| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Egy bujdosó naplója IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
7014 XVII | sötét volt, s én még mindig törekedtem valahol kijuthatni a nem
7015 XX | SCIPIO ASIATICVS”~Azután törések és csorbák, – alább ismét
7016 V | hiúzi szemekkel kémlelte a törést, melyen az utánunk jövőnek
7017 VII | egyest, teletöltötte jó törkölypálinkával, az asztalra rakta, a perzekutor
7018 XVII | pusztákon végigbarangolni, utat törni ijedős berkeken keresztül,
7019 IX | apró bajaival nem kellett törődnie soha, egyéb gondja sem volt,
7020 VI | hogy halott vagyok, s nem törődtek velem tovább.~Később egy
7021 V | kapta lovát, s velünk nem törődve, elébe ugratott az érkezőnek,
7022 XX | csillaghullás éjszakájának hívják, a törököknél akkor van a Ramadán 18-dik
7023 XX | könnye.~…~Másnap útban voltam Törökország felé. ~
7024 XXIII | nyomorultak itt szegény menekülők Törökországból, kiknek megengedtetett:
7025 XVII | megnőtt mogyorófa hajlik alá törpe társaihoz, a falak tetejéről
7026 XX | kelő nap tűzszínű sugárai törtek itt-amott keresztül.~Sűrű,
7027 XII | Hagyja az úr, pogány története van annak, de ha meghallgatja,
7028 XX | növekedett, s emlékezik oly népek történeteire, kiknek neve is el van már
7029 XVII | is megháborította: hogy történeteket beszéljen, amik csak lázas
7030 XXIII | hallgatá a két menekült történetét. A habok csöndesen csapkodák
7031 VI | akkor nem bántam, akármi történik velem. Az őrvezető odajött.
7032 XVII | azokról, amik e bérceken kívül történnek. Azóta könyv nem volt a
7033 XXIII | Hitték: hogy az mind úgy fog történni.~Egy napon, mintha a sors
7034 VI | oly közel látott, mik vele történtek.~Késő estig osztozánk a
7035 XI | a hatóság elé, elmondá a történteket nyíltan, őszintén.~Ítélethozatalig
7036 XIV | koldus, a távozó szemeit törülte olykor.~Hirtelen a néptömeg
7037 VI | virágszál, köténye szélével törülve szemeit, még ha el volna
7038 VII | a többi utána, egymást törve, az volt boldogabb, amelyik
7039 Egy | családviszonyok, hit, vallás, törvények, tulajdon, – minden, minden
7040 XIX | szenvedett.~Az eset magát a törvényszéket is zavarba hozta. Mindkét
7041 XXIII | ingyen hivatalnok valamelyik törvényszéknél.~Mikor a háborús idő elkövetkezett,
7042 IV | hadseregnek, később: hogy a törzsorvos meghalt s a másodorvost
7043 XVII | eltemették, vadrózsabokor tövébe, azt sem tudom, kis sírja
7044 XII | nyulak és a hideg ellen, töveik megkapálva a faférgek végett,
7045 XVII | iszalag fonadéki és mindenféle tövisbokrok járhatlanná teszik, a környékben
7046 V | kánikulában.~Néhol éktelen tövisek vertek megátalkodott gyökereket
7047 XX | szentjánoskenyér és a Krisztus tövisfája járhatlanná tevék a helyet
7048 XX | látszék tudni a járást, s a tövisrengetegen keresztül nemsokára egy
7049 XII | kikarózva, a gyengébb héjúak tövissel és mohával beburkolva a
7050 XXIII | váltson egy passageurrel, aki tojással issza a teát; míg az éltesebb
7051 XVII | ködös lilaszínben, a távol tokaji hegyek, árnyékban tartva
7052 XVII | Rajta e nehány szót:~„Félek tőled: hogy elárulsz… Elmegyek
7053 VII | nyoszolyákba, a töméntelen tollas párna és dunna, mikbe bele
7054 V | el nagy sikoltozva, fehér tollazatjuk ragyogott a napvilágban.~
7055 XX | száguldozó gazdátlan ebek tolongtak alá s fel, mik közt néhol
7056 XII | egyet megenném, mikor még tolvajnak sem kell, láthatja az úr,
7057 XVII | oláhcigányok közé került, elvitték, tolvajt nevelnek belőle, a kisebbik,
7058 VI | vízimalmot, mely ott őrölt tombászaira kikötve, egyszerű kitkattogó
7059 IX | szederjes folt. A zene ott künn tombolt, rikoltozott. A haldokló
7060 IX | a nótát? – kérdé rekedt, tompa hangon.~Ismerői zokogtak
7061 XX | mentűl alább szálltunk, annál tompábban, enyészetesebben, míg végre
7062 XVII | bosszúsan rázza kolompját, s tompán, dühösen röfög, s nem engedi
7063 VIII | hogy szabadságáért mit tőn.~Amint kilépett börtönéből,
7064 VI | Tovább egy negyedóránál toporzikáltatta felettem paripáját a vértes,
7065 XX | Ramadán 18-dik napja, a Tóra öt könyve ez napon szállt
7066 VII | nem tudja mi lelte, az ő torka úgy megszűkült, egy falat
7067 VII | pálinkástul leszalasztotta a torkán. Annyi látni való: hogy
7068 XX | míg végre a völgy mély torkolatában csak a távol erdők bömbölő
7069 V | hazaérünk, de most száraz a torkom, lelkem: érjünk előbb a
7070 VII | diadalmas pátosszal kiáltva le a tornácból utána nyelvelő csaplárnak,
7071 XX | zsindelyes tetővel volt födve, s tornya nem hengeridomú, mint a
7072 XX | négyszögű, mint a keresztyények tornyai szoktak lenni, de a kereszt
7073 XVII | fehér házaikkal, karcsú tornyaikkal; a keletnek fordult hegyoldalakban
7074 XX | akkor élt itt, mikor Buda tornyain még a félhold ragyogott,
