Part

  1 I   |               harminchárom indok arra, hogy az ember mindent tudjon. ~
  2 I   |               tintafogyasztó népének), hogy ha valami prototypont keresünk
  3 I   |               közt, s olyan jól tudta, hogy mi az a Kochmor, Trararumgenger,
  4 I   |           akkor gondoskodva volt róla, hogy a Reichsgesetzblatt készen
  5 I   |           pokoltalálmányú torpedókkal, hogy az kénytelen volt neki tisztességes
  6 I   |               foglalkozás volt előtte, hogy még a tábornokok sem mertek
  7 I   |           vitatkozni, nehogy kisüljön, hogy többet tud, mint ők. ~És
  8 I   |              meg volt felőle győződve, hogy Ottónak csak egy kis háborúra
  9 I   |             kis háborúra van szüksége, hogy fényes pályakört csináljon.
 10 I   |               a nagy baj volt ránézve, hogy ezt a covert az olasz úgy
 11 I   |       öntözőcsatornákkal, sövényekkel, hogy a lovasságnak nagyon kevés
 12 I   |              jutott valamikor annyira, hogy egy-egy puskagolyót halljon
 13 I   |               ez a tudomány abbul áll, hogy az ember a hadjáratban a
 14 I   |               A tiszttársak biztatták, hogy ezt a találmányát jelentse
 15 I   |      hozzájutott Rengeteghy Ottó gróf, hogy a nagy katonai rigorózumnál
 16 I   |               Aztán elhitette magával, hogy csak a gyomrának van baja.
 17 I   |        sodorintá meg a bajszát. ~- Hát hogy erősebb legyen, egy garas
 18 I   |              bele a patikában. ~- Huh, hogy az ördög vigye el kendet! -
 19 I   |                s most már azt képzelé, hogy az keresztülrágja a beleit!
 20 I   |               a dandároktól a parancs, hogy a huszársvadrony menjen
 21 I   |                felé, azon veszi észre, hogy az sincsen egyedül; a rejtő
 22 I   |        megtörténik az. Ottó azt látta, hogy nemcsak az a három, de az
 23 I   |               Ottó rémülve tapasztalá, hogy fegyvere nem akar elsülni;
 24 I   |                ellenségre. Azt azután, hogy csak nem sült el, odavágta
 25 I   |                látta, se nem hallotta, hogy mi történik? - verekedtek,
 26 I   |              ki. ~Még akkor sem tudta, hogy mi történt vele. ~Hogy az
 27 I   |                 hogy mi történt vele. ~Hogy az általa vezetett roham
 28 I   |            vallott, azt láthatá abból, hogy az osztrák ágyúüteget visszavonták
 29 I   |              tüzérkapitány mérgesen -, hogy még csak nem is védelmezted
 30 I   |         kugliztak a mezőn, azt mondva, hogy az csak arra jó. S az emlékezetes
 31 I   |             fennmaradt a bécsi bonmot: hogy az olaszországi hadjárat
 32 I   |             kapitány, s megtiltá neki, hogy a kapott sebről beszéljen
 33 I   |               kellett szállni a lórul, hogy a tábori kórházba vitesse
 34 I   |          gondja az volt a sebesültnek, hogy társai előtt igazolja azt
 35 I   |           feküdni? Az első azt állítá, hogy abban a percben kapta a
 36 I   |            visszafordult a katonáihoz, hogy lelkesítse őket a rohamra.
 37 I   |                a negyedik esküdött rá, hogy a franciák bumeránggal lőnek:
 38 I   |              végre parancsolá elhinni, hogy ő a sebet par répercussion
 39 I   |                azt fogadta lovagjának, hogy ha megsebesül a csatában,
 40 I   |                Márpedig most bizonyos, hogy idejön, mikor a papája is
 41 I   |             találkozás lesz; ahelyett, hogy "borulj a keblemre!" - "
 42 I   |                Gondoskodva lett róluk, hogy ne legyenek tréfa tárgyai,
 43 I   |      elemzésével, bebizonyítva előtte, hogy minden győzelem csupa merő
 44 I   |             nem tiltotta a katonáknak, hogy a pipát a tölténytartóban
 45 I   |          egy-egy gombot nem varratott, hogy masírozás alatt a két szárnyát
 46 I   |                elősegíté a franciákat, hogy a támadást ők kezdjék meg.
 47 I   |            tartani a hasmánt nyugvást, hogy nagyobb bizonyosság kedvéért
 48 I   |             otthon olvasá az újságbul, hogy Aurelia papája is kegyelmesen
 49 I   |            kerültek. Azt is eltagadta, hogy valaha katona volt. ~ ~
 50 II  |          hangulat az előkelő körökben, hogy a magyar írókat, költőket,
 51 II  |           rájött arra a meggyőződésre, hogy többet ért ő a literatúrához,
 52 II  |        valamennyien. ~S mi kell hozzá, hogy túltegyen rajtuk? Csekélység.
 53 II  |            Akkor aztán úgy tapasztalá, hogy néha a ló le is dobja az
 54 II  |                aki megmagyarázza neki, hogy mit írt? mert ő maga sem
 55 II  |        egyszerű szavakkal úgy írni le, hogy abból, aki azt elolvassa,
 56 II  |                írója gondolt. ~Rájött, hogy a prózaírás még a versírásnál
 57 II  |             kaszinóban. (Megjegyzendő, hogy Ottó gróf is kitűnő tarokkjátékos
 58 II  |              aminek az volt az alapja, hogy a grófnő regényeket szokott
 59 II  |           bennük az elismerésre méltó, hogy szerzőjük kötetszámra el
 60 II  |              fennakadástalan, anélkül, hogy egy gondolat háborította
 61 II  |           ebből az esetből megtanulta, hogy a regényíráshoz nagyon jól
 62 II  |               praxi" az első dolog az, hogy a regényét saját maga írja,
 63 III |            mégis egy reggel azt látja, hogy valamelyik újságban egész
