Part

 1 I  |   aztán a bivouac tüzénél azt mondá tiszttársainak: ~- Látjátok,
 2 I  |       az ágyúláz. ~- Mi ez? - mondá magában. - Csak nem félek
 3 I  |   Nagyon édes ez a curaçao! - mondá, kiköpve undorral az utolsó
 4 I  |    Talán az enyim jobb lesz - mondá neki János vitéz, odanyújtva
 5 I  |       az ördög lelt tégedet - mondá neki a tüzérkapitány mérgesen -,
 6 I  |        Kettő közül az egyik - mondá János vitéz; hanem aztán
 7 II |     is olyan, mint a huszár - mondá Ottó. - Hogyan támad a huszár?
 8 III|  szemöldökkel is, s végre azt mondá felőlük, hogy nem lehet
 9 III|   lapokat ujjai között, s azt mondá: ~- Valami idegen érzik
10 VI |  Szemérmesen, szemeit lesütve mondá el a titkot; mert kényes
11 VI |   eléje jött a grófnak, s azt mondá neki, hogy: ~- Lelkem, nagyságos
12 VI |     marokkal ette. ~Ottó gróf mondá neki, hogy most már a skorpióevésre
13 VII|   gróf az utóbbi tanácsra azt mondá magában, hogy jobban értem
14 VII| ország semmiféle termelésre - mondá Ottó gróf -; valamint hogy
15 VII|   kiszopatni. ~- Tudod mit? - mondá neki Erdőváry - légy szíves
16 VII|       a poharakkal, akkor azt mondá: ~- Hát a forint hol marad? ~-
17 VII|   összefonta a karjait, s azt mondá: ~- Hm. De hát mit csináljak? ~