7075 VII | benyílóba, ott lefektetett tornyos nyoszolyákba, a töméntelen
7076 XX | növények nőtték be. S a toronyablakokból a vadjázmin hosszú bokros
7077 IV | Szerencsétlen kinézése, toronytetejű kalapja, széna-, szalmaszálakkal
7078 XVII | termetet talán csak az álom torz fantáziája alakíthatá ily
7079 XVII | kínzó magányban kigondolt torzképek kísértő rögeszméje, események,
7080 XVIII | Megengedtetett neki: hogy további rendelkezésig szabadlábon
7081 V | oly rengeteg, oly hamis.~S továbbmentünk nagy sietve, a mocsári vadmadarak
7082 XX | részesítik, s reggel ismét továbbviszik az új dalt, gondoskodva
7083 II | hajítottak utána, azt felkapta s tovafutott, nem messze bujdosó honvédekre
7084 Egy | olvas, a fáradt ember ismét tovamegy. Ez a fáradt ember úgy hasonlít
7085 Egy | kísérő emlékek nem hagytak tovamennem. Valami veszni kényszerítő
7086 XVII | völgyek sűrűjébe, s ismét tovamenni sietve, sietve! A távol
7087 I | nehéz, lomha röpttel, amint tovament, ismét visszacsapva, ahonnan
7088 XIV | kiolvasott belőle? Aztán ismét tovasietett: „kettőt lépek egy helyett!”
7089 XX | a kis eltéréssel a héber tradíciótól: hogy itt József és Zuleicha
7090 X | őszi alá hatszáz szekér trágyát. A faiskolából a szederfákat
7091 XXIII | illetlen példabeszédekkel traktált, s egy matróztársának alkalmat
7092 XX | azon erős hitért, mellyel transzcendentális tanaik iránt viseltetém,
7093 XV | igazat mondani soha, még tréfából sem, ha egyébből nem, passzióból
7094 XV | kezembe adná.~– De hát ne tréfáljon az úr, mi lesz ilyképpen
7095 VI | szomorú történetet, vígan tréfálódzva, mintha mulatságos kalandot
7096 IX | kaptak inni – monda társam tréfálózva.~A szoba ajtóban egy hajdú
7097 XVII | megrázta kezemet, megölelt s tréfás szarkazmussal kérdé: nem
7098 XV | mázsaszámra, és a biljetti di trezóriók? – No ha nem tudja, hát
7099 VIII | könnyeit a kormány, vigye a trón elé, akit a bíró elítélt,
7100 XVII | ezüstkoronás királyok átlátszó kék trónusokban. Egy hosszú fehér felhővonal
7101 XX | római sasok, a bevésett trophaeumok, eltördelve, megcsorbítva.
7102 XIV | jelent meg rendesen, aggódva tudakolandó: mit határoztak a beadott
7103 XX | koldussal vagy bajadérrel, tudakozni fogod tőle Ismael-Asmai
7104 XV | Kinél váltja be, kérem? – tudakozódék amaz tovább.~– Hát kinél!
7105 III | őrültek házába.~Végre az ifjú tudakozódik.~– Fiatal nő lakott kisded
7106 VIII | eljutott a mondott helyre. Ott tudakozódott utána.~– Nem itt halt meg –
7107 XXIII | biztostól is vegzáltatva, aki tudatlan voltában azt kérdezte tőle:
7108 XVIII | Hát nincs puskája?~– Tudhatja: hogy nem szabad tartanom.~–
7109 XV | pozitív adatokra építi. Tudja-e az úr, mik azok a statuspapirosok?
7110 V | állni a vármegye elől, ha tudna kend valami jó alkalmas
7111 XIX | Az én árva gyermekeimet… Tudná-e kegyed őket szeretni?~A
7112 V | alkalmas helyet.~– Hogyne tudnék, gyertek velem – szólt bajuszát
7113 VII | talpig fehérbe öltözve, tudniillik: ingben és gatyában. A szemérmetes
7114 XV | találta érteni, amennyiben tudnillik ahelyett, hogy marhákat
7115 XX | vonzerejétől aláragadtatnak.~– Tudod-e, miért hullanak ezek mind
7116 XX | másfélszázados tapasztalás és tudomány birtokosa, mindenesetre
7117 XVII | eleinte megdöbbentett azon tudomás, miszerint ő soha fogva
7118 XXIII | válasz.~– Tán arról is van tudomása, mi baleset által jutottak
7119 XX | pecsét, valami jöttment gyaur tudós megvette tavaly-nagy bolondul –
7120 XX | vonalokkal, a világ minden tudósai nem bírják leolvasni, mi
7121 VIII | levelet ír neki, melyben tudósítja, hogy ott van, vagy bemegy
7122 III | Pesten csak egy helyütt tudtak szájízére főzni.~Az a fehérhajú
7123 VIII | megegyeztek, csak azt nem tudták: hogy hova van eltemetve.~
7124 XX | lakásáig elvezetni.~Útközben tudtomra adá a koldus: hogy az ő
7125 XV | ott várta a kurrens, mely tudtul adá: hogy a magyar bankjegyek
7126 IV | húzott kulacsomból, azután tudtunkra adta; hogy mi mehetünk,
7127 XVII | forgott köröskörül, nem tudva lerázni erősen belecsimpajkodó
7128 VII | tudott mutatni, midőn a tudvalévő zsebben meglelte tulipános
7129 IV | a borotvát, nekiült egy tükörnek, megcsavarintotta a bajuszát
7130 VI | alkonyatban elfeketült víz tükre felett. Egy szót sem szólt
7131 XXIII | végigfodorítva a habokat; a Duna tükrében meglátszottak az ég csillagai;
7132 XX | boltozatján s alant a tenger sima tükrén. Útitársam vallásos borzalommal
7133 XIX | lázálmai éjszakáján egy-egy tündér-álomkép jelenne meg kórágya fölött,
7134 XIV | reggelen a csonka tüzér nagy tündöklő arccal sietett le a főparancsnok
7135 XIX | helyéről, szemeiben egy könny tündökölt, odalépett az ifjú katonához,
7136 XVI | oly borongós, oly fekete tünemény…~Fekete falak, csonka tornyok,
