Part

  1 Egy  |            egy beteg kórjelei többé, csak egy bonckés alá jutott halott
  2  I   |            élő teremtést nem talált, csak itt-ott repültek fel néha
  3 III  |          készült, kinek egész Pesten csak egy helyütt tudtak szájízére
  4 IV   |            megint a borotvát: „mégis csak inkább a nyakamat!” monda,
  5 IV   |           hogy odavaló, jó birtokos, csak csavargási vágyból járt
  6 IV   |            keresztet hányni, először csak egy kézzel, azután mind
  7  V   |              valami csikós lehetett. Csak imígy-amúgy ült a lovon,
  8  V   |          hajlik jobbra-balra, mintha csak táncolna, dereka szüntelen
  9  V   |              néha nem is ül a lovon, csak két térde tartja rajta,
 10  V   |              közül, kesely paripáját csak úgy nyereg nélkül ülte,
 11  V   |             kérdé ipához fordulva.~– Csak az árnyéka hajdani magának,
 12 VI   |           kérdé nagy örömmel.~– Élni csak él – monda a csikós –, de
 13 VII  |        sértetten nyihogni, s egyszer csak megfordult és elszaladt,
 14 VII  |         tőlük tartani – úgy monda. – Csak tolvajokat keresnek, ilyen
 15 VII  |              inkább gyanút kapnának. Csak maradjanak itt a szobában
 16 VII  |             lováról s jött befelé.~– Csak tessék – viszonza a csaplár
 17 VII  |           dörgő, kemény hangon. – De csak szaporán, mert nem késhetünk;
 18 VII  |       állítok s mire egyet fordulok, csak öt van az asztalon.”~A perzekutor
 19 VII  |       perzekutor ránézett mogorván~– Csak nem hiszi kend, hogy mi
 20 VII  |             házvizsgálatot tartanak, csak azért, hogy amihez szép
 21 VIII |          meghalt” ebben megegyeztek, csak azt nem tudták: hogy hova
 22 VIII |            bejárta az országot, ahol csak csatatér volt, mind fölkereste,
 23 VIII |           sem férje, sem rokona, még csak barátja sem, búskomolyan
 24 VIII |              Legjobb barátaitól fél.~Csak egy lény van még a világon,
 25 VIII |             hogy ezek mind boldogok, csak az övé oly szerencsétlen?~
 26 VIII |          várjon ott rá, látnia kell. Csak egy percre, csak egy szót
 27 VIII |        látnia kell. Csak egy percre, csak egy szót szólni hozzá, csak
 28 VIII |          csak egy szót szólni hozzá, csak egyszer ölelhetni őt karjaiba
 29 VIII |        förmeteg. Ő mindezt nem érzé, csak egy eszméje volt, egyetlen
 30 VIII |            rongyos emberrel civódni, csak a kutyát uszította rá, a
 31 VIII |            hogy a kezet megcsókolta. Csak a koldus a küszöbben. Az
 32 VIII |         kaput, éktelenül káromkodva, csak a láncos eb nyihogott, sírt
 33 VIII |              gondolkozott soha, vagy csak lelki szemrehányás között.~
 34 VIII |              leverő tekintete előtt.~Csak a gyászos teremtés sír hangosan
 35 IX   |         dagadt, elsárgult, elsápadt, csak néhol maradt rajta egy-egy
 36 XI   |             az erdőn vitt keresztül, csak akkor vettük észre egymást,
 37 XI   |           szűk, hogy egy emberi test csak alig szorulhat át rajta,
 38 XII  |              között, s a gyümölcsnek csak a héját hagyták ottan.~Minthogy
 39 XII  |             lesz tovább a kertemben. Csak a telet várom; – kivágatom,
 40 XII  |            ekkor morogni kezdtem, de csak azt gondoltam, nem szólok
 41 XIII |              vackort az erdőben, míg csak benne tartott, nem azért
 42 XIII |             hogy nem kerestek.~– Tán csak nem akarja ön magát egy
 43 XIV  |          sztoikus nyugalommal –, tán csak eltart, amíg élek, köszvény,
 44 XIV  |            sebesen elsuhant előtte s csak úgy észrevétlenül csúsztatta
 45 XV   |              több afféle.~A másikkal csak bujdosásom alatt hozott
 46 XV   |           fejvakarva nyújtá vissza; „csak adjon az úr amolyan régifélét.”~
 47 XV   |          azok valóságos tulajdonosai csak egyszer is hozzájutottak
 48 XV   |              Hm. Csekélység. Százért csak ötvenet.~– S hogy szedte
 49 XV   |            85 pcnt járand vissza, mi csak azért nincs előre publikálva:
 50 XV   |           istentelen népek, ha mégis csak ötvenet adnak százért, miért
 51 XV   |          kupec –, nyelvem bicsaklott csak el, negyve – harmi – huszonötöt
 52 XV   |            is egy óra múlva vetődött csak vissza, nagy fütyörészve.
 53 XVI  | körülenyelegték a jámbor öreget, aki csak értük, csak bennük látszott
 54 XVI  |              öreget, aki csak értük, csak bennük látszott élni.~A
 55 XVI  |          senkinek sem mondták: hová, csak egy levélkét hagytak hátra,
 56 XVI  |            bort a fölemelt pohárban.~Csak a két szép gyermek ül némán,
 57 XVII |          zavarja meg a csendet soha, csak a vadmadarak füttye s a
 58 XVII |              kinek minden érzékeiből csak öntudata maradt meg, vagy
 59 XVII |           hogy megtörtént-e ez, vagy csak úgy álmodtam.~A minap egy
 60 XVII |              Talán nem is ő volt az, csak eleven álomlátásaim egyik
 61 XVII |              e daliás termetet talán csak az álom torz fantáziája
