pecsétje – fekete.~– Mire ez a fekete pecsét?~– Ó,
11 XX   |   senki sem sejt, és a múltat, mire senki sem emlékszik, ki
12 XX   |      zúgását lehete hallanunk.~Mire a völgy mélyébe leszálltunk,
13 XXIII|       kezdődött el a nemulass.~Mire leért, minden pamlag, minden
14 XXIII|       Alig-alig lézengtek már, mire odáig jutottak.~No de célnál
15 XXIII|  tekinteni és szólani hozzá, s mire éjszaka lett, mire a leány
16 XXIII|    hozzá, s mire éjszaka lett, mire a leány arca elhervadt,