7137 XIX | élte nemtőjének hitte e tüneményt, s midőn eszméletét visszanyeré,
7138 XIV | tartott, s ottan várt nagy türelmesen, míg a sok gyászruhás könyörgő
7139 XI | szóbeszéd közt a dühösségig türelmetlen, alig volt egy nyilvános
7140 VI | örömében elájult volna, elkezde tüskön-bokron keresztül szaladni arrafelé:
7141 III | szurtos mind a három, nagy tüszők voltak derekukra kötve,
7142 XV | a pénzzel, hogy az ember túladhasson rajta, de mégsem akarják
7143 XX | különös lényekhez köti.~Ők tulajdonképpen finomított kiadása azon
7144 XV | anélkül, hogy azok valóságos tulajdonosai csak egyszer is hozzájutottak
7145 XVII | épület szobáiból kinőtt fák túlemelkedtek a sötét falakon, mint nagyszerű
7146 XII | látszott, alja terítve volt túlérett s nagyobb részint már rothadásba
7147 XX | stb. foglalkoztak.~Akkori túlfeszített kedélyemet rendkívül magukhoz
7148 V | tányérlevelű nymphaea, fehér tulipánjaival s korsó alakú gyümölcseivel,
7149 XXI | láthatatlan éj, a vihar túlordít minden zörejt.~Lassú, bujkáló
7150 VII | még azon éjjel visszatért túlparti tanyájára.~Sallai uram pedig,
7151 VI | hangzék a dal a szigetből.~A túlpartra érve, nehány darab pénzt
7152 Egy | jutott belőlök a tengeren túlra is, úgy szétszórták őket
7153 XX | vajfűszer- és cukorral túlterhelve, azután kezeinket egy medencében
7154 XX | szférájába fölemelve s egy túlvilági szépségű hölgy ajkairól
7155 VIII | ha él, – nem gondol rá a túlvilágon, – ha meghalt.~Hírét hallotta:
7156 XVII | hátra-hátranézve, mint tűnnek el egyenként a láthatár
7157 XX | meghalni, új csillagokat tűnni fel az égen, régieket elenyészni,
7158 XXI | kárhozat fogadott kínjai tűntek fel lelke előtt e szavakra:
7159 IV | nevetéssel kísérték minden tűöltését s rettenetes volt jókedvük,
7160 IV | hányt szénában kopjáikkal turkálni, mely műtételre az eltűnt
7161 XV | írást, aközt összevissza turkált, mígnem egy nyomtatott papirosszeletre
7162 II | panaszhangot nem ejtett, tűrte az éhséget, a szomjat, a
7163 VIII | nyomort, sok szenvedést tűrve, eljutott a mondott helyre,
7164 XVII | belecsimpajkodó ellenét. A tusa nehány percig tartott, az
7165 IV | kipkapkodás között előkeresett tűt, cérnát a zsebjeiből, felhúzta
7166 IV | illusztrálta állítását, mutogatva a tűveli öltögetést.~A hetman nagyot
7167 XVII | is, messze ellátszott a tűze sötét éjszakában, senkinek
7168 XIX | látszott a ház, hol családi tűzhelye áll:~– Nézd, ott fogunk
7169 XVII | Isten, földi! – kiálték tűzhelyéhez közelítve.~Az ember összerezzent,
7170 XX | elhagytam magam után ősi tűzhelyem, eljegyzett mátkámat s egyetlen
7171 XXI | Látja gondolatjában meleg tűzhelyét, a tűzhely mellett a szerelmetes
7172 VI | sem. Az asszony sietett a tűzhelyhez, s egy óranegyed múlva oly
7173 XX | fák lombjain át a kelő nap tűzszínű sugárai törtek itt-amott
7174 VI | később hallottam, e szavakkal tűzte le a tábornok elé: „Itt
7175 XX | csillag futott alá, fényes tűzutat rajzolva fenn az ég boltozatján
7176 XX | terített előnkbe, felrakott rá tyúkot, halat, rizskását és más
7177 XXIII | ide-oda, lépkedtek a bámulók tyúkszemeire, s verték le a kalapokat,
7178 VII | komondor rugaszkodott ki az udvarából, bőszült csaholással rohanva
7179 I | keresztül, a leégett házak udvarai be voltak nőve paréjjal,
7180 XX | szőlő- vagy borostyánlugas, udvarán felfutó rózsabokrok és olajfák,
7181 IX | ne mehessen.~Tartott egy udvari bolondot, akit olykor, ha
7182 XIX | viszonyát, hanem annál nagyobb udvariasságot mutatott, mint szokás, megszakadt
7183 XIX | virítnak az ablak előtt. Az udvaron kis őzike legelész, nyakára
7184 XIX | Tele édes hízelgéssel, tele üdvözlettel, bizonyosan.~– Gondolja
7185 VII | odakünn a legnyájasabb hangon üdvözölte őket agyba-főbe, mire a
7186 XX | vezető úton megrakott tevék ügettek csengettyűs fővel, távolabb
7187 I | sem vedre, sem ostora, üggyel-bajjal merítettünk belőle vizet
7188 XXIII | hagyjanak neki békét.~A dandy ügye a kormányos minden szavára
7189 XVII | hátán borzad a szőr; amaz ügyesen fordul elé mindannyiszor,
7190 XXIII | nagyobb része magáévá tette az ügyet, ha ők kívánják: hogy az
7191 XXIII | elveszté, hol az emberek nem üldözik egymást. Nem kívánt Istentől
7192 XXIII | eszméje, mely nem szűnt meg őt üldözni.~Hallott beszélni Amerikáról,
7193 XIX | zivatarban, néha éhezve, néha üldöztetve utazni, kívánni sem lehet.
7194 XI | egy szobor, akaratlanul üldözve őt kísérő tekintetemmel.~
7195 XX | saalam” után inte: hogy üljek le egy vele átellenben levő
7196 XIV | odaszökell mankóival a szegleten ülő nyomorékhoz, megrázza barnult
7197 V | paripáját csak úgy nyereg nélkül ülte, cingombos dolmánya s minden
7198 X | mert majd elvénülnek, s ültettesse a lóherés körül. A Marci
7199 IV | karimás kalap, borjúszájú üng, bő gatya, korcán leloggó