 64 III |                 Bizonyosan álnév. ~Már hogy szivároghatott ez odáig?
 65 III |               szivároghatott ez odáig? Hogy kerülhetett ez újságírók
 66 III |               A kaszinóbul? ~Bizonyos, hogy a kaszinó igen vegyes elemekbül
 67 III |            sohasem keverednek össze. - Hogy transspirálhatott ez mégis? -
 68 III |            divatból. - Úgy kell lenni, hogy valaki a társaságból encanaillírozta
 69 III |           pedig az lett a következése, hogy már most az egész társaság
 70 III |               Aki abban a hírben állt, hogy a hölgyeket a földtekén
 71 III |           tetejéig, mint erre a szóra, hogy "írja le!" ~No! És? Ha az
 72 III |              Nem mondta azt Ottó gróf, hogy "majd megírom én", hanem
 73 III |           megírom én", hanem csak azt, hogy "meg lesz írva". ~Volt neki
 74 III |           nyelvmestert rendel magának, hogy a szöveget olvashassa; e
 75 III |               szenzáció oly nagy lesz, hogy Schmerling megszeppen, s
 76 III |               jegyzeteit Bojtorjánnak, hogy tekintse azokat keresztül. ~
 77 III |               végre azt mondá felőlük, hogy nem lehet ezeken elmenni. ~
 78 III |               magyarul. Hanem az igaz, hogy magyarul úgy tudott írni,
 79 III |              majd én aztán megmutatom, hogy mit tudok abból csinálni.
 80 III |                    Hová gondol a gróf? Hogy fogadnék én el ily munkálatért
 81 III |          rablók! de a grófnak, örülök, hogy szolgálatára lehetek minden
 82 III |     nyomdászrul is, s magára vállalta, hogy megalkuszik vele; mert a
 83 III |               csak egy hajszálon múlt, hogy egy bőrgyárt nem állíttatott
 84 III |            lapozva a kedélyét, rájött, hogy indokolatlan szeszélyei
 85 III |        indokolatlan szeszélyei vannak; hogy migraine-je, vapeurjei idején
 86 III |                a környezetére nézve; - hogy szeret kacérkodni; - hogy
 87 III |              hogy szeret kacérkodni; - hogy vetélytársnéit csípősen
 88 III |           csípősen meg tudja szólni; - hogy szépítőszereket használ; -
 89 III |             szépítőszereket használ; - hogy türelmetlen; - és hogy annak
 90 III |                 hogy türelmetlen; - és hogy annak az irányában, aki
 91 III |            gróf bánta már most nagyon, hogy Melanie-nak dedikálta az
 92 III |               Bojtorján olyan jó volt, hogy ingyen viselt, búcsú fejében
 93 III |             grófot azzal a bizalmával, hogy egy ezerforintos váltójára
 94 III |                kell adni Bojtorjánnak, hogy azon túl minden három hónapban
 95 III |                a grófnál, bejelenteni, hogy a váltó lejárt, fizetni
 96 III |         diadalai koronáját képezte az, hogy megválasztotta a magyar
 97 III |      palotájára ötezer forintot. ~Úgy, hogy ha azt az összeget, amit
 98 IV  |             Ottó gróf fogadalmat tett, hogy csak most az egyszer szabadulhasson
 99 IV  |            kijönni! ~Nem addig van az, hogy az ember megírt egy könyvet,
100 IV  |            pretenzióval lép a világba, hogy őbenne minden megvan, ami
101 IV  |              az a nagy veszedelme van, hogy sok ember van a világon,
102 IV  |         szagoltatni annyi oroszlánnal! Hogy "kék vére" van: tant pis
103 IV  |                mikor már úgy látszott, hogy belefáradt a világ, akkor
104 IV  |            valaki, aki bebizonyította, hogy még csak most kezdődik az
105 IV  |     megcibálatlan. ~Bebizonyíták neki, hogy Majmatszun városban lehetetlen
106 IV  |           olyan tilalom alá van vetve, hogy abban asszonynak megjelenni
107 IV  |              szabad: aminek az az oka, hogy itt jönnek össze a kínai
108 IV  | cserekereskedők egymással üzérkedni; s hogy össze ne vesszenek minden
109 IV  |                 Felvilágosíták felőle, hogy a jak fark nem légycsapó,
110 IV  |           pálca Tibetben. ~Ráolvasták, hogy a falashák, kik a dahomeyi
111 IV  |        nazarénusok, hanem mozaisták, s hogy az ajasch Dahomeyben nem
112 IV  |              asszony. ~Megrótták érte, hogy komolynak látszani akaró
113 IV  |              fel magába olyan meséket, hogy Kufa volt Ádám születéshelye,
114 IV  |           özönvíz kiindulási pontja; - hogy, Nod szolgált Káinnak menedékül; -
115 IV  |          szolgált Káinnak menedékül; - hogy a Caspiae Portae vasajtóval
116 IV  |              vasajtóval van elzárva; - hogy a Genezáreth partján az
117 IV  |          almákban hamu van (hát aztán, hogy tenyészik tovább az ilyen
118 IV  |            hamut termő gyümölcsfa?); - hogy a Big Bon Lik tóban özönvíz
119 IV  |         embercsontokat találtak volna. Hogy Kelet-Indiában éhségforrások
120 IV  |                országos ínséget jósol. Hogy a pézsmamacska gyomrában
121 IV  |             terem a lapis nephriticus, hogy a castrói mozgó szikla napfelköltekor
122 IV  |               napfelköltekor muzsikál; hogy Kínában olyan selyembogarakat
123 IV  |              virágkehelyből kelnek ki; hogy a Jangce-Kiangba dobott
124 IV  |          délnek, három északnak úszik; hogy a sámán lámák a nehéz asztalt
125 IV  |             mind mese! ~Tudatták vele, hogy nem "Számiel" a vadászok
