Part

 1 Egy  |  kihullott a külső országokba, jutott belőlök a tengeren túlra
 2 Egy  | elhagyni ezt a földet.~Eszembe jutott a délibábos róna, láttam
 3 Egy  |  vannak oda eltemetve?~Eszembe jutott a rengeteges hegylánc, a
 4 Egy  |      esti harangszóra?~Eszembe jutott a fényes zajos város. Mért,
 5 Egy  |      és az emberarcot.~Eszembe jutott a düledező csárda, népes
 6 Egy  |       abban a nótában?~Eszembe jutott az ősi apai ház, láttam
 7 Egy  |       hasonlít hozzám.~Eszembe jutott a gyászos búsongó nő. Éji
 8 Egy  |    többé, csak egy bonckés alá jutott halott anatómiája?~
 9  V   | érkezőnek, s mielőtt az szóhoz jutott volna, úgy összevissza ölelgette:
10 XVI  |       keservesen, mikor eszébe jutott ősz apja és testvére, és
11 XVII |  embert – gondolám, és eszembe jutott: hogy ehhez képest én még
12 XVII |       akartam aludni, mindig ő jutott eszembe, s nem tudtam tisztába
13 XVII |          VI.~A hivatalnokoknak jutott amnesztia után első gondom
14 XIX  |       állomásul.~Minden háznak jutott vendége, Emmiékhez (így
15 XIX  |  hősnek csak mint eltűnt álom, jutott még néha eszébe az elmúlt
16 XXIII|       számára még csak sír sem jutott.~Egy napon Xénia is meghalt.