7200 VIII | napja van, ez a bolondok ünnepe, mulat, vigad minden ember,
7201 XXIII | társaság előtt erélyes és ünnepélyes óvástételét nyilatkoztatá
7202 IX | Páriz-Pápaira tett kézzel ünnepélyesen megesküdni: hogy csárdásnál
7203 XXIII | födezetről s a közkabinet védő üregébe vonult vissza…~…A boldogtalan
7204 XVII | ajtajához sieték, a bokrok üresek voltak, összejártam minden
7205 XXIII | katlanfűtő, rögtön előbújt az üsthöz vezető lyukon, s füstösen,
7206 VII | használ sem csitítás, sem ütés, sem fütyülés, sem szólongatás, –
7207 XIX | reszketett, elsápadt az ütközeteket festő szavakra, s midőn
7208 XXIII | mérföldre szokott lenni az ütközettől, egyre-másra léptek elő,
7209 V | lovát térdeivel, szavával és ütlegeivel kormányozta.~A vén csikós
7210 XX | egy pár poroszló tört utat ütlegekkel egy-egy palankinban hordott
7211 VII | mutatóujjával orra cimpáját ütögetve, valami bosszantó, gúnyoló,
7212 XIX | kezébe került. A borítékra ütött postabélyegről olvasá: hogy
7213 VII | jó bakatort kaptam, most ütöttem csapra.~– Nem bánom – szólt
7214 V | azóta férhez?~– Agyon is üttem volna. Nem becsületes asszony,
7215 XX | suhogtak, a nakara dobjára ütve, Asmáinak egyik dalát kezdte
7216 VII | előhúzva az üveget. – Ez az én üvegem, la. No, kentek ugyan derék
7217 VII | kentek köszönet fejében az üvegemet is eldugják. Kentek tolvajokat
7218 XVII | nyílsebesen nekik rohan, s ottan üvöltenek újra.~Egy nagy terebélyes
7219 XX | helyet adva az aranyfarkasok üvöltéseinek.~Eleinte a hegyek tövében
7220 XI | vihar zúgásától s az ebek üvöltéseitől. Nem lehetett utolérni.~
7221 XXI | roppanás haladja túl az orkán üvöltését, amint a vastag iharfát
7222 XVII | társai a bokrok közül hasonló üvöltést kezdtek. A vén farkas hirtelen
7223 XI | ablakok között, a kutyák üvöltnek egymásra, az eső veri az
7224 XXI | derékon kéttétöri a szél, s üvöltve fut ismét odább hegyen-bokron
7225 VIII | az utcán a kutyák végig ugaták, néhol a poroszlók kiverték
7226 XVII | hallék, s mintha kutyák ugatnának, de oly különösen, oly szokatlan
7227 Egy | sárgultak, a kapun belől ugatott a vén házi eb, a csendes
7228 XX | lombos venyigéje, az ágakon ugrált a cincogó evet, s szemeink
7229 VII | fognak jelenni.~Mi ijedten ugráltunk fel s nyilvánítók abbeli
7230 VIII | örvös ebet.~A kutya vihogva, ugrálva futott a koldusig, ott körültáncolta
7231 XVII | az ártányt, embermagasnyi ugrásokkal, hátán borzad a szőr; amaz
7232 VI | ellenkező félről odairányzott ugrató (ricochet) lövések rajtam
7233 XXII | Hát mégis csakugyan, hogy ugyancsak megveszett kend.~
7234 VII | Messziről jönnek? elfáradtak ugyé? Fogtak-e valamit? Tudom,
7235 XV | paraszt vállára.~– Az igaz – úgymond –, jó fülei vannak kendnek (
7236 VII | pandúrokhoz, „ejnye öcsémuramék, úgymondá, ez már mégis furcsa tréfa.
7237 XII | megtréfáljon az úr is, mert úgysegéljen, itthagyom még ezt a vármegyét
7238 XV | kivett a zsebéből egy csomó újdon bankjegyet s odaszámlált
7239 X | körül. A Marci zsidóval újítsa meg az árendát a pálinkaházra
7240 XX | betegeket gyógyítottak ujjaik érintése által, s kényszeríték
7241 XX | kezébe, a többi evőeszközöket ujjaink pótolták; legutolsó eledelünk
7242 IV | zsebjeiből, felhúzta a félgyűszűt ujjára, a cérnát szabólegényesen
7243 XIV | Hirtelen a néptömeg közül ujjongatva tör elő valaki, egy csonka
7244 IV | Honnét jönnek? – kiálta rám újólag, miután első kérdésére bámultomban
7245 XVII | visszahozza, s azután megint újrakezdi futását, csermely alakjába,
7246 XV | papirosszeletre akadt, mi német újságból volt kivágva, valami vezércikk,
7247 XV | valami isten nélkül való újságíró kinyomtatta: hogy ezentúl
7248 XV | környéknek, s a nyomtatott újságlappal úgy beharangozta a vármegyét:
7249 XX | mely nálunk az utcákon az újságokat árulja. Asmai verseket készít,
7250 VI | no asszony – úgymonda – újságot hozok, ezek az atyafiak
7251 XX | felváltva az égen: D, mikor újul, O, mikor megtelik, s C,
7252 VIII | kellett megtennie a hosszú unalmas utat, a zápor, az őszi vihar
7253 III | fekete szőrű állatok mogorva unalommal döcögtek lassan előre, néha
7254 XXIII | visszajött, addig biztatta, addig unszolta másik testvérét is, míg
7255 XVIII | közé, míg ki nem kergették, unta magát és untatott másokat,
7256 XVIII | kergették, unta magát és untatott másokat, senkit meg nem
7257 XX | enyimeknek fogok nevezhetni, s untattak e feltartóztató kitérések.~
7258 XX | rájok, s úgy vezetett be ura szobájába.~Egy nyolcszegletű
7259 IX | Régi, ismerős cseléd.~– Hol urad? – kérdénk tőle.~– Idebenn
7260 VI | ezek az atyafiak látták az uradat”.~Az asszony arca kigyulladt: „
7261 V | szegénylegény tartozik az urakon segíteni.~Társam egy csomó
7262 XXIII | ilyen betegség nem ragad az urakra, ez csak a szegény emberek