126 IV  |          nyilváníták azt az állítását, hogy a bisznátok, kik semmi állatot
127 IV  |           leírni. ~Kiszámították neki, hogy Sukovszkij, az orosz néphimnusz
128 IV  |         Szentpétervárott. ~Ráolvasták, hogy a Pacific vasút akkor éppen
129 IV  |           kánnal beszélt. ~Rásütötték, hogy az ozelot, a megszelídíthető
130 IV  |        vadásznak vele antilopékra. Meg hogy a kivi, melynek bőréből
131 IV  |               palástja készül, nemcsak hogy nem tollas repülő kutya,
132 IV  |              Felvilágosították felőle, hogy a queenspipe Angliában nem
133 IV  |        csempészdohányt elégetik. - Meg hogy a squatters, meg a shakerquaker
134 IV  |               a másik vallásfelekezet. Hogy a "puteal", mely szíriai
135 IV  |              nagy kupolát építenének.) Hogy a "kaad" nem kábítószer,
136 IV  |       elevenítő, mely beszédessé tesz. Hogy amit ő "konföderáció"-nak
137 IV  |            idejében. ~Kétségbe vonták, hogy az ingiálokkal együtt vadászott
138 IV  |               physice és chronologice, hogy Kamcsatkától Asztrakánig
139 IV  |        maliciózus glossator utánajárt, hogy az albumában előforduló
140 IV  |               egy sziámi házioltár. ~S hogy az eresz alatt se maradjon
141 IV  |             Bojtorjánt rávitte a bűne, hogy a grófot kínai útjában megismertesse
142 IV  |               gróf ugyan szabadkozott, hogy erről ő nem tud semmit;
143 IV  |           Bojtorján addig kapacitálta, hogy csak hagyja azt beletenni:
144 IV  |               ki megy oda innen azért, hogy őt meghazudtolja? s aztán
145 IV  |            fejéhez verték a Kalevalát, hogy sohase kívánkozott többet
146 IV  |   kegyelemdöfést azzal a revelációval, hogy Rengeteghy Ottó nem is utazott
147 IV  |       kurrentálták, mint mikor kisült, hogy Kallab hatszázezer levelet
148 IV  |            minden ember Péter apostol. Hogy nevetnek a malheurjén! Hogy
149 IV  |            Hogy nevetnek a malheurjén! Hogy adják szájrul szájra a skandalumát!
150 IV  |              mindenütt azzal fogadják, hogy: ~- Olvastad-e már a "Pall
151 IV  |                volt e téren: nem tudta hogy "annak" örülni kell! Az
152 IV  |               szíves interpellálóknak, hogy "olvasta az ördög!" ~Hát
153 IV  |               kritikusnak nem elég az, hogy megfőzze a mérget, azt be
154 IV  |              kék és veres plajbásszal, hogy jól szembetűnjön mindenkinek.
155 IV  |                grófnak az ördög mellé, hogy együtt olvasson vele. ~Ez
156 IV  |               a rossz gondolatra jött, hogy cáfolatokat írjon rájuk,
157 IV  |                mind elkeltek; föltéve, hogy Kutyabagoson is oly kedvelői
158 V   |              magas köröket. Tudja jól, hogy őt ott minden ember azzal
159 V   |           minden ember azzal csúfolja, hogy a "tudós"! Ez cudar egy
160 V   |                annak a meggyőződésnek, hogy az egyedüli magas szféra
161 V   |           támadtak olyan szenvedélyei, hogy ellátogatott a népszerűbb
162 V   |              Juliska kisasszony persze hogy azt mondta erre hogy, "nem
163 V   |            persze hogy azt mondta erre hogy, "nem bánom". ~Már most,
164 V   |             oratóriumokrul. Megmondom, hogy mi a "Style da Gappella?"
165 V   |             ezt tanuld meg. Az a címe, hogy "csók-keringő". ~Ottó gróf
166 V   |                vette a dolgot. ~Tudta, hogy a világ milyen rossz. Ha
167 V   |           mindjárt azt fogják mondani, hogy így van, meg úgy van. Kitalálta
168 V   |                aki az ablakon benézne, hogy ez rettenetes botrány! ~
169 V   |        rettenetes botrány! ~Ottó gróf, hogy Juliska kisasszonyt énekesnővé
170 V   |   konzervatóriumot szedett össze neki, hogy gyönyörűség volt ránézni. ~
171 V   |             csak válogatnia kellett. S hogy a rossz világ szája tökéletesen
172 V   |             feladataiban, s nem tűrte, hogy valaki "hamis" legyen, figyelemmel
173 V   |               azt a nevezetes műtétet, hogy amely énekesnek "nincsen
174 V   |               maestro nagy kitartással hogy csinál annak fület? s milyen
175 V   |                buzgalma annyira vitte, hogy intézete tagjait ő maga
176 V   |               tenni a polgármesternél, hogy nem bírnak többé a mamzeleikkel,
177 V   |          dékánnál, szuperintendensnél, hogy jogászok, teológusok nem
178 V   |        tanakodni a helytartótanácsnál, hogy e veszély elhárítása tekintetéből
179 V   |                csak akkor vette észre, hogy milyen nagyszerű eszmét
180 V   |          jószágigazgatója tudatá vele, hogy ha ez így megy, a bánáti
181 V   |       hallgatni. ~Ottó gróf azt hitte, hogy most már felfedezte ideálját,
182 V   |      lázították volna a rendőrbiztost, hogy szigorúan kikérdezze: selyem
183 V   |         ugyanazok az úrhölgyek nemcsak hogy nem nyugtalanítják, sőt
184 V   |           felkérik egész tisztelettel, hogy vegyen azokban részt. S
185 V   |               Juliska oly leereszkedő, hogy el is énekel mindannyiszor
186 V   |          karonfogva menni az utcán. ~S hogy a rossz világ egészen düpirozva
187 V   |                 de régi) szokása volt, hogy a számára megszavazott büdzsén
188 V   |          Miniszternél ezt úgy nevezik, hogy "supererogatum"; énekesnőnél