 62 XVII |              mikor szunnyad, hogy az csak az álomkísértet, amit lát?~
 63 XVII |        gunyhó felett (a tölgy levele csak tavasszal esik le), csupán
 64 XVII |             elhitetém magammal: hogy csak álmodtam ez alakot…~– Mit
 65 XVII |              mormogá szaggatottan, – csak még egyszer, csak még egyszer… –
 66 XVII |    szaggatottan, – csak még egyszer, csak még egyszer… – hörgé fogcsikorgatva
 67 XVII |         történeteket beszéljen, amik csak lázas agyában születtek.~
 68 XVIII|                 Lehet is, teheti is, csak azt akartam kérni: hogy
 69 XVIII|             hogy van önnek fegyvere, csak nem meri elővenni. Hát vigye
 70 XVIII|            piros orral. A polgártárs csak három nap múlva került elő
 71 XIX  |         szívtelenség volna, s ha még csak egyedül lenne! De oly két
 72 XIX  |          írása.~– Igen! de belöl? Ez csak a címzet.~Az őrnagy megfordítá
 73 XIX  |          lepte meg izmait egyszerre… Csak most vette észre: hogy a
 74 XIX  |     vigasztalá Emmi –, nézze jobban. Csak sötétzöld.~Az őrnagy elmosolyodott.~–
 75 XIX  |      Nemsokára nőül vevé a leányt, s csak egészsége teljes helyreállását
 76 XIX  |         ideje lejárt. Az ifjú hősnek csak mint eltűnt álom, jutott
 77 XIX  |            volt bonyolítva: hogy azt csak a halál oldhatá meg.~Most
 78 XX   |         hullottak, népek vesztek el, csak az ő bűbájos lételök élt
 79 XX   |         fenséges örök rejtelmeibe, – csak az ő titkaikat nem fedezte
 80 XX   |              annak ereje, a mágusnak csak osztályából való nőt volt
 81 XX   |           Thalberg nevű, kit röviden csak Raubergnek szoktak nevezni,
 82 XX   |            titkot örökségül kapta, s csak örökségül fogja ismét halála
 83 XX   |       kerülné azt, aki őt megveti, s csak azokat keresné, akik tisztelettel
 84 XX   |            az ulemának: az abraxaskő csak saját sorsom ellen védett,
 85 XX   |      indultak, mind érte valami baj, csak engem semmi. Bemenekültem
 86 XX   |              akármi, akármi, akármi! Csak közönséges mindennapi ember
 87 XX   |         voltam, úgy híttak, most már csak Ismidnek nevezik.~Nyolc
 88 XX   |             legnagyobb költőét.~Mert csak a koldusok és az utcai táncosnők
 89 XX   |             egy rejtekhelyen, melyet csak az avatottak ismernek, egy
 90 XX   |            felejtsd: hogy e kövekkel csak azokat jutalmazza a sors,
 91 XX   |           hazámat, nem érzék semmit, csak a nagyravágyást.~Előttem
 92 XX   |          színekkel festve, mik közül csak a zöld hiányzik, a próféta
 93 XX   |      hiányzik, a próféta színe, mely csak a templomok boltozatait
 94 XX   |         vannak.~Ez a kritikai flegma csak későbben lepett meg a dal
 95 XX   |          sohasem jöhetnek össze.~Ami csak fokozat van indulatokban:
 96 XX   |          elragadtatva érzém magamat, csak Asmai aludt az ópiumtól
 97 XX   |             mindig előttem lebegett, csak kezemet kelle kinyújtanom,
 98 XX   |             hold itt-ott csillámlott csak keresztül a sűrű lombok
 99 XX   |             többi csillagzatok mind, csak a kisgöncöl végcsillaga,
100 XX   |       kellett kapaszkodnunk, itt már csak a fák sudarai közt zúgott,
101 XX   |              völgy mély torkolatában csak a távol erdők bömbölő zúgását
102 XX   |           hegy lába ért itten össze, csak e hegyeken keresztül lehetett
103 XX   |         szürke gránitsírkő, annak is csak egy darabja hevert lábam
104 XX   |            meglássam… Ó! a névnek is csak egy betűje volt már rajta!~…
105 XX   |           előttem, összetörve az is, csak e néhány szó volt olvasható
106 XXI  |        katona nem látja, nem hallja, csak sejti a veszélyt, szorosabban
107 XXII |        beadni kényszerítő határozat, csak még Rimaszombatban nem.~
108 XXII |              megvettek mindent, amit csak a vásárra hoztak, kellett
109 XXII |            derék. Hogy volt párja?~– Csak kilencven forint, fiam.~–
110 XXIII|            karfáig meg sem pihent, s csak azután kiáltott rá: hogy „
111 XXIII|          biztaták a kormányost: hogy csak tartsa a speechet tovább.~–
112 XXIII|              nem ragad az urakra, ez csak a szegény emberek közt ragadós.
113 XXIII|              kezdett állani. Először csak a hölgyek zúgolódtak ellene,
114 XXIII|       erszényeiket nyiták meg, s aki csak valamit tett értük, vagy
115 XXIII|           makintosh számára, amennyi csak belefért, ki is végre sem
116 XXIII|       corduroy makintosh számára még csak odalenn, a cabinetben kezdődött
117 XXIII|          ragyogó színekkel, mint azt csak egy ifjú tudja, ki egész
118 XXIII|    átszállítandja oda. A vállalkozók csak útilevelekről gondoskodjanak.~
119 XXIII|          messziről nem ismerték meg, csak amikor előttük állt, látták
120 XXIII|           Nem volt hová lenniök.~Még csak könyörögniök sem lehetett;
121 XXIII|           hazát, melyből számára még csak sír sem jutott.~Egy napon