7263 V | sem hegy, sem ember nem uralkodik; ki tudja, mi kéj az, amit
7264 XVIII | Azért kérem parancsnok urat: zárasson be engem.~– De
7265 II | nekiindult a rablókat felkeresni, urát és úrnőjét megtalálta holtan
7266 XVII | bokrokat.~Öltözete rongyos úrimez volt, félvállára egy szűrdolmány
7267 II | rablókat felkeresni, urát és úrnőjét megtalálta holtan egy árokban,
7268 VIII | emberrel civódni, csak a kutyát uszította rá, a nagy, láncos örvös
7269 XVII | ezüstzöld kígyót láttam úszni.~S körös-körül beláthatlan
7270 V | hajnalka, s a víz színén úszott a tányérlevelű nymphaea,
7271 VI | ez”.~Lovaink mellettünk úsztattak át a csónak után kötve,
7272 XXIII | magukat, nyomorban, piszokban, utálatban, akinek közülök jó ruhája
7273 V | félig agyonsírta már magát utánad.~– Nem ment azóta férhez?~–
7274 V | akkor elhallgatnak. – S utánadörmögé magában: kár volt előttem
7275 XIX | készíttetett, akinek nem volt oka utánajárni: hogy valóban meghalt-e
7276 XIX | forró betegségben, mit férje utáni aggodalma idézett elő.1~
7277 XXIII | leültek várakozni. Nyomban utánok egy fiatal gyermek közelge,
7278 VIII | hogy az emberek szidva utasítják ki a faluból, s hogy az
7279 V | embernek adni, mit az kevélyen utasított vissza: „nem abból élek
7280 VIII | az. Onnan ismét máshova utasították. Egyik itt, másik amott
7281 II | rablóktól vettek el, kik utasokat gyilkoltak meg értök. Finom
7282 VIII | felkerestelek!~És sokáig tartott utazása, oly időben, midőn senki
7283 XXIII | esni. Noha Pestig váltotta utazási jegyét, amint Mohácshoz
7284 XXIII | egyéniséget, kiknek jelenléte az utazó személyzetre nézve nemcsak
7285 VIII | félt menni, ő csüggetlenül utazott. Hosszú fáradság után eljutott
7286 VIII | kiáltott le rá: „félre az útból, te koldus!” S azzal bosszúsan
7287 XIV | örvendetes.~…~Hallgatva ült az utca szegletkövén a csonka honvéd.
7288 XVII | is leírta.~Elmentem azon utcába, hol leégett házának kelle
7289 XX | Mert csak a koldusok és az utcai táncosnők ismerik és látogatják
7290 XIV | sokáig ember irgalmából, utcák filléréből.~Jött egyszer
7291 XX | Egyikében a legkeskenyebb utcáknak egy csoport koldust pillanték
7292 XX | kellemes némberekre, azok utcáról utcára éneklik a dalokat,
7293 XV | status nevében.~Mindketten az útféli csapszékben jőnek össze
7294 XXIII | kalauz kerestette vele elő útijegyét, azután a málhajegyét, majd
7295 XXIII | eszméjének, mint a két testvér.~Útileveleket váltottak a török kormánynál.
7296 XXIII | oda. A vállalkozók csak útilevelekről gondoskodjanak.~Mintegy
7297 II | kísérte, engem hallgatag útitárs, ki egész úton szót sem
7298 XX | után eljutottam Komáromig. Útitársaimat, kik velem együtt indultak,
7299 I | repül szanaszéjjel a légben.~Útitársnőnk, a huszártiszt neje, a rekkenő
7300 XV | vendégszobába. Inasa két nagy útitáskát cepelt utána, mikben azon
7301 XIII | volt számára hátra semmi útja a menekülésnek, elszánta
7302 XXIII | véletlenül úgy feltaszítá vele az útjában állót, hogy az a karfáig
7303 XI | rögtön találkozék velem az útkanyarulatnál; megdöbbenve visszarettent,
7304 XXIII | könyörögniök sem lehetett; mert útleveleik határnapja Sztambulba érkeztükkel
7305 XXIII | hogy megszabadult tőlök, s útleveleiket azon kikötéssel adta ki:
7306 XXIII | málhajegyét, majd ismét az útlevelét, majd fiatal dámák mentek
7307 V | látszott keletkezni, mely utóbb az egész látkörön végignyúlt,
7308 XXIII | honvágy miatt.~E két fiú is az utóbbiak közé tartozott.~Testvérek
7309 XX | többször említettem, a mágusok utóda, Abu-Shirzad-Eddin, a rúnák
7310 XX | elkábult képzetemben alig érve utol a mágus ígéreteit.~– Amivel
7311 XI | üvöltéseitől. Nem lehetett utolérni.~Azóta a kisgyermekek: ha
7312 XX | ópium gyönyörélvezetes álma utolérte. Oly borzasztó az ilyen
7313 XX | beesett szemeivel, s mikor az utolsót is megnézte, intett a szerecsennek,
7314 V | bevágtunk a puszta közepébe, az úttalan, jeltelen kopár avatagba.~
7315 XX | pálmaligetek közt vezetett el utunk, miknek alját gyümölcsös
7316 VIII | emlékeznek reá, és ahonnan el nem űzik… a börtönben.~*~Víg zene
7317 XV | szép hasznot gerjesztve az uzsorásoknak. A mi kupecünk is nekifeküdt
7318 XX | rhabdomantiát meglehetős sikerrel űzte, bűvös vesszejével rejtett
7319 XIII | mondja. Nem azért ettem én vackort az erdőben, míg csak benne
7320 XXIII | kormányos, ki odalenn volt vacsorálni a matrózkabinban, hozott
7321 VII | megértvén tőlünk: hogy már vacsoráltunk, bevezetett bennünket egy
7322 XVII | barátom arca, még dúltabb, még vadabb, mint akkor, szemei úgy
7323 XVII | szembe-szembeszállva az ostromló vadakkal, s iszonyú csapásokat osztva
7324 XVII | úgy villogtak, mint egy vadállaté.~És én elhitetém magammal:
7325 XVII | küzdött egy sertéscsordával.~E vadállatok különben is igen otthonosak