189 V   |           énekesnőnél pedig úgy híják, hogy "fizetetlen árjegyzék". ~
190 V   |                haragudott Ottó grófra. Hogy miért nem áldozik többet? -
191 V   |              charitatis úgy is tudjuk, hogy a "főcél" a közös ügy Ottó
192 V   |         komédia. Az egész világ tudja, hogy ez csak maszkírozása - a
193 V   |             türelmetlenkedő zsarnokát, hogy hiszen az egész világbolondító
194 V   |       kisasszony is a maga hitelezőit, hogy csak várjanak, amíg föl
195 V   |              összeköttetéseinél fogva, hogy a Nemzeti Színháznál védencét
196 V   |            juvelier-boltot kivásárolt, hogy gyűrűkkel, tubákospikszisekkel,
197 V   |              Amire Juliska azt mondta, hogy jobb lett volna, ha azt
198 V   |      bebocsáták. Juliska panaszkodott, hogy neki "kutya nagy" trémája
199 V   |              gróf azt a tanácsot adta, hogy jó lesz előadás előtt meginni
200 V   |           reszketés a bátorsággal. Nem hogy valamelyik leküzdte volna
201 V   |    összeszorítaná, s azt mondaná neki, hogy "most mindjárt megfogtalak,
202 V   |                 Alig lehetett hallani, hogy mit énekel! Hanem aztán,
203 V   |               leénekelte a kollégáját, hogy az csak némán tátogott mellette. ~
204 V   |           olyan monumentális gikszert, hogy valamennyi proszcénium-lámpás
205 V   |        gikszernek is. Kilátás volt rá, hogy az előadás brilliáns skandalummal
206 V   |       süllyesztők alvilágán keresztül, hogy senki se lássa, s úgy elutazott
207 V   |           abban az órában Budapestről, hogy még csak meg sem mondta
208 V   |            volt, ott húzta meg magát. ~Hogy mi lett az énekiskolájából?
209 V   |            vándor Thália apostolainak? Hogy Signore Spirifanti indított-e
210 VI  |     megoldhatlan rejtvény fog maradni, hogy mivel tölthette ott el az
211 VI  |                adta Szent Hubertusnak, hogy soha többé olyan állatot
212 VI  |               fogadás készti a grófot, hogy soha többet tollat a kezébe
213 VI  |           gyomrában fekszik a muzsika, hogy a parasztlegényektől is
214 VI  |               a tilinkó- és dudafélét, hogy semmiféle zenével ne háborgassa
215 VI  |          végrendeletében is meghagyta, hogy a temetésénél se muzsikáljanak,
216 VI  |                Ottó gróftul a felelet, hogy "szép!" ~Ehelyett ő végignézte
217 VI  |               a leányt, s azt felelte, hogy: "Sok." ~A jámbor Pakulár
218 VI  |      emlékezetessé tett. Hanem azután, hogy új gazdája heteket töltött
219 VI  |         töltött a kastélyban, anélkül, hogy vadásztársaságot hítt volna
220 VI  |              nagy úr ottragad a falun, hogy igyekeznek a jó emberek
221 VI  |                a jó emberek kitalálni, hogy mivel lehetne neki kedvét
222 VI  |             gondolat természetesen az, hogy boldogtalan szerelmes. Ennek
223 VI  |             szerettetni ezt a vidéket, hogy itt tartaná állandó lakását. ~
224 VI  |                katonatiszt volt, igaz, hogy csak a szekérosztálynál.
225 VI  |                a solferinói ütközetet, hogy abból azt egészen megérthette.
226 VI  |               azt egészen megérthette. Hogy kergették a vörös nadrágosokat!
227 VI  |      nadrágosokat! Egy hajszálon múlt, hogy Napóleont magát is el nem
228 VI  |    megbirkóznak Ottó gróf tigriseivel. Hogy fog ennek örülni a gróf! ~
229 VI  |             közelben; sajnálta nagyon, hogy ezeknek a leírását nem vette
230 VI  |             példányt - nem ajándékba - hogy merne ilyesmit kívánni? -
231 VI  |            Biztosítja a grófot felőle, hogy ha a "Meziást" meg a "Gyecárt"
232 VI  |              azontúl, amikor meglátta, hogy jön be a kapun, bezárta
233 VI  |               s kikiáltott az ablakon, hogy "nem vagyok idehaza". ~Egyszer
234 VI  |                több becsületes embert, hogy engem mulattassanak, mert
235 VI  |           többi grófok úgy szoktatták, hogy komázzon velük. Azt mondta
236 VI  |          mérgében azt felelte neki rá, hogy: ~- A lelkekkel! ~Pakulár
237 VI  |     spiritiszta hölgy? ~- Tudom is én, hogy micsoda? Azt tudom, hogy
238 VI  |               hogy micsoda? Azt tudom, hogy a tölgyfaasztal elszalad,
239 VI  |             Azt akartam tőle megtudni, hogy a boldogult feleségem mit
240 VI  |                háromlábú kisasztallal, hogy abban minden titkos latorságom
241 VI  |              De isz én meg nem mondom, hogy még majd a grófot is megbabonázza!
242 VI  |             tartani percekig, anélkül, hogy egy hajszála elégett volna.
243 VI  |                Tamerlánt, azt mondták, hogy megszólalásig volt találva),
244 VI  |              többet Pakulár Gligortul, hogy merre van Nyiagra, hanem
245 VI  |           tudott Ottó grófnak mondani, hogy a Nyiagrán lakó egyetlen
246 VI  |             Ottó grófot azzal fogadta, hogy: ~- Megmondta ezt a Xéninek
247 VI  |              Xéninek a cikográp előre, hogy a szomszéd gróf ma eljön
248 VI  |             Oly bizonyosnak tartottam, hogy levelensültet is készítettem
249 VI  |        cikográpot! De hát ki az? ~Mert hogy Határyné asszonyságnak jó
250 VI  |                vendég volt. Illett is, hogy a szomszédokat meglátogassa.
