Part

 1 IV   |          előttem látszani arcvonalmai. Két év előtt valamelyik kisvárosi
 2 IV   |                 elnyúlt a szája mind a két füléig, sírt és kacagott,
 3 IV   |           Egyszer egy szép ifjú tüzért két másik karonfogva vezetget
 4 IV   |               megáll előttem, felemeli két véres karját: „nézze, doktor
 5 IV   |           hoztak oda, annak meg mind a két lába volt ellőve, amint
 6 IV   |             kapaszkodott bele kétfelől két kézzel.~…~Tudtam, hogy nem
 7 IV   |                 hogy nem vész el. Mire két hét múlva Zemplénbe vetődtem,
 8  V   |            felé.~Déltájban nagy messze két kankalikos kútgémet pillantottunk
 9  V   |         bennünket. Tovább mentünk felé két óra hosszánál, s még mindig
10  V   |                fővel s csapkodta magát két oldalra hosszú farkával,
11  V   |                nem is ül a lovon, csak két térde tartja rajta, a paripa
12 VI   |               szerencsétlen ütközetben két kardvágást kaptam már, midőn
13 VI   |            hova be voltunk zárva: hogy két szerb alkuszik az én jó
14 VI   |                nyerni akart rajta vagy két forintot. Ott alkudtak a
15 VI   |          melyet egyetlen ember hajtott két evezővel.~Amint közelért
16 IX   |                vén bohóc; széles képét két tenyerére támasztva bámult
17 IX   |              fejét lehajtotta térdére, két karját homloka elé téve,
18 XI   | özvegyasszonnyal találkozék szembe, ki két kis gyermeket vezetett karján,
19 XII  |        meghallgatja, elmondom. Ezelőtt két héttel, mikor ez a körte
20 XIV  |                                 XIV. A két csonka vitéz~A kápolnai
21 XIV  |            vitéz~A kápolnai csata után két sebesült katonát vittek
22 XIV  |             Odakünn ült a verőfényen a két halavány csonka hős, s midőn
23 XIV  |           azóta sokszor látni együtt a két csonka vitézt, sétálgatnak
24 XV   |          bejött a vendégszobába. Inasa két nagy útitáskát cepelt utána,
25 XV   |             bevégzetével nyakán maradt két zsák ezüstpénz, meg egy
26 XV   |             zsákot, s maga alá téve és két lábával odaszorítva a falhoz.~–
27 XV   |               láthatása, mint buktatja két ily genre-ű derék ember
28 XVI  |              az elpusztult házról és a két szép lányról, akik benne
29 XVI  |               s legféltőbb kincse volt két szép, jó leánya.~Egyik magas,
30 XVI  |                szép hosszú szőke haját két tömött tekercsben, szalag
31 XVI  |                bennük látszott élni.~A két gyermek szíve még nem ismert
32 XVI  |          édesapához.~Egy reggel mind a két szép leány eltűnt… Elmentek
33 XVI  |            fiatal honvédtisztek között két szép gyermek ült egymás
34 XVI  |              fölemelt pohárban.~Csak a két szép gyermek ül némán, örömtelenül
35 XVI  |             Ezt mondva, kacérul mind a két gyermeket derékon ölelte
36 XVI  |          elmenőre.~Ez a rege az eltűnt két szép leányról, akik apjukat
37 XVII |              Gazdám egy jó öreg ember.~Két fia a harcban veszett, a
38 XVII |                alá kapott egy kezével, két pisztoly agya látszott ki
39 XVII |                Odaláncolva kezem-lábam két nagy nehéz kőhöz… Egyesegyedül
40 XVII |          erőszakos nyomással. – Mind a két gyermekemet kidobta az utcára.
41 XVII |          patakban karcsú őztehén ivott két kis őzünővel, játszva vártak
42 XIX  |                volt halotti kíséretül. Két kis szőke árva gyermek ment
43 XIX  |             pedig elhagyta a házat, és két hétig felé sem ment.~E két
44 XIX  |             két hétig felé sem ment.~E két hét örömünnep volt Emmire
45 XIX  |               senki kötelező jogaitól.~Két hét múlva váratlanul ismét
46 XIX  |             csak egyedül lenne! De oly két kisgyermekkel, mint az enyimek,
47 XIX  |              körébe. Második édesanyát két árva gyermekének.~*~Nap
48 XIX  |         agyában. Elképzelé, mint fog a két kis szőke gyermek új anyja
49 XIX  |               én kisfiam őzikéje. Most két kis szőke gyermek fut oda
50 XX   |           semmi. Bemenekültem a várba. Két hét múlva az is kapitulált,
51 XX   |         legszebb dalát éneklé az alme, két csillag szerelmét egymáshoz,
52 XX   |              énekét a bajadér, a másik két leány zokogott, én elragadtatva
53 XX   |               szerecsen várt bennünket két felnyergelt paripával, szép
54 XXIII|                               XXIII. A két menekült~A gőzös Orsováról
55 XXIII|         érkezvén, zsebébe dugta mind a két kezét s kérdezé a dandytól:
56 XXIII|             födözeten ama ponyva alatt két embert rejtegetni, kiknek
57 XXIII|    figyelmeztetém a kormányost, hogy e két egyéniséget, kiknek jelenléte
58 XXIII|          alaktalan tömegre mutatott, s két lépést tett hátrafelé, míg
59 XXIII|            tűnt a körülállók szemeibe.~Két ifjú, csaknem gyermek még
60 XXIII|           odaüsse, ilyen lármát csapni két szegény nyomorult miatt,
61 XXIII|              fordult az arszlán felé. „Két ilyen nyomorultat a partra
62 XXIII|             cukorral kínálták.~Ebédnél két roppant ehető öregúr ült
63 XXIII|             kerülve ki a helyet, hol a két menekült pihent vagy szenvedett,
64 XXIII|              letelepedve, s hallgatá a két menekült történetét. A habok
65 XXIII|           betegség és honvágy miatt.~E két fiú is az utóbbiak közé
66 XXIII|                haza eszméjének, mint a két testvér.~Útileveleket váltottak