7326 XX | szúrós gallyaikkal még a vadállatoknak is. De a mágus jól látszék
7327 XVIII | a havon. Ilyen időben a vadászt otthon nem tartja semmi,
7328 XVII | házikót sűrűen benőtték a vadborostyán örökzöld levelű indái.~Nehány
7329 XXIII | addig beszélt neki, biztatá, vadítá, míg engedett és vele ment
7330 XX | S a toronyablakokból a vadjázmin hosszú bokros ágai csüggtek
7331 VI | nádból építve egészen, a vadkomló sűrű lombozattal nőtte be
7332 XVII | találtam benne. A tűzhelyen vadmacska fészkelt, s közeledtemre
7333 XI | mint a fészkén meglepett vadmadár, elfutott előlem, sebesen,
7334 I | magasban a kóválygó röptű vadmadarakat, amint szüntelen közelebb-közelebb
7335 XVII | félszigetül fogja körül.~Körül vadonnal ős a rengeteg, hol fejszecsapás
7336 XX | sárga és zöld kőmohoktól: a vadrepkény összevissza kúszott a rendetlenül
7337 XVII | ott találták, eltemették, vadrózsabokor tövébe, azt sem tudom, kis
7338 XX | képezett az iszalag s a vadszőlő lombos venyigéje, az ágakon
7339 XX | feljebb mentünk, mindinkább vadulni kezdett a tájék, a pálmák
7340 XVII | pázsitszakasz, melyet kétfelé vág egy vonagló hegyipatak medre.~
7341 IV | nagyobb ismeretlenség kedveért vágja le bajuszát.~A jó ember
7342 XXIII | politiaellenes.~– Kérem a tárgyat… – vágott közbe a kapitány.~– Elég
7343 XII | világ, s amint álltam, úgy vágtam magamat a földre szédültömben. –
7344 VIII | az utcán délceg lovagok vágtattak végig. Egy delnő lovagolt
7345 XVII | én lelkemnek messzetűnt vágyai!~…~Sokszor látok repülő
7346 Egy | Gondolatai messze-messze hordják vágyakozó lelkét, keresztül sivatag
7347 XVII | tudja.~Nincsen maradásom. Vágyat érzek menni-menni-menni –
7348 IV | birtokos, csak csavargási vágyból járt néha a színészekkel.)~
7349 VI | bennünket, neki volt legnagyobb vágyódása a keresett helyre érni,
7350 XX | a célnál lenni, képzetem vágyott látni a legnagyobb kincseket,
7351 XX | előttem nem ismeretesek, vajfűszer- és cukorral túlterhelve,
7352 X | a gégéjit. Aztán mindent vajjal főznek, meg olajjal. Áldja
7353 VI | felénk, egyetlen faderékból vájt keskeny lélekvesztő, melyet
7354 XX | határozatlan, születetlen, vajúdó eszméket, mik az őrültséghez
7355 VI | kardvágást kaptam már, midőn a vak rohamban egy tizenkét fontos
7356 II | a pártfogó fátum, kiben vakbuzgóan hiszek, még azokat is megvédné
7357 XIX | őrnagyot soha sem látták oly vakmerőnek, mint ekkor.~Szembenézett
7358 XX | magát mindenkinek hajtani, a vakokat keleten szenteknek tartják.~
7359 XX | akartak, középütt egy vén vakon született táncolt, az előtt
7360 XX | bámulással néztek rám, a vakot kivéve, aki folyvást táncolt.~–
7361 XX | az éjt, végre tökéletes vaksötétségbe jutottunk, s az a kellemes,
7362 III | bocskorban úgy hasonlított valakihez, ki az országgyűlési körök
7363 V | s azon remény: hogy ott valakivel tán találkozhatunk, arra
7364 XXII | Megveszett kend? Mind valamennyin?~– Ne kiabálj, lelkem Jutka.
7365 XXI | Egyetlen kiáltás felébresztené valamennyit, s akkor az orozva jött
7366 XVII | nehogy hírt találjon mondani valamiről, amit nem akarok tudni.~
7367 XXIII | dámák éppen ellenkezőleg valának a fess lovag iránt érdekelve; –
7368 XX | Nem tudtam rá felelni, a válasszal azonban ő is adós maradt.~
7369 V | füttyel, messziről, mintegy válaszképpen valaki elkezdé fütyölni
7370 III | ismerted jól azon nőt – válaszol a kérdezett –, sem te, sem
7371 V | Fogadj Isten, tinektek is – válaszolá. Joga volt bennünket tegezni,
7372 IV | pillanatban nem tudtam mi nyelven válaszoljak kérdésire. (Később megtudtam:
7373 IV | kérdésére bámultomban nem válaszoltam.~– Ladányról – felelém.~–
7374 XIX | hadosztály éppen azon várost választá állomásul.~Minden háznak
7375 XX | költői egyedüli például választának maguknak. Ezek arabul vannak
7376 XIX | osztani.~– Nem értem.~– Választania kell kegyednek: hogy én
7377 XX | S enyim leend, amelyiket választom?~– Ha kelleni fog.~– Fogja-e
7378 V | gulyás nótája hallatszék válaszul, hanem már közelebb; a lovas
7379 XX | egyszer magam is tanúja valék, midőn a vízirányosan fektetett
7380 XIII | mellén keresztbe téve, ezt vallá, töredelmes szívvel:~– Én
7381 XXIII | bekecse zsebébe s fejét válla közé húzva, kegyetlen hidegvérrel
7382 XXIII | szerelmesen karolta át kedvese vállait, megcsókolta őt forróan
7383 XXIII | ingyen átszállítandja oda. A vállalkozók csak útilevelekről gondoskodjanak.~
7384 XV | mosolyogva vert a paraszt vállára.~– Az igaz – úgymond –,
7385 Egy | kötelék, családviszonyok, hit, vallás, törvények, tulajdon, –
7386 VI | állhatá, miszerint ki ne vallja: hogy vicispán korában sem
7387 XII | akkorákat sóhajtott, mint a kára vallott cigány. Biz Isten, magam
7388 XX | tanaikban „szabadkőműveseknek” vallották magukat, titokban azonban