251 VI  |           csinált belőle semmi titkot, hogy leánya "médium". Utolsó
252 VI  |               könnyű volt kiszámítani, hogy a kisasszony most a tizenhatodik
253 VI  |               asszony előre megmondta, hogy ha csak egy olyan ember
254 VI  |       csodamutatványai elbeszélésével, hogy minden gyanút eloszlatott.
255 VI  |          találkozásnál annyira mentek, hogy együtt pszichográfoztak. ~
256 VI  |          méltóságos asszony megjegyzé, hogy ezt Xéni nem minden embernek
257 VI  |            minden embernek engedi meg, hogy vele együtt cikográpozzon. ~
258 VI  |                kezét az asztalra, úgy, hogy kinek-kinek a saját hüvelykujjai
259 VI  |                Polyxena beérték azzal, hogy véghetetlen sok meghalt
260 VI  |               tökéletes volt közöttük, hogy az asztalláb már nem is
261 VI  |           között társaloghat; anélkül, hogy szerelemre, vagy házasságra
262 VI  |             Már elbeszélték egymásnak, hogy miket álmodtak; rendesen
263 VI  |            egymásról. ~Annyira mentek, hogy megérezték a távolból egymás
264 VI  |               s Ottó gróf úgy találta, hogy az mind tökéletesen úgy
265 VI  |            egymással tapasztalataikat, hogy minőnek találták a Vénuszt,
266 VI  |          Tudja-e ön, hány napja annak, hogy a mi szellemeink egymással
267 VI  |                ellen. ~Ottó úgy érezé, hogy élete fordulópontján van.
268 VI  |            együtt!"). ~Ottó gróf érzé, hogy most meg van fogva. ~- Kívánja
269 VI  |            öröm azon felfedezés által, hogy van a világon leány, aki
270 VI  |            fekszik, s azt mondja neki, hogy mindent megtesz érte: -
271 VI  |                akkor azt kívánja tőle, hogy menjen el vele a Szíriuszba! ~
272 VI  |             lett volna erre a válasza, hogy az útra hívó gyöngéd teremtést
273 VI  |                Polyxena kisasszonynak, hogy: ~- Elmegyek önnel a Szíriuszba. ~
274 VI  |             magát annak a dicsvágynak, hogy kettőjükből világhírű spiritiszta
275 VI  |               írjuk le, mert meglehet, hogy már elfelejtették. ~ "1850: -
276 VI  |                1864: - most nem tudod, hogy mit tégy? ~  1865: - kezd
277 VI  |             minden hangszeren anélkül, hogy hozzájuk nyúlna, mint miss
278 VI  |          Megfogadta neki "szellemére", hogy el fognak utazni együtt
279 VI  |                S ez esetben múlhatlan, hogy egy és ugyanazon pillanatban
280 VI  |              utazót. ~Mert tudni kell, hogy a szellemek közlekedési
281 VI  |             már, akkor eszembe jutott, hogy önnek a feje alját bizonyosan
282 VI  |             másnap ön is panaszkodott, hogy háromnegyed háromig nem
283 VI  |              gyönyörteljes felfedezés. Hogy saját idegéterének oly varázsló
284 VI  |             tőle az a profán gondolat: hogy hátha még a falak nem volnának
285 VI  |                krétáról eszébe jutott, hogy minden szellemnek és spiritizmusnak
286 VI  |     delejiszonyatos tapintású ásvány), hogy mégis mennyire lehetséges
287 VI  |         csillagai közötti utazásra. De hogy állunk a Szíriusszal? Az
288 VI  |             hát arravalók a szellemek, hogy az ilyen kétségek között
289 VI  |           precízen így szólt: ~- Igaz, hogy a Földrül kiinduló sugár
290 VI  |          parancsolva minden cselédnek, hogy másnap éjfélig senki se
291 VI  |                kérte a vállalkozóktul, hogy ha a "Szirnyos"-ba elmennek,
292 VI  |                 Hanem hát fátuma volt, hogy semmi vállalatát sem bírta
293 VI  |             grófnak, s azt mondá neki, hogy: ~- Lelkem, nagyságos szomszéd
294 VI  |         különben igen fáin, derék úr. ~Hogy ezt nem tudták a kopogó
295 VI  |               Neptunus még olyan lágy, hogy ha arra Toprongyossy Benedek
296 VI  |              grófnak üdvözlet fejében, hogy abban minden magnetizmus
297 VI  |                csinált ő titkot abból, hogy ő bizony nem tud semmit.
298 VI  |               valami nagy szamárságot, hogy még nagyobb legyen belőle.
299 VI  |               amidőn a nevét bevallja: hogy ő az a Toprongyossy Benedek,
300 VI  |        nyomatta a nevét a címszalagra, hogy "Bekened", s aztán úgy igazította
301 VI  |               aztán úgy igazította ki, hogy "Beneked". - S miután ő
302 VI  |       mindenkinek elmondta: valószínű, hogy már eddig sokan tudják. ~
303 VI  |               Ottó grófnak feltűnt az, hogy mikor egyszer-másszor Polyxena
304 VI  |             piros volt a konyhatűztől. Hogy lehet neki annyi delejességgel
305 VI  |              Sőt még az is megtörtént, hogy mikor az ebédhez felhozták
306 VI  |            előled puliszkástul együtt, hogy szaladhatsz utána! ~Azonban
307 VI  |              tőle prikuliccsá. ~Persze hogy ebéd után szó sem volt semmi
308 VI  |               szellemeket bántotta az, hogy egy néző úgy ült a széken,
309 VI  |              kedvű temperamentumoknak, hogy délután elkomorodnak, s
310 VI  |             mely azt hányja fel nekik, hogy most sokat ittak, s ha tüstént
311 VI  |                fogja hinni a társaság, hogy fejükbe ment a bor, s aztán
312 VI  |                annál jobban elárulják, hogy sokat ittak. ~Benedek most
313 VI  |             tizenkilenc élő gyermeket, hogy kiből mi lett és hová lett?
