Part

 1  I   |  világgá, sohasem tért vissza többet.~Egy másik még csaknem épen
 2 IV   |     esküdve: hogy öt garasnál többet nem fizethet a vitelért,
 3 VI   |   kért, a másik meg nem ígért többet tíznél, pedig az egyik mindenesetre
 4 IX   |        a vén klarinétos pláne többet fútta az orrát, mint a klarinétot.~–
 5 IX   | szemét és nem is nyitotta fel többet.~…~Később az a hír kezdett
 6 XVI  |        sohasem hallottak róla többet, mint annyi másról itt is,
 7 XVII | mindez elmúlt és sohasem lesz többet”, ő biztat, vigasztal, s
 8 XVII |     innen messzire… Ne keress többet… Senki sem fog többé feltalálni.”~…~
 9 XX   |     Azontúl szólanod sem kell többet, tudni fogja: hogy mit akarsz.~
10 XX   |    arcomat, hogy ne lássak rá többet, s azon percben lábaim elé
11 XXIII|   parancsolt, soha sem jöttek többet vissza, ha kávét kért, vizet
12 XXIII|  aztán erről testvérével, még többet kedvesével. Lefesté előttük
13 XXIII|    amiről álmodott már sokat. Többet is, mint kellett volna.~
14 XXIII|   szemeit és nem nyitotta fel többet.~Késő estig ölében tartotta