7389 VIII | egyszer ölelhetni őt karjaiba valóan, ébren, – amaz álomlátási
7390 XVII | kigondolt, megálmodott s aztán valónak hitt és megőrült bele.~Még
7391 VIII | delnő.~– Többé nem az, a válóper meg van indítva ön ellen.~
7392 XV | árát, anélkül, hogy azok valóságos tulajdonosai csak egyszer
7393 XV | pcentóval osztrák statusjegyekre váltassanak be.~Fogva a papirost és
7394 XV | odaszorítva a falhoz.~– Kinél váltja be, kérem? – tudakozódék
7395 XV | pénzeiket, könyörögve, hogy váltogassa be.~– Bizony nem tudom én,
7396 XXIII | két testvér.~Útileveleket váltottak a török kormánynál. Ez örült:
7397 XX | arcán valami elmúló indulat változata, azután palástjába burkolva,
7398 XX | csillag maradt egy helyen, változatlanul.~Soha sem láttam annyi meteort
7399 XX | keresztfán rózsaszínűvé változott.~Megmagyarázta a titkosírás
7400 XV | ezen metier-ű embereken nem változtat sem revolúció, sem restauráció.~
7401 XX | az aranyat rózsaszínűre változtatták; – leszálltak a természet
7402 XXIII | tisztelet nélküli szavakat váltson egy passageurrel, aki tojással
7403 X | mellől jött levelet. Ilyet Vámos Pircsről is írhattál volna.~
7404 XI | sárosok. Kezében a görcsös vándorbot. Fáradtnak látszék, sietett,
7405 VIII | a bujdosó ágyából, vevé vándorbotját, koldusmezt öltött magára,
7406 XV | fertálybankó, mely hozzá ne vándorlott volna, persze egy harmadrész
7407 VIII | meg fog halni bele.~Mint vándorol a zarándok a szent sír felé
7408 VIII | kié az egész föld; úgy vándorolt messze földről, örömtelen
7409 I | barna nejével.~Hallgatag vándoroltunk keresztül a szomorú helységeken.~
7410 XX | onnan.~Egyik könyökét a vánkosára letett, bársonyba kötött
7411 XXIII | keresztül, a férfiak futottak vánkosokért a menekvők számára, az öregurak
7412 VI | Lassan, néha négykézláb vánszorogva késő éjjel jutottam el a
7413 XXIII | ismeretlen világ az, amely miránk vár.~– Te azt mondád: hogy ott
7414 XIX | vőlegénynek várnia kellett.~E várakozás közben bekövetkeztek a háborús
7415 XXIII | voltak az elsők. Ott leültek várakozni. Nyomban utánok egy fiatal
7416 XIX | jogaitól.~Két hét múlva váratlanul ismét meglátogatá volt vőlegénye,
7417 XX | filozófhoz a mórok idejéből, mint varázslóhoz.~Belépnem a templomba nem
7418 XX | szemfényvesztés, – bűbájos öv, – varázspálca, – abrakadabra táblák, –
7419 XX | engem semmi. Bemenekültem a várba. Két hét múlva az is kapitulált,
7420 IV | nagy sietséggel, míg olyan vargafótot szúrt-szabott a kérdéses
7421 VIII | forrást, ahonnan kegyelmet várhatott, odaveté magát a hatalmasok
7422 XX | leszállt lováról, inte: hogy várjak, s maga előresietett, s
7423 VIII | keresnie, bármi veszély várjon ott rá, látnia kell. Csak
7424 V | akarunk egy kicsinyt állni a vármegye elől, ha tudna kend valami
7425 VII | vicispánhoz; föladom kenteket a vármegyére. Hadd tudják meg, milyen
7426 XIV | és sietett, mintha valami várna rá, valami nagy örvendetes.~…~
7427 XV | Törökországba, s nincs időm sokáig várni.~A kupec vakarta az orrát.
7428 XIX | fiatal volt, a vőlegénynek várnia kellett.~E várakozás közben
7429 XII | kertemben. Csak a telet várom; – kivágatom, nem marad
7430 III | fáradságos küszködéssel egy városhoz ér a három hajcsár.~Szemközt
7431 XVIII | folyvást szakadt a hó. A városi emberek térdig jártak benne,
7432 Egy | elvándorolni a nagy zajos városig, messziről megnézni félig
7433 Egy | csalitos erdőkön, idegen városokban, millió idegen emberi arc
7434 XVI | nagy remegve: mi történt e várossal és e házzal és azokkal,
7435 XX | ugatása hallatszék; amint a várostól távolabb s az erdőkhöz közelebb
7436 IV | térdére fekteté, s addig varrt nagy mohón, nagy sietséggel,
7437 XVII | két kis őzünővel, játszva vártak be jó közelre, alig látszottak
7438 XVI | hangosan szórták utánuk. A vártán az őrök furcsa módon tisztelegtek
7439 XXII | kellett vagy nem kellett a vásárlónak, amit elöl-utól talált,
7440 XV | ki volt küldve marhákat vásárolni a hadsereg számára. Misszióját
7441 XV | ahelyett, hogy marhákat vásárolt volna, a kormánytól e végre
7442 XXII | paraszt ballag hazafelé a vásárrul; felesége künn várja már
7443 XXI | Körültekinte. Éppen oly sok hegyes vasat látott, mellének szegezve. „
7444 XX | jól – felelém –, ezek égő vasdarabok, mik a lég villanyától meggyulladva
7445 VIII | Az ítélet kimondatott rá, vaskeményen, elengedhetetlenül.~A bírák
7446 XIII | lepte volna meg, ha rögtön vasra vereti, arra el volt készülve.~
7447 XX | épület, melynek belsejébe vasrostélyon keresztül beláthatni. Benn
7448 VII | megy, sem hagyja el szokott vászon öltözetét, s Sallai uram
7449 XXIII | egy, a szegletben fekvő, vászonnal letakart alaktalan tömegre
7450 XVII | előrohanva: hol a nyájat védetlenül találják, s visszafutnak
7451 XXI | ragadják meg, s mielőtt védhetné magát, lefegyverzik.~Az