314 VI  |               gróf felvilágosítá róla, hogy egészen új kaucsuk lábikrát
315 VI  |             akár táncoljon. ~Aztán meg hogy "parókája volt akkor a grófnak!" ~-
316 VI  |               úr csak azon akadt fenn, hogy hogyan patkolják azt meg? ~-
317 VI  |                  Ottó gróf mondá neki, hogy most már a skorpióevésre
318 VI  |    visszatartani tovább, s azt mondta, hogy olyanokat tud ez a gróf
319 VI  |        kisasszonynak, mikor kikísérte, hogy addig már nem fogja látogatását
320 VI  |            amíg ez az úr itt időzik. S hogy azt megtudja, mikor ment
321 VI  |             letelepedik, nem madár az, hogy odábbrepüljön. - Hét nap
322 VI  |               A formáján látszott már, hogy azt a méltóságos asszony
323 VI  |                 Örvendetesen jelentem, hogy méltóságas Toprongyossy
324 VI  |               a doktor azt komendálta, hogy jó lesz neki férjhez menni,
325 VI  |              asszony levele alá írnia, hogy: "én pedig nem adom, mert
326 VI  |             nevezte azt a felfedezést, hogy a szellemek is - szomjaznak... ~
327 VI  |                azt hitte eddig felőle, hogy az csak szellemtárs akar
328 VI  |            legelső gondolatja az volt, hogy szalad Silindiáról, meg
329 VI  |               a méltóságos asszonynak, hogy ott lesz a lakodalmon. ~
330 VI  |            esperesnek is azt az élcét, hogy aztán az ő nevét a matrikulába
331 VI  |            poroszkált haza Silindiára, hogy ennek is vége van - ebből
332 VI  |            haza Dicső-Szentmártonba, s hogy miként vitte el őt aztán
333 VII |           fogyatkozásban, s elismerem, hogy azoknál ez az én hibám volt;
334 VII |                olvasóközönség a tanúm, hogy nem én vagyok a hibás, hanem
335 VII |              volt neked az eszed adva, hogy kifordítva viseld? Először
336 VII |         csizmát a nemzeti dicsőségért, hogy fél órába került a lehúzása;
337 VII |             meg olyan bolond történet, hogy ezt el se lehet beszélni,
338 VII |         tudományod is... De ideje már, hogy ez a kettő egy úton járjon...
339 VII |               ugyan azzal menti magát, hogy nagy volt az aszály, nem
340 VII |               Ottó gróf emlékezett rá, hogy ő ehhez különösen ért. Látta
341 VII |          Dobrudzsában. Látta Tibetben, hogy a jakot először megnyírják,
342 VII |           Elnézte Facsidzsio szigetén, hogy gombolyítják le a selymet,
343 VII |             vágja magát, s azt mondja, hogy hol hát az a manna? ~Hiszen
344 VII |                minden ember azt hiszi, hogy ért hozzá. A csizmadiának,
345 VII |            földet vesz és gazdálkodik; hogy lehetne hát ugyanezt rossz
346 VII |          kedélyhangulatban eszébe jut, hogy az ő bálvándi birtoka mellett
347 VII |         olvassa az újságból nyomtatva, hogy az ő felesége "szép". Mit
348 VII |            feleségük után kiabáltatni, hogy ki milyen szép. S mihelyt
349 VII |           idegen férfitól megmondatni, hogy "szép", már egy kicsit hűtelen.
350 VII |            tisztjeit, s tudtokra adta, hogy ezentúl ő maga személyesen
351 VII |                 Nagy baj volt azonban, hogy már akkor késő ősz lévén
352 VII |               gróf eleinte azt akarta, hogy kiszántatja mind a háromezer
353 VII |               Tett is kérdést aziránt, hogy Piroska grófnő szíve nincsen-e
354 VII |          mindent, de ne vetesse észre, hogy leskelődik, mert akkor dacból
355 VII |               lásson utána Ottó öcsém, hogy megnyerje. ~Ottó gróf az
356 VII |            tanácsra azt mondá magában, hogy jobban értem én azt, öreg,
357 VII |             amit te mondasz; hanem az, hogy ha van egy milliót érő jószága,
358 VII |                kis baj jött közbe. Az, hogy az év őszén annyi eső esett,
359 VII |            gróf és szomszédjai között, hogy mikor nagy nehezen el tudott
360 VII |                kézzel könyörgött neki, hogy ne öntöztesse még csatornával
361 VII |             jószágigazgató azt mondta, hogy ez a jó esztendő nekünk. -
362 VII |               beszédű volt, Ottó gróf, hogy őt maga mellett fixírozhassa,
363 VII |         fixírozhassa, azt gondolta ki, hogy megtanította őt pikétet
364 VII |         másikkal megnyeretni a partit? Hogy lesnek egymás kártyájába,
365 VII |                kártyájába, csak azért, hogy magukat ronthassák. Hogy
366 VII |               hogy magukat ronthassák. Hogy hallgatják el az elsőbbségeiket,
367 VII |       hallgatják el az elsőbbségeiket, hogy skartolják le a kész négyeseiket,
368 VII |      skartolják le a kész négyeseiket, hogy hajigálják el a biztos ütőiket!
369 VII |                aztán amelyik vesztett, hogy tetteti a kétségbeesést,
370 VII |                a kétségbeesést, azért, hogy a másiknak örömöt szerezzen!
371 VII |               vele, azért, mert tudja, hogy a vesztes fél milyen nagyon
372 VII |           mégis az volt a végeredmény, hogy rendesen ő hagyott ott néhány
373 VII |              termést adott az Úristen, hogy soha olyat az angol farmer
374 VII |               volt egy nagy baj. - Az, hogy a tiszta búzának az ára
375 VII |          csinálja ilyenkor a jó gazda, hogy otthagyja a magtárban a
