Part

 1 XXIII|             élénk szóváltásra, mely a kormányos és egy kikent-kifent dandy
 2 XXIII| legbarátságosabb neműek közé.~Végre a kormányos egy nagy csomó dohányt dugva
 3 XXIII|          kátrányos ponyvát emelve s a kormányos egy hunyorítására, amúgy
 4 XXIII|       megtudandók a pörpatvar okát. A kormányos dacosan forgatta kormánykerekét
 5 XXIII|           fiúk!” hangzék itt-amott.~A kormányos nekibátorodott. Félig kapitányához,
 6 XXIII|             Nem igaz – ordítá közbe a kormányos. – Nincs ennek egyéb baja,
 7 XXIII|            neki békét.~A dandy ügye a kormányos minden szavára rosszabbul
 8 XXIII|           fejét s halvány orcáját.~…A kormányos, a durva blúzos ember, kifordult
 9 XXIII|             egy forintért – mormogá a kormányos –, ha valaki azt a „fenyővéget”
10 XXIII|             repült.~– Megálljon kend, kormányos – ordítá egy másik matróz
11 XXIII|        vigyorgással nyújtá tenyerét a kormányos elé: „hát hol van az a forint?”~*~
12 XXIII|         Majdan odaérkezett hozzájok a kormányos, ki odalenn volt vacsorálni
13 XXIII|               maguk meg ne hallják.~A kormányos leült a középre a hajó orrában
14 XXIII|          mikor fiaikat meglátják.~*~A kormányos fölkelt helyéről és odább