7452 XXIII | födezetről s a közkabinet védő üregébe vonult vissza…~…
7453 XI | megdöbbenve visszarettent, botját védőleg emelte feje fölé, s hirtelen
7454 I | Nem volt sem kámvája, sem vedre, sem ostora, üggyel-bajjal
7455 XVII | vendégszeretetét igénybe veendő.~– Adjon Isten, földi! –
7456 XX | csillagzatok mind, csak a kisgöncöl végcsillaga, a Rukkabah, a poláris csillag
7457 VI | konyhanövényekkel, a kert végében állt egy kis vityilló, nádból
7458 XV | restauráció.~1849 szeptember végefelé találkoztam az elsőbbel
7459 XX | voltak és merevek.~Ének végeztével a felhevült alme szédítő
7460 XX | vannak örökítve.~Dalát végezve az alme, ismét nehányat
7461 VIII | melyben feleségét hagyta.~Végigballagott nagy nyomorékul az utcákon.
7462 XVII | Embertelen, laktalan pusztákon végigbarangolni, utat törni ijedős berkeken
7463 V | gyertek velem – szólt bajuszát végigcsavarintva, s végigmustrált mindkettőnket,
7464 XIV | magyar nyomorék orcáján végigcsordult a könny, tán először életében: „
7465 XVII | véresen bukott fel előtte, végigfestve kiomló vérével a feltúrt
7466 XXIII | egy-egy könnyű lanyha szellő, végigfodorítva a habokat; a Duna tükrében
7467 XXI | nem vétetve.~Még egyszer végigfutnak lelke előtt a kísértő képek:
7468 IX | Táncoljatok. – S még egyszer végigfutott haldokló arcán a jókedvű
7469 III | hajcsár összenéz. A könny végiggördül napbarnította arcukon. Zokogva
7470 XVII | szügyét egész álláig hosszan végighasítani.~A farkas végignyúlt a földön
7471 VIII | hópelyheket arcába, hogy az ebek végigkísérik az utcán, hogy az emberek
7472 XX | szájára téve, néhányszor végiglépdelé szobáját, majd hozzám lépett,
7473 Egy | s ha az éj leszállott, végiglopózni a hallgatag utcákon, mint
7474 XVI | mikor a győztes tábornok végiglovagolt a holtak mezején, szemei
7475 XVII | vagyok én is az?~Sokszor végigmegyek temetőkerteken, a halál
7476 V | bajuszát végigcsavarintva, s végigmustrált mindkettőnket, lovainkat,
7477 XX | Homlokához érteté azt, komolyan végignézte tartalmát, azután rám szegezve
7478 XV | rebegé elsápadva a kupec, s végigolvasá az affiche-t, reszketett
7479 VIII | oda a nő, s korbácsával végigvágva az ijesztő alakon, megvető
7480 XVI | is éjszaka van.~A város végin látszik egy magas ház, ablakain
7481 II | régóta láttam. Elolvastam végtől végig, még a hirdetményeket
7482 XX | maradjak itt?~– Szánts, vess, végy nőt, szerezz pénzt, nevelj
7483 V | lehete észrevenni, valami vegyületet szokatlan ijedség, öröm
7484 XXIII | ártatlan gőzhajói biztostól is vegzáltatva, aki tudatlan voltában azt
7485 XX | reszketve elhaló hangon végzé énekét a bajadér, a másik
7486 XX | Asmai, poéta létére, nem vehetett magának különb csizmatisztítót.
7487 XX | legnagyobb költőjét szemügyre vehetni. Fiatal embernek kellett
7488 VI | öreg csikós odafordult a vejéhez: „maradj hátra – mondá neki –,
7489 XIX | ipa levelet küldött általa vejének. A bosszútervelő felnyitotta
7490 XX | minden hajlása kitűnt a vékony selyemkaftán alól, körmei
7491 XVII | nem tudtam tisztába jönni véle, vajon mindaz, amit elmondott,
7492 XXIII | azután kacagva mondá:~– Én is veled fogok menni. Látod, azért
7493 XXIII | egy hunyorítására, amúgy véletlenül úgy feltaszítá vele az útjában
7494 XX | C… A köznép ezt a szót véli belőle leolvasni: hogy „
7495 XIX | állomásul.~Minden háznak jutott vendége, Emmiékhez (így hítták a
7496 VII | mennyire szívesen látott vendégeinek tekinte bennünket. – …~Reggel
7497 XXIII | Félig kapitányához, félig a vendégekhez fordulva, megemelinté sipkáját,
7498 VI | egy óranegyed múlva oly vendégséget csapott számunkra bográcsos
7499 XXIII | hagyta őket odáig a silány vendégszeretet. Alig-alig lézengtek már,
7500 XVII | hogy kunyhójába lépjek, vendégszeretetét igénybe veendő.~– Adjon
7501 XV | élelmezési biztos bejött a vendégszobába. Inasa két nagy útitáskát
7502 VII | a pandúrokat csörtetni a vendégszobában, melyre szobánk ajtaja nyílt.
7503 V | volt bennünket tegezni, vénember volt, ősz bajuszát kétfelé
7504 XXIII | dohányt, mintha senkit sem venne észre.~A közönség elővéleménye,
7505 XX | halt meg Budán, már az oly vénnek ismerte őt gyermekkorában,
7506 IV | bennünket fuvarba.~– Nem vennének fel, földi? – kiálta ránk
7507 XX | elébe ültetett szőlőtő sűrű venyigefonadékkal takarta be az egész ház
7508 XX | iszalag s a vadszőlő lombos venyigéje, az ágakon ugrált a cincogó
7509 XX | elszórva, körülnőve vad erdei venyigéktől; ezek voltak a parsok legelső
7510 Egy | csárda, népes faluvégén, ott ver egy rongyos őszült cigány
7511 Egy | szemére karimás kalapját: „ne verd azt a nótát!” – kiált a
7512 XX | úgy monda –, hogy Krisztus vére a keresztfán rózsaszínűvé
7513 XX | fiúról fiúra szállt, az apa véréből átment a csodás fluidum