376 VII |           gazdászati zseni; hanem úgy, hogy ha rossz ára van a gabonának
377 VII |              volt, akkor vették észre, hogy nincsen hozzávaló víz. Megmondta
378 VII |               Erdőváry az öccseurának, hogy csordakutat ugyan mindenütt
379 VII |               annyira kovany-tartalmú, hogy ha azt gőzgépitatásra használják,
380 VII |           rájött arra a meggyőződésre, hogy Magyarország földe nem való
381 VII |                a sugallat szállta meg, hogy jövőre fő figyelmét a gyapottermelésre
382 VII |               fejét a financminiszter, hogy honnan fizesse az adósságainkat?
383 VII |                nyíltan megmondta neki, hogy "hagyd te az akklimatálást,
384 VII |             Olyan kis haszontalan dér, hogy a hazai ideszokott kukorica,
385 VII |                minél elébb leszántani, hogy ne lássa az ember. ~Volt
386 VII |             művelési mód. Elhatározta, hogy a szőlejét hooibrenkezni
387 VII |            rajta. A metódus abból áll, hogy a szőlő igen sok bort teremjen.
388 VII |                igen sok bort teremjen. Hogy milyent? Az aztán a krumplicukor
389 VII |                volt ugyan, de mondjuk, hogy Nr. IV.) megismertette a
390 VII |                távolról is felfedezte, hogy hiszen nem aszúbornak kell
391 VII |             sok; s az a jó volt benne, hogy csőszt se kellett mellette
392 VII |                szőlőben híre sem volt, hogy a szőlő barnulni akarjon.
393 VII |            anglus azt a tanácsot adta, hogy le kell levelezni a szőlőt,
394 VII |           zaklatni kezdte Hooibrenket, hogy mi lesz a szőlőjével? nem
395 VII |   kertészauktoritás aztán összeszidta, hogy az ő metódusa nem a magyarországi
396 VII |              lacrima Christi"; már ti. hogy aki abból ivott, kicsordult
397 VII |            mondá Ottó gróf -; valamint hogy vannak Dél-Amerikában egész
398 VII |             másutt. Ambíciójává tette, hogy neki mindenből legyen, ami
399 VII |        nevetésből észrevevé Ottó gróf, hogy valami furcsát mondott.
400 VII |         embernek nem szabad bevallani, hogy tévedett, tudós embernek
401 VII |           napnak nézte, bebizonyítani, hogy igaza van. ~- Hja, én nem
402 VII |                magát, s azt állította, hogy sehol az egész világon nincs
403 VII |                leírását, mely az igaz, hogy nem birkafaj, de "gyapjút
404 VII |                 Ekkor aztán Ottó gróf, hogy az ezer szivart megnyerje,
405 VII |            nagy baj volt a jakkal. Az, hogy annak nem elég a tibeti
406 VII |               traktálni meg a jakokat, hogy százrétű pacal-aszályt ne
407 VII |         különösen azáltal érdemelt ki, hogy a múlt nyári nagy országos
408 VII |               ózonométerrel: szükséges hogy obszervatóriuma is legyen,
409 VII |              egyszer azon veszi észre, hogy valóságos csodadoktorrá
410 VII |                 ő rögtön gondoskodott, hogy kapjon Kínából tíz mázsa
411 VII |                paraszt olyan agyafúrt, hogy nem siet rögtön gyógyíttatni
412 VII |             tehát Ottó gróf azt tette, hogy bizalmat gerjesszen a ginseng
413 VII |            gerjesszen a ginseng iránt, hogy kihirdetteté a parasztok
414 VII |            promulgációra Ottó grófnak, hogy négy vármegye valamennyi
415 VII |              azt mondta Ottó öccsének, hogy valami változását érzi,
416 VII |             hagyta magának magyarázni, hogy mi legyen a poharakkal,
417 VII |            később egymás mellett ülve, hogy jobban beleláthassanak egymás
418 VII |               csak szavába került már, hogy otthon is találja magát:
419 VII |             Ottó gróf várt. Arra várt, hogy Erdőváry tegye fel elébb
420 VII |                az igen nagy különbség, hogy ki teszi fel a kérdést? ~
421 VII |               lesz halhatatlanná téve, hogy a megnyerő csak üvegen át
422 VII |             kifosszak. Most már látom, hogy nem élhet meg mai világban
423 VII |            vagy, számítsd ki magadnak, hogy ha te hétpercentes pénzt
424 VII |               hány esztendő kell arra, hogy az egész uradalmadat elgazdálkodd
425 VII |                várta Erdőváry gróftól, hogy "Piroska leányom, hagyj
426 VII |             kedves öcsém? Csináld azt, hogy add ki haszonbérbe a bálvándi
427 VII |                többet. Csak azt várta, hogy a szivarját kiszíja, aztán
428 VII |              hallotta, mikor megtudta, hogy van egy lény, aki naprul
429 VII |         comtesse, ő még nem tudta azt, hogy ezer forint nem pénz, s
430 VII |                ezer forint nem pénz, s hogy kártyán nyert pénzt visszakínálni:
431 VII |           radikaliter megutálta. ~Azt, hogy Piroska grófnőtül el tudott
432 VII |               el tudott válni anélkül, hogy egy "kisztihand"-ot mondjon
433 VII |              még nem csodáljuk; hanem, hogy a jakokat ott tudta hagyni
434 VII |            grófnak azt a gorombaságát, hogy "neked annyi eszed van,
435 VII |                 neked annyi eszed van, hogy ezzel csak miniszter lehetsz
436 VII |           nagyszabású állameszméinek. ~Hogy ennyi ismeret és hivatás
437 VII |          eszébe Ottó grófnak hamarább, hogy az ő igazi életpályája a
438 VII |           hivatalszobájában megjelent, hogy nevét a kihallgatásra előjegyeztesse,
439 VII |            titkár sajnálattal jelenté, hogy őexcellenciája legalább
440 VII |         mellére akasztott érdemrendet (hogy fényesebb legyen), kitalálta
441 VII |       Bojtorján, tudatni Ottó gróffal, hogy csak menjen be, nagyon szívesen
442 VII |                Az ugyan azzal fogadta, hogy "átkozott fickó ez a Bojtorján".
443 VII |               az orvosok véleményéről, hogy minő utókúra lesz majd használandó
444 VII |             meglódult benne az ösztön, hogy a tárcáját kivegye, s megkínálja
445 VII |                hirtelen eszébe jutott, hogy hátha ez csak kelepce, s
446 VII |   őexcellenciája is azt fogja mondani, hogy "hát a forint hol maradt?" ~
447 VII |               a kellemetes látványban, hogy megjelenése percében kilenc
448 VII |              széthúzott száj egyszerre hogy szalad a helyére, hogy dugja
449 VII |       egyszerre hogy szalad a helyére, hogy dugja el minden ember a
450 VII |               hosszúságra. ~- No, ugye hogy szeretetreméltóan fogadta
451 VII |             stratagémán törte a fejét, hogy miképpen tudja ő ezt a kedves
452 VII |             megmondták a bérkocsisnak, hogy hova hajtson, s el is indultak,
453 VII |            jutott eszébe Ottó grófnak, hogy a sétapálcáját ott felejtette
454 VII |              engedte meg Bojtorjánnak, hogy az menjen érte, mert nem
455 VII |               bérkocsisnak azt mondta, hogy csak hajtson a Bécsi Hazába;
456 VII |          megkérdezte az irodafőnöktül, hogy tulajdonképpen micsoda itt
457 VII |             Amire azt a választ kapta, hogy az egy, "mennykő gyerek!" ~
458 VII |              kerülheti. ~- Tudtam jól, hogy ide fog jönni a gróf! -
459 VII |           amiből azt lehetett kivenni, hogy Ottó gróf praeferentissime
460 VII |       mindössze annyit súgott az neki, hogy ez "Sardanapal" bárónő:
461 VII |               Sardanapal" bárónő: azaz hogy nem annak a híres asszíriai
462 VII |               grófhoz, s jelenté neki, hogy őexcellenciája őt kívánja
463 VII |            mögött betévült az ajtó. ~S hogy aztán odabenn őexcellenciájával
464 VII |               nem vagyok én Bojtorján, hogy a kulcslyukon hallgatózzam;
465 VII |               keretén. ~Elég az hozzá, hogy az e napi bécsi esti lapokban
466 VII |                bálban úgy szólítá meg, hogy "nun, wie geht's, lieber
467 VII |     pénzügyminiszternek megmagyarázta, hogy miért adhatja az a kesztyűs
468 VII |           fölött, azzal a metaforával, hogy hová lesznek a békák, ha
469 VII |              rokonának azt tanácsolta, hogy változtassa a nevét Zichermannra? ~
470 VII |              szemináriumba fölvételét, hogy az "ilyen fajnak magva szakadjon". ~
471 VII |             hívatott, arra a kérdésre, hogy hetenkint hány nap lehet
472 VII |            volt e helyen - s nem igaz, hogy a fagylatot kenyérre kenve
473 VII |              magukat a tettek mezején, hogy illető atyáik kényszerülve
474 VII |                  Nyilvános titok volt, hogy e fekete szempár az irányadó
475 VII |              titkos nyilvánosság volt, hogy e napok sugarai Ottó grófra
476 VII |          különös? ~Azt tesszük igenis, hogy a csillagok közül választunk
477 VII |             egyet, s kikérem magamnak, hogy az én csillagomat senki
478 VII |         bizonyos. Ti. bizonyos afelől, hogy megcsalják. ~Ottó gróf tehát
479 VII |                mámorító italt, tudják, hogy attul tökéletesen elszokni
480 VII |               lehet. Átlátja az ember, hogy megárt a vele élés. Esküszik,
481 VII |          megárt a vele élés. Esküszik, hogy soha többet pártelnöknek
482 VII |             seprűjéig, amit úgy hínak, hogy "napidíj-lefoglalás". ~Ottó
483 VII |             nevelte csak azt a vágyát, hogy államboldogító eszméit érvényesítse. ~
484 VII |            Ottó gróf éppen azt akarta, hogy a nagy tudománnyal jusson
485 VII |        nevelésügyről; s elmondá nekik, hogy mit tart mindezekről Bluntschli? ~
486 VII |            Bluntschli? ~Természetesen, hogy megbukott. A választás napján
487 VII |                s annak ígéretét bírta, hogy valahányszor Ottó gróf szónokolni
488 VII |            helyet. Felfogadta magában, hogy azt a helyet mégis nevezetessé
489 VII |        beszédét, s állhatatosan leste, hogy mikor kerül rá a sor. A
490 VII |             gróf be fogja bizonyítani, hogy ezzel a varázserővel ő is
491 VII |            attul elszoktathatná magát, hogy szónoklat közben a bal kezét
492 VII |             gróf bizonyos volt felőle, hogy szónoklatában a világ minden
493 VII |               bölcsessége benne van, s hogy ő azt könyv nélkül tudja. ~
494 VII |             nem tudott Ottó gróf; azt, hogy szombatnapon a képviselőházban
495 VII |            napirend. Ő csak azt látja, hogy amint belép a házba, egy
496 VII |                a padoknak. - Gondolja, hogy ez az ő antistese. Int a
497 VII |                a jobboldali jegyzőnek, hogy hívja fel szólásra. - Az
498 VII |               Ottó gróf!" - azt vélve, hogy a fennforgó kérvényhez akar
499 VII |                kívánja, és semmi mást, hogy engedtessék meg a papoknak
500 VII |             akadtak, akik észrevették, hogy itt tévedés lesz a dologban,